A határozat elvi tartalma: A megsértett jogszabályhely pontos megjelölését nélkülöző fellebbezés visszautasításának nincs helye, ha a fellebbezéssel támadott határozat nem adott tájékoztatást arról, hogy a fellebbezésben meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet, és ennek elmaradása milyen jogkövetkezménnyel jár. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.45.003/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: ... Önkormányzati Hivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Molnár Péter Ügyvédi Iroda (eljáró képviselő: Dr. Molnár Péter ügyvéd) (alperesi képviselő címe) A per tárgya: jogviszony megszüntetésével és szabadságmegváltással kapcsolatos közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.476/2024/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.476/2024/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria III.Kpkf.45.003/2025/2 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes ... munkakörre létesített közszolgálati jogviszonyát az alperes a
- július 5-én kelt felmentéssel megszüntette. A felperes módosított és pontosított keresetében az alperest 24 havi átalánykártérítés, végkielégítés, elmaradt cafeteria juttatás különbözete és szabadságmegváltás megfizetésére kérte kötelezni. [2] Az elsőfokon eljárt Pécsi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 10.K.700.911/2023/
- számú ítéletével az alperest elmaradt cafeteria juttatás különbözete és szabadságmegváltás – valamint ezek késedelmi kamatai – megfizetésére kötelezte; ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Ezen felül az elsőfokú bíróság végzésében az alperes által előterjesztett részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet is elutasította. [3] Az alperes az elsőfokú ítélet részletfizetési kérelmet elutasító rendelkezése ellen fellebbezést terjesztett elő, kérve annak megváltoztatását és a felperesnek fizetendő 5.972.281 forint szabadságmegváltás 12 havi részletben történő teljesítésének engedélyezését. Kérte figyelembe venni, hogy a felperest mint jegyzőt is mulasztás terhelte a ki nem adott szabadságával kapcsolatban, passzív magatartásával a felperes is hozzájárult a szabadság felhalmozódásához. Ezen felül előadta, hogy a működéséhez szükséges összeget az évenként elfogadott költségvetés rögzíti, és a ... Önkormányzat Képviselő-testületének a
- évi költségvetésről szóló 1/
- (III.13.) számú rendelete (a továbbiakban: Rendelet)
- §
(2)bekezdése szerinti 72.556.952 forint költségvetési kiadásba a szabadságmegváltás összege nem volt betervezve, annak egyösszegű kifizetése az alperes működését ellehetetlenítené, egyéb forrás pedig nem áll rendelkezésére. Ennek igazolására csatolta a Rendeletet és a
- évi költségvetés tervezett kiadási és bevételi oldalára vonatkozó kimutatást. A Fővárosi Ítélőtábla végzése [4] A másodfokú bíróságként eljárt Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: másodfokú bíróság) az alperes fellebbezését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontjára, a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjára, valamint a Kp. 104. §
(1)-
(2)bekezdéseire hivatkozással visszautasította. [5] A másodfokú bíróság érvelése szerint a fellebbezésnek – az általános szabályokon túlmenően – meg kell felelnie a Kp. 100. §
(2)bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt követelményeknek is, e kötelező tartalmi elemek hiányában a fellebbezés visszautasításának van helye. A Kp. arra az esetre, ha a fellebbezés nem tartalmazza az azt megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével, a másodofokú bíróság visszautasító jogkörét rögzíti, mivel ezt olyan súlyú hiányosságnak tekinti, amely vonatkozásában a hiánypótlás lehetősége kizárt. Az alperes – törvényi kötelezettsége ellenére – fellebbezésében Kúria III.Kpkf.45.003/2025/2 3 nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amellyel az elsőfokú bíróság ítélete ellentétes; a jogszabályhely szövegszerű, tartalmi körülírása hiányában a fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség. [6] A másodfokú bíróság a végzés [12] és [13] bekezdéseiben rámutatott arra is, hogy a fellebbezés hiányosságának jogkövetkezménye a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme nélkül csak akkor vonható le, ha a fél a fellebbezett ítélet jogorvoslati záradékában megfelelő tájékoztatást kapott a jogszabálysértés megjelölésének szükségességéről, és annak elmaradása esetére a hiánypótlás nélküli visszautasítással járó jogkövetkezményről (Kúria Kpkf.I.39.205/2022/2.). Megállapította, hogy e tájékoztatást az elsőfokú bíróság teljesítette, és az alperes a törvényi kötelezettsége és a támadott ítélet perorvoslati kioktatása ellenére nem jelölte meg fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság ítélete pontosan mely jogszabályi rendelkezést sértett meg. A fellebbezés és észrevétel [7] Az alperes a másodfokú bíróság fellebbezést visszautasító végzése ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a fellebbezés másodfokú bíróság általi érdemi elbírálásra utasítását kérte a Kp. 104. §
(1)és
(2)bekezdése megsértésére hivatkozással. [8] Kiemelte, hogy a fellebbezést visszautasító másodfokú végzés [12] és [13] bekezdéseiben foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság ítélete a végzésben említett tartalmú megfelelő tájékoztatást, illetve jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében – jogorvoslati tájékoztatásként – az szerepelt, hogy „az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Pécsi Törvényszéken elektronikus úton benyújtandó fellebbezés terjeszthető elő.” A rendelkező rész ezen kívül arra vonatkozóan tartalmazott még tájékoztatást, hogy a másodfokú bíróság milyen esetekben bírálja el tárgyaláson, illetve tárgyaláson kívül a fellebbezést. Erre figyelemmel – megfelelő jogorvoslati tájékoztatás hiányában – az alperesnek a másodfokú bíróság által is hivatkozott tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérült a fellebbezés visszautasítása folytán. [9] Ezen felül nem is lehetett volna megjelölni pontosan az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályi rendelkezést, mert a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Kp. nem tartalmaz külön szabályozást, arra csak a Kp. 116. § c) pontja utal, kimondva, hogy nincs helye felülvizsgálatnak a jogerős határozatnak a csupán a kamatfizetésre, perköltségre, teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen. Emellett a felperes hivatkozott arra is, hogy maga az elsőfokú ítélet sem tartalmaz indokolást a tekintetben, hogy a részletfizetési kérelmet pontosan milyen jogszabályi rendelkezés alapján utasította el a bíróság. [10] A felperes a fellebbezésre tett észrevételét – a másodfokú bíróság felhívó végzésében foglalt tájékoztatás ellenére – jogi képviselő nélkül eljárva terjesztette elő, ezért az a Kp. 27. §
(4)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján hatálytalannak minősült, így az abban foglaltakat a Kúria nem vehette figyelembe. Kúria III.Kpkf.45.003/2025/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. [12] A Kúria a másodfokú bíróság fellebbezést visszautasító végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül. [13] A Kp. 104. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. A Kp. 104. §
(2)bekezdése értelmében, ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [14] A Kúria korábban több, a jelen ügyben is irányadó döntésében (Kpkf.I.39.205/2022/2., Kpkf.I.40.541/2021/3.,Kpkf.V.40.577/2021/2., Kpkf.IV.40.559/2021/2.) rámutatott arra, hogy a jogalkotó a fellebbezésben a megsértett jogszabályhely pontos megjelölését olyan súlyú kötelezettségnek minősítette, amelynek elmaradása miatt a hiánypótlás kizárt. Amennyiben a fél egyetlen olyan jogszabályhelyet sem tüntet fel, amely a fellebbezése alapját képezhetné, a fellebbezés érdemi vizsgálatára törvényes lehetőség nincs és a fellebbezés visszautasításának van helye. A hivatkozott határozatok egységesek abban is, hogy a másodfokú bíróság ez okból abban az esetben utasítja vissza a fellebbezést, ha a fél a törvényi kötelezettségét annak ellenére nem teljesítette, hogy a fellebbezéssel támadott határozat a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt követelményre vonatkozó, és az e kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményére is kiterjedő tájékoztatást tartalmazott. [15] A Kúria – másodfokú bíróság által is hivatkozott – Kpkf.I.39.205/2022/
- számú döntése ezen felül kifejezetten úgy foglalt állást, hogy a fellebbezés hiányosságának jogkövetkezménye a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme nélkül csak akkor vonható le, ha a fél a fellebbezett ítélet jogorvoslati záradékában megfelelő tájékoztatást kapott a jogszabálysértés megjelölésének szükségességéről, és annak elmaradása esetére a hiánypótlás nélküli visszautasítással járó jogkövetkezményről. A Kúria e végzésében a megfelelő tájékoztatás hiányában előterjesztett olyan fellebbezés esetében, amely nem tartalmazta az azt megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével, indokoltnak találta – a Kp.
- §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 356. §
(2)bekezdése, 355. §
(2)bekezdése, 349. §
(1)bekezdése, 346. §
(3)bekezdése alapján – a határozat jogorvoslati záradékának kiegészítését, és a felek tájékoztatását arról, hogy a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölése szükséges, továbbá, hogy ennek hiányában a másodfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja. [16] Jelen esetben a másodfokú bíróság az alperes fellebbezését azért utasította vissza, mert az alperes a megfelelő perorvoslati kioktatás ellenére nem jelölte meg az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályi rendelkezést. A Kúria a fellebbezést visszautasító végzés jogszerűségének vizsgálatakor ezzel szemben azt állapította meg, hogy a másodfokú bíróság végzésének [13] bekezdésében tett fenti megállapítás tényszerűen nem állja meg a helyét. Az elsőfokú ítélet perorvoslati része ugyanis – bár azt tartalmazta, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek, azt hol és mennyi idő alatt lehet benyújtani, továbbá tájékoztatást adott a fellebbezési tárgyalás tartására irányuló kérelem szabályairól is – nem adott tájékoztatást sem arról, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell az azt megalapozó jogszabálysértést a Kúria III.Kpkf.45.003/2025/2 5 jogszabályhely pontos megjelölésével, sem arról, hogy e tekintetben hiánypótlásnak nincs helye, és erre figyelemmel a fellebbezést hiánypótlási felhívás nélkül vissza kell utasítani. [17] A másodfokú bíróság tehát a tényekkel ellentétes megállapításból kiindulva rótta az alperes terhére, hogy fellebbezésében nem jelölt meg jogszabályhellyel pontosan meghatározott jogszabálysértést, és utasította vissza az alperes fellebbezését. Végzése ezért sérti a Kp. 104. §
(1)bekezdését, és az annak nyomán kialakult joggyakorlattal ellentétes. [18] Mindezekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság fellebbezést visszautasító végzését a Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [19] A másodfokú bíróság az előterjesztett fellebbezés tartalmi hiányosságát – a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően – annak a ténynek a figyelembevételével köteles értékelni, hogy az elsőfokú bíróság nem adott tájékoztatást arról, miszerint a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével kell benyújtani. A döntés rövid tartalma [20] A megsértett jogszabályhely pontos megjelölését nélkülöző fellebbezés visszautasításának nincs helye, ha a fellebbezéssel támadott határozat nem adott tájékoztatást arról, hogy a fellebbezésben meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet, és ennek elmaradása milyen jogkövetkezménnyel jár. Záró rész [21] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes volt. [22] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [23] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria III.Kpkf.45.003/2025/2 tisztviselő 6