← Magyarország

G.20338/2021/24 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I. szám A törvényszék dr. Bacskai Edina Ügyvédi Iroda dr. Bacskai Edina ügyvéd (1027 Budapest, Varsányi Irén utca

  1. fszt. 1.) által képviselt Felperes1 (Cím1.) felperesnek – Mátrai Mihály Ügyvédi Iroda dr. Mátrai Mihály ügyvéd (1126 Budapest, Beethoven u.
  2. as. 1.) által képviselt – Alperes1 ( Cím2.) alperes ellen taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 420.000,(Négyszázhúszezer) Ft + 27 % ÁFA ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést a Balassagyarmati Törvényszéken elektronikus úton kell benyújtani. Az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy az ítélőtábla azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. Az ítélőtábla a felek kérelme alapján sem tart tárgyalást, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. és
  4. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére, a teljesítési határidőre vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás [1] [2] [3] A törvényszék az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az alperes 1997-ben alakult gazdasági társaság, melynek a hatályos cégjegyzék szerinti tagjai tag 1, felesége tag 2, alperesi törvényes képviselő1 és Felperes1 felperes, egyedüli ügyvezetője pedig
  5. július 16-tól alperesi törvényes képviselő
  6. A felperes a Budapesten,
  7. május 12-én kelt, tag 1nek és feleségének, tag 2nek címzett és ugyanezen a napon postára adott, teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt írásos nyilatkozataival bejelentette, hogy a közte mint vevő és jogelődjük, ........... - tag 1 és felesége Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [4] [5] 2 összesen 45 %-os üzletrészének korábbi tulajdonosa – mint eladó között
  8. május 16-án létrejött vételi jogot alapító szerződés alapján – melynek hatálya az eladó jogutódjaira is kiterjed - gyakorolja a vételi jogát a társaságban tag 1 2.400.000,- Ft névértékű, 20 % mértékű üzletrészére valamint tag 2 3.000.000,- Ft névértékű, 25 % mértékű üzletrészére. A vételi jogot alapító szerződés
  9. pontjában foglalt vételárat, illetve annak arányos részét (2.400.000,illetve 3.000.000,- Ft-ot) a vételi jogot alapító szerződés
  10. pontja szerint a jelen nyilatkozat megtételétől számított 30 napon belül fizeti meg tag 1nek és tag 2nek. A vételi jogot alapító szerződés
  11. és
  12. pontja alapján a jelen nyilatkozat postai úton történő kézbesítése esetén a kézbesítés céljából feladás napja minősül a nyilatkozat gyakorlása időpontjának és a tulajdonjog átszállás időpontjának. A felperes az ugyancsak Budapesten,
  13. május 12-én kelt, az alperes Kft-nek a székhelyére címzett, és ugyanezen a napon postára adott, szintén teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt írásos nyilatkozatával bejelentette, hogy vételi jogát gyakorolta tag 1 és tag 2 20 és 25 %-os mértékű üzletrésze tekintetében, melynek joghatásai a vételi jog gyakorlásáról szóló levele feladásának napján hatályosultak. Ennek értelmében a mai nappal a társaság 45 %-os mértékű üzletrészének a tulajdonjoga átszállt rá, ezáltal e bejelentés alperes részére törtnő kézbesítésétől a társaságban a tagsági jogok annak megfelelően illetik meg, hogy a korábbi 10 % helyett 55 %-os üzletrész-tulajdonossá vált. A bejelentés kézbesítése nem volt sikeres, azt a posta kétszeri sikertelen kézbesítési kísérletet követően
  14. június 3án „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a felperesnek. A felperes a Balassagyarmati Törvényszék Cégbíróságára
  15. július 1-jén benyújtott kérelmében kezdeményezte az alperes taggyűlésének az összehívását, amely kérelem alapján az alperessel szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult. Az alperesi törvényes képviselő1 az alperesi társaság ügyvezetőjeként a településen,
  16. július 19-én kelt taggyűlési meghívóval
  17. augusztus
  18. napjának 12:00 órájára az alperes Cím
  19. szám alatti székhelyére taggyűlést hívott össze a meghívóban feltüntetett nyolc napirendi pontban történő döntéshozatal céljából. E taggyűlés összehívására a felperes által a cégbíróságra benyújtott kérelem alapján indult eljárástól függetlenül került sor. A taggyűlésre a cégnyilvántartás szerinti összes tag – tag 1 volt tagként – meghívásra került. A taggyűlésen személyesen az alperesi törvényes képviselő1, és tag 1, míg tag 2 tag 4 meghatalmazott, és a felperes dr. ügyvéd 3 ügyvéd és tag 3 meghatalmazottak útján vett részt. Rajtuk kívül jelen voltak még az alperes jogi ügyeit intéző Mátrai Mihály Ügyvédi Iroda részéről dr. Mátrai Mihály és ügyvéd 4 ügyvédek. A taggyűlésről készült jegyzőkönyv szerint a taggyűlés kezdetén a taggyűlést összehívó alperesi törvényes képviselő1 mint ügyvezető megállapította, hogy a taggyűlés összehívása szabályszerű. A napirendi pontokat megelőzően rögzítésre került a jegyzőkönyvben, hogy tag 1 volt tag a társaságban fennállt 20 % mértékű üzletrészét az alperesi törvényes képviselő1 mint a társaság másik tagja részére
  20. július 13-án üzletrész átruházási szerződéssel átruházta. Mivel tag 1 a tagsági jogok 20 %-át képviselő üzletrészéhez igazodó 2.400.000,- Ft összegű törzsbetétjét korábban teljes mértékben a társaság rendelkezésére bocsátotta, üzletrésze az alpreresi törvényes képviselő1 tag részére szabadon átruházható volt. Az üzletrész átruházására tekintettel a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített szavazati jog illeti meg a jelenlévőket, azaz az alperesi törvényes képviselő1 78, tag 2 30, Felperes1 12 szavazattal rendelkezik, míg tag 1 nem rendelkezik szavazattal. A jegyzőkönyvben rögzítettek szerint Felperes1 jelenlévő meghatalmazottjai előadták, hogy véleményük szerint megbízójuk a társaság üzletrészeinek 55 %-os tulajdonosa, melyre tekintettel kérik a szavazati arányok megfelelő módosítását, továbbá a taggyűlés megtartását ellenezve annak elhalasztását kérték arra hivatkozással, hogy a társaság székhelye felől dönteni jogosult meg kívánja tagadni, hogy a társaság a székhelyén megtartsa a taggyűlést. Az alperesi törvényes képviselő1 ezen észrevételeket alaptalannak ítélve megerősítette a jegyzőkönyvben rögzített, megállapított szavazati arányt, rögzítette, hogy a társaság a Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I 3 bejegyzett székhelyének helyet adó ingatlant továbbra is jogosult használni, a tárgyi ingatlan használati jogát biztosító jogviszony nem került megszüntetésre, ennélfogva a taggyűlés szabályszerűen került összehívásra, személyesen vagy meghatalmazott útján a társaság valamennyi tagja megjelent, a taggyűlés a szabályszerűen közölt napirendi pontokban határozatképes. Ezt követően a taggyűlés megtartásra került, melyen a meghívóban szereplő 1-
  21. napirendi pont tekintetében az alperesi törvényes képviselő1, tag 2 és a felperes szavaztak, az 1-
  22. napirendi pontok tekintetében az alperesi törvényes képviselő1 és tag 2 „igen” míg a felperes „nem” szavazatot adott le, az
  23. napirendi pont tekintetében mindannyian „igen”-nel szavaztak, melynek következtében az alperesi törvényes képviselő1 üzletrésze 86,67%-ra, szavazata 104-re, a felperes üzletrése 13,33 %-ra, szavazata 16-ra változott, tag 2 pedig a továbbiakban nem rendelkezett üzletrésszel és szavazattal, így a
  24. és a
  25. napirendi pontról már csak az alperesi törvényes képviselő1 és a felperes szavaztak, az alperesi törvényes képviselő1 „igen”-nel és a felperes „nem”-mel. Tartózkodás egyetlen esetben sem volt. Mindezekre figyelemmel a taggyűlés a következő határozatokat hozta: 108 igen és 12 nem szavazat mellett: 1/
  26. (VIII.06.) számú határozat: A taggyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére, hitelesítőnek megválasztja az alperesi törvényes képviselő1 tagot. 2/
  27. (VIII.06.) számú határozat: A taggyűlés elfogadja és jóváhagyja a
  28. és a
  29. üzleti évről készült, számviteli törvény szerinti beszámolókat azzal, hogy nyereség felosztásáról nem határoz. 3/
  30. (VIII.06.) számú határozat: A taggyűlés az alperesi törvényes képviselő1 ügyvezetőt tisztségéből nem hívja vissza. 4/
  31. (VIII.06.) számú határozat: A taggyűlés a mai naptól kezdődően határozatlan időre a társaság önálló képviseleti joggal bíró – tisztségét ingyenes megbízási jogviszonyban ellátandó – ügyvezetőjének választja tag 1 volt tagot, felhatalmazva a társaság másik ügyvezetőjét a társaság nevében a megbízási szerződés megkötésére. 5/
  32. (VIII.06.) számú határozat: A taggyűlés tag 1 volt tagnak a társaságban fennállt 20 % mértékű üzletrészének a társaság másik tagja, az alperesi törvényes képviselő1 részére
  33. július
  34. napján történt átruházását, üzletrészszerzését tudomásul veszi. A
  35. napirendi pont szerint a levezető elnök kéri és javasolja, hogy a taggyűlés tag 2 tag üzletrészének kívülálló személyre, tag 4ra
  36. július
  37. napján kelt átruházási szerződéssel történő átruházásához való beleegyezésről, annak megerősítéséről és üzletrésze másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről határozzon. A levezető elnök tájékoztatja továbbá a tagokat, hogy tag 2 tag a tagsági jogok 25 %-át képviselő üzletrészéhez igazodó 3.000.000,- Ft összegű törzsbetétjét korábban teljes mértékben a társaság rendelkezésére bocsátotta, így az üzletrésze a társaság tagjaira szabadon – a társasági szerződés irányadó rendelkezése értelmében kívülálló személyre pedig a társaság beleegyezésével – átruházható. A levezető elnök felhívja a tagok és a taggyűlés figyelmét, hogy pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult, valamint az üzletész másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak a társaság általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelöléséről a társaság taggyűlése jogosult dönteni. E jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illet meg. 120 igen szavazat és 0 nem szavazat mellett: 6/
  38. (VIII.06.) számú határozat: A taggyűlés a fentiekben hivatkozott üzletrész adásvételi szerződéshez, tag 2 tag üzletrészének tag 4 javára történő átruházásához a beleegyezését megtagadja, és a társaság tagjai az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló – a tagokat Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [6] 4 üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint megillető – jogukkal ez úton élnek, így a hivatkozott szerződés az irányadó jogszabályok rendelkezéseinél fogva és azoknak megfelelően a tagok között jön létre. Ennek következtében a taggyűlés megállapítja, hogy a társaság üzletrészei a citált adásvételi szerződésekre figyelemmel – azok hatályba lépésével az alábbiak szerint módosulnak: Felperes1 törzsbetét mértéke 1.600.00,- Ft, üzletrész nagysága 13,33 %, az alperesi törvényes képviselő1 törzsbetét mértéke 10.400.000,- Ft, üzletrész nagysága 86,67%. Erre figyelemmel a
  39. napirendi pontot megelőzően a fenti határozatokra figyelemmel a levezető elnök megállapította, hogy a jelenlévők minősége és az általuk képviselt szavazati jogok mértéke a következők szerint változott: alperesi törvényes képviselő1 ügyvezető és tag 104 szavazat, Felperes1 tag 16 szavazat, míg tag 2 volt tag és tag 1 megválasztott ügyvezető nem rendelkezik szavazattal. 104 igen és 16 nem szavazat mellett: 7/
  40. (VIII.06.) számú határozat: A társaság a legfőbb szerv összehívásának szabályait akként módosítja, hogy a taggyűlés a jövőben a cím 7 szám alatti címre is összehívható. 8/
  41. (VIII.06.) számú határozat: A tagok a jelenleg hatályos társasági szerződést a fenti határozatoknak és az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelően módosítják és változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést fogadnak el. A jegyzőkönyvet levezető elnökként, jegyzőkönyvvezetőként és jegyzőkönyv hitelesítő tagként is az alperesi törvényes képviselő1 írta alá és a Mátrai Mihály Ügyvédi Iroda részéről dr. Mátrai Mihály ügyvéd ellenjegyezte. A felperes mint az alperesi Kft. résztulajdonos tagja
  42. szeptember 5-én előterjesztett keresetében az alperes
  43. augusztus 6-án megtartott taggyűlésén meghozott 1-8/
  44. számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a
  45. július 13-án kelt adásvételi szerződéssel tag 1 és tag 2 a tulajdoni részeiket eladták gyermekeik, az alperesi törvényes képviselő1 és tag 4 részére, azonban a tagváltozás bejegyzése iránti kérelmet a cégbíróság elutasította, ezért ez az ügylet érvényesen nem jött létre, így a felperes a vételi jogát csak tag 1dal és feleségével szemben tudta gyakorolni. Nyilatkozata szerint annak ellenére, hogy a vételi joga gyakorlásáról szóló értesítést az alperes nem vette át, az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza hozzá, arról az alperes mégis értesült oly módon, hogy arról az alperes ügyvezetője, az alperesi törvényes képviselő1 a szüleitől, tag 1tól és tag 2tól – akiket üzletrészeik vonatkozásában a vételi joga gyakorlásáról a felperes értesített - tudomást szerzett. A felperes vételi jogának gyakorlásáról történt tudomásszerzését követően az alperes ügyvezetője, az alperesi törvényes képviselő1 nem intézkedett a cégbíróság felé a tagváltozás bejegyzése iránt. E körben a felperes még keresetlevelében hivatkozott arra, hogy vitatja, hogy a
  46. május 16-án létrejött vételi jogot alapító szerződés tag 1dal és feleségével szemben hatálytalan volna, megjegyezve, hogy ez a jelen peres eljárásnak nem lehet tárgya. Mindezekre tekintettel a felperes a vételi joga gyakorlásával az alperesi társaság többségi befolyású, 55 %-os tulajdonosává vált, ennek ellenére a perbeli taggyűlési határozatok meghozatalánál szavazata csak a korábbi 10 %-os üzletrészének figyelembevételével került megállapításra, az alperesi törvényes képviselő1 szavazati joga nem a tényleges mértékben került megállapításra, továbbá a taggyűlésre szóló meghívó olyan személyeknek is kiküldésre került és a taggyűlésen olyan személyek is részt vettek és szavaztak – nevezetesen tag 1, tag 2 és tag 4 -, akik nem rendelkeznek tagsággal, az alperesi törvényes képviselő1 pedig úgy szavazott, mintha tulajdonrésze meghaladná a 45 %-ot. Valamint a taggyűlési jegyzőkönyv tag 2t mint tagot, tag 1ot mint volt tagot határozza meg, tag 4 mivoltát pedig egyáltalán nem határozza meg, csak azt, hogy meghatalmazott útján képviselteti magát. Továbbá az ezen taggyűléssel érintett változásbejegyzés iránti kérelmet az alperes megbízott ügyvédje
  47. augusztus 6-án reggel benyújtotta a cégbíróságra, holott a taggyűlésre déli 12:00 órai kezdettel került sor. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [7] [8] [9] 5 Mindezeken túlmenően a taggyűlésről készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a taggyűlés pontos időpontját, csak a napot, de az óra-percet nem, ami lehetővé tette, hogy a változásbejegyzési kérelem a taggyűlés időpontját megelőzően benyújtásra kerüljön. Hivatkozott továbbá a felperes arra is, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv alaki szempontból is hibás, mert azt csak egyetlen személy, nevezetesen az alperesi törvényes képviselő1 ügyvezető írta alá mint levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és hitelesítő is, azonban hitelesítő csak egy másik tag lehet, ellenkező esetben a taggyűlésen elhangzottaktól függetlenül a jegyzőkönyv szerint bármi elfogadásra kerülhet. Keresetlevelében a felperes a taggyűlési határozatok végrehajtásának a felfüggesztését is kérte, és indítványozta a taggyűlésről készült hangfelvétel lejátszását az alperes hozzájárulása esetén, állítva, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza teljeskörűen a felperes jogi képviselője által a taggyűlésen előadottakat, valamint az alperesi törvényes képviselő1 vállalása ellenére nem küldte meg a jegyzőkönyvet a felperesnek, aki azt csak a cégbíróságon tudta beszerezni. A felperes az alperes kötelezését kérte a perköltsége megfizetésére, ügyvédi munkadíját a csatolt megbízási szerződés és a bíróság felhívására csatolt munkaidő- és tevékenységkimutatás alapján kérte megállapítani. Csatolta a keresetlevelében hivatkozott okiratokat. Az alperes a taggyűlési határozatok végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem elutasítását kérte. A bíróság
  48. sorszámú végzésével – az abban írt indokok alapján – elutasította a kérelmet. A felperes által az alperes taggyűlésének összehívása iránt
  49. július 1-jén benyújtott kérelem alapján az alperessel szemben indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság
  50. október 28-án jogerőre emelkedett végzésével megszüntette. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy a felperes által 6 év elteltével elővett vételi jogot alapító szerződés illetve az annak alapján tett nyilatkozatok joghatás kiváltására alkalmatlanok, és a felperes vételi joga gyakorlásáról nem is értesítette az alperest a Ptk. 3:
  51. §-ában foglaltaknak megfelelően, ugyanis nem csatolta hozzá az átruházás alapjául szolgáló szerződést és azt a nyilatkozatot, mely szerint a társasági szerződést magára nézve kötelezőnek ismeri el. A jogszabályi előírás szerint a nyilvántartásba vételtől függetlenül csak a bejelentéstől illetik meg az új jogosultat a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, így joghatályos bejelentés hiányában a felperes még valós üzletrészszerzés esetén sem léphetett volna fel a taggyűlésen többségi tulajdonosként. A vételi jogot alapító szerződés létéről ugyanis sem az alperesnek, sem az érintett tagoknak korábban nem volt tudomása. tag 1 és felesége több mint 4 éve eladói jogszavatosság mellett, a közhiteles cégnyilvántartásban bízva jóhiszeműen és ellenérték fejében, per-, teher- és igénymentesen vásárolták az üzletrészeiket, tulajdonszerzésüket akkor maga a felperes is támogatta, az állítólagos vételi jogáról semmilyen tájékoztatást nem adott, ezáltal megsértette az adott helyzetben elvárható magatartás alapelvét, amely felróható magatartására előny szerzése érdekében nem hivatkozhat. Hivatkozott az alperes arra is, hogy a Ptk. 6:
  52. §-a alapján ha a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott ingóságra szerződéssel létesített elővásárlási, visszavásárlási, vételi vagy eladási jogot a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, az akkor és csak akkor mindenkivel szemben hatályos, aki az ilyen dolgon valamely jogot szerez, és a Ptk. értelmében a tagjegyzéken fel kell tüntetni az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges rendelkezéseket, és a részvényekre vonatkozóan, de analógiával a Kft. üzletrész esetében is alkalmazandóan vételi jog kikötése a társasággal vagy harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha az a részvényből vagy az értékpapírszámla adataiból kitűnik. Jelen esetben pedig sem a cégjegyzékben, sem a cégnyilvántartásban, sem az alperes társasági dokumentumaiban, tagjegyzékeiben nem található semmilyen utalás vételi jogra. Jogutódlás pedig szerződésátruházás hiányában fel sem merülhet az állítólagos Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [10] 6 vételi jog kapcsán. A vételi jogot alapító szerződéssel kapcsolatosan az alperes ügyvezetése büntető feljelentéssel élt, az eljárás okirathamisítás gyanúja miatt megindult, azonban amennyiben a szerződés valóban megköttetett volna, az egységes joggyakorlatra tekintettel a későbbi jogszerzőkkel szemben hatálytalan lenne és annak jogosultjaként a felperes csak a szerződésüket megsértő korábbi eladóval, ...........sel szemben támaszthatna igényt, aki az üzletrészét annak ellenére, hogy a felperesnek vételi joga volt rá, eladta tag 1nek és feleségének. tag 1 pedig nem csak kísérletet tett, hanem valóban el is adta az üzletrészét az alperesi törvényes képviselő1nek, aki ezt be is jelentette mind a társaság, mind a cégbíróság felé, és a nyilvántartásba vétel csupán adminisztratív ok miatt maradt el, ami és az emiatt történt cégbírósági elutasítás nem változtat azon, hogy a bejelentéstől az új jogosultat illetik a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és terhelik a kötelezettségek a nyilvántartásba vételtől függetlenül. A volt tagok, tag 1 és felesége tudatosan az átruházás okán már nem tagként, hanem a cégjegyzékbe bejegyzettként kerültek megjelölésre a jegyzőkönyvben. A taggyűlés helye és ideje is a joggyakorlatnak megfelelően került feltüntetésre, a hitelesítésre is szabályosan került sor a megválasztott jelenlévő tag által, nincs olyan törvényi előírás, mely ezekkel ellentétes lenne. Bár önmagában jogosulatlan személyek jelenléte nem indokolná a határozatok hatályon kívül helyezését, de ilyen nem volt jelen, tag 4 vonatkozásában feltüntetésre került, hogy a távolmaradó édesanyját, tag 2 tagot képviselte meghatalmazással, ahogy a felperest is az ő meghatalmazott képviselői. Az ügyvédi iroda pedig tévedésből nyújtotta be a taggyűlés napjának reggelén a hiányos változásbejegyzési kérelmet, mely visszautasításra is került, azonban ez a határoztok jogszerűségét nem érinti. Ellenkérelmében az alperes úgy nyilatkozott, hogy a hangfelvétel lejátszásához nem járulnak hozzá, azon ugyanis harmadik személyek is hallhatók, akik személyiségi jogainak sérelmével járna, és a felperes nem jelölt meg a hangfelvétellel bizonyítani kívánt tény, körülményt. A jegyzőkönyv postázására pedig az alperes a felperes részére nem volt köteles, az a cégnyilvántartásban a felperes számára hozzáférhető volt. Szükség esetére indítványt tett alperesi törvényes képviselő1 alperesi ügyvezető személyes meghallgatására valamint tag 1 és tag 2 tanúkénti meghallgatására a tényállás, a határozathozatal és az állítólagos vételi jog körében. A kereset elutasítása mellett ügyvédi munkadíja megfizetésére kérte kötelezni az alperest a 32/
  53. (VIII.22.) IM rendelet
  54. §

(1)bekezdésének a.) pontja alapján, a csatolt költségjegyzék és kimutatás szerint. Az ellenkérelemre benyújtott válasziratában a felperes előadta, hogy a vételi joga gyakorlásáról szóló értesítés vonatkozásában nyilvánvaló, hogy az az alperes részéről azért nem került átvételre, mert az alperesi törvényes képviselő1 a szüleitől értesült az általuk átvett küldemények tartalmáról, így nyilvánvalóan tudta, hogy mi van az alperesnek címzett borítékban. E felróható magatartására azonban az alperes előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Az alperes által hiányolt cégeljárást pedig éppen az alperes ügyvezetőjének lett volna kötelessége megindítani, amit nem tett meg. tag 1 és felesége
  1. április 25-i adásvételi szerződéssel történt üzletrész-szerzésének jóváhagyására pedig egy taggyűlésen kívüli határozattal került sor, melyet a felperes készen kapott meg, és azt ugyan alá is írta, ami azonban nem zárja ki azt, hogy szóbeli tájékoztatást ne nyújtott volna a vételi jogáról. Továbbá az alperes az ellenkérelmében csak az tag 1 és az alperesi törvényes képviselő1 között 2020.07.13-án megkötött adásvételi szerződésről beszél, a tag 2 és tag 4 között létrejött szerződésről nem, amely ügylet érvényesen nem jött létre, arra csak kísérlet volt, a 2020.07.17-i taggyűlés nem került megtartásra, a taggyűlési jegyzőkönyv tartalma valótlan, így az abban foglalt határozatok nem érvényesek, és az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatai sem kerültek beszerzésre. Azaz tag 2 volt az üzletrész tulajdonosa, amikor a felperes a vételi jogát gyakorolta. A felperes csatolta e körben az okirati bizonyítékait, a taggyűlési meghívóval kapcsolatosan a felperes jogi képviselője által az alperes ügyvezetőjének írt Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [11] [12] 7 levelet, a taggyűlési jegyzőkönyvet és a polgármester igazolását, mely szerint az alperes egy Község Polgármesteri Hivatalának épületébe - melynek címe az alperes székhelyével megegyezik -
  2. július 17-ére összehívott taggyűlés elmaradt, mivel a cég részéről senki nem jelent meg. A felperes nyilatkozata szerint tag 1 a fentiek ellenére tagsági jogait egészen
  3. augusztus 6-ig gyakorolta a 20 %-os üzletrésze vonatkozásában, annak érdekében bízott meg jogi képviselőt. Ennek igazolásul a felperes csatolta ezt az ügyvédi meghatalmazást, és előadta, hogy ebből következően nem lehetett más ezen üzletrész tulajdonosa, mint tag 1, amikor a felperes a vételi jogát gyakorolta. A vételi joga gyakorlása folytán pedig sem tag 1nak sem a feleségének nem volt semmilyen jogcíme arra, hogy képviseltesse magát a
  4. augusztus 6-i taggyűlésen és ott szavazzon, ebből következően a szavazatok helytelenül lettek számolva, így a meghozott határozatok is jogellenesek. Válasziratában a felperes kétségbe vonta az alperes állítását, mely szerint tévedésből került benyújtásra a perbeli taggyűlés napján, de annak kezdete előtti időpontban a változásbejegyzési kérelem, valamint előadta, hogy annak igazolása céljából indítványozta a taggyűlésről készült hangfelvétel meghallgatását, hogy valamennyi napirendi pontnál úgy adta le a szavazatát, hogy 55 %-os üzletrésszel rendelkezik, azonban az alperes ezt nem tartotta szükségesnek rögzíteni a jegyzőkönyvben arra hivatkozva, hogy a szavazatszámok megállapítására a taggyűlés kezdetén került sor. Rámutatott az alperes ellenkérelmében foglalt ellentmondásra, miszerint az alperes indítványozta az alperesi törvényes képviselő1 és tag 1 meghallgatását, akik nem járultak hozzá a hangfelvétel lejátszásához. Azonban a felperes álláspontja szerint szükségtelen is a meghallgatásuk, mivel a hangfelvétel alkalmas leginkább bizonyítani a taggyűlésen elhangzottakat. A perfelvételi tárgyaláson a felperes keresetét változatlanul fenntartva előadta, hogy az opciós joga gyakorlása folytán előállt változás bejegyzése iránti kérelem cégbíróságra történő benyújtása az alperes ügyvezetőjének, az alperesi törvényes képviselő1nek a kötelezettsége lett volna, aminek nem tett eleget, ezért a felperes törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a cégbíróságra a Ctv.
  5. §
(1)bekezdésének b.) és c.) pontjai alapján, és arra az esetre, ha e kérelmét a cégbíróság bármely okból elutasítaná, indítványozza, hogy a perbíróság hivatalból kezdeményezze a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását a cégbíróságnál, és mivel úgy ítéli meg, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás eredménye a jelen per tárgya tekintetében előkérdésnek minősül, a per tárgyalásának a felfüggesztését indítványozta a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig. Az alperes a perfelvételi tárgyaláson a felperes válasziratában foglaltakkal kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy bár a vételi jogot alapító szerződést továbbra is nem létezőnek illetve joghatás kiváltására alkalmatlannak tekinti, a felperes maga ismeri el, hogy a vételi joga gyakorlásáról az alperesnek postán elküldött bejelentés nem került kézbesítésre és a felperes által csatolt bejelentés tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ezért a vételi jogot alapító szerződés létezésének illetve joghatás kiváltására alkalmasságának a per eldöntése szempontjából nincs jelentősége. A felperes általi bizonyítás hiányára hivatkozással vitatta, hogy az alperes rosszhiszeműen nem vette át a felperes által részére küldött bejelentést a vételi joga gyakorlásáról. Előadta, hogy az alperes ügyvezetője, az alperesi törvényes képviselő1 szüleitől szóban történő értesülése nem felel meg a bejelentési kötelezettség törvény által előírt tartalmi és formai követelményeinek. Úgy nyilatkozott, hogy a
  1. július 17-i taggyűlésen meghozott határozatok, melyek a szülők üzletrész eladásának az elfogadásáról döntöttek, nem kerültek megtámadásra, a megtámadásra vonatkozó jogvesztő határidő pedig már eltelt. Előadása szerint a szülőket azért titulálták cégjegyzékbe bejegyzettként a taggyűlési jegyzőkönyvben és valamennyi, az alperes ügyvédi irodája által készített okiratban, mert nem feltétlenül csak a cégjegyzékbe történő bejegyzés dönti el a tulajdoni viszonyokat.
  2. nyarán volt egy ügylet tag 1 és fia, az alperesi törvényes képviselő1 között, mellyel tag Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [13] [14] 8 1 törvényes képviselő1 tagra ruházta a társaságban fennállt üzletrészét. tag 2 viszont a társasának nem tagjára, hanem kívülálló személyre, másik fiukra, tag 4re kívánta átruházni az üzletrészét. A
  3. július 17-i taggyűlésen ehhez a társaság megadta a hozzájárulását, azonban az elővásárlásra jogosultak nyilatkozata nem került beszerzésre, ezért a jelen perbeli taggyűlésen tag 2 valóban tagként vett részt tag 4 meghatalmazott útján. Az tag 1 és alperesi törvényes képviselő1 tag között történt üzletrész-átruházás viszont megfelelően bejelentésre került a társaság felé, és a változásbejegyzés iránti kérelem is benyújtásra került a cégbírósághoz, aki azt adminisztrációs okból – nevezetesen az alperes köztartozásának a rendezetlensége miatt – utasította el, felhívva az alperest, hogy a változásbejegyzés iránti kérelmet ismét be kell nyújtani. Kiemelte, hogy a fentiek miatt a perbeli taggyűlésről készült jegyzőkönyv a felperes állításával szemben a valóságnak megfelelően tag 1ot volt tagként tünteti fel nulla szavazattal, tag 2 vonatkozásában szerepel a 30 szavazat és az, hogy tag 4 meghatalmazott útján van jelen, ahogyan a felperesnél is a 12 szavazat és az, hogy meghatalmazottjai útján van jelen. tag 1 pedig az üzletrésze átruházásától a
  4. augusztus 6-ig eltelt időszakban az alperes jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodának a meghatalmazást nem tagi minőségben, hanem mint a cégjegyzékben szereplő volt tag, jogi érdekelt adta, aki jogszavatosság mellett ruházta át a fiára az üzletrészét, de a tagi minőséget egyébként sem ez dönti el, hanem a
  5. nyarán lezajlott események. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a felperes a perbeli taggyűlésen a
  6. napirendi pontnál „igen”-nel szavazott, ezért a 6/
  7. (VIII.06.) számú taggyűlési határozat megtámadására nem volt jogosult. A felperes álláspontja ezzel kapcsolatosan az volt, hogy azért szavazott „igen”-nel, mert jogilag kényszerhelyzetben volt, ha ugyanis „nem”-mel szavaz, és mégis az eredeti – a vételi joga gyakorlása előtti – állapot marad fenn, akkor a későbbiek során nem gyakorolhatja az elővásárlási jogát. Az alperes vitatta ezt az álláspontot, előadva, hogy ha a felperes következetesen kitart az álláspontja mellett, mely szerint 55 %-os üzletrész tulajdonos, és „nem”-mel szavaz, akkor ezt a határozatot is megtámadhatta volna. A felperes úgy nyilatkozott, hogy mivel a vételi joga gyakorlásáról szóló, általa az alperesnek postán elküldött bejelentést az alperes nem vette át, ezért bejelentését a felperes a taggyűlésen szóban is jogosult volt megtenni, és a taggyűlésen a felperes jogi képviselője által hangoztatott 55 %-os tulajdonszerzést illetően a taggyűlésen nem volt szó arról, hogy azt az alperes azért nem ismerné el, mert a bejelentés szabályszerűségével probléma lenne. Az alperes ügyvezetője, alperesi törvényes képviselő1 személyes meghallgatása során előadta, hogy az alperes Cím
  8. szám alatti székhelyére címzett küldemények az alperes váci irodájába kerülnek átirányításra, ahol a kolléganője a Kft-nek címzett minden küldeményt át szokott venni. Annak, hogy a perbeli felperesi bejelentést nem vette át, állítása szerint az lehetett az oka, hogy elkerülte a figyelmét, hogy az értesítő bedobásra került. A Ptk. 3:
  9. §-a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A 3:
  10. §
(1)bekezdése értelmében a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A
(2)bekezdés értelmében nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [15] [16] [17] 9 A felperes az alperesi társaság tagjaként a fenti jogszabályi rendelkezések szerint a 6/
  1. (VIII.06.) számú határozat kivételével – amely napirendi pont vonatkozásában „igen”-nel szavazott – jogosult volt a perbeli taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti per indítására, amire a határozatokról a taggyűlés napján történt tudomásszerzésétől számított 30 napos határidőn belül került sor. Az „igen” szavazatával támogatott
  2. sorszámú határozat vonatkozásában 3:
  3. §
(2)bekezdése szerinti, az alperes vagy bárki más által okozott, vagy az alperes által felismerhető tévedésére, az alperes vagy harmadik személy általi megtévesztésére vagy bárki általi jogellenes fenyegetésére nem hivatkozott, hanem hozzájáruló szavazatát jogi kényszerhelyzettel indokolta. A Ptk. 3:168. §
(2)bekezdése szerint üzletrész átruházása esetén a jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A 3:169. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentésétől hatályos; az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek. A felperes
  1. május 12-én kelt és az alperes székhelyére postára adott levelével megkísérelte bejelenteni az alperesnek a meglévő 10 %-os mértékű üzletrészén felül további 45 % mértékű üzletrész megszerzését. A bejelentést a posta „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az alperesnek. A felperes által a küldemény vonatkozásában csatolt nyomkövetés alátámasztotta az alperes ügyvezetőjének a személyes meghallgatása alkalmával tett nyilatkozatát, mely szerint az a dorogházi postáról átirányításra került a váci
  2. sz. postára, amely a küldeményt kétszeri sikertelen kézbesítési kísérletet követően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a feladó felperesnek. Az alperesi állásponttal szemben a kézbesítés fentiek szerinti sikertelensége értékelhető az alperes terhére abban az esetben, ha megállapítható, hogy a kézbesítés az alperesnek felróható okból maradt el. Ennek bizonyítása a felperest terhelné, azonban a törvényszék megítélése szerint szükségtelen volt vizsgálni a kézbesítés sikertelenségének az okát, tekintettel arra, hogy a felperes az alperesnek címzett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejelentéséhez általa sem vitatottan nem mellékelte az üzletrész-átruházási szerződést, melynek jelen esetben - figyelemmel arra, hogy a vételi jog gyakorlása az adásvétel egyik különös neme - a vételi jogot alapító szerződés és a vételi joga gyakorlását az érintett üzletrészek tulajdonosai felé bejelentő nyilatkozatok felelnek meg. Ezért
  3. május 12-én kelt és az alperes székhelyére postára adott bejelentése nem felelt meg a Ptk. 3:
  4. §
(2)bekezdés második mondatának második fordulata szerinti alaki feltételnek, így az a 3:169. §
(2)bekezdése alapján az alperessel szemben abban az esetben sem hatályosult volna, ha a bejelentés kézbesítése szabályszerűen megtörténik. A szabályszerű kézbesítés hiánya esetén pedig a bejelentés a taggyűlésen csak oly módon lett volna pótolható, ha a 3:168. §
(2)bekezdése szerinti formába foglalt írásbeli bejelentés és a vételi jogot biztosító szerződés valamint a vételi jog gyakorlását az érintett üzletrészek tulajdonosai felé bejelentő nyilatkozatok is egyidejűleg átadásra kerülnek az alperes képviseletére jogosult személynek, vagy azok átadása megkísérlésre kerül és az alperes azok átvételét megtagadja. Ezen okiratok együttes átadásának megkísérlését pedig a felperes sem állította. Azon nyilatkozat megtételére, mely szerint az alperes társasági szerződésének rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, a felperes nem volt köteles, tekintettel arra, hogy az alperesi társaság üzletrészeinek már a vételi joga gyakorlását megelőzően 10 %-os Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [18] [19] [20] 10 tulajdonosa volt, ezért az alperes társasági szerződésének rendelkezései rá nézve már korábban is kötelezőek voltak. Figyelemmel arra, hogy a fenti indokok alapján a felperes vételi jogának gyakorlása folytán bekövetkező változás az alperes felé a
  1. augusztus 6-i taggyűlés időpontjáig nem hatályosult, ezért a taggyűlésen történt határozathozatalt, a tagok személyét és szavazatának mértékét nem befolyásolta. A fentiekre tekintettel a törvényszék megállapította, hogy a
  2. augusztus 6-i taggyűlésen a felperes szavazatainak a száma helyesen került megállapításra a 10 %-os, és a
  3. sorszámú határozat meghozatalát követően a 13,33 %-os üzletrésze figyelembevételével. Mivel tag 1 20 %-os üzletrészének a tulajdonát az alperesi ttörvényes képviselő1 a felperes vételi joga gyakorlását megelőzően megszerezte - az e körben meghozott taggyűlési határozatot az 1 éves jogvesztő határidőn belül senki nem támadta meg -, a tag 2 tulajdonát képező 30 % mértékű üzletrész pedig a taggyűlésen meghozott – a felperes által is támogatott, ezért perrel nem támadható
  4. sorszámú határozat alapján a felperes és az alperesi törvényes képviselő1 tulajdonába került - helyesen került feltüntetésre a taggyűlési jegyzőkönyvben tag 1 volt tagi minősége és nulla szavazata, valamint a
  5. napirendi pont tárgyában történő határozathozatalig tag 2 tagi minősége és 30 szavazata majd a
  6. sorszámú határozat meghozatalát követően az alperesi törvényes képviselő1 tag 86,67 %-os üzletrész-tulajdona és 104 szavazta, és a felperes mint tag 13,33 %-os üzletrész-tulajdona és 16 szavazata is. A törvényszék a csatolt taggyűlési jegyzőkönyv valamint az alperes felperes által nem vitatott előadása alapján megállapította, hogy valamennyi napirendi pont tekintetében az alperes minden aktuális tagja szavazott. A taggyűlésen illetéktelen személy nem vett részt, a jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően tag 2 tag nem volt jelen, tag 4 – aki nem tagja az alperesnek – tag 2 meghatalmazása alapján volt jelen és a képviseletében szavazott, a felperest dr. ügyvéd 3 ügyvéd és tag 3 képviselte meghatalmazással, míg tag 1 volt tagként vett részt, akinek ügyvezetővé választása a taggyűlésen megtörtént, továbbá dr. Mátrai Mihály és ügyvéd 4 ügyvédek az alperes képviseletét ellátó ügyvédi irodától voltak jelen. Ezért a felperes alaptalanul állította illetéktelen személyek jelenlétét arra hivatkozással, hogy a taggyűlés nem nyilvános. Ez azonban az ügy eldöntése szempontjából akkor sem lenne releváns, ha a taggyűlésen illetéktelen személyek lettek volna jelen, tekintettel arra, hogy annak nincs a taggyűlésen meghozott határozatok érvényességére kiható jogkövetkezménye, mint ahogy annak sem, ha a taggyűlésről készült, annak év, hónap, nap szerint megjelölt időpontját tartalmazó jegyzőkönyv nem tartalmazza a taggyűlés órára, percre pontos időpontját, továbbá annak sem, hogy a jegyzőkönyv az abban rögzítettek ellenére nem került megküldésre a felperesnek, illetőleg hogy a változásbejegyzési kérelem nyomtatvány az alperes jogi képviselője részéről – az alperes felperes által vitatott állítása szerint tévedésből a taggyűlés napjának reggelén, annak kezdetét megelőzően benyújtásra került, amely kérelmet a cégbíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasított. Továbbá nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely szerint amennyiben a taggyűlés levezető elnöke a társaság egyik tagja, a jegyzőkönyv hitelesítője csak a másik tag lehet, ezért a
  7. augusztus 6-i taggyűlésről készült jegyzőkönyv nem tekinthető alakilag hibásnak, és a felperes állításával szemben pusztán a levezető elnök és a jegyzőkönyv hitelesítő személyének egyezősége nem eredményezi, hogy a jegyzőkönyvben bármi, a taggyűlésen elhangzottaktól eltérő nyilatkozat elfogadásra kerülhet. A felperes e körben egyébként sem hivatkozott arra, hogy a taggyűlésen történt szavazásra és határozathozatalra nem a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelően került sor, csupán arra, hogy a jegyzőkönyvbe nem került bele a felperes jogi képviselőjének részletes okfejtése a felperes 55 %-os üzletrész tulajdona vonatkozásában, és nem került rögzítésre, hogy a felperes jogi képviselője minden napirendi pont vonatkozásában a szavazást megelőzően jelezte, hogy megítélése szerint a felperes 55 %-os szavazati aránnyal Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [21] [22] [23] [24] 11 rendelkezik. A Ptk. 3:
  8. §
(1)bekezdése e körben csak a taggyűlésen lezajlott fontosabb események, nyilatkozatok rögzítését írja elő, és nem ír elő szó szerinti jegyzőkönyvezést. A felperes jogi képviselőjének álláspontja pedig a taggyűlés elején jegyzőkönyvezésre került, ugyanezen álláspont minden egyes napirendi pontban történő szavazás előtti ismételt rögzítése szükségtelen lett volna, és a per eldöntése szempontjából akkor sem bírna jelentőséggel, ha a taggyűlés elején sem került volna rögzítésre a jegyzőkönyvben. Erre tekintettel a törvényszék a per eldöntéséhez nem tartotta szükségesnek, ezért mellőzte a taggyűlésről készült hangfelvétel – melynek meghallgatásához az alperes nem járult hozzá – bizonyítékkénti felhasználását és a tárgyaláson történő lejátszását, ahogyan tag 1 és tag 2 tanúkénti meghallgatását sem tartotta szükségesnek a határozathozatal körülményei tekintetében, a tényállás tisztázása céljából illetőleg a felperes vételi jogával kapcsolatos ismereteik körében. A fentiekre tekintettel a törvényszék a felperesek keresetét elutasította. A per tárgyalásának a felperes által a cégbíróságon kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig történő felfüggesztése iránti felperesi kérelemnek a törvényszék azért nem adott helyt, mert a per eldöntése szempontjából jelentősége volt abban a kérdésben történő állásfoglalásnak, hogy a felperes vételi joga gyakorlásának az alperes felé történt bejelentése szabályszerű volt-e vagy sem, ez pedig nem a törvényességi felügyeleti eljárásra, hanem a peres eljárásra tartozó, jelen esetben a Ptk. 3:168. §
(2)bekezdése és 3:169. §
(2)bekezdése figyelembevételével eldöntendő kérdés. A törvényszék álláspontja szerint pedig mivel a felperes vételi joga gyakorlását az alperesnek a fentebb részletezettek szerint nem megfelelően jelentette be, így az az alperessel szemben nem vált hatályossá, a nem hatályos bejelentés pedig nem keletkeztetett az alperes számára változásbejelentési kötelezettséget. Megjegyzi a törvényszék, hogy a megfelelően – a 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésétől annak 3:168. §
(2)bekezdésének megfelelően - bejelentett tulajdonszerzés időpontjától az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat mindaddig, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét – az annak megállapítása iránt az arra jogosult által kezdeményezett perben - meg nem állapítja, és a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet a cégbíróság érdemi okból el nem utasítja. Az ügyvezető köteles a tagváltozással kapcsolatos – megfelelően bejelentett - változás-bejegyzési kérelmet a cégbíróságnak benyújtani, függetlenül attól, hogy megítélése szerint az üzletrész-átruházási szerződés érvénytelen (EBH2004. 1145.). A törvényszék a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíja mint perköltsége megfizetésére, melynek összegét a törvényszék a 32/2003. (VIII.22.) IM sz. rendelet 2. §
(1)bekezdésének a.) pontja és
(2)bekezdése alapján az alperes által felszámított 19 munkaóra helyett 15 munkaóra és az alperes által igazolt 28.000,- Ft + ÁFA óradíj figyelembevételével állapította meg. Az alperes által a kereset és mellékletei feldolgozása, a cégnyilvántartás adatainak, állapotának folyamatos ellenőrzése vonatkozásában felszámított 2,25 munkaórát 1,25 munkaórára, míg a határozatok végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemre történő érdemi észrevétel elkészítésére, egyeztetésére, korrekcióira felszámított 5 és az ellenkérelem elkészítésére, egyeztetésére felszámított 6, azaz összesen 11 munkaórát együttesen 8 munkaórára mérsékelte, tekintettel arra, hogy a kereset és mellékletei feldolgozása, a keresetlevélben foglalt, a határozatok végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemre az érdemi észrevétel elkészítése és az ellenkérelem elkészítése mind a keresetlevélben foglalt kérelmekkel kapcsolatos, tartalmilag egymást részben fedő tevékenység, melyek teljesítéséhez ugyanazon felperesi beadványban – a keresetlevélben és mellékleteiben foglaltak ismerete szükséges. Az eljárásával kapcsolatosan felmerült perköltségét a felperes pervesztessége folytán maga köteles viselni. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.338/2021/24-I [25] 12 Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 365. §
(2)bekezdésének b.) pontján alapul. Balassagyarmat,
  1. február
  2. dr. Nádai Mónika s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.