Kfv.37592/2025/2 – Kúria

(3a)bekezdés által előírt, mentesítés indokoltságát alátámasztó, kezelőorvos által adott szakvéleményt. [2] Az alperes a megelőző eljárásban, a tényállás-tisztázása körében nyilatkozattételre hívta fel a felpereseket, az I. rendű felperes iskolaorvosát és az iskolai védőnőt. A felperesek – jogi képviselőjük útján – akként nyilatkoztak, hogy az I. rendű felperesnek nincs krónikus betegsége, és szeretnék, ha ez így maradna, ezért kérik az oltás alóli mentességet. Egyben igazságügyi orvosszakértő kirendelését kérték, és megjelölték orvos, mint az I. rendű felperes alapellátó gyermekorvosát. Az I. rendű felperes iskolaorvosa – aki egyben az I. rendű felperes háziorvosa is – az alperes felhívására akként nyilatkozott, hogy az I. rendű felperesnek nincs krónikus betegsége, nincs az MMR oltással szembeni kontraindikációja, álláspontja szerint az oltást be lehet adni. Az alperes felhívására az iskola védőnője akként nyilatkozott, hogy az I. rendű felperesnek nincs olyan krónikus betegsége, amely akadályát képezné a kötelező vétőoltás elvégzésének. [3] A fentiek ismeretében az alperes, népegészségügyi feladatkörében eljárva 2024. december 19-én kelt FE-02/NEO/02167-10/2024. iktatószámú határozatával az MMR kampányoltás alóli mentesítés iránti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint az elutasításra azért került sor, mert a védőoltás alóli mentesítés iránti kérelem benyújtásához nem került csatolásra az Eütv. 58. §

(3a)bekezdés szerinti, mentesítés indokoltságát alátámasztó, kezelőorvos által adott szakvélemény. Emellett a megelőző eljárás során sem került ilyen szakvélemény becsatolásra, továbbá az I. rendű felperes kezelőorvosától és más orvostól sem érkezett az Eütv. 58. §

(2a)bekezdés szerinti, a védőoltás halasztásával vagy az Eütv. 58. §

(3)bekezdés szerinti védőoltás alóli mentesítéssel kapcsolatos megkeresés az alpereshez. [4] A Veszprémi Törvényszék 15.K.700.097/2025/

1. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, miután megállapította, hogy a kereset alaptalan. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete meghozatalakor figyelemmel volt az Alkotmánybíróság védőoltás tárgykörben hozott határozatai megállapításaira, így a 39/

1. (VI.20.) AB határozat, és a 3080/
2. (IV.17.) AB határozat indokolásában szereplő értelmezésre. Kúria I.Kfv.37.592/2025/2 3 Ezekből kiemelte, hogy az alapjog korlátozásának alkotmányosan elfogadható indoka a gyermekek egészségének védelme és a fertőző betegségekkel szembeni védekezés. Hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírósági határozatok meghozatala óta sem a jogi szabályozás, sem a társadalmi érdek, sem az orvostudomány állása nem változott, ezért a felperesek indítványa ellenére nem tartotta indokoltnak alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését a szabályozást érintően. [6] Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperesek tévesen hivatkoztak arra, hogy az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
4. §

(1)bekezdés a) pontját és az eljárást fel kellett volna függesztenie a háziorvos jognyilatkozatának pótlása tárgyában folyamatban lévő polgári peres eljárás jogerős befejeztéig. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a védőoltás alóli mentesítési eljárás egy kérelemre induló eljárás, amelyben a mentesítés feltételeinek fennállását a kérelmező köteles bizonyítani. Az Eütv. 58. §

(3)bekezdése szerint a védőoltás alóli mentesítésre csak akkor van lehetőség, ha a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná és ezen körülmény változása belátható időn belül nem várható. Az Eütv. 58. §

(3a)bekezdés alapján a feltételek fennállását a kérelemhez csatolt mentesítés indokoltságát alátámasztó, kezelőorvos által adott szakvéleménnyel kell igazolni. Hangsúlyozta, hogy az Eütv. 58. §

(3a)bekezdés szerint a mentesítési kérelemben foglaltakat alátámasztó szakvéleménynek már az eljárás megindításakor a kérelmező rendelkezésére kell állnia, azt nem az eljárás során kell beszereznie. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a megelőző eljárásnak nem képezte előkérdését a polgári peres eljárás, azaz az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontja nem sérült. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet jogsértését állítva a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és ad), valamint
3. b)pontjára hivatkozással kérték. [8] A joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének indokát abban látták, hogy a felülvizsgálni kért ítélet ellentétes a Fővárosi Törvényszék 7.K.700.463/2025/4. sorszámú ítéletében elfoglalt jogi állásponttal, amely szerint az Ákr. 48. §

(1)bekezdése szerinti felfüggesztés iránti kérelem elutasítása jogsértő a kötelező védőoltás alóli mentesítés tárgyú eljárásban, ha a kezelőorvos jognyilatkozata pótlása tárgyában polgári per van folyamatban. [9] A jogkérdés különleges súlyát, társadalmi jelentőségét abban látták, hogy a kötelező oltás alóli mentesítési eljárások, és az eljárási jogszabályok alkalmazása jelentős társadalmi kérdéseket vet fel, különösen az élethez és testi épséghez való jog védelme szempontjából. Álláspontjuk szerint a kötelező oltások elrendelése, valamint a mentesítési eljárások részletszabályainak megalkotása, miután nem éri el az Alaptörvény által megkívánt törvényi, esetenként jogszabályi szintű szabályozás szintjét sem, jelentős társadalmi kérdéseket vet fel különösen annak fényében, hogy alapjogokat és kötelezettségeket szabályoz. [10] Alapvető eljárási joguk sérelmét abban látták, hogy álláspontjuk szerint a bíróság elmulasztotta a felfüggesztési kérelem érdemi vizsgálatát, ezzel sértve a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát. A bíróság alapvető, a hatékony jogvédelem biztosítására vonatkozó feladatát nem teljesítette, amikor hivatalból nem vizsgálta az alapjogi korlátozásokat Kúria I.Kfv.37.592/2025/2 4 megfogalmazó és kötelezettségeket megállapító kötelező oltási rendszer Alaptörvénybe ütközését, ezzel is megsértve a felperesek tisztességes eljáráshoz való jogát. [11] A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés vonatkozásában a Kúria Kfv.37.199/2020/6. számú határozata indokolása [28] bekezdésére hivatkoztak, mely szerint a kezelőorvos fogalma tágan értelmezendő, és a mentesítési eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőn van. A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy a polgári per előkérdés és az eljárás felfüggesztése szükséges lett volna. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn az alábbiak miatt. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria elsőként rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben megjelölt nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a felperesek részéről megjelölt sorrendben vizsgálta. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének a szükségessége akkor indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2.), vagy az meghaladottá vált. Kúria I.Kfv.37.592/2025/2 5 [18] A kötelező védőoltás alóli mentesítési, az Eütv. 58. §

(3)és

(3a)bekezdése által felvetett értelmezési kérdésekkel a Kúria több döntésében foglalkozott (pl.: Kfv.III.37.545/2017/9., Kfv.37.199/2016/13., Kfv.37.049/2022/6., Kfv.II.37.199/2020/6.). A Kúria már befogadási eljárás keretében is kimondta, hogy a kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárással kapcsolatos jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes és kialakult (Kfv.III.37.378/2025/3., Kfv.V.37.145/2024/2., Kfv.37.578/2025/2). A Kúria gyakorlata követi az Alkotmánybíróság kötelező védőoltás alóli mentesítés tárgykörben hozott határozatai érvelését is (39/2007. (VI.20.) AB határozat, 3080/2019. (IV.17.) AB határozat, 3242/2025. (VII.11.) AB határozat). [19] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelem bár nem általánosságban, a védőoltás alóli mentesítés szabályozásával összefüggésben kérte a joggyakorlat egysége biztosítása indokoltsága miatt a befogadást, hanem az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontjára, azaz a hatósági eljárás felfüggesztése szabálya megsértésére hivatkozással. Ezzel összefüggésben a Kúria utal arra, hogy a Kúria Kfv.V.37.285/2025/

1. számú határozatában a közelmúltban állást foglalt arról, hogy a háziorvos jognyilatkozatának pótlása tárgyában folyamatban lévő polgári per nem előkérdése az Eütv.
2. §

(3)bekezdése alapján előterjesztett, kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásnak, és az ebben a kérdésben hozott határozathozatalnak. E döntéssel a felperesek által felvetett jogkérdés már értelmezésre került. [20] A fentiek miatt a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadás nem volt indokolt. [21] Társadalmi jelentőségre alapozottan a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti felülvizsgálati kérelem befogadása akkor indokolt, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír, vagy a társadalom szélesebb körére bír joghatással. A befogadás viszont ezen esetekben is csak akkor lehetséges, amennyiben a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást. (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.596/2023/2., Kfv.VII.45.059/2023/2.) Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat, hogy miután a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjához kapcsolódó indokolásban már utalt a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljáráshoz kapcsolódó egységes joggyakorlatra, ezért nem indokolt a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadás sem. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadás esetében a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőt a Kp. 117. §

(4)bekezdéséből következően részletes indokolási kötelezettség terheli. A felperesek által előadottak ismeretében a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy sérült-e a felperesek tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a bíróság elmulasztotta a felfüggesztési kérelem érdemi vizsgálatát. Ahogy erre jelen végzés indokolása már kitért, a Kúria kialakította álláspontját arról, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásnak nem előkérdése a háziorvos jognyilatkozatának pótlása tárgyában folyamatban lévő polgári per, melyből következően az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontja sérelmére a felperesek eredménytelenül hivatkoztak. A felülvizsgálati kérelem pedig e befogadási okkal összefüggésben iratellenesen hivatkozott arra, hogy a bíróság elmulasztotta „felfüggesztési kérelem érdemi vizsgálatát”, ugyanis az ítélet indokolása [43]-[44], valamint [50]-[54] bekezdései részletes elemzést tartalmaznak arra nézve, hogy a bíróság miért nem tartotta indokoltnak az eljárás felfüggesztését a felperes által hivatkozott polgári perre tekintettel. Kúria I.Kfv.37.592/2025/2 6 [23] Miután a felülvizsgálati kérelem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, és a Kp. 117. §

(4)bekezdésben írtaknak megfelelően megjelölte a közzétett kúriai határozatot és annak indokolása azon részét, amelytől állítása szerint a Veszprémi Törvényszék ítélete jogkérdésben eltért, a Kúria vizsgálta a felvizsgálati kérelemben megjelölt Kfv.II.37.199/2020/

1. számú határozatát, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott arra, hogy a Veszprémi Törvényszék ítélete eltért a hivatkozott kúriai jogértelmezéstől különösen annak indokolása [28] bekezdésétől. A felperesek által hivatkozott közigazgatási jogvitával összefüggésben kétségtelenül fennáll az ügyazonosság – miután mindkét jogvita a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárás kérdéseivel foglalkozik – ugyanakkor a Veszprémi Törvényszék ítélete nem tér el a felperes által hivatkozott közétett kúriai határozattól. A Kfv.II.37.199/2020/
2. számú határozat elvi tétele szerint (indokolás [42] bekezdés): „a kötelező védőoltás alóli mentesítési iránti eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőre esik, ezért a kérelemhez csatolnia kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt. A hatóság és a bíróság ezen szakvélemény alaposságát ellenőrzi eljárása során”. A felülvizsgálati kérelem alaptalanul vonta le a hivatkozott kúriai ítéletből azt a következtetést, hogy: „Az ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy a polgári per előkérdés, és az eljárás felfüggesztése szükséges lett volna”. A Kfv.II.37.199/2020/
3. számú határozat indokolása [28] bekezdéséből, sem az ítélet teljes szövegéből ilyen következtetés nem vonható le. [24] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperesek befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett a Kp.
4. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapulvétele mellett sem állnak fenn a befogadás feltételei. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, mivel az adott jogkérdésben a gyakorlat már kialakult és egységes, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A döntés elvi tartalma [25] A kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárással kapcsolatos jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes és kialakult, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, tanácsban határozott. [27] A Kúriának eljárási illetékről rendelkezni nem kellett, figyelemmel arra, hogy az eljárási illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján az eljárás illetékmentes volt. [28] A végzéssel szembeni további perorvoslatot a Kp. 116. §
2. d)pontja és a Kp. 112. §

(2)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró