← Magyarország

Kvk.39031/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [1] Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a magánszemély kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet jogi képviselő nélkül, a Ve. szerinti kötelező tartalmi elemeket (lakcím, személyi azonosító) mellőzve terjeszti elő, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. ... A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.V.39.031/2026/

  1. A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró dr. Stefancsik Márta bíró A kérelmező: kérelmező1 (lakcíme nem ismert) Az eljárás tárgya: felülvizsgálata választási ügyben hozott határozat bírósági A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság FPH-073/2-4/
  2. számú határozattal kijavított 2/
  3. (III. 3.) FVB számú határozata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kúria V.Kvk.39.031/2026/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező
  4. február 28-án 15 óra 48 perckor elektronikus úton - email formájában - fellebbezést nyújtott be a Budapest
  5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága 4/
  6. (II. 25.) számú, az országgyűlési képviselők
  7. évi általános választásán egy személy egyéni képviselőjelöltként való nyilvántartásba vételéről szóló határozata ellen. A Fővárosi Választási Bizottság határozata [2] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a
  8. március 3-án meghozott - FPH-073/2-4/
  9. számú határozattal kijavított - 2/
  10. (III. 3.) FVB számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az FVB határozat jogorvoslati záradékában foglalt tájékoztatás szerint a határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be az FVB-nél. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb
  11. március 6-án 16:00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogorvoslati záradék tájékoztatást tartalmazott a felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeiről is. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [3] A kérelmező
  12. március 6-án 15 óra 50 perckor elektronikus úton (email formájában) – jogi képviselő nélkül, hiányos tartalommal – benyújtott felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának felülvizsgálatát kérte, és felhívta a figyelmet, hogy az FVB úgy döntött, hogy az „elsőfokú határozatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja”, tehát a jelölt nyilvántartásba vételét utasította el. Álláspontja szerint a Kúria „hivatalból is eljárhatna most felettes szervként”. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria V.Kvk.39.031/2026/2 3 [4] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint érdemi vizsgálatra alkalmatlan. [5] A választási eljárásról szóló
  13. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 222.
  14. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat. [6] A Ve.
  15. §

(5)bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. [7] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező - az FVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére - a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét személyesen eljárva, jogi képviselő nélkül nyújtotta be. A kérelmező a Ve. 228. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről. [8] A felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatát kizárja a jogi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. §
(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. §
(5)bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Az egységes és következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. §
(2)bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.III.39.042/2024/6., Kvk.VI.39.062/2024/2.], valamint a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét [Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.095/2024/6., Kvk.V.39.099/2024/4.]. A kérelmező kötelező jogi képviselet hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 231. §
(2)bekezdése alapján. [9] A Ve. 224.
(3)bekezdése továbbá előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelem 223. §
(3)bekezdése szerinti alapját,
  1. b)a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
  2. c)a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát. A Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. §
(3)bekezdésében foglaltakat. [10] A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését (amely a felülvizsgálati kérelemnek kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. §
(3)bekezdés a) pontja, 224. §
(3)bekezdés a) pontja alapján) sem, valamint a kérelmező lakcímét és személyi azonosítóját, amelyek hiánya a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után. Kúria V.Kvk.39.031/2026/2 4 [11] Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. §
(1)bekezdése d) pontja, valamint
(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megjegyzi, hogy a kijavított határozat alapján az FVB egyértelműen a kérelmező fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött, és a Kúria hivatalbóli eljárásának nincs helye. A döntés elvi tartalma [12] Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a magánszemély kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet jogi képviselő nélkül, a Ve. szerinti kötelező tartalmi elemeket (lakcím, személyi azonosító) mellőzve terjeszti elő, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Záró rész [13] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. [15] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró dr. Darák Péter bíró dr. Stefancsik Márta s.k. bíró Kúria V.Kvk.39.031/2026/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.