Bf.85/2022/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bek.] Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.85/2022/

1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. szeptember
3. napján tartott tanácsülésen kihirdette a következő í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
4. január
5. napján megtartott előkészítő ülésen kihirdetett 3.B.605/2020/
6. számú ítéletét megváltoztatja. Terhelt32 XXXII. rendű vádlott tekintetében a pénzbüntetés napi tételeinek számát 350-re (háromszázötven) emeli, így a pénzbüntetés teljes összegét 350.000,- (háromszázötvenezer) forintra, míg a foglalkozástól eltiltást 5 (öt) évre súlyosítja. Terhelt23 XXIII. rendű és Terhelt32 XXXII. rendű vádlottak pénzbüntetésére engedélyezett részletfizetés esetében az első részlet megfizetése
7. november 5-én esedékes, Terhelt32 XXXII. rendű vádlott vonatkozásában az egyhavi részlet 35.000,- (harmincötezer) forint. Terhelt23 XXIII. rendű vádlott Cím
8. szám alatti lakcímének és a okmányszám6 számú személyazonosító okmányának a feltüntetését mellőzi, e vádlott értesítési címeként cím39 szám alatti lakcímet jelöli meg. Terhelt32 XXXII. rendű vádlott okmányszám7 számú személyazonosító okmányának feltüntetését is mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet Terhelt23 XXIII. rendű és Terhelt32 XXXII. rendű vádlottak tekintetében helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/
9. 2 Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék) a
10. január 7-én tartott előkészítő ülésen kihirdetett 3.B.605/2020/
11. számú ítéletében Terhelt23 XXIII. rendű és Terhelt32 XXXII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
13. §

(1)bekezdés c) pont]. [2] Terhelt23 XXIII. rendű vádlottat 150 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegű, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottsági tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. [3] Rendelkezése szerint a vádlottnak a pénzbüntetést 15 havi részletben kell megfizetnie, oly módon, hogy a havi 10.000 forint összegű részleteket

1. március
2. napjától minden hónap
3. napjáig kell teljesítenie. [4] Megállapította, hogy meg nem fizetése vagy egy havi részlet elmulasztása esetén a pénzbüntetést, illetve annak meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [5] Terhelt32 XXXII. rendű vádlottat 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegű, összesen 200.000 forint pénzbüntetésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottsági tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. [6] Rendelkezése szerint a vádlottnak a pénzbüntetést 10 havi részletben kell megfizetnie, oly módon, hogy a havi 20.000 forint összegű részleteket
4. március
5. napjától minden hónap
6. napjáig kell teljesítenie. [7] Megállapította, hogy meg nem fizetése vagy egy havi részlet elmulasztása esetén a pénzbüntetést, illetve annak meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [8] Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből Terhelt32 XXXII. rendű vádlottat 37.575 forint megfizetésére kötelezte. [9] Az ítélet ellen – amelyet Terhelt23 XXIII. rendű vádlott és a meghatalmazott védője tudomásul vettek – az ügyészség mindkét vádlott terhére súlyosításért, a pénzbüntetés napi tételei számának és a foglalkozástól eltiltás tartamának felemelése, míg Terhelt32 XXXII. rendű vádlott és a kirendelt védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/
7. 3 [10] Az ügyészség fellebbezése írásos indokolásában kifejtette, hogy a törvényszék a pénzbüntetés napi tételei számának és a foglalkozástól eltiltás tartamának meghatározásakor nem vette figyelembe a Btk.
8. §

(1)bekezdésében rögzített büntetéskiszabási elveket, illetőleg a vádlottak javára feltárt enyhítő tényezőket az indokoltnál lényegesen nagyobb súllyal értékelte. Figyelmen kívül hagyta a vádlottak terhére megállapított bűncselekmény tárgyi súlyát, amely abban áll, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények teszik lehetővé más, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetését; nem tulajdonított továbbá kellő nyomatékot a hasonló bűncselekmények rendkívüli elszaporodottságának. Terhelt32 XXXII. rendű vádlott esetében további súlyosító körülményként kellett volna értékelni a büntetett előéletét, valamint azt, hogy a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményt néhány hónappal a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének lejártát követően követte el. Azáltal, hogy a törvényszék a pénzbüntetés teljesítésére a vádlottak részére részletfizetési kedvezményt is biztosított, e büntetés súlytalanná vált. Ugyanakkor a foglalkozástól eltiltás büntetés csak hosszabb tartamú eltiltás esetén alkalmas a büntetés generális és speciális funkciójának betöltésére. [11] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a felterjesztett ügyirattal együtt megküldött BF.104/2021/

1. számú átiratában – fenntartva az ügyészség jogorvoslatának céljait és indokait – indítványozta, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) a pénzbüntetés napi tételeinek számát és a foglalkozástól eltiltás tartamát az ügyészség által az előkészítő ülésen előterjesztett indítványban megjelölt mértékig emelje fel, egyebekben hagyja helyben. [12] Az átirat szerint a törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket helyesen vette számba, azonban azokat nem kellő nyomatékkal értékelte, és – a vád tárgyává tett bűncselekmény tárgyi súlyához képest – az ügyész „mértékes” indítványától olyan méltányosan tért el, amely még a vádlottak beismerése mellett is ellenkezik a büntetési célokkal. [13] Terhelt32 XXXII. rendű vádlott kirendelt védője fellebbezése írásban előterjesztett indokolásában az első fokon kiszabott pénzbüntetés napi tételei számának és a foglalkozástól eltiltás tartamának mérséklésére tett indítványt. [14] Álláspontja szerint a törvényszék részben tévesen értékelte a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket. [15] Figyelemmel arra, hogy a védence a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.B.VI.12.988/2015/
2. számú ítéletében kiszabott büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól a Btk.
3. §

(1)bekezdés d) pontja alapján

1. június 14-én mentesült, a törvényszék helytelenül jelölte meg büntetett előéletűként, majd indokolatlanul, egyben ellentmondásos módon értékelte súlyosító tényezőként a vádlott „büntetlen” előéletét. [16] Rámutatott arra is, hogy az időmúlás csekély mértékűnek nem nevezhető, sőt – éppen ellenkezőleg – az jelentős, ugyanis a bűncselekmény elkövetése és az elbírálása között közel négy év telt el. Ezen túlmenően a törvényszék tévesen értékelte a vádlott terhére a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát, ugyanis a statisztikai adatok szerint az elkövetés évében a közokirat-hamisítások száma nem volt magas. Ennek igazolásaként a védő Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/
2. 4 hivatkozott a egyéb érdekelt2 által készített tájékoztató tartalmára, amely szerint 2018-ban a regisztrált bűncselekmények száma 199.830 volt, amelyből 7763 volt közokirat-hamisítás (szemben a 62.349 lopással és 19.180 csalással). [17] A védő a fentiekben kifejtettek okán szükségesnek tartotta a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságára utalás mellőzését a súlyosító körülmények köréből, egyidejűleg a vádlott büntetlen előéletének és az időmúlásnak enyhítő tényezőként történő figyelembe vételét. [18] Az ítélőtábla a vádlottak terhére bejelentett ügyészségi fellebbezést csak Terhelt32 XXXII. rendű vádlott tekintetében találta alaposnak, értelemszerűen e vádlott javára előterjesztett jogorvoslatok nem vezettek eredményre. [19] Az ítélőtáblának a büntetőeljárásról szóló
3. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
4. §

(3)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjára is – az elsőfokú ítélet rendelkezéseit a büntetések súlyosítását, illetőleg enyhítését célzó fellebbezések által meghatározott kereteken belül kellett felülbírálnia. Ebből következően az ítélőtábla a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja szerint a határozatát az első fokon eljárt törvényszék által megállapított tényállásra alapította, ahhoz kötve volt. [20] Az ily módon korlátozott felülbírálat során is vizsgálni kellett az eljárási szabályok megtartását [Be. 590. §

(5)bekezdés a) pont]. [21] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban nem történt olyan abszolút eljárási szabálysértés, amely megalapozná az elsőfokú ítéletnek a Be. 607. §

(1)bekezdése és 608. §

(1)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését. [22] A törvényszék helyesen és törvényesen járt el, amikor elfogadta Terhelt23 XXIII. rendű és Terhelt32 XXXII. rendű vádlottak bűnösséget beismerő nyilatkozatát, a Be. 504. §

(2)bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek csakugyan fennálltak. Az elsőfokú ítélet indokolása Terhelt32 XXXII. rendű vádlott esetében tévesen tartalmazza a beismerő nyilatkozat elfogadásáról hozott végzés számát, az helyesen 3.B.605/2020/248-II. [23] A felülbírálat során nem volt megállapítható olyan ok, amely e vádlottak felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná [Be. 566. §

(1)bekezdés, 567. §

(1)és

(2)bekezdés, 590. §

(5)bekezdés b) pont]. [24] Az elsőfokú ítélet indokolásában a vádlottak személyi körülményeire és előéletére vonatkozóan megállapított tények – az ügyirat tartalma alapján – kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre szorultak. [25] Terhelt23 XXIII. rendű vádlott a munkáját az Ironstuff Kft. telephelyén végzi (az Instruff Kft. nyilvánvalóan elírás). Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/

1. 5 [26] Terhelt32 XXXII. rendű vádlott – nyugdíjas édesanyjával együtt – önkormányzati bérlakásban lakik, amelynek bérleti díja kb. 35-40.000 forint. E vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 3.B.VI.12.988/2015/
2. számú ítéletében a
3. november 20-án segítségnyújtás elmulasztásának vétsége, ittas járművezetés vétsége és garázdaság vétsége miatt ítélte el. [27] A törvényszék a tényállásban rögzített tényekből okszerűen következtetett Terhelt23 XXIII. rendű és Terhelt32 XXXII. rendű vádlottak bűnösségére, a terhükre megállapított bűncselekmények jogi minősítése is törvényes. [28] Az ítélőtábla a büntetés súlyosítását és enyhítését célzó fellebbezések kapcsán az alábbi, a büntetés céljára és a büntetés kiszabásának elveire vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket hívja fel. [29] A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el [Btk.
4. §]. [30] A büntetést a Btk.-ban meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez [Btk.
5. §

(1)bekezdés]. [31] Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele [Btk. 80. §

(2)bekezdés]. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap [Btk.

1. §]. [32] Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvény látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható [Btk.
2. §

(4)bekezdés]. [33] A fenti büntető anyagi jogi rendelkezések alapján a vádlottak esetében a büntetési tételkeret három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték egy év hat hónap tartamú szabadságvesztés. Figyelemmel arra, hogy a közokirat-hamisítás bűntette büntetési tételének alsó határa három hónap szabadságvesztés, a vádlottakkal szemben enyhítő szakasz alkalmazás nélkül lehetőség van – szabadságvesztés helyett – más büntetés (elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás) kiszabására is. [34] Az ügyészség az előkészítő ülésen előadott perbeszédében mindkét vádlottal szemben 400 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegű, összesen 400.000 forint pénzbüntetés és 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottsági tagja foglalkozástól eltiltás kiszabására tett indítványt. Ennek rögzítését az ítélőtábla a fellebbviteli ügyészség átiratának tartalmára tekintettel látta szükségesnek. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/

1. 6 [35] A büntetés kiszabása során figyelembe vett enyhítő és súlyosító tényezők az alábbiak szerint szorulnak kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre. [36] Terhelt23 XXIII. rendű vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülmény az időmúlás, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésétől az elsőfokú ítélet meghozataláig több mint négy év, az ügy jogerős bírálásáig közel öt év telt el. [37] Terhelt32 XXXII. rendű vádlott esetében súlyosító körülmény helyesen a büntetett előélet (a „büntetlen” előélet felhívása nyilván elírás), míg a bűncselekmény elkövetésétől a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításáig eltelt közel négy éves időtartam nyomatékos enyhítő körülmény. Szemben az ügyészség érvelésével, az elsőfokú ítélet indokolása a korábbi büntetésekre vonatkozó részében tartalmazza e vádlott büntetett előéletét, miként a büntetés kiszabása körében azt is, hogy a vádlott terhére értékelendő a cselekménynek rövid idővel a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének leteltét követően történt elkövetése is. [38] Az ítélőtábla az alábbiakban kifejtettek miatt nem értett egyet a védelem felvetésével a tekintetben, hogy a vádlott az elbíráláskor már büntetlen előéletűnek minősül, ekként ez enyhítő körülményként értékelendő. [39] A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg [Btk.
2. §

(1)bekezdés]. [40] A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre vagy alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben [Btk. 97. §

(2)bekezdés

1. mondat]. A visszaesés és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények a Be.
2. §-a szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek [Btk.
3. §

(2)bekezdés

1. mondat]. [41] A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól [Btk.
2. §

(1)bekezdés]. [42] A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült [Btk. 98. §

(2)bekezdés]. [43] Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz [Btk. 98. §

(3)bekezdés]. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/

1. 7 [44] A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján [Btk.
2. §

(1)bekezdés d) pont]. [45] A mentesítés azt jelenti, hogy a terhelt a hátrányos jogkövetkezmények alól főszabályként mentesül, azaz ezek a korlátozások vele szemben megszűnnek. A legtipikusabb ilyen hátrányos jogkövetkezmény az, hogy az elítélt nem számít „büntetlen előéletűnek”, amely több foglalkozás betöltésének is feltétele. A mentesített személy olyan tartalmú hatósági erkölcsi bizonyítványt kap, hogy a „bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel”. A korábbi elítéléshez csak újabb bűncselekmény esetén fűződik hátrányos jogkövetkezmény. A bűnügyi nyilvántartásból történő törlésig a már mentesítés alá esett korábbi elítélés is megalapozhatja a visszaesői minőséget, és lehet súlyosító körülmény stb. Sőt – miként azt a Btk. 97. §

(2)bekezdés

1. mondata is tartalmazza – a visszaesés és az ahhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek. [46] A Btk.
2. §

(2)bekezdésében felhívott törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló

1. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.). Az e törvény szerinti nyilvántartás elkülönülten tartalmazza azokat, akik még nem „mentesültek”, és azokat, akik már igen; a második csoportba tartozók nyilvántartásának újabb bűncselekmény elkövetése esetén van jelentősége. A Bnytv. alapján a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok nyilvántartási ideje legalább a mentesítéstől számított három év, de nem lehet több mint a mentesítés beálltától számított tizenkét év. Ezt követően az adatokat törölni kell a nyilvántartásból, tehát ezután már azok – újabb bűncselekmény elkövetése esetén sem – jutnak jelentőséghez. A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig kell nyilvántartani; gondatlan bűncselekmény esetén öt évig [Bnytv.
2. §

(3)bekezdés a) pont, 19. §

(1)bekezdés b) pont]. [47] Jelen ügyre vonatkozóan az rögzíthető, hogy a korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Terhelt32 XXXII. rendű vádlott a Btk. 100. §

(1)bekezdés d) pontja alapján a próbaidő leteltének a napján a törvény erejénél fogva mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, ám e mentesülés az ún. nem büntetőjogi következmények alól mentesülést jelentette. Értve ezalatt, hogy

1. június 14től a hatóságtól olyan tartalmú hatósági erkölcsi bizonyítványt kaphatott, hogy a „bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel”. Mindez nem jelenti azt, hogy a bűnügyi nyilvántartásban nyilvántartott korábbi elítélését törölték, arra – figyelemmel a korábbi bűncselekményei jellegére – csak a mentesítés beálltától számított nyolc év elteltével kerülhet sor. Mivel a korábbi elítélést a bűnügyi nyilvántartás tartalmazza, és újabb bűncselekményt követett el, a vádlott bűnismétlői minőségét meg kell állapítani. [48] Helyesen járt el tehát a törvényszék, amikor e vádlott büntetett előéletét súlyosító körülményként értékelte. Kétségtelen tény, hogy Terhelt32 XXXII. rendű vádlott a korábbi elítélése alapját képező bűncselekményeket
2. novemberében, azaz közel tíz éve követte el, ennek ellenére a büntetett előélete súlyosító tényezőként történő figyelembe vételét igenis Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/
3. 8 indokolttá teszi az, hogy a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének leteltét követő három hónapon belül valósított meg újabb, a jelen ügy tárgyát képező bűncselekményt. [49] Az ügyészség az eljárás során valóban nem csatolt bűnügyi statisztikai adatokat arra vonatkozóan, hogy a közbizalom elleni bűncselekmények száma a jelen ügy tárgyát képező cselekmények elkövetésekor – az azt megelőző időszakhoz képest – lényeges emelkedést mutatott, illetve az ilyen bűncselekmények száma Budapesten az országos átlagnál lényegesen magasabb volt. Erre vonatkozó adatok köztudomásúnak sem tekinthetők, ezért az ítélőtábla az elbírált bűncselekmények elszaporodottságát a súlyosító tényezők közül mellőzte. Ráadásul, miként arra a védelem is helyesen hivatkozott, a közokirat-hamisítások száma 2018-ban az országosan elkövetett összes bűncselekmény mintegy 4%-át tette ki. [50] Az ítélőtábla arra is rámutat, hogy önmagában a közbizalom elleni bűncselekmények, ezen belül a közokirat-hamisítások büntetési tételkerete nem mondható súlyosnak, azonban a jelen ügyben is elbírált cselekményeknek (gazdasági társaságok fiktív ügyvezetői pozíciójának elvállalása) a társadalomra veszélyessége kifejezetten nagy, mivel egyrészt alkalmas a cégnyilvántartási adatok hitelességének megkérdőjelezésére, amely a gazdasági élet biztonságát is veszélyezteti, másrészt – az ún. strómanok által is egyértelműen felismerhető módon – lehetővé teszi a kérdéses gazdasági vállalkozásokkal való visszaélést, amely akár az állami költségvetésnek, akár a gazdasági élet más szereplőinek komoly vagyoni hátrány is okozhat. Ezért az ügyészségnek a vád tárgyát képező bűncselekmények nagyobb tárgyi súlyára vonatkozó megállapítása alapos. [51] Az ítélőtábla – az előbbi bekezdésben írtak ellenére is – osztotta a törvényszék álláspontját a tekintetben, hogy a büntetlen előéletű és rendezett életvitelű Terhelt23 XXIII. rendű vádlott esetében több mint négy évvel a bűncselekmény elkövetése után a büntetési célok 150 napi tétel pénzbüntetés és 3 év tartamú foglalkozástól eltiltás kiszabásával elérhetők. E vádlott esetében a pénzbüntetés napi tételeinek száma igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához, a vádlott társadalomra veszélyességéhez, valamint a feltárt bűnösségi körülményekhez. Figyelemmel az enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékára, valamint a vádlott társadalomra veszélyességének csekélyt megközelítő fokára, az ítélőtábla nem látott okot a pénzbüntetés napi tételei számának és a foglalkozástól eltiltás tartamának felemelésére. Az egynapi tételre eső összeg meghatározása mindkét vádlott jövedelmi viszonyainak megfelelően történt, ennek megváltoztatását az ügyészség egyik vádlott esetében sem indítványozta. [52] Terhelt32 XXXII. rendű vádlott tekintetében az első fokon kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek száma és foglalkozástól eltiltás tartama csakugyan nem igazodik az elkövetéskor büntetett előéletűnek minősülő vádlott társadalomra veszélyességéhez, nem felel meg a két vádlottal szemben kiszabott büntetések belső arányosságának (Terhelt23 XXIII. rendű vádlott büntetlen előéletű és esetében az időmúlás közel egy évvel hosszabb), és nem alkalmas a büntetési célok, különösen az egyéni visszatartás biztosítására. Ezért az ítélőtábla Terhelt32 XXXII. rendű vádlott vonatkozásában a pénzbüntetés napi tételeinek számát 350re, a foglalkozástól eltiltás tartamát 5 évre felemelte. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/
4. 9 [53] A törvényszék – a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére – törvényesen hívta fel a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. [54] Az engedélyezett részletfizetés kapcsán – figyelemmel az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése napjára – az első részlet megfizetésének napja mindkét vádlott esetében változtatásra szorult, illetőleg Terhelt32 XXXII. rendű vádlottnál a súlyosítás miatt az egy havi részlet összegét is módosítani kellett. [55] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a Be.
5. §

(2)bekezdése szerint tanácsülésen – a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítéletet a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján Terhelt32 XXXII. rendű vádlott büntetése és mindkét vádlott esetében az első részlet megfizetésének esedékessége tekintetében részben megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [56] Terhelt23 XXIII. rendű vádlott Cím

1. szám alatti címe
2. augusztus 29-től „fiktívként” szerepel a hatósági lakcímnyilvántartásban, az tehát a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti lakcímnek nem tekinthető. E vádlott okmányszám6 számú személyazonosító okmányának érvényessége
2. június 17-én, Terhelt32 XXXII. rendű vádlott okmányszám7 számú személyazonosító okmányának érvényessége
3. június 29-én lejárt. Ezért ezen személyi adatoknak a feltüntetését mellőzni kellett. A védő Terhelt23 XXIII. rendű vádlott tekintetében új értesítési címet jelentett be, ezt az ítélőtábla – különösen a büntetés végrehajtásának biztosítása érdekében – rendelkező rész személyi adatainál szükségesnek tartotta megjelölni. [57] Az ítélőtábla határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
4. §

(1)és

(2)bekezdései zárják ki. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Lőrinczy Attila István s.k. előadó bíró, Dr. Németh Nándor s.k. bíró A Fővárosi Törvényszéknek
3. január
4. napján kihirdetett 3.B.605/2021/
5. számú ítélete – Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.85/2022/
6. számú határozata folytán –
7. szeptember
8. napján Terhelt23 XXIII. rendű és Terhelt32 XXXII. rendű vádlottak tekintetében jogerőre emelkedett. Budapest,
9. szeptember
10. Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/
11. a tanács elnöke 10