B.18/2022/21 – Balassagyarmati Törvényszék

(6)bekezdés]. Ezért őt a bíróság, mint visszaesőt - halmazati büntetésként - 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház A vádlott a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamába az ítélet kihirdetéséig előzetes fogvatartásban töltött teljes időt beszámítja. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.B.13/

1. számon bevételezett és KBR: B
2. szám alatt nyilvántartott baltát elkobozza. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 2 A T/46/2 (B100003185468) KBR azonosító számmal ellátott vizeletminta lefoglalását megszünteti és elrendeli annak megsemmisítését. Az eljárás során felmerült 328.091.- (háromszázhuszonnyolcezer-kilencvenegy) forint bűnügyi költség teljes összegét Terhelt vádlott köteles megfizetni a magyar állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására. Indokolás [1] A Nógrád Megyei Főügyészség B.166/2021/57.BTÖ. szám alatt
3. február
4. napján emelt vádat Terhelt vádlottal, mint visszaesővel szemben a Btk.
5. § szerint minősülő terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette, valamint a Btk.
6. §

(6)bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklás vétsége miatt. [2] A törvényszék az alábbi személyi körülményeket állapította meg: [3] Terhelt vádlott három éve él élettársi kapcsolatban tanú1val, külön háztartásban élő egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, havonta 20-25.000.- forint összegben járul hozzá tartásához. Tizenegy osztály iskolai végzettséggel rendelkezik, szakmai végzettsége nincs. Bv. intézeti bevonulása előtt egy bátonyterenyei vállalkozó foglalkoztatásában másfél éve Budapest környékén végez kőművesmunkát, melyből havonta 300.000.- forint munkabére származott. Vagyonaként 1/1 arányban tulajdonát képezi egy etesi családi ház, tartozása nincs. Büntetett. [4] Terhelt vádlottat a Salgótarjáni Járásbíróság

1. március hó
2. napján jogerős 3.B.537/2014/
3. számú ítéletével
4. október
5. és
6. január
7. napja között elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmény miatt 1 év 10 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés büntetést
8. augusztus
9. napján töltötte ki. [5] A Salgótarjáni Járásbíróság
10. május
11. napján jogerős 1.B.127/2015/
12. számú ítéletével
13. május
14. napján csoportosan elkövetett garázdaság bűntette, valamint
15. november és
16. március hónapban elkövetett lopás vétsége miatt 1 év 2 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 3 [6] A Salgótarjáni Járásbíróság
17. június
18. napján kihirdetett 4.B.24/2014/
19. számú ítéletével - mely a Balassagyarmati Törvényszék 4.Bf.223/2014/
20. számú határozatával
21. május
22. napján emelkedett jogerőre -
23. május
24. és május
25. napja között elkövetett lopás bűntette miatt 8 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. [7] A fenti alapítéleteket a Salgótarjáni Járásbíróság 3.Bk.386/2015/
26. számú határozatával - mely a Balassagyarmati Törvényszék 4.Beüf.334/2015/
27. számú határozatával
28. január
29. napján emelkedett jogerőre - foglalta összbüntetésbe és az összbüntetés tartamát 2 év 5 hónap 10 nap, börtön fokozatú szabadságvesztésben határozta meg. Büntetéséből
30. augusztus
31. napján kitöltve szabadult. [8] A Salgótarjáni Járásbíróság
32. május
33. napján kihirdetett 5.B.283/2012/
34. számú ítéletével – mely a Balassagyarmati Törvényszék 7.Bf.172/2013/
35. számú határozatával
36. november
37. napján emelkedett jogerőre -
38. december
39. napján elkövetett testi sértés bűntette miatt 6 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. [9] Egyben elrendelte a Salgótarjáni Városi Bíróság
40. október
41. napján jogerős 5.B.326/2009/10.számú ítéletével lopás bűntette és ás bűncselekmények miatt kiszabott és végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett 2 év szabadságvesztés végrehajtását is. Ezen szabadságvesztésből biztosított feltételes szabadság
42. január hó
43. napján telt le. [10] A Salgótarjáni Járásbíróság
44. május
45. napján kihirdetett 1.B.25/2013/
46. számú ítéletével - mely a Balassagyarmati Törvényszék 7.Bf.178/2013/
47. számú határozatával
48. január
49. napján emelkedett jogerőre -
50. június
51. napján elkövetett lopás bűntette miatt 6 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. [11] Az utóbbi két büntetését a Salgótarjáni Járásbíróság
52. február
53. napján kelt 1.Bk.388/2015/
54. számú határozatával - mely a Balassagyarmati Törvényszék 7.Beüf.86/2016/
55. számú határozatával
56. április
57. napján emelkedett jogerőre összbüntetésbe foglalta, melynek tartamát 8 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésben határozta meg. Ezen szabadságvesztésből biztosított feltételes szabadság
58. július
59. napján telt le. [12] A Salgótarjáni Járásbíróság
60. július
61. napján jogerős 4.Bpk.387/2020/
62. számú határozatával
63. május
64. napján elkövetett ittas járművezetés vétsége miatt 180.000.- forint pénzbüntetésre és 1 év járművezetéstől eltiltásra ítélte. A kiszabott pénzbüntetést a Balassagyarmati Törvényszék Bv. Csoportja 180 nap szabadságvesztésre változtatta át. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 4 [13] A Salgótarjáni Járásbíróság
65. április
66. napján jogerős 1.Bpk.150/2020/
67. számú határozatával
68. október
69. napján elkövetett garázdaság vétsége miatt 180 óra közérdekű [14] munka büntetésre ítélte. [15] A törvényszék az alábbi történeti tényállást állapította meg: I. [16] Terhelt vádlott
70. május
71. napján 16 óra 15 perckor a telefonszám hívószámú telefonról bejelentést tett a segélyhívó központba, miszerint az cím2 szám alatti otthonában vele együtt élő élettársa, tanú1 számára már nem kívánatos személy, de tanú1 nem akar onnan távozni. Terhelt vádlott kilátásba helyezte, hogy ha a rendőrök nem intézkednek az ügyben, akkor tanú1t megöli. Terhelt vádlott 16 óra 57 perckor ismételten betelefonált a segélyhívó központba, majd közölte, hogy nem fog türelmesen várni a rendőrség kiérkezéséig, hanem belevágja tanú1ba a nála lévő fejszét. [17] Amikor a járőrök a helyszínre értek, az italozó Terhelt vádlottat az udvar lépcsőjén találták, kezében egy baltával. Rendőri felszólításra Terhelt vádlott a baltát letette, majd előadta, hogy mivel tanú1val megromlott a kapcsolatuk, azt szeretné, ha tanú1 elhagyná az ingatlant, melynek azonban tanú1 nem tesz eleget. A rendőri tájékoztatást követően Terhelt vádlott azzal kezdett fenyegetőzni, hogy ha nem intézkednek, akkor a rendőrök távozását követően „belebassza” élettársa fejébe a baltát. [18] Terhelt vádlott az intézkedő rendőröket is többször megfenyegette, miszerint, ha nem viszik el tanú1t, a hátukba vágja a baltát, majd azt mondta: „Gyertek, lőjetek fejbe, meglátjuk, milyen gyorsak vagytok, de lőjetek akkor gyorsan, mert ha nem, belétek baszom a baltát, majd meglátjuk, ki a gyorsabb!”. Ezután Terhelt vádlott újra a kezébe vette a baltát, majd folytatta a rendőrök fenyegetését, miszerint: „Jöhettek, ahányan vagytok, hívjatok erősítést, ha nem viszitek el a nőt, belétek baszom a baltát, hacsak le nem lőttök, majd kiderül, ki a gyorsabb”. [19] Terhelt vádlott végül a baltát letette és a kapu felé indult, hogy azt bezárja, ekkor a rendőrök a kaput benyomták, majd őt megbilincselték. Terhelt vádlott a fenyegetéssel arra kívánta kényszeríteni az intézkedő rendőröket, hogy akaratának megfelelően intézkedjenek, és élettársát, tanú1t a házból vigyék el. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 5 [20] Terhelt vádlott ezen tényállási pontban leírt cselekmény elkövetését az előkészítő ülésen a váddal egyezően beismerte és ezen bűncselekmény tekintetében lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, mely beismerő nyilatkozatot a törvényszék a Be.
72. §

(2)bekezdés szerinti végzésével elfogadta, ezért a történeti tényállást a vádiratban rögzített tényállással egyezően állította meg. II. [21] A vádirat II. pontjában leírt tények tekintetében a törvényszék bizonyítási eljárást folytatott le, melynek eredményeképpen az alábbiakat állapította meg: [22] Terhelt vádlott

1. május
2. napját röviddel megelőzően – pontosabban meg nem határozható időben, ismeretlen helyen és körülmények között – fogyasztás céljából a csekély mennyiség felső határát el nem érő N-etil-hexedron tartalmú, kábítószernek minősülő anyagot szerzett meg, majd fogyasztott el. [23] Terhelt vádlottat az I. pontban leírt bűncselekmény miatt a rendőrjárőrök előállították, majd tőle vizeletmintát vettek. [24] Terhelt vádlott vizeletéből 2,19 ng/ml N-etil-hexedron volt kimutatható. Terhelt ezen kábítószert bódító hatás érdekében fogyasztotta el. [25] Az N-etil-hexedron a Btk.
3. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján kábítószernek minősül. [26] Terhelt vádlott a II. pontban leírt cselekmény miatt elismerte a bűnösségét és e körben is le kívánt mondani a tárgyaláshoz való jogáról. Ellentmondásos nyilatkozatai és a tévedés lehetőségét is felvető védekezése miatt azonban a törvényszék elutasította ezen nyilatkozat elfogadását és a tényállás ellenőrzése érdekében bizonyítási eljárást folytatott le. [27] A II. pontban leírt tényállást a törvényszék Terhelt vádlott vallomása, helyszíni szemle jegyzőkönyve, hogy fogyasztott-e alkoholt, vagy kábító hatású anyagot, mintavételi jegyzőkönyv és fényképmelléklet, igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény, tanú4 r.tzls., tanú5 r.ftörm. és tanú6 háziorvos tanúvallomása alapján állapította meg. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 6 [28] Mivel az ítélettel szemben a vádlott és a védő kizárólag a Be.
2. §

(3)bekezdés a) pontjára alapítottan, korlátozott tartalommal jelentett be fellebbezést a büntetés mértéke tekintetében, ezért a bíróság ítéletét a Be. 562. §

(2)bekezdésében foglaltak szerint indokolta. III. [29] Az I. és II. pontban leírt cselekményeket a törvényszék a váddal egyezően terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette (Btk. 316. §) és kábítószer birtoklásának vétségeként (Btk. 178. §

(6)bekezdés) minősítette. [30] A Btk. 314. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a 314. §

(4)bekezdésében meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, a terrorcselekmény bűntettét valósítja meg. [31] A

(4)bekezdés a) pontja értelmében ilyen személy elleni erőszakos bűncselekmény a Btk.160.§

(1)-

(2)bekezdés szerinti emberölés és a Btk.164.§ (

(2)-

(6)és

(8)bekezdés szerinti testi sértés. [32] Állami szervnek minősül a bírói gyakorlat alapján többek között az Alaptörvényben felsorolt intézmények, így az Alaptörvény

1. cikkében megjelölt rendőrség is. [33] A Btk.
2. § -ban foglaltak szerint, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [34] A Btk.
3. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint a fenyegetés olyan súlyos hátrányt kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. [35] A Kúria 3/2019.BJE. jogegységi határozata részletesen fejti ki, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék a bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívás nélkül egyoldalú akaratnyilvánítással is alkalmas lehet a bűncselekmény megállapítására amennyiben a szándék meghirdetője saját elszántságát jelenti be egyoldalúan és a körülmények alapján nem tekinthető abszurdnak vagy tréfának. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 7 [36] A Btk.
2. § szerinti terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette a fenyegetés elhangzásával tényállásszerű. A fenyegetés címzetthez juttatásával az elkövető akarata célba ér és amennyiben a nyilatkozat tartalma alapján tényállásszerű, akkor a bűncselekmény befejeződött. A vádlott szándékát jelen esetben a telefon útján tett bejelentése során és a helyszínre kiérkező rendőrök felé személyesen tett nyilatkozatának tartalma alapján volt szükséges vizsgálni. A vádlott a nyilatkozatainak tartalmában tanú1 és a rendőrök életének, testi épségének sérelmével járó hátrányt helyezett kilátásba annak érdekében, hogy a rendőrséget az élettársának eltávolításával járó intézkedésre kényszerítse. [37] A Kúria EBD.2012.B.
3. számú büntető elvi döntése rögzíti, hogy a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettének megállapítására, csak olyan komoly, konkrét fenyegetés ad alapot, amelyben megnyilvánul a terrorcselekmény elkövetésének speciális célja. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettét azonban a magánszemély érdekkörében felmerült magánéleti okból célzott kényszerítés is megvalósítja. Kétségtelen, hogy a vádlott részéről aktív erőszakos magatartás kifejtésére nem került sor, azonban a vádlott olyan körülményeket teremtett, - így balta az egyik kezében, sörös üveg a másik kezében, lába között pedig kiskutyákat védelmező harci külsejű kutya, - valamint verbális nyilatkozata folyamatosan az életet, a testi épséget sértő erőszakot hirdetett, egyben annak célját is meghatározta. A tényállásból a fenyegetés konkrét és közvetlen jellege egyértelműen megállapítható. A vádlott a bejelentés során és a helyszínen személyesen is egyértelműen kifejezésre juttatta a nyilatkozat címzettje számára, hogy mit akar, mit tesz, hol, mikor, kivel, ha a kérését nem teljesítik. A hátrányt kilátásba helyező nyilatkozat komolyságát nem az elkövető, hanem a címzett szemszögéből szükséges vizsgálni, annak figyelembevételével, hogy az adott fenyegetés beváltására a fenyegetőnek reális esélye lehet-e. Tekintettel arra, hogy a vádlott olyan körülményeket teremtett, amelyben a realizálás lehetősége is megvolt, a cselekmény komolysága megállapítható. [38] A Btk.
4. §

(6)bekezdése szerint, aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [39] A fenti cselekmény kapcsán elvégzett orvosi vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy Terhelt vádlott szervezetében etil-hexedron kation származék volt kimutatható, amely kábítószernek minősül és kristály elnevezéssel van illegális forgalomban. A mintavételi jegyzőkönyvben rögzített vádlotti nyilatkozat alapján megállapítható, hogy ezen kábítószert a vádlott annak tudatában, hogy bódító hatás kiváltására alkalmas szándékosan fogyasztotta el, mindezek alapján a cselekményét a Btk. 178. §

(6)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő cselekménynek minősítette. [40] A vádlott a Btk.

1. §
2. pontja értelmében visszaeső, mivel a szándékos bűncselekmény elkövetőjeként korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszűnésétől Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 8 (
3. január
4. és július 4.) az újabb bűncselekmény elkövetéséig (2021.május 16.) 3 év nem telt el. IV. [41] A büntetés kiszabása során a törvényszék az alábbi körülményeket értékelte: [42] A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a kábítószer birtoklásának vétsége 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. A Btk.
5. §

(2)bekezdés alapján irányadó halmazati szabályok szerint a büntetést a legsúlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény büntetési tételének alapulvételével kell meghatározni, melynek a felső tétele a felével emelkedik. A vádlottal szemben kiszabható szabadságvesztés tartama azonban a

(3)bekezdés alapján nem érheti el a 10 évet, melynek a Btk. 80. §

(2)bekezdés szerinti középmértéke 5 év. A büntetés kiszabása során ezen középmérték irányadó, mely alapján az eljárás során feltárt enyhítő és súlyosító körülmények számának és súlyának megfelelő értékelésével határozható meg olyan joghátrány, mely a büntetés céljának elérésére alkalmas. [43] A törvényszék súlyosító körülményként értékelte a vádlott visszaesői minőségét. Az ittas és bódult állapotú elkövetést. Ezen túlmenően azon körülményt, hogy a súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott alapítéletet is összbüntetésbe foglaló szabadságvesztést

1. július
2. napján kitöltő vádlott 3 hónappal később,
3. október
4. napján az élettársát érintő, de dolog ellen irányuló erőszakos, garázdaság vétségét követett el. A vádlott a visszaesői minőségén túlmenően is büntetett előéletű, az elítélései között személy elleni és dolog elleni erőszakkal megvalósuló társadalmi együttélési szabályokat felrovó cselekményeket követett el. Korábbi ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége, valamint az ítélet I-II. pontjában leírt cselekményei is alátámasztják, hogy nem áll távol személyiségétől a tudatmódosító szerek fogyasztása. Súlyosító körülmény, hogy a vádlottal szemben az összegyűjtött rendőri jelentés szerint olyan tartalmú bejelentések is érkeztek, melyek az I. tényállási pontban leírt cselekményhez hasonlóak, így veszélyes eszköz használata, élet, testi épség veszélyével, sérelmével járó hátrány kilátásba helyezése valamely cél elérése érdekében. További súlyosító körülményként értékelte a törvényszék a hasonló cselekmények elszaporodottságát. [44] Bár a Btk.
5. §
6. pontja nem értékeli személy elleni erőszakos bűncselekménynek a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés Btk.
7. § szerinti bűntettét, azonban megállapítható, hogy a vádlott személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetését helyezte kilátásba nyilatkozatának verbális tartalmában, úgy, hogy a visszaesői minőséget megalapozó egyik alapítélet személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt állapította meg büntetőjogi felelősségét. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.18/2022/21-II-ít 9 [45] Enyhítő körülmény, hogy a vádlott egy kiskorú eltartásáról gondoskodik, mindkét bűncselekmény elkövetését beismerte, valamint a cselekmények miatt megbánását fejezte ki. [46] A súlyosító körülmények nagyobb száma és nyomatéka, valamint a vádlott személyiségében rejlő társadalomra veszélyesség miatt a büntetés céljaként olyan joghátrány meghatározása volt szükséges, mely igazodik a vádlott személyes kvalitásaihoz és az újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartja őt. A törvényszék ezen célt 4 év tartamú szabadságvesztés kiszabásával értékelte elérhetőnek. [47] Mindezek alapján a törvényszék a vádlottal szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki a Btk.
8. §

(1)bekezdés a) és

1. § alapján, melynek végrehajtási fokozatát a Btk.
2. §

(3)bekezdés ac) pontja alapján határozta meg fegyház fokozatban. Terhelt vádlott visszaeső, ezért a Btk. 38. §

(2)bekezdés b) pontja alapján feltételes szabadságra a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható. A kiszabott szabadságvesztés tartamába törvényszék a Btk. 92. §

(1)bekezdés alapján számította be az előzetes fogvatartásban töltött teljes időt. Az eljárás során lefoglalt baltát a törvényszék a Btk. 72. §

(1)bekezdés a) pontja alapján elkobozta, míg a vádlott vizeletmintájának megsemmisítéséről a Be. 320. §

(2)bekezdés alapján rendelkezett. [48] Mivel a törvényszék a vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította, ezért az eljárás során felmerült 328.

1. forint bűnügyi költség teljes összegének megfizetésére Terhelt vádlottat kötelezte a Be.
2. §

(1)bekezdés alapján. Balassagyarmat,

1. június
2. dr. Szepesi Ágnes s.k. bíró