← Magyarország

Kfv.37839/2022/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Megalapozatlan közigazgatási határozati tényállásra ítéleti tényállást alapozni nem lehet. Az átültetett irányelvi rendelkezést deklaráló nemzeti jogszabályi rendelkezés értelmezésénél az irányelv rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.839/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Steixner Ferenc egyéni ügyvéd (cím2) A felperes jogi képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Dr. Németh Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 103.K.701.782/2022/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 2 A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.701.782/2022/
  5. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét megváltoztatja, az alperes BP/2200/00515-6/
  6. számú határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 (azaz százezer) forint elsőfokú és 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható tényállás [1] Az cég1 (a továbbiakban: Kereskedő) az Apple legnagyobb prémium viszonteladói partnere Magyarországon. A Kereskedő által működtetett Név2hu weboldalon az Apple MacBookAir modellből (a továbbiakban: termék/laptop) készletről rendelhető alapkonfiguráció a MacBook Air Apple M1 chip 8 magos CPU-val és 7 magos GPU 8 GB egyesített memóriával, 256 GB-os SSD tárolóval. A modell egyedi konfigurációban is megrendelhető az előre megadott és beárazott opciók. – nagyobb tárhely, nagyobb memória, nagyobb teljesítményű hálózati adapter, eltérő nyelvű billentyűzetkiosztás – választásával. [2] A weboldal figyelmezteti a vásárlót az egyedi konfiguráció rendelése esetén szükséges tudnivalókról. A részletekre kattintva arról ad tájékoztatást, hogy a CTO-Egyedi konfiguráció az angol nyelvű Configure To Order kifejezés rövidítése, amely annyit tesz, hogy egyedi igények szerint kerül legyártásra az eszköz. [3] Az egyedi konfigurációs rendelések tekintetében a Gyakori kérdéseknél, az Általános Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF), továbbá a weboldalon közzétett elállási nyilatkozatmintán szerepel, hogy az ilyen rendelések tekintetében a fogyasztót nem illeti meg a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/
  7. (II.26.) Korm.rendeletben (a továbbiakban: Korm.rendelet) biztosított 14 napos elállási jog. [4] A felperes
  8. szeptember 1-jén megrendelést adott le a Kereskedőnél egyedi konfigurációban nagyobb memória (16 GB) és nagyobb tárhely (1 TB SSD) választásával egy MacBook Air termékre 620.910,- forint értékben. A megrendelést követően a termék cikkszámát (002-00995) és a termék leírását (Apple MBA 13,3SPG/8C CPU/8C GPU/16 GB/1Tb-MAG) tartalmazó előlegbekérő került kiállításra. Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 3 [5] A felperes a megrendelt terméket
  9. október
  10. napján átvette.
  11. október 19én a felperes e-mailben felvette a kapcsolatot a Kereskedővel és közölte vele, hogy a termék – valószínűleg gyártási hiba miatt – használat közben billeg, ezért élni kíván elállási jogával; csatolta weboldalon e célra rendszeresített kitöltött és aláírt elállási nyilatkozatot. [6] A Kereskedő
  12. október 21-én kelt válasz e-mailben közölte a felperessel, hogy a 14 napos elállás nem előre gyártott, hanem egyedi paraméterek alapján létrehozott termékek esetében nem érvényesíthető, mivel a terméket kifejezetten a fogyasztó személyére szabták, vagy az ő kérésére állították elő. Mivel ilyen konfiguráció nem készül sorozatgyártásban, az elállási jog nem illeti meg. A szervizben való bevizsgálást és a hibát okozó komponens cseréjét ajánlotta fel. [7] A felperes
  13. október 21-én fogyasztóvédelmi panaszt nyújtott be az alperesnél, amelyben sérelmezte, hogy a Kereskedő az egyes általa forgalmazott termékkategóriák tekintetében téves tájékoztatást nyújtott a fogyasztói elállási joggal kapcsolatban. Álláspontja szerint a Kereskedő a Korm.rendeletben biztosított fogyasztói jogokat jelentősen szűkíti, amellyel megvalósítja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
  14. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.)
  15. §

(5)bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Kérte a Kereskedő kötelezését az indokolás nélküli elállási joga gyakorlásának biztosítására és a weboldalán való jogszerű tájékoztatás nyújtására. [8] Az alperes
  1. január 10-én kelt BP/2200/00515-2/2022 szám alatt tájékoztatta a felperest, hogy hatósági ellenőrzést indított a Kereskedő kereskedelmi gyakorlatának kivizsgálása érdekében. Az ellenőrzés keretében nyilatkozattételre hívta fel a Kereskedőt, aki a nyilatkozatában kiemelte, hogy a fogyasztó igényei szerint legyártott termék nem sorozatgyártott, hanem egyedi termék, amit az is bizonyít, hogy egyedi cikkszámmal – z12500093 – rendelkezik. Egyedi termék esetében nincs lehetősége a fogyasztónak a 14 napon belüli elállásra. Rögzítette, hogy a hatósági ellenőrzés eredményeként nem tárt fel olyan kereskedelmi gyakorlatot, amely miatt hatósági eljárás megindításának lenne helye. [9] A felperes a
  2. január 10-én kelt beadványában - a sérelmezve az eljárás megindításának hiányát és az ügy tájékoztatással való lezárását -, a panasza érdemi elbírálását kérte. [10] Az alperes a
  3. január
  4. napján kelt BP/2200/00515-5/
  5. számú végzésével kérelemre - hatósági eljárást indított a Kereskedővel szemben. [11] Az alperes a
  6. március
  7. napján kelt BP/2200/00515-6/
  8. számú határozatában a panaszt elutasította. Döntését az Fttv.
  9. §
(1)bekezdésére, a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaira, a
(3),
(5)bekezdéseire, a 4. §
(1)bekezdésére, a 6. §
(1)bekezdés i) pontjára, a Korm.rendelet 20. §
(1)és
(2)bekezdéseire, a 29. §
(1)bekezdés c) pontjára, valamint a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról
  1. Cikk
  2. pontjára alapította. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes panaszát először azért vizsgálta közérdekű bejelentésként, mert az alapján az ügy esetlegesen érinthette más fogyasztók jogait is. Határozata tényállási része a panaszt és a hatósági ellenőrzés során beszerzett kereskedői nyilatkozatot ismertette. A beszerzett nyilatkozat alapján megállapította, hogy a felperes által megrendelt konfiguráció rendkívül ritka, nem az átlag felhasználó számára készült, ilyen terméket a Kereskedő nem tart készleten. A Kereskedő maga nem foglalkozik gyártással, összeszereléssel, az ilyen típusú terméket a gyártó a gyártósorral rendelkező országban gyártja le, általában a megrendelést követő 6-8 héten belül. Mindebből a termék egyedi Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 4 voltára következtetett. Nézete szerint egy laptop is minősülhet olyan, nem előre gyártott terméknek, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. [12] Rámutatott arra is, hogy a jóval drágább, az átlagos igényektől jelentősen eltérő, a gyártótól külön megrendelést igénylő rendkívül ritka konfigurációjú laptopra feltehetően nincs olyan kereskedelmi igény, hogy azt a Kereskedő egy esetleges elállás esetén rövid időn belül tovább tudja értékesíteni más fogyasztó részére, márpedig egy ilyen nagy összegű rendelés kapcsán gyakorolt elállás kárt okozna a Kereskedőnek. [13] Hangsúlyozta, hogy az Fttv
  3. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fogyasztótól elvárható, hogy a vásárlása előtt megfelelően tájékozódjon a vásárlára vonatkozó hatályos jogszabályokról. Jelen esetben a Kereskedő ÁSZF-je és az egyedi konfigurációs rendelésekre vonatkozó külön tájékoztatás elérhető volt a weblapon. Álláspontja szerint a Kereskedő a weboldalon közzétett ÁSZF-jében és a Gyakori kérdésekben eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. A felperesnek lehetősége volt előzetesen tájékozódni – többek között a Kereskedő weboldalán elhelyezett tájékoztatók útján – a vásárlására vonatkozó irányadó jogszabályokról, ezáltal nem valósult meg olyan kereskedelmi gyakorlat, amely miatt a fogyasztó olyan döntést hozott volna, amelyet a teljes körű információ birtokában nem hozott volna meg. [14] Utalt arra, hogy az EK rendelet
  1. Cikk Fogalom-meghatározások
  2. pontja szerint a CE jelöléssel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel azon közösségi harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek, amelyek a jelölés alkalmazását előírják. A fogalommeghatározás nem tesz különbséget egyedi vagy sorozatgyártásban gyártott termék között a CE megjelölés vonatkozásában. Mindebből következően a CE jelölésből nem vonható le következtetés arra nézve, hogy a termék sorozatgyártásban került előállításra. [15] A feltárt tényállás és a hivatkozott jogszabályok alapján megállapította, hogy a Kereskedő nem követett el fogyasztóvédelmi tárgyú jogsértést tekintettel arra, hogy a weboldalán mindenki számára elérhetővé tette az ÁSZF-t és a CTO – Egyedi Konfigurációs rendelésekre vonatkozó külön tájékoztatást, amelyek tartalmazták, hogy egyedi termékek esetében az elállási jog nem érvényesíthető. A kereseti kérelem [16] A felperes az alperesi határozattal szemben – eljárásjogi és anyagi jogi jogsértésre hivatkozással – keresetet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, a panasznak történő helyt adást kérte. [17] Az eljárásjogi jogsérelmet abban jelölte meg, hogy a panasza alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  4. §
(2)bekezdésben írtak ellenére az alperes nem indította meg az eljárást, illetőleg nem hozott az Ákr. 80. §
(1)bekezdés szerinti határozatot vagy végzést, helyette egy tájékoztató levéllel zárta le az ügyet, ráadásul az Ákr. 50. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti 60 napos ügyintézési határidőt is túllépte. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes a Kp. 40. §
(1)bekezdésben meghatározott határidőt jelentősen túllépve továbbította a keresetlevelét a bíróság felé. [18] Az ügy érdemét illetően hangsúlyozta, hogy az alperes tévesen és nem a fogyasztók jogairól a távollévők között kötött szerződések tekintetében a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: irányelv) összhangban értelmezte a Korm. rendelet 29. Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 5 §
(1)bekezdés c) pontját. Hivatkozott arra, hogy az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága
  1. júniusában nem kötelező erejű iránymutatást (a továbbiakban: iránymutatás) adott ki az irányelv értelmezésére vonatkozóan, amelyben írtakkal, nevezetesen, hogy az elállási jog alóli kivételeket szűken kell értelmezni, is ellentétes az alperesi határozat. Álláspontja szerint a termék a Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdés c) pontjának egyik fordulatába tartozónak sem tekinthető, ebből következően nem lett volna megtagadható az elállási jogának érvényesítése. Hangsúlyozta, hogy a megrendelt konfiguráció szabvány, azaz a Kereskedő által előre megadott lehetőségekből választva került összeállításra, a weboldalon megjelenített publikus ajánlat alapján, ami kizárja a termék egyedi voltát. Hivatkozása szerint a termék dobozán lévő CE jelölés, a termék modellszáma (A2337), a megfelelőségi tanúsítvány mind azt támasztják alá, hogy a termék sorozatgyártásban kerül előállításra, így nem alkalmazható rá a Korm. rendelet 29. §
(1)bekezdés c) pontjának első fordulata. Nem állnak fenn a Korm.rendelet 29. §
(1)bekezdés c) pontjának további fordulataiban meghatározott feltételek sem. A termék ugyanis nem az utasításai alapján készült, nem az ő kifejezett kérésére állították elő, ugyanis azt a Kereskedő weblapján közzétett és a gyártó által előre definiált konfigurációban lehetett megrendelni a Kereskedő által közzétett árlista alapján. Semmilyen formában nem lett a termék a személyére szabva, mivel a termék egy, a gyártó által előre definiált konfiguráció alapján került legyártásra, mely konfiguráció kialakítása során a gyártó a személyét vagy egyéb egyedi igényeit nyilvánvalóan semmilyen formában nem vette figyelembe. Rámutatott továbbá arra, hogy a termék semmilyen olyan egyedi jellemzővel nem bír, ami miatt más hasonló hardverigényekkel rendelkező felhasználó számára ne lenne használható. Mindezekre tekintettel a Kereskedőnek biztosítania kellett volna számára az elállási jogot a Korm. rendelet 20. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján. [19] Az elsőfokú bíróság a Kereskedőt a perbelépés lehetőségéről értesítette, aki perbelépési szándékát nem jelezte. Az elsőfokú ítélet [20] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [21] Indokai szerint az eljárásjogi sérelmet állító kifogások alaptalanok. [22] Rögzítette, hogy az ügy érdemét képező jogkérdés eldöntésénél a termék jellegének, a gyártási folyamatnak, illetve a felperes igényeinek van jelentősége. Rámutatott arra, hogy a perben a felperes nem hozott fel semmilyen érvet és nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot a Kereskedő azon életszerű előadásának megdöntésére, hogy az általa megrendelt terméket nem éri meg sorozatban előre legyártani és készleten tartani, mert az az alapkonfigurációhoz képest jóval drágább. Álláspontja szerint a termék jellegének megítélésénél nem volt jelentősége továbbá annak sem, hogy a választott speciális konfiguráció a honlapon külön választható opcióként feltüntetésre került. Nem szükséges ehhez ugyanis az, hogy a termék a megrendelés előtt még konfigurációban se létezzen, azt a felperes kérésére állítsák elő első alkalommal. A rendelési lehetőségként létező, de előre még le nem gyártott termék esetén is lehet szó a fogyasztó kifejezett kérésére készült a termékről. Nem értett egyet azzal az alperesi érveléssel, hogy a termék a Korm. rendelet 29. §
(1)bekezdés c) pontjának második fordulataiba beleillik, az ugyanis nem a felperes utasításai alapján készült és nem a személyére szabták, ez azonban a döntés helyességét nem befolyásolta. Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 6 [23] Hangsúlyozta, hogy alaptalanul érvelt a felperes az iránymutatására hivatkozással, mivel az nem zárja ki a tág értelmezés lehetőségét, amely szerint a felperes megrendelése minősülhet kifejezett kérésére történő előállításnak. [24] Kiemelte, hogy az alperes az irányelvet szó szerint átültető Korm. rendelet releváns szakaszát értelmezte, nem valósított meg a szabályozás céljával és tartalmával szembemenő önkényes értelmezést, jogalkalmazást. [25] Végül utalt arra, hogy a termék dobozán lévő CE jelölés azt szolgálja, hogy az Európai Unió területén jogszerűen forgalomba hozható legyen a termék. Ebből következően az a körülmény, hogy a felperes által rendelt termék CE jelöléssel rendelkezett, alkalmatlan annak alátámasztására, hogy a termék sorozatgyártott és azt nem a felperes kifejezett kérésére állították elő. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [26] A felperes az elsőfokú ítéletnek az ügy érdemében hozott döntését érintő részével szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, annak hatályon kívül helyezése, és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. [27] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott része ellentétes az irányelv 2. cikkével, a 9. cikk
(1)bekezdésével, a
  1. cikk c) pontjával, az iránymutatásban foglaltakkal, az Európai Unió Bírósága C-208/
  2. számú ügyben hozott ítélet [39-40] bekezdéseiben írtakkal, valamint sérti a Korm.rendelet
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pontját. [28] Sérelmezte, hogy az ügyben eldöntendő jogkérdés uniós jogi kontextusban történő vizsgálata mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság részéről elmaradt, melynek hiányában mind a határozat, mind az ítélet megalapozatlan. [29] Nagy hangsúllyal hivatkozott az irányelv 2. cikk 4. pontjában megadott fogalommeghatározásra, amely megadja a 16. cikk
  2. c)pontja szerint az elállási jog alóli kivételként meghatározott feltétel, a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített áru fogalmát. Okfejtése szerint a fogalommeghatározás angol nyelvű szövegváltozatának fordításából is az a következtetés vonható le, hogy a „nem előre gyártott termék” fogalma nem szó szerint értelmezendő, és nem a termék legyártásának, összeszerelésének az időbelisége a mérvadó, hanem az, hogy adott termék szabvány alkatrészekből került összeállításra, avagy sem. Ebből következően a nem előre gyártott termék megfelelő értelmezése az lenne, hogy „nem szabvány alkatrészekből előállított termék”, tehát nem szabvány- vagy tömegtermék. [30] Az iránymutatásában kifejtettekre figyelemmel előadta, hogy az elállási jog alóli kivételt szűken kell értelmezni. Ezért ez a kivétel lefedi az olyan árukat, amelyekre nézve a fogyasztó kifejezett személyre szabott jellemzőket igényelt, például számítógéphez bizonyos összetevőt, amelyet egyedileg kell beszerezni ehhez a megrendeléshez és amely nem volt része a kereskedő általános, nyilvános ajánlatának. Ha a kereskedő egyszerűen szabvány (előre megadott) lehetőségekből választva állítja össze az árut, például egy autónál színválasztással vagy további felszerelés igénylésével, a rendelkezés szűk értelmezésében nem lehet sem „megadott jellemzőkről”„sem egyéniesítésről” beszélni. A perbeli esetben a Kereskedő által előre megadott lehetőségek közül választhatott, amely a publikus ajánlat Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 7 része volt, így az iránymutatás értelmében nem tekinthető a választása egyedi jellemző igénylésének vagy egyéniesítésnek. [31] A perbeli esetben mind a beépített plusz memória, mind a nagyobb tárhely a gyártó által kiválasztott szabvány alkatrész volt, amelyet nem kifejezetten ehhez a megrendeléshez szerzett be, hanem ugyanilyen szabványalkatrészt épít be az összes ekkora tárhellyel elkészített, hasonló típusú laptopjába. Következésképpen a szóban forgó laptop szabványalkatrészekből összerakott, sorozatgyártott terméknek minősül, amelynek tekintetében az elállási jog gyakorolható. [32] Sérelmezte, hogy sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem értékelte bizonyítékként a laptop sorozatgyártott mivoltát, szabvány jellegét illetően, hogy az általa rendelt laptopnak van egy, a gyártó által kiadott általános típusszáma (A2337), amely segítségével elérhető a típushoz tartozó CE tanúsítvány, amelyeket modellcsaládhoz ad hozzá a gyártó, függetlenül attól, hogy alap- vagy egyedi konfigurációjú a modell. [33] Hivatkozott a német bírósági gyakorlatból - a 2/1 S 20/02 számú - LG Frankfurt ügyben hozott ítéletre, amely szerint az, hogy a termék rendelkezik típusszámmal azt támasztja alá, hogy standard szabványterméknek minősül. [34] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A felülvizsgálati kérelem alapos. [36] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdés szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [37] A Kp. 120. §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [38] Az elsőfokú bíróság az ítéletét az alperesi határozatban foglalt tényállásra alapozta, az azonban elkerülte a figyelmét, hogy a pusztán a panasz ismertetéséből álló határozati tényállás tisztázatlan és bizonyítatlan. Ebből a téves kiindulásból fakadóan megalapozatlan döntést hozott. [39] A tényállás tisztázása a konkrét ügy jogilag releváns tényeinek, körülményeinek pontos megállapítását, feltárását jelenti. Azt, hogy az adott ügyben melyek a jogi jelentőséggel bíró tények, az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések határozzák meg. [40] A tényállás tisztásának célja, hogy megalapozott döntést hozzon a közigazgatási hatóság. A tényállás-tisztázási kötelezettség megsértése a közigazgatási cselekmény megalapozatlanságát eredményezi, másképpen megfogalmazva a tényállás teljes körű feltárása a közigazgatási hatóság feladata, megalapozott döntés ennek hiányában nem hozható. A közigazgatási hatósági döntés akkor megalapozott, ha meghozatala során a hatóság az ügy megítélése szempontjából releváns valamennyi szempontot megvizsgált, és valódi szerepe, súlya szerint értékel. Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 8 [41] Az Ákr. 62. §
(1)bekezdése értelmében bizonyítási eljárást akkor kell lefolytatni, ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a döntéshozatalhoz. Az Ákr. 62. §
(2)-
(4)bekezdéseiben foglaltakra tekintettel a hatóság az eljárása során minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely a tényállás tisztázására alkalmas, döntését hivatalosan ismert és köztudomású tényekre is alapozhatja, szabadon választja meg a bizonyítás módját, a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. [42] Az alperesnek a panasz alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kereskedő jogszerűen tagadta-e meg az elállási jog gyakorlását a felperes által megrendelt termék vonatkozásában. [43] Az e kérdésben való állásfoglaláshoz mindenekelőtt azt kellett meghatároznia, hogy melyek azok a tények, amelyek az ügyre vonatkozó jogszabályok alkalmazásában jelentőséggel bírnak. [44] Az irányelv
  1. cikke szerint az irányelv célja, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjének elérése révén hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy közelíti a fogyasztók és kereskedők között kötött szerződésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések bizonyos vonatkozásait. [45] Az irányelv
  2. cikke a következőképpen deklarálja az elállás jogát a távollévők között kötött szerződések esetében: azon esetet kivéve, amikor a
  3. cikkben említett kivételek alkalmazandók, a fogyasztó 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéstől, anélkül, hogy a
  4. cikk
(2)bekezdésében és a
  1. cikkben előírtakon kívül más költség terhelné. [46] Az irányelv
  2. cikk c) pontja az elállási jog alóli kivételt határoz meg: a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében a tagállamok nem írják elő a 9–
  3. cikkben megállapított elállási jogot az alábbiakra vonatkozóan a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabott áru értékesítése esetében. [47] Az irányelv
  4. cikk
  5. pontja adja meg az irányelv alkalmazásában „a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített áru” fogalmát: bármely olyan nem előre gyártott áru, amelynek elkészítése a fogyasztó egyéni választásán vagy döntésén alapul; [48] Az irányelvet a magyar jogrendszerbe a Korm. rendelet ültette át. Az Európai Uniós irányelvek átültetésekor a tagállamoknak az EUSZ
  6. cikkének
(3)bekezdésében deklarált lojális együttműködés elve szerint biztosítaniuk kell az uniós jog hatékony érvényesülését. Mindebből következően a nemzeti hatóságoknak és a bíróságoknak az előttük folyamatban lévő ügyekben az uniós jogi normákat átültető magyar jogszabályokat az uniós jog és az arra alapított gyakorlat fényében kell értelmezni. [49] A Korm.rendelet 20. §
(1)bekezdés első mondata akként rendelkezik, hogy az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a
(2)bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A Korm. rendelet 29. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a fogyasztó nem gyakorolhatja a
  1. § szerinti jogát olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. [50] A Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a fogyasztó nem gyakorolhatja a
  1. § szerinti jogát olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 9 [51] Sem a közigazgatási hatósági eljárásban, sem a perben nem volt vitatott tény, hogy a felperes és a Kereskedő között távollévők között kötött szerződés jött létre. A közigazgatási jogvita tárgyát az elállási jog alóli kivétel képezte. [52] A kiemelt jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy a felperesi panasz elbírálásához nem elegendő a Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdés c) pontjának figyelembevétele, e jogszabályi hely alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges a rendelkezésnek az irányelv, az uniós jogalkotási cél fényében való értelmezése. [53] Annak megállapításához, hogy a termék olyan nem előre gyártott terméknek minősüle, amelyet egyedi kérésre állítottak elő, a Kormányrendelet 29. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt – az irányelvnek megfelelően értelmezett – rendelkezés szerint kell a releváns tényeket feltárni és bizonyítani. [54] A termék vonatkozásában az alperes rendelkezésére állt a termék dobozán lévő gyártói címke, a gyártói megfelelőségi nyilatkozat, az előlegbekérő. Az alperes azonban egyoldalúan elfogadta a Kereskedő nyilatkozatát és nem ütköztette azokat a felperes által előtárt bizonyítékokkal. [55] Az alperesnek a bizonyítékok értékelése alapján megállapított tényállást össze kellett volna vetni a tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezésekkel, azaz a feltárt, igazolt tények alapján kellett volna állást foglalnia arról, hogy a termék előre gyártott-e, avagy sem. [56] Az alperes azonban az alkalmazandó jogszabályt nem megfelelően, az irányelv figyelmen kívül hagyásával értelmezte, a bizonyítási eljárást jogszerűtlenül folytatta le, így a tényállás feltáratlan, bizonyítatlan, a döntése ezért megalapozatlan. [57] Mindezeket nem észlelte az elsőfokú bíróság, téves kiindulópontja miatt maga is megalapozatlan döntést hozott. [58] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria az elsőfokú ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy az alperesi határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [59] Az új eljárásban meg az alperesnek a kereskedői nyilatkozat mellett a felperesi bizonyítékokat is értékelnie kell, ha ezek nem elegendőek a panasz tárgyában való megalapozott döntéshez, további bizonyítást akár hivatalból, akár kérelemre maga is végezhet, pl. maga is kutakodhat az interneten hozzáférhető adatokból, hogy késztermékként elérhető-e a felperes által megrendelt termék. Ezt követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy a felperes panaszát érdemben elbírálva megalapozott döntést hozzon. A döntés elvi tartalma [60] Megalapozatlan közigazgatási határozati tényállásra ítéleti tényállást alapozni nem lehet. [61] Az átültetett irányelvi rendelkezést deklaráló nemzeti jogszabályi rendelkezés értelmezésénél az irányelv rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Záró rész Kúria VI.Kfv.37.839/2022/5-1 10 [62] A pervesztes alperes köteles megfizetni a felperes részére a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdés alapján a felperes részére együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A felperes az elsőfokú és a felülvizsgálati perköltségét a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően felszámította. Annak összege nem eltúlzott, arányban áll a kifejtett jogi munka mennyiségével és színvonalával, ezért azok összegét a Kúria a Pp. 82. §
(3)bekezdése szerint felszámított összeggel egyezően határozta meg. [63] Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontja alapján az állam terhén marad. [64] A Kúria határozata elleni felülvizsgálat lehetőséget a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. [65] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére, a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.