A határozat elvi tartalma: Nem engedélyezhető a felülvizsgálat a joggyakorlat egysége érdekében, ha kérelemből eltérő döntések megjelölése hiányában széttartó gyakorlatra nem lehet következtetni; és a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében sem, ha a fél nem adja elő, hogy az egységes joggyakorlat fenntartása milyen körülmények változása folytán nem tartható fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.II.20.533/2025/
- Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró Dr. Osztovits András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes jogi képviselője: dr. Küzmös Imre ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes jogi képviselője: dr. Stefán Éva ügyvéd (cím4 szám) A per tárgya: pénzkövetelés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.21.089/2024/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyírbátori Járásbíróság 4.P.20.364/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria II.Pfv.20.533/2025/3 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából lényeges tényállás [1] A peres felek szomszédok. A felperes 2014-ben vásárolta meg a tulajdonát képező lakóházat, ahol házastársával lakik. Az alperes a szomszédos ingatlanban lakik édesanyjával. A vásárlást követően a felperes az ingatlanát fokozatosan felújította, az udvart parkosította, térburkolattal, „kulé” kaviccsal borította, dísznövényeket ültetett. Az előkertben a két ingatlant egy beton alapú vaskerítés választotta el, melyet az alperes létesített. A felperes 2014-ben a korábbi kerítést az alperes tudtával és beleegyezésével elbontotta és új kerítést létesített a régi betonalap kijavításával annak nyomvonalán zsalukőből, amit vakolattal látott el. A felújítási munkálatokat az alperes és édesanyja 2019-ig nem kifogásolták. [2] A felperes az ingatlan-nyilvántartási térképi határvonalhoz képest az alperesi ingatlanból 18 m2 területet használt. A peres felek között a jószomszédi viszony megromlott. A felperes az alperes édesanyját a háza ellenőrzése céljából az ingatlanára nem engedte be. Az alperes ezt követően a Nyírbátori Járásbíróságon birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, melyben a felperestől a kerítés elbontását követelte, a parkosítás egy részének felszámolását, területe birtokbaadását. [3] A Nyírbátori Járásbíróság 2.P.20.198/2021/
- számú ítéletében kötelezte a felperest, hogy 60 napon belül bontsa el a felperesi és alperesi helység1i hrsz1 és hrsz2 helyrajzi számú ingatlanokat elválasztó utcafronti kerítés és lakóház között épített kerítést és adja az alperes birtokába a szakértő igazságügyi szakértő által készített szakvélemény mellékletét képező „területszámítási jegyzőkönyv az alperes túlhasználatáról” szerinti 18 m2 nagyságú területet. A felperes által a használatában álló területrészre indított elbirtoklási per befejeződött. [4] A felperes a kerítést az ítéleti kötelezésnek megfelelően elbontotta. Álláspontja szerint az alperes utaló magatartása alapján a lebontani kényszerült kerítés és parkosítás tekintetében 647.660 forint kára keletkezett. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] A felperes módosított keresetében kérte az alperes kötelezését 647.660 forint, valamint 200.000 forint után
- március 29-től a kifizetés napjáig járó; 140.000 forint után
- április 8-tól a kifizetés napjáig járó; 307.825 forint után
- július 1-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamata megfizetésére. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kúria II.Pfv.20.533/2025/3 3 Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30 napon belül 647.660 forintot és az ítélet szerinti késedelmi kamatot. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdésébe és 279. §
(1)bekezdésébe ütközik. Felülvizsgálati kérelmében a felülvizsgálat engedélyezését is kérte a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának mindkét fordulata alapján. [9] A joggyakorlat egysége érdekében előterjesztett kérelme indokaként előadta, hogy a joggyakorlat egységét fenyegető veszélyt jelent, ha a másodfokú bíróság olyan tényállási elemet emel be az ítéletébe, amelyre vonatkozóan a bizonyítást sem maga, sem az elsőfokú bíróság nem folytatott le. Megítélése szerint a Pp.
- §-ában rögzített, bizonyítás nélkül elfogadható tények jogi fogalmába nem tartozik bele az alperesi tényállítás. A másodfokú bíróság ennek ellenére a tényállás részéve tette azt, ezzel a bizonyítás szabályrendszerét megsértette, amely veszélyezteti a joggyakorlat egységét. [10] Érvelése szerint a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges annak rögzítése, hogy a bizonyítás szabályai a másodfokú bíróságra is kiterjednek, azok nem írhatók felül, különösen nem iratellenes tényállításokkal. A Kúria döntése és jogi indokai [11] Az engedélyezés iránti kérelem nem alapos. [12] Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg [Pp.
- §
(1)bekezdés]. Jelen per a Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerint vagyonjogi pernek minősül, mert az abban érvényesített igény a felek vagyoni jogain alapul és az értéke pénzösszegben kifejezhető. A felülvizsgálati kérelemben vitatott érték 647.660 forint, így az ügyben nem volt helye felülvizsgálatnak. A Pp.
- §
(1)bekezdése és 410. §
(1)bekezdése értelmében ezért a felperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjeszteni, aminek eleget tett. [13] A Kúria elsődlegesen kiemeli, hogy Pp. szabályozásában a felülvizsgálat engedélyezése a polgári eljárás elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati Kúria II.Pfv.20.533/2025/3 4 kérelmen alapuló szakasza [Kúria Pfv.20.764/2020/3., BH2020. 366.]. A Kúria a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta, ugyancsak figyelemmel arra, hogy a rendelkezési elvben megfogalmazott, a kérelemhez kötöttség perjogi szabályából [Pp. 2. §
(2)bekezdés] következően – ahogyan azt az önmagában kötőerővel nem rendelkező, azonban a Kúria számos határozata által megerősített (Kúria Pfv.II.20.339/2024/2., Pfv.II.20.497/2024/2., Pfv.II.21.065/2024/2.) a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII.12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból, illetve okokból engedélyezheti. [14] A Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata a felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé. Ebben az esetben a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban – ideértve a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1-jét megelőzően meghozott és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 195. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint továbbra is „alkalmazható” irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is – a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A félnek az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. Kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat [Kúria Pfv.II.21.091/2024/2., Pfv.II.21.283/2024/2.]. [15] A felperes eltérő másodfokon jogerőre emelkedett vagy legfelsőbb bírói döntéseket nem jelölt meg. Ennek hiányában a Kúria nem tudott a bizonyítással kapcsolatos jogkérdést illetően széttartó joggyakorlatra következtetni, így a joggyakorlat egysége érdekében nem látta indokoltnak a felülvizsgálat engedélyezését. [16] A Kúria a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulatában szabályozott engedélyezési ok fennálltára, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben – egyebek mellett – meg kell jelölni az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével és az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését [Pp. 410. §
(2)bekezdés b), ca) pont, Kúria Pfv.II.20.767/2024/2]. [17] A felperes nem adta elő, hogy álláspontja szerint a bizonyítás szabályainak körében már kialakult egységes joggyakorlat követése a továbbiakban milyen okból nem támogatható, milyen körülmények változása folytán szükséges a már kialakult joggyakorlat továbbfejlesztése. [18] Nem oldotta fel továbbá azt a logikai ellentmondást sem, hogy egyfelől hiányolta a joggyakorlat egységét, másfelől az egységes bírói gyakorlat módosítását látta szükségesnek. A Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontja ugyanis „vagylagos” eseteket tartalmaz, amelyből az következik, hogy a rendelkezés két fordulata egyszerre nem állhat fenn, egyszerre nem képezheti az engedélyezés alapját, mert (az első fordulat értelmében) vagy nincs egységes Kúria II.Pfv.20.533/2025/3 5 bírói gyakorlat, vagy (a második fordulat értelmében) van egységes bírói gyakorlat, de az már nem irányadó, nem támogatható [Kúria Pfv.III.20.584/2023/2., Pfv.II.20.767/2024/2.]. A Kúria ezért nem látott lehetőséget a felülvizsgálat engedélyezésére a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében sem. [19] A fent kifejtettek alapján a Kúria megállapította, a Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontjában foglalt egyik engedélyezései ok sem áll fenn, következésképp a felülvizsgálatot megtagadta [Pp. 411. §
(1)bekezdés]. [20] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem vezetett eredményre. Az engedélyezés iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint 12.953 forint, amely a felperes terhén marad a Pp. 83. §
(1)és
(5)bekezdése alapján. A felperes a megfizetett 50.000 forint illetékből 37.047 forint visszatérítését kérheti az adóhatóságtól, amelyről a Kúria az adóhatóságot határozata egy példánya megküldésével az elsőfokú bíróság útján értesíti [Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pont, 81. §
(2)bekezdés, 44/
- (XII. 20.) PM rendelet]. [21] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma [22] Nem engedélyezhető a felülvizsgálat a joggyakorlat egysége érdekében, ha kérelemből eltérő döntések megjelölése hiányában széttartó gyakorlatra nem lehet következtetni; és a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében sem, ha a fél nem adja elő, hogy az egységes joggyakorlat fenntartása milyen körülmények változása folytán nem tartható fenn. Budapest, 2025. június 17. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró