← Magyarország

Bfv.506/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt átadására egyebek mellett az alapügyben eljáró bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján, az abban megjelölt bűncselekmény miatt került sor, így vele szemben a specialitás ezen cselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásával és a terhelt elítélésével nem sérült. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.506/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt(ek): Terhelt1 és társa (Terhelt1 I. rendű) Elsőfok: Másodfok: Budakörnyéki Járásbíróság, 11.B.192/2017/15., ítélet, tárgyalás,
  4. február
  5. Budapest Környéki Törvényszék, 2.Bf.568/2018/8., ítélet, nyilvános ülés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben Terhelt1 I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budakörnyéki Járásbíróság 11.B.192/2017/
  8. számú és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.568/2018/
  9. számú ítéletét Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.506/2023/6-1 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budakörnyéki Járásbíróság a
  10. február
  11. napján kihirdetett 11.B.192/2017/
  12. számú ítéletével Terhelt1 I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  14. §

(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt – mint különös és többszörös visszaesőt – 10 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy az I. rendű terhelt a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásába történő beszámításáról, valamint az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség megfizetéséről. [2] A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. november
  2. napján meghozott 2.Bf.568/2018/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az I. rendű terhelttel, mint különös és többszörös visszaesővel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 60 nap elzárásra enyhítette, emellett mellőzte az I. rendű terhelt elkövetői minőségéből a különös visszaesői minőségre utalást, továbbá a közügyektől eltiltás mellékbüntetést. Rendelkezett az őrizetben töltött idő elzárás tartamába történő beszámításáról. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül –, tartalma szerint a büntetőeljárásról szóló
  4. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  5. §
(2)bekezdés f) pontjára alapítottan arra történő hivatkozással, hogy az eljárt bíróságok a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozták meg ítéletüket. [4] Az I. rendű terhelt előadta, hogy a másodfokú bíróságnak a Be. 590. §
(1)bekezdése alapján vizsgálnia kellett volna az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző eljárást, és meg kellett volna állapítania, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor vele szemben a felfüggesztett büntetőeljárást – a németországi letartóztatása folytán – anélkül folytatta le, hogy figyelemmel lett volna az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.tv.) 30. §
(1)bekezdésében írt rendelkezésekre. [5] Az I. rendű terhelt szerint a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Együttműködési Főosztály INTERPOL Magyar Nemzeti Iroda ügyszám számú tájékoztatása értelmében a német hatóságok a
  1. augusztus 8-án, a Győri Járásbíróság által
  2. január 4-én kibocsátott európai elfogatóparancs alapján adták át őt Magyarországnak és ő azóta is büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik. Az Eube.tv.
  3. §
(1)bekezdésére figyelemmel a felfüggesztett büntetőeljárás vele szemben csak akkor lett volna lefolytatható, ha az Eube.tv. 30. §
(2)bekezdésében foglalt valamely kivétel fennállt volna, azonban ilyen kivételt sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem vizsgált. Álláspontja szerint e hiányosság miatt a bíróságok eljárási szabálysértést követtek el. [6] Mindezek alapján indítványozta az első- és másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.641/2023/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az első- és másodfokú ítélet meghozatalakor hatályos rendelkezések szerint a specialitás szabályain alapuló mentességnek a megsértése Kúria 1.Bfv.506/2023/6-1 3 nem képezett felülvizsgálati okot, ezen túlmenően az Eube.tv.
  2. §
(1)bekezdésére figyelemmel eljárási akadály nem állt fenn. Hivatkozott arra, hogy az első fokon eljárt bíróság tudomást szerzett arról, hogy az I. rendű terheltet a német hatóságok letartóztatták és ezt követően európai elfogatóparancsot bocsátott ki Terhelt1 ellen. Rámutatott arra is, hogy az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján megállapítható, hogy az I. rendű terhelt német hatóságoktól történő átvételére többek között a jelen ügyben kibocsátott európai elfogatóparancs alapján került sor
  1. augusztus
  2. napján. Az I. rendű terhelt átadásának alapját ez az európai elfogatóparancs és az abban feltüntetett bűncselekmény is képezte, erre figyelemmel vele szemben a specialitás szabályain alapuló mentesség szabályai nem sérültek. [8] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  3. §-a szerinti tanácsülésen, a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján a Budakörnyéki Járásbíróság 11.B.192/2017/
  1. számú és a Budapest Környéki Törvényszék 2.Bf.568/2018/
  2. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [9] III. Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [10] A Be.
  3. § b) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van. [11] A Be.
  4. §
(2)bekezdés f) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg. [12] A Be. 651. §
(2)bekezdés b) pontja alapján saját javára a terhelt is nyújthat be felülvizsgálati indítványt, a Be. 652. §
(4)bekezdésére figyelemmel határidő nélkül. [13] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt – a
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott, jelen ügyben nem releváns kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [14] Az Eube.tv. irányadó 30. §
(1)bekezdése tartalmazza a specialitás általános szabályát, mely szerint az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától. [15] Az ügy iratai alapján megállapítható, hogy a Budakörnyéki Járásbíróság
  1. április
  2. napján 11.B.260/2014/
  3. számon európai elfogatóparancsot bocsátott ki Terhelt1 I. rendű terhelt ellen. Az európai elfogatóparancsban meghatározott bűncselekmény annak ténybeli leírása alapján azonos a jogerős ügydöntő határozatban az I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekménnyel. [16] A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Együttműködési Főosztály INTERPOL Magyar Nemzeti Iroda
  4. július
  5. napján kelt átiratában más bíróságok mellett a Budakörnyéki Járásbíróságot is tájékoztatta arról, hogy Terhelt1 terhelt átvételére
  6. augusztus
  7. napján kerül sor. [17] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya
  8. augusztus
  9. napján kelt átiratában a Budakörnyéki Járásbíróságot 11.B.260/2014/
  10. számú határozatára hivatkozással tájékoztatta, hogy Terhelt1 magyar állampolgár átvétele a német hatóságoktól
  11. augusztus
  12. napján a Budakörnyéki Járásbíróság a 11.B.260/2014/
  13. számú, a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.366/2015/
  14. számú, a Győri Járásbíróság Bny.483/2015/
  15. számú és a Kunszentmártoni Járásbíróság 1.B.58/
  16. számú európai elfogatóparancsai alapján megtörtént, melynek során Terhelt1 nem mondott le a specialitás elvének érvényesüléséről. [18] Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy Terhelt1 I. rendű terhelt átadására egyebek mellett a Budakörnyéki Járásbíróság 11.B.260/2014/
  17. számú elfogatóparancsa Kúria 1.Bfv.506/2023/6-1 4 alapján, az abban megjelölt bűncselekmény miatt is sor került, így vele szemben a specialitás ezen cselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásával és a terhelt elítélésével nem sérült. [19] A felülvizsgálati indítvány ezért ezen okból alaptalan. [20] A Be.
  18. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a Be. 659. §
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A Kúria ugyanakkor a Be. 659. §
(6)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a megtámadott határozatot a 649. §
(2)bekezdése alapján hivatalból felülbírálta, és ott meghatározott felülvizsgálati okot nem állapított meg. [21] IV. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartotta, mert a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt. [22] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére figyelemmel fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [23] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [24] A Be. 652. §
(7)bekezdése alapján felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. [25] A Be. 656. §
(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.