← Magyarország

Pfv.20981/2022/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Közéleti szereplőnek nem minősülő személy interneten közzétett képmásának az eredetitől eltérő célú felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában történő közzététel sérti az érintett személy képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.981/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: név Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: név ügyvéd) A per tárgya: Kép- és hangfelvételhez való jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.039/2022/8-I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Törvényszék 13.P.20.217/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak – külön felhívásra – megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Pfv.20.981/2022/6-II 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] név önkormányzati képviselő, az alperes házastársa a Facebook oldalán
  3. február 1-jén „cikk címe” címmel írást jelentetett meg, amely egy helységi önkormányzati ingatlan érték alatti eladását kifogásolta, amelynek során megemlítette, hogy a helységi Önkormányzat meg kívánja vásárolni a név1 területét. Ehhez az íráshoz ugyancsak saját Facebook oldalán az alperes is hozzászólt, összefüggést találva a felperes édesanyja által betöltött pozíciók, a felperesnek a név1ben fennálló résztulajdona, valamint az önkormányzati ingatlan értékesítése, továbbá az önkormányzat által tervezett újabb ingatlan megvásárlása között. [2] A felperes az alperes hozzászólását követően saját Facebook oldalán kérte a közösségi oldalon található ismerőseit, hogy akik egyetértenek az alperes házastársának, helyi képviselőnek a bejegyzésével, illetve az alperes hozzászólásával, töröljék őt az ismerősök közül, mert az alperes és felesége, a felperes édesanyja jó hírnevét akarják rombolni. Ezt követően az alperes – ugyancsak saját Facebook oldalán – hosszabb bejegyzést tett közzé, amelyben vélelmezte, hogy a felperes válaszreakciójának kiváltója részben az ő hozzászólása volt. Ezen bejegyzésében részletesen előadta, hogy a felperes édesanyja a név1 egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki egyúttal a cím4 című újság felelős szerkesztője volt, amely álláspontja szerint helyben hatalomra segítette a név2t. A bejegyzésében arról is írt, hogy a felperes a név1, pontosabban a név3 Kft. résztulajdonosa. A bejegyzés mellé megjegyzésként az alperes a Facebook oldalán azt írta, hogy: „a bejegyzésben »belém szállt« a név1 egyik résztulajdonosa. Mivel a hölgy anyukája elég sokszor »izélgetett« a cím4 újságban, íme egy kis szemfelnyitás”. Ezt követően közzétette a felperesnek a cégnyilvántartásban szereplő adatait, valamint a felperes Facebook fiókjáról lementett, a felperest ábrázoló profilképet. [3] A felperes házastársa kérte Facebook Messenger üzenetben a fénykép és a felperes személyes adatainak eltávolítását. A kérésnek az alperes nem tett eleget, a felperes személyes adatait utóbb a Facebook panaszeljárás keretében eltávolította. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes azzal, hogy
  4. február 1jén Facebook közösségi oldalán a hozzájárulása nélkül felhasználta a képmását, megsértette a képmás- és magánélet védelméhez fűződő jogát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtétel adására, továbbá fényképének az alperes Facebook közösségi oldaláról haladéktalan törlésére, valamint 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Keresetének jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  5. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  6. §-át és a 2:
  7. §-ának

(1)bekezdés a), c), d) pontját és a 2:
  1. §-át jelölte meg. Párhuzamosan hivatkozott a magánélet védelméről szóló
  2. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Métv.) rendelkezéseire is. [5] Keresetének indokolásaként előadta, hogy az alperes által a hozzájárulása nélkül közzétett fényképe személyes adatnak minősül, azt az alperes a közösségi oldaláról emelte át a szükséges hozzájárulása nélkül. A fényképről személye egyértelműen beazonosítható, közszereplőnek nem minősül és nem is volt az adott körben közéleti vita résztvevője. Az alperes hozzászólása közéleti tárgyú volt, ugyanakkor ehhez az ő képmásának hozzáadása nem volt indokolt, mert az alperes véleményének kifejtéséhez nem tesz hozzá, azt nem támasztja alá. Az alperes azzal, hogy magánéleti célú fényképét a nagy nyilvánosság elé tárta, önkényesen beavatkozott a magánéletébe, képmásának a nyilvánosság elé tárását a megalázás, megszégyenítés céljával tette. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felhasznált profilkép úgy került beállításra, hogy az bárki számára hozzáférhető volt, a felperes nem tett semmit a Kúria IV.Pfv.20.981/2022/6-II 3 másolhatóság megakadályozása érdekében. A fénykép felhasználásának célja csupán az volt, hogy a felperes személyét ne lehessen más, azonos nevű személlyel összetéveszteni, figyelemmel arra is, hogy az alperes felesége és a felperes vezetékneve azonos, miközben nem rokonai egymásnak. A fénykép felhasználása nem sértette a Métv. rendelkezéset, a képmás közzétételéhez nem volt szükség a felperes hozzájárulására. Az a bejegyzés, amely a felperes képmását tartalmazta, tulajdonképpen válasz volt a felperes Facebook bejegyzésére, amely megfelelt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  3. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseinek is. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal a magatartással, hogy 2021 elején a Facebook közösségi felületén a felperes hozzájárulása nélkül felhasználta a felperes képmását, megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperesnek írt - az ítéletben - meghatározott tartalmú magánlevélben fejezze ki sajnálkozását azért, amiért
  4. február elején a Facebook internetes közösségi oldalon a felperes hozzájárulása nélkül felhasználta a felperes képmását. Kötelezte az alperest, hogy a levelet a saját Facebook oldalán nyilvános hozzáféréssel legalább 15 napra helyezze el. A közölni elrendelt levél meghatározott tartalma a következő volt: „Tisztelt Asszonyom!
  5. február elején az Ön hozzájárulása nélkül felhasználtam képmását a Facebookon írt posztomhoz. A személyiségi jogait sértő magatartásomért ezúton sajnálatomat fejezem ki és elnézését kérem”. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 forint sérelemdíjat és rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [8] Ítéletének indokolásában a Ptk. 2:
  6. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy az adott esetben azt kell vizsgálni, hogy adott-e képmásának a perben kifogfásolt felhasználásához a felperes hozzájárulást, illetve erre szükség volt-e. Az Infotv.
  7. §-a szerinti személyes adat kezelésének szabályainak ismertetését követően rögzítette, hogy a felperest megilleti a „külső megjelenéssel való rendelkezés” joga. Álláspontja szerin szükséges lett volna a felperesnek a képmásának közzétételéhez a hozzájárulása, a képről ugyanis egyértelműen felismerhető és az alperes által megjelölt cél is a felperes beazonosíthatósága volt. A perben nem volt vitatott, hogy a képmás közzétételéhez a felperes nem járult hozzá. Az pedig, hogy saját Facebook oldalára a felperes helyezte fel a fényképét (nyilvános profilkép), nem jelent hozzájárulást annak mások által történő nyilvános felhasználásához. A felperes képmásának felhasználása kívül esik a közügyek vitatásán, a közzététel a magán- és családi élettel kapcsolatos közlésre vonatkozott. A felperes ugyanis a vitában nem vett részt, abban véleményt nem fogalmazott meg, így a közzétételnek nincs közéleti vonatkozása. A felperes beazonosíthatósága fénykép közzététele nélkül is megvalósítható lett volna, így a fénykép felhasználásával sérült a felperes képmás védelméhez való joga. Ezért az elsőfokú bíróság a jogsértést a Ptk. 2:
  8. §
(1)bekezdése és 2:51. §
(1)bekezdés a) pontja megállapította és a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés c) pontja alapján rendelkezett az elégtétel adásáról. [9] A sérelemdíj összegéről az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:
  1. §-a alapján mérlegeléssel határozott azzal, hogy a sérelemdíj funkciójának betöltéséhez a 300.000 forint összeg elegendő, figyelemmel arra, hogy a felperes képmása a korábbihoz képest szélesebb körben vált ismertté, de értékelte azt is, hogy a felperes a képmás közzétételével összefüggő konkrét hátrányt nem bizonyított. Az elsőfokú bíróság ebben a körben figyelembe vette azt, hogy az alperes más személyes adatot is közzétett, továbbá értékelte az alperes magatartásának felróhatóságát és a jogsértésnek a felperes környezetére gyakorolt hatását. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helyben hagyta, az állam javára fizetendő elsőfokú Kúria IV.Pfv.20.981/2022/6-II 4 illeték összegét 36.000 forintra felemelte, valamint rendelkezett a másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [11] A másodfokú bíróság azt vizsgálva, hogy az alperes magatartása az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR) hatálya alá tartozik-e, arra a következtetésre jutott, hogy az alperes magtartása nem tekinthető a GDPR
  2. cikk
(2)bekezdés c) pontja szerinti személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett ún. háztartási adatkezelésnek, ezért az Infotv. 2. §
(2)bekezdéséből következően az Infotv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja a jelen eljárásban nem alkalmazható. [12] A másodfokú bíróság erre figyelemmel a Ptk. 2:48. §
(1)és
(2)bekezdése alapján vizsgálva a kifogásolt magatartást azt állapította meg, hogy az alperes nem tudta bizonyítani: a fénykép felperes hozzájárulása nélküli közzététele a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése alapján jogszerű volt. Tévesnek minősítette az alperesnek azt az álláspontját, hogy saját Facebook oldalán történő nyilvánosságra hozatallal a felperes a képfelvétel további felhasználásához hozzájárult. A hozzájárulás ugyanis nem értelmezhető kiterjesztően, egy felvétel nyilvánosságra hozatala semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy a felperes annak további, eltérő célú felhasználásához hozzájárult. Hivatkozott a Métv. 8. §
(3)bekezdésére, amely szerint az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat – a kötelező adatkezelés eseteit kivéve – az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel. Egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, miszerint a felperes a képmáshoz való jog megsértésén kívül egyéb jogsértést nem állított, így a magánélethez fűződő jog sérelme nem volt megállapítható. [13] A másodfokú bíróság nem találta megalapozottnak az alperes azon hivatkozását, hogy a hozzászólásában érintett közügy okán jogszerű volt a közzététel. Megállapította: a felperes az alperes nyilatkozatának tárgyát képező közügyben közvetlenül nem volt érintett, a vitának hozzászólása révén és csak az abban az érintett körben vált szereplőjévé, a perbeli képfelvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala független volt az alperes hozzászólásaiban tárgyalt közérdeklődésre számot tartó ügytől. Ehhez képest a közéleti vitára tekintettel sem volt jogszerű a felperes képmásának felhasználása még akkor sem, ha a közéleti vitában véleményt nyilvánítva a vitával érintett körben közszereplővé vált. A töretlen ítélkezési gyakorlatra hivatkozással utalt arra, hogy közismert személyről, közszereplőről készült fénykép közzétételéhez és felhasználásához is szükséges az érintett hozzájárulása, ha a felvétel nem közérdeklődésre számot tartó élethelyzetben készült – a jelen esetben pedig nem vitatottan a felhasznált fénykép magánéleti jellegű volt. [14] A másodfokú bíróság az alperes által hivatkozott 26/2019. (VII. 23.) AB határozatot a jelen ügyben nem tartotta irányadónak, mert az alperes nem közszereplőről készült fényképfelvételt használt fel, a fénykép nem promóciós céllal és e felhasználási célhoz kötötten, a felhasználáshoz hozzájáruló nyilatkozat birtokában került közzétételre. [15] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítéletben alkalmazott egyéb jogkövetkezményeket nem támadta, ezért az elégtétel adására, valamint a sérelemdíj fizetésére vonatkozó rendelkezéssel fellebbezés hiányában nem foglalkozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. [17] Megsértett jogszabályként hivatkozott az Alaptörvény 28. cikkére, a Ptk. 2:43. § g) pontjára, a 2:44. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 2:
  1. §-ára és a 2:
  2. §-ára, valamint a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §-ára,
  5. §
(1)Kúria IV.Pfv.20.981/2022/6-II 5 bekezdés a) pontjára, a Pp. 503. §
(1)és
(4)bekezdésére, valamint a cégnyilvántartásról szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  2. §-ára. [18] Elsődleges kérelmét azzal indokolta, hogy az eljárt bíróságok az ügy érdemére is kiható eljárási szabályt sértve, meg nem engedett keresethalmazat tárgyában döntöttek, mert a Pp.
  3. §-ának hatálya alá tartozó jelen eljárásban érvényesített igény más igénnyel nem kapcsolható össze, és az eljáráshoz olyan előzetes eljárás kapcsolódik, amely a jelen esetben hiányzott, ezért az eljárást meg kellett volna szüntetni. [19] Érdemben azzal érvelt, hogy a fényképet meghaladóan más személyes adatok közzététele érdemben nem vizsgálható, mert azt a felperes nem tette a kereset tárgyává. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a felperes által az adott magatartással kapcsolatban indított büntetőeljárást időközben megszüntették. Hangsúlyozta, hogy a felperes az egyik tulajdonosa annak a vállalkozásnak (név3 Kft.), amely állami támogatásban részesült, és amelynek adatai a cégnyilvántartásban szerepelnek. Ezért a cég tevékenységével kapcsolatos ügyek közügynek minősülnek, így közérdeklődésre számot tartó kérdés az, hogy a helységi városvezetés milyen ingatlant kíván értékesíteni, hogy egy adott ingatlant értékbecslés alatti áron kíván eladni, így bizonyos területeken eláll az ingatlanfejlesztés szándékától, míg ugyanilyen szándékkal meg kívánják vásárolni a név1 területét, illetve annak egy részét. [20] Az alperes hivatkozott arra is, hogy a közéleti szereplők köre tágabb a kialakult ítélkezési gyakorlat alapján a politikai közszereplők körénél, ebbe a körbe a jelen esetben a felperes is beletartozik, ezért fényképének közzétételét tűrni köteles a közéleti vitával kapcsolatban. Hivatkozott továbbá a 26/
  4. (VII. 23.) AB határozat azon megállapítására, hogy ha valaki magánéletének bizonyos részét a nyilvánosság elé tárta, ugyanezen információk esetében nem hivatkozhat a magánélet sérelmére egy későbbi nyilvánosságra hozatal esetén. A sérelemdíj iránti igény kapcsán kifejtette, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint nem automatikus a sérelemdíj fizetési kötelezettség megállapítása akkor, ha egyébként a bíróság a személyiségi jogsértést megállapítja. [21] A felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte annak helyes indokaira hivatkozással. A felülvizsgálati kérelemben előadott eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló ok tekintetében arra hivatkozott, hogy miután az eljárás korábbi szakaszaiban az alperes nem hivatkozott a Pp. 503-
  5. §-ai alapján indított per szabályaira, a felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelem-változtatásnak már nincs helye. A jelen esetben azonban a felperes választása alapján általános személyiségi jogi pert indított, amelyre az alperes által hivatkozott eljárási szabályok nem vonatkoznak. További érvelése szerint a bizonyításra sincs már lehetőség, ezért az alperes által utóbb csatolt okirati bizonyítékokat figyelmen kívül kell hagyni. Önmagában pedig a büntetőeljárás megszüntetése nem zárja ki a személyiségi jogsértés megállapítását. A per tárgya a fényképfelvétel jogellenes felhasználása, a fénykép nyilvánosságra hozatalához a hozzájárulására lett volna szükség, ami nyilvánvalóan hiányzott. Az alperes hozzászólásának a közügyhöz kapcsolása nem tette jogszerűvé a képmásának felhasználását. A fénykép közzététele ugyanis a közügyben történő vitához szükségtelen volt, ahhoz semmit nem adott. A Kúria döntése és jogi indokai [22] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan. [23] A felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó, rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető fellebbviteli perorvoslat, melynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozásra alapítottan van helye. Rendkívüli perorvoslat jellegéből következően funkciója a kérelmet előterjesztett fél által állított jogsérelem elbírálása és megalapozottsága esetén annak orvoslása. A Pp.
  6. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és Kúria IV.Pfv.20.981/2022/6-II 6 csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy a felperes keresetére a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per Pp. 502-504. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni, ehhez képest az eljárt bíróságok meg nem engedett keresethalmazatot bíráltak el, mivel a Pp. 504. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 496. §
(6)bekezdése alapján a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet, továbbá a pert megelőző kötelező előzetes eljárás is elmaradt. Az alperes a per korábbi szakaszaiban ellenkérelmében az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmet nem terjesztett elő és annak indokaira sem hivatkozott. A Pp. 413. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben nincs helye kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, utólagos bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének. Az alperes felülvizsgálati kérelmében újonnan előterjesztett eljárás megszüntetése iránti kérelme és annak indokai az ellenkérelem megváltoztatásának minősül, amelyre a Pp. 413. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. Ezért az eljárás megszüntetése iránti kérelem alaptalan. [25] Ettől függetlenül érdemben is téves az alperes hivatkozása. A képmás jogosulatlan készítése és felhasználása miatt a sérelmet szenvedett fél választása szerint indíthat pert a jogsértővel szemben a Ptk. XI. és XII. címe alatt szabályozott általános személyiségvédelem, illetve a Pp. XXXVIII. fejezetében szabályozott egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek speciális szabályai alapján. A felperes a képmáshoz való jog megsértése miatt előterjesztett keresetének jogalapjaként az általános személyiségvédelem keretében a Ptk. 2:48. §-át jelölte meg, és a megállapított jogsértéssel összefüggésben a Ptk. 2:51.-2:52. §-ok alapján kérte az objektív és szubjektív szankciók alkalmazását. [26] A perben irányadó Ptk. 2:48. §
(1)bekezdése értelmében a képmás, vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A
(2)bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. [27] A perben nem volt vitatott, hogy képmásának felhasználásához a felperes nem adott hozzájárulást és a hozzájárulás hiányában való közzétételnek a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdésében foglalt feltételei sem állnak fenn. Az alperes érdemben azzal védekezett, hogy a felperes helyi közéleti kérdésben közéleti vita alanyává vált, ezáltal az adott kérdésben közéleti szereplőnek minősült, a fénykép felhasználása a közéleti szerepléséhez kapcsolódott, ezért a képmásának közzétételéhez a hozzájárulása szükségtelen volt. Ennek indokaként a korábban állami támogatásban részesült cég felperes részbeni tulajdonlására és a felperesnek más, hasonló vezetéknevű személyektől való megkülönböztetésére hivatkozott. [28] A Ptk. 2:44. §
(1)bekezdése szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magánés családi életének, valamint otthonának sérelmével. [29] Nem vitás, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint közszereplők fogalmát tágabban kell értelmezni a politikai szereplők körénél. Az alperes hozzászólásai a házastársa által felvetett helyi közéleti kérdéshez kapcsolódtak, és amint azt a jogerős ítélet is helyesen megállapította, az alperes közérdeklődésre számot tartó ügyben nyilvánult meg. A vitának a felperes a hozzászólása révén csak az érintett körben vált szereplőjévé, e megnyilvánulása azonban – a Kúria IV.Pfv.20.981/2022/6-II 7 másodfokú bíróság megállapításával szemben – még a vitában érintett körben sem teszi megállapíthatóvá a közszereplői minőségét. A felperes az alperes nyilatkozatának tárgyát képező közügyben közvetlenül nem érintett, a közügyhöz kapcsolódó közlés tartalmához a felperes képmásának felhasználása nem szükséges, a közérdeklődésre számot tartó vitához semmit nem tesz hozzá. Miután a felperes nem minősül közszereplőnek, nem köteles eltűrni a képmásának felhasználását. Ezért helyesen jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a közéleti vitára tekintettel sem volt jogszerű a felperes képmásának felhasználása. [30] Tévesen érvelt azzal az alperes, hogy a közösségi oldalra felhelyezett fénykép a továbbiakban bárki által szabadon felhasználható. Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a képmás eredeti céltól eltérő újbóli nyilvánosságra hozatalhoz az érintett kifejezett hozzájárulása szükséges. A Facebook profilon közzétett fénykép az információs önrendelkezései jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontja alapján személyes adatnak minősül. A Métv. 8. §
(3)bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat – a kötelező adatkezelés eseteit kivéve – csak az érintett hozzájárulásával használható fel. [31] Az alperes téves hivatkozásával szemben, a jogsértés, illetve bűnösség megállapításának alapjául szolgáló eltérő törvényi tényállás miatt a személyiségi jog megsértése iránt indult perben nincs relevanciája annak, hogy az alperessel szemben a személyes adattal való visszaélés miatt indított büntetőeljárást megszüntették. [32] A perbeli jogvitában a Kúria alperes által hivatkozott Pfv.IV.21.116/2019/
  1. számú ítélete az eltérő tényállás miatt ugyancsak nem irányadó. A hivatkozott döntésnek nem a képmás jogosulatlan felhasználásának megítélése a tárgya, a jelen perre közvetlenül alkalmazható megállapításokat nem tartalmazott. A jelen perben a felperes tekintetében ugyanis nem tehető olyan megállapítás, hogy személye a gazdasági életben való részvétele, vagyonosodása, a közpénzt és közbeszerzést érintő ügyek kapcsán közérdeklődésre tarthatott számot, ezáltal a közügyeket érintő témákban a közszereplőkhöz hasonló fokozott tűrési kötelezettség terhelné. [33] A felperes közszereplői minőségének hiányában nem irányadó az alperes által az Alkotmánybíróság 3348/2018 (XI. 12.) és 26/2019 (VII. 23.) AB határozatának alperes által kiemelt megállapításai. [34] A felülvizsgálati kérelemnek a Pp.
  2. §-ában felsorolt tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie. A Pp.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. A jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben [a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény 3-
  2. pont]. [35] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte megsértett jogszabályként a Ptk. 2:
  3. §-át, a jogsértés jogerős ítéletben megállapított objektív jogkövetkezménye tekintetében azonban a jogszabálysértés indokaként semmit nem adott elő. Megjelölte megsértett jogszabályként az alperes a sérelemdíjra vonatkozó Ptk. 2:
  4. §-át is, e tekintetében azonban csupán a BH2016.
  5. számú jogesetből idézett, egyéb előadást nem tett. Mindezek miatt a Kúria IV.Pfv.20.981/2022/6-II 8 felülvizsgálati kérelem a fenti jogszabályok megsértése tekintetében érdemben nem volt vizsgálható. [36] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [37] 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. §
(1)és
(2)bekezdés
  1. évi LIII. törvény (Métv.)
  2. §
(1)-
(3)bekezdése
  1. évi CXXX. törvény (Pp.)
  2. §
(2)bekezdése A döntés elvi tartalma [38] Közéleti szereplőnek nem minősülő személy interneten közzétett képmásának az eredetitől eltérő célú felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában a képmás közzététele sérti az érintett személy képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Záró rész [39] A Kúria a pervesztes alperest kötelezte a Pp. 86. §
(3)bekezdése alapján a felperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. [40] A Kúria a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a Pp. 101-
  1. §-ai alapján a pervesztes alperest kötelezte, amelynek összegét az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [41] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.