Bfv.1052/2023/9 – Kúria

(1)bekezdés c),

(2)bekezdés b) pont] megállapította. Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.052/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Másodfok: Szegedi Járásbíróság, 5.B.404/2017/101., ítélet, tárgyalás,
4. január
5. Szegedi Törvényszék, 2.Bf.1518/2019/52., ítélet, nyilvános ülés,
6. november
7. Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt Kúria 3.Bfv.1.052/2023/9-I. 2 elbírálva a Szegedi Járásbíróság 5.B.404/2017/
8. számú és a Szegedi Törvényszék 2.Bf.1518/2019/
9. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
10. január 31-én kihirdetett 5.B.404/2017/
11. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kifosztás bűntettében [Btk.
12. §

(1)bekezdés c) pont,

(2)bekezdés b) pont]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 5 év 8 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztés tartamába beszámította a III. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a polgári jogi igényről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. november 10-én meghozott 2.Bf.1518/2019/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a III. rendű terhelt vonatkozásában pontosította a beszámításra, a polgári jogi igényre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás lényege a következő: – Az I. rendű terhelt a jelen cselekményt megelőzően már ismerte a sértettet, akiről tudta, hogy korábbi balesete következtében mozgásában korlátozott, a bal lába korábban eltört és nem gyógyult meg, emiatt mankóval nehézkesen közlekedik. – Az I. rendű terhelt
3. május
4. napján a délutáni órákban megjelent a sértettnél, aki egy konténerben lakott, azzal, hogy vele üzletet kíván kötni. – Az I. rendű terhelt felajánlotta a lemerült állapotban lévő Sony Xperia típusú mobiltelefonját a sértett Komar típusú motorkerékpárja fejében, a sértett a cserébe beleegyezett. – A motorkerékpár üzemképtelen volt, ezért az I. rendű terhelt közölte a sértettel, hogy a motorkerékpárt a helyszínre hívott ismerőseivel gépkocsival viteti el. – Ezt követően az I. rendű terhelt telefonon értesítette a II. rendű és a III. rendű terheltet, hogy segítsenek neki gépkocsival elszállítani a motorkerékpárt, továbbá arról is tájékoztatta őket, hogy a sértettnek több értékesíthető vagyontárgya van, amelyeket el lehet tulajdonítani. – A II. rendű és a III. rendű terhelt, miután az I. rendű terhelttől megtudták azt is, hogy a sértett mozgáskorlátozott, továbbá fűnyírója is van, közölték, hogy a helyszínre mennek azért, hogy az értékesebb műszaki cikkeket a sértettől eltulajdonítsák. Kúria 3.Bfv.1.052/2023/9-I. 3 – Ezt követően az I. rendű terhelt elkérte a sértett kerékpárját, amivel a megbeszélés szerint a benzinkúthoz ment, ahol találkozott a gépjárművel odaérkező II. rendű és III. rendű terhelttel, akik a gépjárműbe helyezték a sértett kerékpárját, majd együtt a gépkocsival, az I. rendű terhelt útmutatása alapján a sértett által lakott konténerhez mentek. – Miután a három terhelt a gépkocsival megérkezett, az autóval a kerítéssel körbevett konténer udvarán álltak meg. A sértett a lakókonténerben lévő ágyában feküdt, mellette volt elhelyezve a mankója. – Az I. rendű terhelttel együtt a II. rendű és a III. rendű terhelt a lakókonténerbe bemenve egyértelműen látta a sértett egészségi állapotát, azt, hogy fogyatékossága miatt őket megakadályozni nem tudja a bűncselekmény elkövetésében, így ezt kihasználva a lakókonténerből kihozták, és a gépjárműbe rakták a sértett tulajdonát képező köszörűt, valamint 2 darab LK02 típusú rotátorhoz való gumikereket, összesen 12.000 forint értékben. – A sértett mondta a terhelteknek, hogy ezeket a tárgyakat hagyják ott, de a válasz erre az volt, hogy „maradjál, nyomoréknak úgy sem kell”. A terheltek ezt követően a gépkocsihoz mentek, majd az elvett tárgyakat abba pakoló II. rendű és III. rendű terhelt felszólította az I. rendű terheltet, hogy hozza a gépkocsihoz a sértett ágya mellett elhelyezett fűnyírót is. – Az I. rendű terhelt ezért a lakókonténerbe visszament, azonban a sértett látva, hogy a fűnyíróját is el akarja vinni, az ágyon ülve megfogta a fűnyírót, közben rákiabált az I. rendű terheltre, hogy ne vigye el. – Az I. rendű terhelt ezt követően rángatni kezdte a fűnyíró fogóját azért, hogy a sértett engedje el, aki azonban belecsimpaszkodott abba, ennek következtében álló helyzetbe került. Mivel a sértett nem volt hajlandó a fűnyírót elengedni, az I. rendű terhelt az egyik kezével nyitott tenyérrel a sértetett a mellkasán meglökte, amitől az ágyra esett és a fűnyírót elengedte. A sértettnek sérülése nem keletkezett. – Az I. rendű terhelt a 70.000 forint értékű fűnyírót így megszerezte és az udvaron álló gépkocsihoz vitte, ahol a II. rendű és III. rendű terhelt a fűnyírót a gépkocsiba helyezte. – A gépkocsinál tartózkodó II. rendű és III. rendű terhelt nem látta, hogy az I. rendű terhelt a fűnyíró megszerzése érdekében a lakókonténerben a sértettel szemben erőszakot is alkalmazott. – Ezt követően a lakókonténer ajtajában megjelent a sértett és azt kiabálta, hogy ha nem adják vissza a terheltek az értékeit, akkor telefonon értesíti a rendőrséget. – Ezért az I. rendű terhelt ismét bement a lakókonténerbe, és a sértett mellényzsebéből kivette az 1.500 forint értékű, Alcatel típusú telefonját, a terhelttársainak átadta, majd a gépjárművel elhagyták a helyszínt. – A három terhelt a sértettnek összesen 83.500 forint kárt okozott. – A II. rendű és a III. rendű terhelt a sértettől eltulajdonított tárgyakat még aznap ismeretlen személynek értékesítette és a befolyt pénzből 2.000 forintot átadtak az I. rendű terheltnek. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt tartalma szerint egyrészt a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerinti okból a minősítés megváltoztatása, és a büntetés enyhítése Kúria 3.Bfv.1.052/2023/9-I. 4 érdekében, másrészt a bűnössége törvénysértő megállapítása miatt, ami a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában írt oknak feleltethető meg. [5] Kifejtette, hogy a tényállásban foglalt cselekményét a bíróság tévesen minősítette csoportosan elkövetettként, mivel a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint a csoportos elkövetés csak akkor állapítható meg, ha legalább három elkövető van, azonban a kifosztás bűntettében rajta kívül csak a II. rendű terheltet mondta ki bűnösnek a bíróság. [6] A terhére rótt bűncselekmény törvényes minősítése esetén – Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pont – a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lenne, szemben a csoportos elkövetés miatt kiszabható két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel. [7] Sérelmezte továbbá, hogy a nyomozás során a sértett a fényképről történő felismerésre bemutatáson bizonytalan volt abban, hogy kik voltak az I. rendű terhelt társai, a szembesítésnél viszont már biztosan állította, hogy sem a II. rendű, sem a III. rendű terhelt nem volt jelen a cselekménynél. A bíróság pedig annak ellenére szavahihetőnek tartotta az I. rendű terheltet, hogy különböző tartalmú vallomásokat tett. [8] Eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy több alkalommal terjesztett elő perújítási indítványt, melyeket a bíróság mindig elutasított, és ezen döntések meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki az alapeljárásban is eljárt. [9] A felülvizsgálati indítvány kiegészítésében a III. rendű terhelt változatlanul kifogásolta, hogy közvetlen bizonyíték hiányában állapította meg a bíróság a bűnösségét, kizárólag az I. rendű terhelt hamis vallomását vette figyelembe, nem fedi a valóságot az, hogy megállapodott volna az I. rendű terhelttel a bűncselekmény elkövetésében, nem volt ott a cselekménynél. [10] Sérelmezte, hogy a bíróság elutasította a tanúkihallgatásra irányuló bizonyítási indítványát, ezzel szerinte sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.1193/2023/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [12] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás alapján az alapügyben eljárt bíróságok a III. rendű terhelt terhére rótt kifosztás bűntettét törvényesen minősítették csoportosan elkövetettnek. A tényállás szerint ugyanis a sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény elkövetésében az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt, tehát három személy vett részt. [13] A három terhelt közül a II. rendű és a III. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény jogi minősítése az eltérő tudattartalmukra vonatkozó ténymegállapítás miatt tér el az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény minősítésétől. Ennek a körülménynek azonban nincs kihatása a III. rendű terhelt terhére rótt kifosztás bűntette csoportosan elkövetettségének megállapítására. [14] Az indítvány ezen túlmenően a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadta, ami felülvizsgálatot nem alapoz meg. [15] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot a III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [16] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. Kúria 3.Bfv.1.052/2023/9-I. 5 [17] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.

1. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [19] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be.
2. §

(2)bekezdés], a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. §

(1)bekezdés]. [20] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [21] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kifosztás bűntettében [Btk. 366. §

(1)bekezdés c) pont,

(2)bekezdés b) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [22] A III. rendű terhelt indítványában egyrészt azt kifogásolta, hogy a terhére rótt cselekményt, a Btk. 366. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző kifosztás bűntettét a bíróság a

(2)bekezdés b) pontja szerint súlyosabban, csoportosan elkövetettként minősítette. [23] A Btk.

1. §-ban írt kifosztás bűncselekményének védett jogi tárgya a tulajdonjog és a cselekvési szabadság. [24] A Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontja szerint kifosztást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz. [25] A kifosztás minősített esete valósul meg, ha azt csoportosan követik el [Btk. 366. §

(2)bekezdés b) pont]. [26] A Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja értelmében csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. [27] Az irányadó jogerős tényállás egyértelműen rögzíti a következőket. – A sértett a korábbi balesete következtében mozgásában korlátozott volt, a bal lába korábban eltört és nem gyógyult meg, így emiatt mankóval nehézkesen közlekedett. – Az I. rendű terhelt ezt tudta, erről tájékoztatta a II. rendű és a III. rendű terheltet, továbbá arról is, hogy a mozgásában korlátozott sértettnek több olyan vagyontárgya van, amelyeket el lehet tulajdonítani, értékesítésük után ebből pénzhez lehet jutni. – A II. rendű és a III. rendű terhelt, miután az I. rendű terhelttől megtudták, hogy a sértett korábbi sérüléséből adódóan mozgáskorlátozott, közölték az I. rendű terhelttel, hogy a helyszínen megjelennek abból a célból, hogy az értékesebb műszaki cikkeket a sértettől eltulajdonítsák. – Az I. rendű terhelttel együtt a II. rendű és a III. rendű terhelt a lakókonténerbe bemenve egyértelműen látta a sértett egészségi állapotát, azt, hogy a bűncselekmény elkövetését fogyatékossága miatt megakadályozni nem tudja, így a lakókonténerből kihozták és a gépjárműbe rakták a sértett tulajdonát képező asztali köszörűt és 2 darab LK02 típusú rotátorhoz való gumikereket, összesen 12.000 forint értékben. – Majd az udvaron maradva tették fel az I. rendű terhelt által utóbb még kihozott fűnyírót. Kúria 3.Bfv.1.052/2023/9-I. 6 [28] Következésképpen az irányadó tényállás alapján – szemben a felülvizsgálati indítvány érvelésével – nem kétséges, hogy a sértett sérelmére elkövetett kifosztás bűntettét az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt együtt követte el. [29] Ekként nem vitásan a bűncselekmény elkövetésében három elkövető, az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt vett részt. [30] Ehhez képest a minősítés, a csoportos elkövetés támadása nem alapos. [31] Kétségtelen, hogy a tényállásból kitűnően az I. rendű terhelt a kifosztás tényállási elemeinek megvalósításán túlmenően – a fűnyíró megszerzése érdekében alkalmazott erőszakkal – már egy súlyosabb bűncselekményt, a rablás minősített esetét valósította meg. Ehhez képest egyik oldalról a II. rendű és a III. rendű terhelt cselekménye az eltérő tudattartalmukra vonatkozó ténymegállapítás (röviden: nem tudtak az I. rendű terhelt által alkalmazott erőszakról) miatt nem minősült súlyosabban. [32] Másik oldalról pedig az a körülmény, hogy a csoportosan bűncselekményt elkövető terheltek egyike többletmagatartásával egy súlyosabb bűncselekményt valósít meg, nem eredményezheti a terhelttársak cselekményének enyhébb elbírálását {BH 1981.486., Bfv.III.1.128/2016/
2. számú határozat [57] bekezdés}. [33] Az alapul szolgáló tényekből egyértelmű, hogy a jogerős ítéletben a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozott sértett sérelmére elkövetett kifosztás bűntettének csoportosan elkövetettként történő minősítése törvényes. [34] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [35] A Be.
3. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [36] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [37] Ezzel szemben a III. rendű terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát is vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor a tényállásban foglaltakkal ellentétes tényeket állítva érvelt amellett, hogy nem állapodott meg az I. rendű és a II. rendű terhelttel közösen a bűncselekmény elkövetésében, az I. rendű terhelt nem mondott igazat, illetve ő nem volt ott a cselekmény elkövetésekor. [38] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [39] A III. rendű terhelt eljárási szabálysértésként hivatkozott a bizonyítási indítványának elutasítására, amely miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. [40] A Be. 649. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [41] A felülvizsgálat alapját képező eljárási szabálysértés olyan szabálysértésre vonatkozik, amely lényege, hogy a bírói döntést megelőző bizonyítási eljárás törvényessége maradéktalan legyen. A bizonyítási indítvány elutasítása nem tartozik ebbe a kimerítően felsorolt körbe. Kúria 3.Bfv.1.052/2023/9-I. 7 [42] A Kúria a perújítási indítványokkal kapcsolatos kifogást illetően a következőkre mutat rá. [43] A Be. 648. §

(1)bekezdés egyértelmű rendelkezése értelmében felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye. A Be. 456. §

(1)bekezdés első mondata szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés (Be. 564-

1. §). [44] A perújítási indítvány elutasítása ilyen döntést nem tartalmaz, nem ügydöntő, így ellene felülvizsgálatnak helye nincs. [45] Ezért a felülvizsgálati indítvány e körben is törvényben kizárt. [46] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése értelmében a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [47] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [48] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző