A határozat elvi tartalma: A vadászterületnek minősülő terület tulajdonosai vadászati joggal rendelkező földtulajdonosi közösséget alkotnak, a vadászati jog őket közösen, mint társult vadászati jog illeti meg. A földtulajdonos a tulajdonosi közösség gyűlése által szavazattöbbséggel a közös vagyonértékű jogot érintő kérdésekben hozott határozatot a törvényi feltételek fennállása esetén támadhatja meg. A korábbi haszonbérlő előhaszonbérleti jogának kizárásáról hozott határozat és támadhatósága. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperesek: Pfv.V.21.003/2021/
- dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Bartal Géza bíró I. rendű cím1 II. rendű cím1 III. rendű cím2 A felperesek képviselője: dr. Trájer Csaba ügyvéd cím3 Az alperes: neve cím4 Az alperes képviselője: dr. Lang Norina ügyvéd cím5 A per tárgya: határozat megtámadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.12/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Járásbíróság 7.P.21.254/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a részében is helybenhagyja. Kúria V.Pfv.21.003/2021/6/2 2 Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 110.000 (száztízezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes neve 5.938 hektár területét és határait a Megyei Kormányhivatal
- július 7-én jogerős határozatával állapította meg. Az alperes
- augusztus
- napjára összehívott gyűlése a jegyzőkönyvbe foglalt, a regisztráció eredményét rögzítő 1/
- számú határozat szerint határozatképes volt, az összterület 58,1 %-a regisztrált: a 5938 ha területből 3450,12 ha, a tulajdonosok 58,10 %-a képviseltette magát. Az alperes a 2-8/
- számú határozatokkal megválasztotta a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és hitelesítőket, döntött a képviselet formájáról; megválasztotta a képviselőt; elfogadta a működési szabályzatot; megválasztotta az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait. Az alperes gyűlése a teljes földterület arányában számított 56,23 % igen szavazattal meghozott 9/
- számú határozattal kizárta a korábbi haszonbérlő, a S. és V. Vadásztársaság előhaszonbérleti jogát. A jelenlévők 96,79 % szavazatával meghozott 10/
- számú határozattal a vadászati jog haszonbérbeadással történő hasznosításáról döntött, a 11-13/
- számú határozatokkal a haszonbér mértékét 100 Ft/ha/év összegben állapította meg; felhatalmazta a képviselőt a haszonbérleti szerződés megkötésére a S. B. Vadásztársasággal, a vadászati hatósághoz a tulajdonosi közösség képviselőjére és a vadászatra jogosult személyére vonatkozó kérelem benyújtására. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperesek a keresetükben az alperes gyűlésén meghozott határozatok érvénytelenségének a megállapítását kérték a jogsértő regisztrációs eljárásra hivatkozással. A 9., 11.,
- és
- számú határozatok kapcsán azt is állították, hogy sértik a kisebbség lényeges jogos érdekét, ellentétesek az okszerű gazdálkodás követelményével. [3] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet Kúria V.Pfv.21.003/2021/6/2 3 [4] Az elsőfokú bíróság – a másodfokú bíróság 3.Pkf. 153/2017/
- számú, végzése szerint megismételt, majd a 2.Pf.173/2019/
- számú végzés alapján folytatott eljárásban meghozott – ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásában a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
- §
(1), 14. §
(3)bekezdése, valamint a Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 9. §
(2), 7. §
(2), 10. §
(4)bekezdése felhívásával a kereset alaptalanságáról foglalt állást. [5] A másodfokú bíróság a felperesek fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította, hogy a 9/
- számú határozat érvénytelen, ezt meghaladóan pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indokolása szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és az abból levont jogi következtetés nagyobb részt helytálló, azonban a döntés a
- számú határozatról jogszabályt sért és az indokolás is korrekcióra szorul. A Vtv.
- §
(2)bekezdése értelmében az előhaszonbérleti jog gyakorlását érvényesen a
- számú határozattal kizárni a teljes földterület arányában számított szavazattöbbséggel lehetett. A gyűlés jegyzőkönyve szerint a jelen lévők a teljes területből összesen 3450,12 hektárt, azaz összesen a szavazatok 58,10 %-át képviselték. A S. és V. Vadásztársaság előhaszonbérleti joga gyakorlásának kizárását ebből 56,23 % támogatta, ez 1939,935 hektárnak megfelelő támogató szavazatot jelent, ami nem felel meg a 5938 hektár teljes tulajdoni hányad többségének. A 10.-
- számú határozat kisebbségi, gazdálkodási érdekeket nem sért, a kereset egyebekben alaptalan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Vtv.
- §
(1)-
(2), 16. §
(4)bekezdését; a polgári perrendtartásról szóló
- évi Ill. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1), 206. §
(1)bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértést az irányadó jogszabály téves értelmezésével, téves jogalkalmazással, nyilvánvaló számolási és logikai hibával indokolta. Az alperes nem vitatta, hogy a regisztráció eredményét rögzítő 1/
- számú határozat szerint is a jelen lévők a teljes területből 3450,12 hektárt képviseltek, az összterülethez képest 58,10 % szavazattal (részvételi arány) rendelkeztek. A határozati javaslatot azonban 56,23 %, tulajdoni hányad arányában számított szavazattöbbség támogatta, az előhaszonbérleti jog kizárását tehát a teljes 5938 ha területhez viszonyított 56,23 % fogadta el. Az alperes kifogásolta azt is, hogy a felpereseknek a megismételt eljárásban sem volt egzakt módon megfogalmazott, értelmezhető kereseti kérelmük, de ennek jogkövetkezményeit az eljárt bíróságok nem alkalmazták. [7] A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. Kúria V.Pfv.21.003/2021/6/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem alapos. [9] A jogerős ítéletet a felperesek nem támadták, az alperes felülvizsgálati kérelme alapján pedig a Kúria eljárásának kizárólag a jogerős ítélet azon rendelkezése volt a tárgya, amellyel részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét és megállapította a 9/
- számú határozat érvénytelenségét. [10] A másodfokú bíróság a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezését azzal indokolta, hogy a földtulajdonosok gyűlése a Vtv.
- §
(1)bekezdése alapján hozott 9/
- számú határozatot nem a Vtv.
- §
(2)bekezdése szerint szükséges szavazattöbbséggel fogadta el. A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel egyezően azt állapította meg, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a
- számú határozathozatal kapcsán a jegyzőkönyvben rögzítetteket. A jegyzőkönyvből aggálytalanul megállapíthatóan az 58,1 % jelenlévő szavazatai oszlottak meg 56,23 % igen és 1,87 % nem szavazatra, nem szavazott pedig a távollévő 41.9 %. Az 56,23 % támogató szavazat pedig megfelel a Vtv.
- §
(2)bekezdésében előírt, a vadászterület földtulajdonosai tulajdonában álló földterület tulajdoni hányad arányában számított szavazattöbbségnek. A közgyűlés tehát figyelemmel volt a Vtv.
- §-ában foglaltakra és a szavazatokat – eltérően más határozatoktól, ahol a jelenlévők szavazatait vették 100 %-nak – annak megfelelően számították. [11] A Vtv.
- §
(1)bekezdése alapján hozott 9/
- számú határozatot a felperesek a Vtv.
- §
(3)bekezdés alapján is alaptalanul támadták. A vadászterületnek minősülő terület tulajdonosai vadászati joggal rendelkező földtulajdonosi közösséget alkotnak, a vadászati jog őket közösen, mint társult vadászati jog illeti meg [Vtv. 4. §
(1)bekezdés b) pont, 6. §
(2)bekezdés]. A Vtv.
- § -
- § rendelkezései a vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának szabályait tartalmazzák. A Vtv.
- §
(1)bekezdés alapján társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség a gyűlésén szavazattöbbséggel dönt (többek között) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának – a Vtv. 13. §
(1)-
(2)bekezdésben meghatározott – módjáról, feltételeiről. A Vtv. 14. §
(1)-
(2)bekezdése szabályozza társult vadászati jog esetén a 12. §
(1)bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalának kezdeményezését, e célból a tulajdonosi közösség gyűlése szabályszerű összehívásának a rendjét. A Vtv. 14. §
(3)bekezdés a Vtv. 4. §
(2)bekezdésben engedett eltérés a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) közös tulajdonra, a szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadására vonatkozó 5:
- § rendelkezéseitől. A Vtv.
- §
(3)bekezdése a kisebbség jogvédelmét szolgáló, a földtulajdonos jogérvényesítésének kereteit meghatározó szabály (Kúria Pfv.V.20.604/2019.BH2020. 240.). A Vtv. 14. §
(3)bekezdése társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a közös vagyonértékű jogot érintő, a Vtv. 12. §
(1)bekezdés a)-c) pontokban taxatíve felsorolt kérdésekben hozott többségi határozat megtámadásának a jogát biztosítja a határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonos számára az okszerű gazdálkodás sérelmére, vagy a földtulajdonos jogos érdekeinek lényeges sérelmére hivatkozással (Kúria Pfv.V.20.729/2021/6.). Kúria V.Pfv.21.003/2021/6/2 5 [12] A Vtv.
- §,
- § és
- §
- január 1-től hatályos rendelkezéseit egyaránt a
- évi CLXXXIII. törvény állapította meg. A törvényjavaslat Vtv.
- §-t megállapító
- §hoz fűzött előterjesztői indokolása szerint az meghatározza a társult vadászati jog esetén a döntéshozatal feltételrendszerét, és a jogorvoslat módját. Az ekkor beiktatott átmeneti rendelkezések egyike a Vtv.
- §: az
(1)bekezdése a
- január
- előtt létrejött, a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződés időbeli hatályának lejárta előtt,
- január
- napját követően kialakított vadászterület tulajdonosi közössége számára biztosította azt a kivételes lehetőséget, hogy a vadászatterület kialakítását követő első tulajdonosi gyűlésén döntsön a
- §
(4)bekezdésében meghatározott előhaszonbérleti jog – a Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései szerinti – gyakorlásának kizárásáról. A Vtv. átmeneti rendelkezése, a 108. §
(1)-
(5)bekezdése a szavazattöbbséggel e kérdésben hozott határozat ellen sem a kisebbségben maradt földtulajdonos, sem az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult számára nem biztosítja a határozat megtámadásának a lehetőségét. Ez okszerűen fakad abból, hogy a Vtv. 14. §
(3)bekezdése a közös vagyonértékű jogot érintő kérdésekben – ahogyan a Ptk. 5:
- § – a földtulajdonosi közösség kisebbségének a jogvédelmét szolgáló szabály. A Vtv.
- §
(4)bekezdésén alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja, a haszonbérlő az, akinek jogát, a jog gyakorlásához fűződő jogos érdekét sérti, sértheti a földtulajdonosi közösség Vtv. 108. §
(1)bekezdése alapján az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról hozott határozata. Az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárása nem érinti a társult vadászati jog hasznosítása kapcsán az okszerű gazdálkodást sem, mert az előhaszonbérleti jog jogosultja a vadászati jog haszonbérbe vételére a földtulajdonosi közösség által mástól kapott ajánlatban rögzített feltételek mellett jogosult a Vtv. 16. §
(4)bekezdése szerint alkalmazott, Ptk. 6:221. §
(1)bekezdése alapján. Az okszerű gazdálkodás kérdését ezért a földtulajdonosi közösség által mástól kapott és elfogadott ajánlat, a mással megkötött haszonbérleti szerződés, azaz a Vtv. 12. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről meghozott és a 14. §
(3)bekezdés szerint megtámadható határozata veti csak fel. A felülvizsgálati eljárásnak azonban már nem volt tárgya az alperes gyűlésén a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről hozott határozat, ezért a másodfokú ítéletnek az azt támadó kereseti kérelmeket elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó rendelkezése jogerős. [13] A kifejtettekre tekintettel az alperes a felülvizsgálati kérelmében alappal állította, hogy a jogerős ítéletnek a 9/2016. számú határozat érvénytelenségét megállapító rendelkezése sérti az előhaszonbérletre és annak a kizárására vonatkozó rendelkezéseket: a Vtv. 16. §
(4)és a 108. §
(1)és
(2)bekezdését. A Kúria ezért a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp. 275. §
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a részében is helybenhagyta. A határozat elvi tartalma: A vadászterületnek minősülő terület tulajdonosai vadászati joggal rendelkező földtulajdonosi közösséget alkotnak, a vadászati jog őket közösen, mint társult vadászati jog illeti meg. A földtulajdonos a tulajdonosi közösség gyűlése által szavazattöbbséggel a közös vagyonértékű jogot érintő kérdésekben hozott határozatot a törvényi feltételek fennállása esetén támadhatja meg. A korábbi haszonbérlő előhaszonbérleti jogának kizárásáról hozott határozat és támadhatósága. Kúria V.Pfv.21.003/2021/6/2 6 Az alkalmazott jogszabályok: a vad védelméről, vadgazdálkodásról szóló 1996. évi LV. törvény 12. §
(1)bekezdés a)-c) pont, 14. §
(3)bekezdése, 108. §
(1)-
(2)bekezdése Záró rész [14] A felperesek a Pp. 270. §
(1), a 78. §
(1)bekezdés alapján kötelesek egyetemlegesen megfizetni az alperes együttes másodfokú és felülvizsgálati költségét, amely a megfizetett felülvizsgálati eljárási illetékből és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)-
(6)bekezdés alapján megállapított ügyvédi munkadíjból áll. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson bírálta el. [16] ki. E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja Budapest,
- március
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző