A határozat elvi tartalma: A felperes által előadott és igazolt körülmények nem külön-külön, de összességében igazolták az általános magatartási követelmények, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, valamint a jóhiszeműség és tisztesség követelményének sérelmét. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.072/2023/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Bajusz & Demeter Ügyvédi Iroda felperesi képviselő címe., ügyintéző: felperesi jogi képviselő ügyvéd) által képviselt felperes1 címe1) felperesnek, a alperesi jogi képviselő címe2., ügyintéző: Vojnitsné dr. Lakner Krisztina ügyvéd) által képviselt alperes1 Magyarország Kft. (címe3) alperes ellen jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei iránt indított perében – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi kiegészítő ítéletet: A másodfokú bíróság az 1.Mf.31.072/2023/
- számú ítélet rendelkező részét az alábbiak szerint egészíti ki. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak - az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 460.800 Ft (négyszázhatvanezer-nyolcszáz) forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Jelen kiegészítő ítélet a fenti számú ítélet egyéb rendelkezéseit nem érinti. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Kúriának címezve a Fővárosi Ítélőtáblán lehet benyújtani elektronikus úton. Indokolás [1] A másodfokú bíróság a
- június
- napján kelt 1.Mf.31.072/2023/
- számú – tárgyaláson kívül meghozott – ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék mint elsőfokú bíróság által 33.M.70.315/2022/
- számon meghozott ítéletét helybenhagyta. Kötelezte Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.072/2023/10 2 továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 151.750 forint másodfokú perköltséget. A másodfokú bíróság ítéletében azonban nem rendelkezett a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.) 102.§
(1)bekezdésében meghatározott meg nem fizetett fellebbezési illetékről. [2] Az alperes jogi képviselője
- július
- napján – határidőben – ítélet kiegészítése iránti kérelmet terjesztett elő azzal, hogy bár az ítélet indokolása tartalmazza a fellebbezési illeték megfizetésének és összegének jogalapját, de az ítélet rendelkező részében nincs erre vonatkozó rendelkezés. [3] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a megfizetés alól mentességet biztosító költségkedvezmény hiányában a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget – a
(2)–
(5)bekezdésekben foglalt kivételekkel – a fél abban az arányban, illetve részben fizeti meg, amelyben e törvény szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is köteles. Ha e törvény szerint egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére, a felek a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget egyenlő arányban fizetik meg. [4] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §
(1)bekezdésben rögzített rendelkezés szerint a 39–
- § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább
- 000 forint, legfeljebb 2.500.000 forint. [5] Az Itv.
- §
(1)bekezdése értelmében, ha a 46–
- §-ban és az
- §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot hatályon kívül helyezik, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül. [6] A Pp. 355.§
(1)bekezdése alapján a bíróság az ítéletet kérelemre kiegészítheti, ha abban nem határozott valamely kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá – habár annak helye lett volna - a perköltség viseléséről vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől. A
(2)bekezdés szerint, ha a bíróság az ítéletben nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a hiányosság észlelését követően haladéktalanul pótolja. Az ítélet kiegészítésének hivatalból van helye akkor is, ha a 365. §
(2)bekezdés
- c)és
- d)pontjában meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az szükséges. A
(3)bekezdés értelmében a kiegészítés iránti kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt nap alatt terjeszthető elő. A kiegészítés iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a kiegészítésnek milyen okból és mennyiben van helye. A kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban az ítélet végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.072/2023/10 3 [7] Azt ítélőtábla az alperes jogi képviselője útján előterjesztett kérelme alapján észlelte, hogy az alperes tekintetében a megismételt eljárás miatt fennálló illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték összegéről nem rendelkezett, ezért az 1.Mf.31072/2023/6. számú ítéletét – a rendelkező részben foglaltak szerint – kiegészítette, és az Itv. 39. §
(1)bekezdésére figyelemmel az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési illeték összegét 460.800 forintban állapította meg. [8] Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az Itv. 78. §
(4)bekezdése alapján az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60. napon esedékessé váló illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú eljárási illeték bevételi számlájára kell megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni az ítélőtábla megnevezését, az ítélőtábla e határozatának számát és az alperes adóazonosító számát. [9] A fenti jogszabályi hivatkozásokra és az alperes jogi képviselője által előterjesztett kérelemre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 355.§
(5)bekezdésének d) pontja alapján az ítélet kiegészítéséről tárgyaláson kívül döntött. [10] A kiegészítő ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 355.§
(7)bekezdésén alapul. Budapest,
- szeptember
- dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kulisity Mária s.k. előadó bíró dr. Kovács Edit s.k. bíró