A határozat elvi tartalma: Keresettel kérheti a bíróságtól a térképezési hiba kijavítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. Ha a kijavítás ellentétes a fennálló birtoklási viszonyokkal, a természetbeni határvonal kijavítására csak jogerős bírósági ítélet alapján van lehetőség. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.I.20.386/2020/
- szám A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes előadó bíró Dr. Kiss Gábor bíró A felperesek: Felperes1 I. rendű (Cím3) Felperes2 II. rendű (cím6) Felperes3 III. rendű (cím8) A felperes képviselője: Dr. Szabó Gyula ügyvéd I-III. rendű képviseletében (Cím15.) Az alperesek: Alperes1 I. rendű (cím1 tartózkodási helye: cím5) Kúria I.Pfv.20.386/2020/9 2 (Alperes2 II. rendű (cím1 tartózkodási helye: cím5) Alperes3 III. rendű (cím9) Alperes4 IV. rendű (cím9) Alperes5 V. rendű (cím10) Alperes6 VI. rendű (cím11) Alperes7 VII. rendű (cím12) Az alperes képviselője: Dr. Tamás Tímea ügyvéd I-II. rendű képviseletében (cím16) A per tárgya: tulajdonjog megállapítása, térkép kiigazítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék 3.Pf.20.889/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria I.Pfv.20.386/2020/9 3 Keszthelyi Járásbíróság 6.P.20.920/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék 3.Pf.20.889/2018/
- számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperesek felülvizsgálati eljárással felmerült költségét összesen 90.000 (kilencvenezer) forintban, az I-II. rendű alperesekét összesen 20.000 (húszezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A belterület 4.,
- és
- helyrajzi számú ingatlanok egymással határosak, az
- helyrajzi számú ingatlan a felperesek, a
- helyrajzi számú ingatlan az I-II. rendű alperesek osztatlan közös tulajdona, a
- helyrajzi számú ingatlan a VII. rendű alperes tulajdona, míg a
- helyrajzi számú ingatlan a III-VI. és VII. rendű alperes osztatlan közös tulajdona. A
- helyrajzi számú ingatlant a
- számú ingatlan javára útszolgalmi jog terheli, míg a
- helyrajzi számú „kivett beépítettlen terület” megjelölésű ingatlant a
- helyrajzi számú ingatlan javára terheli útszolgalmi jog. Az útszolgalmi jogok bejegyzése a 1933.10.
- számú határozat alapján történt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperesek keresetükben az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (Inytv.)
- §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással annak megállapítását kérték, hogy a belterület 3., 4., 5.,
- helyrajzi számú ingatlanok ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése, az ingatlanokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térkép hibás. Kérték a Körzeti Földhivatal 114/
- számú határozatával egyezően a hatályos térképi adatbázis ingatlannyilvántartásban történő kijavításának elrendelését, az alperesek tűrésre kötelezését. [3] Hivatkoztak arra, hogy a belterületi
- és
- helyrajzi számú ingatlanok a közúttal közvetlen összeköttetéssel rendelkeztek, míg a
- és
- helyrajzi számú ingatlanokra a
- és
- helyrajzi számú ingatlanokon keresztül kialakított úton volt átjárási lehetőség, amely utat a
- helyrajzi számú ingatlan új tulajdonosa 2007-ben lezárta, erre tekintettel a felek között több földhivatali és bírósági eljárás is volt folyamatban. [4] Az eljárások tárgya minden esetben az volt, hogy a jelenlegi térképi adatbázis tévesen a közútra (K. utca) nyúló 2 x 1,5 méter szélességű nyelet részben a
- helyrajzi számú, részben pedig a
- és
- helyrajzi számú ingatlanokhoz tartozóan ábrázolja. Kúria I.Pfv.20.386/2020/9 [5] 4 Az alperesek a kereset elutasítását kérték. [6] Az I-II. rendű alperesek hivatkoztak a Megyei Bíróság 8.K.22.287/2008/
- számú ítéletére, amely a Körzeti Földhivatal 114/
- számú határozatát megváltoztatva az ingatlan-nyilvántartási térképi határvonal kiigazítása iránti kérelmet elutasította és az eredeti állapotot helyreállította. [7] A III-IV. rendű alperesek hivatkoztak az évtizedek óta kialakult természetbeni használatra. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a belterület 3., 4.,
- és
- helyrajzi számú ingatlanok határvonalát feltüntető ingatlan-nyilvántartási bejegyzést térképezési hiba terheli. Megkeresni rendelte az ingatlanügyi hatóságot, hogy a téves bejegyzés kiigazítását a földmérési igazságügyi szakértő
- augusztus 28-án kelt szakvéleménye – az ítélet mellékletét képező –
- számú melléklete (114/
- vázrajz) alapján végezze el. [9] Indokolása szerint az aggálytalan, alapos igazságügyi földmérői szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy a perbeli ingatlanokat nyilvánvaló térképezési hiba terheli, amit korábban saját eljárásában az illetékes földhivatal is megállapított a 114/
- számú határozatával. Kiemelte az elsőfokú bíróság: a fennálló természetbeni állapot, illetve az ingatlanok jelenlegi birtoklásához, használatához fűződő jogok és érdekek figyelembe vétele nélkül kizárólag a térképi határvonal kijavítása céljából határozott; az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas változási vázrajz elkészítése a kijavítás tárgyában eljáró hatóságot fogja terhelni. [10] Az I-IV. és VII. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. [11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetésre jutott; idézte az Inytv.
- §
(1)bekezdés
- d)pontjában foglaltakat, amely szerint keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. [12] A jogvita elbírálása szempontjából jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperesek 5. helyrajzi számú ingatlana a 3. helyrajzi számú ingatlannal nem határos, ilyen közös határ a térképkiigazítás eredményeképpen se jönne létre. A felperesek által megjelölt sérelem, saját ingatlanuk „nyélrészének eltűnése”, a térkép kiigazítása esetén sem változna, ugyanis a térkép kiigazítása esetén a 5. helyrajzi számú ingatlan kialakítandó ún. nyele nem a 3. helyrajzi számú ingatlannal, hanem a 4. helyrajzi számú ingatlan ugyancsak visszaállítandó nyélrészével lenne határos. Kúria I.Pfv.20.386/2020/9 5 [13] Arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek által állított térképezési hiba számukra semmilyen érdeksérelmet nem jelent, ezért az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítása iránt a 3. helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában perbeli legitimációval (perindítási jogosultsággal) nem rendelkeznek. [14] A másodfokú bíróság ugyan kiemelte, hogy az igazságügyi földmérő szakértő a felhívására adott szakvélemény-kiegészítésében (33. sorszám alatt) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hiba kijavításának egyetlen módja az elsőfokú ítélet szerinti változási vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetése, továbbá a hiba kijavításába be kell vonni az összes érintett ingatlant, ennek ellenére az a meggyőződése alakult ki, hogy a felperesek perbeli legitimációjának hiánya miatt ez nyilvánvalón nem lehetséges a 3. helyrajzi számú ingatlan tekintetében. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. [16] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 51. §
- a)pontjába és az Inytv. 62. §
(1)bekezdés d) pontjába ütköző módon jogszabálysértő. [17] Arra hivatkoztak, hogy a bejegyzés kiigazítását az kérheti, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. A perben beszerzett igazságügyi földmérő szakértő szakvéleményében – mutatott rá – egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a hatályos ingatlannyilvántartási térképet térképezési hiba terheli, amit a hibás térképi ábrázolás és hibás változásátvezetés okozott. Rámutatott, hogy ez a hiba az összes érintett ingatlanra kiterjed, ezért a hiba kijavításába is be kell vonni valamennyi érintett ingatlant. [18] Érvelésük szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a
- helyrajzi számú ingatlan jelenlegi határvonala miatt nem éri őket sérelem, és a 3 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában nincs perbeli legitimációjuk. Azzal érveltek, hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, egyenesen kötelező a
- helyrajzi számú ingatlan tulajdonosainak perlése, miután a
- és
- helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában szomszédok. Ez álláspontjuk szerint önmagában megalapozza a perindításhoz fűződő jogi érdeküket. Utaltak arra, hogy a régi Pp.
- §
(1)pontjában szabályozott kényszerű pertársaság esetén a jogvita elbírálásához valamennyi érdekelt perben állása szükséges. [19] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Pfv.20.386/2020/9 [20] 6 A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [21] A régi Pp. 270. §
(2)bekezdése és a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés, vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés. [22] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben lényegében a másodfokú bíróságnak az ún. aktív perbeli legitimációjukkal (perindítási jogosultságukkal) kapcsolatos döntését kifogásolták. [23] A kereset alapját képező Inytv. 62. §
(1)bekezdés d) pontja szerint keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. A
(2)bekezdés egyértelmű rendelkezése szerint pedig amennyiben a sérelem ingatlannyilvántartási eljárásban nem orvosolható, bírósági eljárásnak van helye. [24] A térképezési hiba kijavítását jelenleg a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
- évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/
- (VI. 29.) AM rendelet szabályozza. [25] A Tv.
- §
(2)bekezdése szerint amennyiben a kijavítás ellentétes a fennálló birtoklási viszonyokkal, úgy a kijavítás a természetbeni határvonalat nem változtathatja meg, arra csak a kijavítással érintett szomszédos földrészlet tulajdonosának hozzájárulása esetén, véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet alapján van lehetőség. [26] A felperesek érdeksérelme abban áll, hogy a jelenlegi térképi adatbázis – álláspontjuk szerint – tévesen a közútra nyúló 2 x 1,5 méter szélességű „nyelet” a
- helyrajzi számú, valamint a
- helyrajzi számú ingatlanokhoz tartozóan ábrázolja, ezzel a felperesek megfelelő közúti összeköttetéssel nem rendelkeznek, ugyanis a felperesek állításuk szerint a
- helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa 2007-ben lezárta az ún. „nyelet”. [27] Önmagában az ingatlanok közötti határvonal vitatása arra utal, hogy a birtoklás tekintetében a felek között nincs egyetértés. [28] A felpereseket akkor is megilleti a kiigazítás joga, ha térképezési hibával terhelten szerezték meg a tulajdonjogot. Az adott esetben ugyanis az ingatlan határvonala a per ismert adatai szerint hibás, ami érinti a birtoklás, használat és a rendelkezés, azaz a tulajdonosi jogosítványok terjedelmét, ha pedig a határvonal a felpereseket ténylegesen megilletőnél hátrányosabb helyzetet mutat, az rájuk nézve nyilvánvalóan sérelmes. Ezt tehát a felperesek érdeksérelme, amely – tekintve, hogy a birtoklás kérdését is érinti – kizárólag bírósági eljárásban orvosolható. [29] A Kúria hangsúlyozza: az igazságügyi szakértő véleménye szerint a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképet térképezési hiba terheli. Ez a hiba az összes érintett ingatlanra Kúria I.Pfv.20.386/2020/9 7 kiterjed, így a hiba kijavításába is be kell vonni az összes érintett ingatlant. A szakvélemény
- számú mellékletében szereplő
- évi térképen is látható, hogy a változás mind a négy – a per tárgyává tett – földrészletet érinti, az
- évi megosztási vázrajzon (
- számú melléklet) pedig egyértelműen látható, hogy az
- helyrajzi számú földrészlet nyeles telekként került kialakításra és ez a nyél a jelenlegi hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép szerint a
- helyrajzi számú földrészlet része. A megosztási vázrajz a
- helyrajzi számú földrészletet is nyeles telekként jelenítette meg, itt a nyél a jelenlegi hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép szerint a
- helyrajzi számú földrészlethez tartozik. A szakértő egyértelmű állásfoglalása szerint a hiba kijavításának egyetlen módja a
- számú mellékletben szereplő 114/
- számú földhivatali térképezési hiba kijavításáról készült változási vázrajz ingatlannyilvántartási átvezetése. Következésképpen a
- helyrajzi számú földrészlet figyelmen kívül hagyása nélkül nem készíthető el a fennmaradó három ingatlan vonatkozásában az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas vázrajz. [30] A Kúria álláspontja szerint a per eddigi adataiból tehát az a következtetés adódik, hogy a felperesek jogi érdekeltsége, aktív perbeli legitimációja fennáll, az Inytv.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján keresettel kérhették a térkép kiigazítását. [31] A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán nem bírálta felül érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét. [32] Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 274. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [33] A megismételt eljárás során az alperesek fellebbezésére figyelemmel szükséges az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi felülbírálata. Záró rész [34] A Kúria a hatályon kívül helyező végzésére tekintettel a peres felek felülvizsgálati eljárási költségeit a régi Pp. 274. §
(5)bekezdése alapján csupán megállapította, a felperesek oldalán az általuk megfizetett felülvizsgálati eljárási illeték összegét is számításba véve. Azok viseléséről a határozatot hozó bíróság fog dönteni. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Gábor s.k. bíró