Kfv.37064/2025/6 – Kúria

(4)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján visszautasította, arra hivatkozva, hogy a megkeresés alapján nem állapítható meg, hogy a felperes milyen összegre kérte a végrehajtási jog bejegyzését, így a kérelem tartalma érthetetlen, ellentmondó. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A végzéssel szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben annak megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Kifejtette, sem az Inytv., sem az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/

1. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.), sem pedig a bírósági végrehajtásról szóló
2. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) nem tartalmazza, hogy a végrehajtási jog bejegyzésekor meg kell jelölni azt az összeget, amelyre a végrehajtó a végrehajtási jog bejegyzését kéri, így a megkeresés sem lehet ellentmondó vagy érthetetlen. Előadta, hogy egy követelésről van szó, amely euró és forint pénznemben került megjelölésre. Hivatkozott a BH2019.
3. számú, a BH2023.
4. számú, a KGD
6. számú eseti döntésekre. Azzal is érvelt, hogy a megkeresése alapján más ingatlanügyi hatóságok a tényállás tisztázását követően intézkedtek a végrehajtási jog bejegyzése iránt. E körben hivatkozott a hiánypótlási felhívás szabályát tartalmazó általános közigazgatási rendtartásról szóló
7. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
8. §-ára. [4] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokai fenntartása mellett a felperes keresetének elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a felperes megkeresése nem felelt meg az Inytv.
9. §

(1)bekezdés d) pontjában és 39. §

(4)bekezdés

1. a)pontjában meghatározott tartalmi feltételeknek, mivel annak iktatáskor fennálló ellentmondásos tartalma alapján nem lehetett megállapítani, hogy a felperes pontosan egy vagy több végrehajtási jog bejegyzését kéri-e, illetve milyen összegek vonatkozásában. Hivatkozott az Inytv. 6. § (
2. l)és

(2)bekezdése Kúria IV.Kfv.37.064/2025/6-I 3 szerinti kérelemhez kötöttségre, és a Kúria Kfv.III.37.578/2017/7., KfV.II.38.870/2015/

1. és Kfv.37.299/2023/
2. számú döntéseire. A jogerős ítélet [5] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [6] Hivatkozott a Kúria BH2019.
3. számú eseti döntésére, melynek értelmében nincs olyan tartalmú jogszabályi rendelkezés, amely a végrehajtói megkeresés tartalmaként összeg megjelölését kívánná meg, és annak meglétéhez fűzné a bejegyzés iránti kérelem teljesíthetőségét. Kifejtette azonban, hogy ezen eseti döntés olyan tényállás mellett született, melynél a végrehajtó megkeresése egyáltalán nem tartalmazta a végrehajtási joggal érintett pénzkövetelés összegét. Az eltérő tényállásra tekintettel a Kúria BH2019.
4. számú eseti döntésében levont következtetések csak részben lehetnek irányadóak a jelen peres eljárásban, mert a jogvita tárgyát az képezi, hogy a végrehajtó megkeresése nem hiányos, hanem több, különböző pénznemben megjelölt összeget is tartalmaz. [7] Idézte az Inytv.
5. §

(1)bekezdése szerinti kérelemhez kötöttség elvét és kifejtette, hogy a végrehajtási jog az ingatlant terhelő, meghatározott összegű pénzkövetelés biztosítását jelenti. Álláspontja szerint, ha a végrehajtó kérelmében feltünteti, hogy a végrehajtási jog bejegyzését milyen pénzkövetelés vonatkozásában kéri és kinek a javára, akkor a kérelme a végrehajtási jog bejegyzésén túl arra is kiterjed, hogy az ingatlanügyi hatóság tüntesse fel az ingatlan-nyilvántartásban a végrehajtási joggal összefüggő lényeges adatokat, a végrehajtási jog tartalmát (a végrehajtási jog jogosultját, a pénzkövetelés összegét). [8] Rámutatott, a kérelemhez kötöttség elve alapján az ingatlanügyi hatóság kizárólag a végrehajtó megkeresésében foglaltak alapján járhat el, a végrehajtó megkeresésének tartalmát vizsgálni köteles. Az ingatlan-nyilvántartás - a közhitelesség elve alapján - csak olyan adatot tartamazhat a végrehajtási jog tartalma tekintetében, amely alapján egyértelműen megállapítható az ingatlan-nyilvántartásba betekintő számára, hogy az ingatlanon fennálló végrehajtási jog pontosan milyen mértékű követelést biztosít. [9] Hangsúlyozta, a felperes az alperesnek küldött megkeresésében végrehajtási jog bejegyzését kérte egy végrehajtható okiratban rögzített, de két különböző pénznemben megadott követelés vonatkozásában. A megkeresés tartalma alapján nem állapítható meg, hogy a felperes által bejegyezni kért végrehajtási jog az euró vagy a forint pénznemben meghatározott követelést biztosítja. A kérelemből nem állapítható meg, hogy a devizában meghatározott összeg a forint összeg árfolyam szerinti váltásának megfelelő összeg volna. A kérelem tartalma alapján – a két összegre tekintettel – az sem volt megállapítható, hogy a felperes megkeresése egy vagy két végrehajtási jog bejegyzésére irányul. [10] Az Ákr. 44. §-ának alkalmazásának elmaradása körében rámutatott arra, hogy az Inytv. hatósági eljárási cselekmények körében az Ákr. szabályaihoz képest speciális rendelkezéseket tartalmaz az ingatlanügyi hatóság eljárásra nézve, így az Ákr. 44. §-a nem alkalmazható. Az Inytv. 39. §

(4)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján kiemelte, a perbeli esetben az alperesnek nem volt jogszabályi lehetősége arra, hogy hiánypótlási felhívást bocsásson ki. [11] A BH2023.

1. számú és KGD.2016.
2. számú eseti döntésekre tekintettel rögzítette, az alperes a végrehajtó megkeresését kizárólag a bejegyezhetőség vonatkozásában vizsgálta, mely a megkeresés alapját képező tényállásra, a végrehajtó tevékenységének jogszerűségére Kúria IV.Kfv.37.064/2025/6-I 4 nem terjedt ki. Nem vizsgálta és nem is vitatta, hogy a végrehajtó megkeresésében megjelölt pénzkövetelés fennáll, ezáltal az alperes nem terjeszkedett túl az Inytv. által biztosított hatáskörén. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [13] Állította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert tévesen értelmezte az Inytv.
3. §

(4)bekezdését, az Inytv. Vhr. 21. §

(1)-

(4)bekezdéseit és a Vht. 136. §

(1)és

(3)bekezdéseit, valamint iratellenes megállapításokra és téves, okszerűtlen jogi következtetésre jutott. [14] Idézte a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresés szövegét, és annak alapján azt állította, hogy az nem ütközött az Inytv. 39. §

(4)bekezdésébe, azt az alperesnek hiánypótlás kiadása nélkül be kellett volna jegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba, mert a megkeresésből nem vonható le az a következtetés, hogy a megkeresés tartalma érthetetlen, ellentmondó. [15] Rámutatott, hogy a Veszprémi Törvényszék 10.K.700.997/2024/14/II. számú ítéletével ugyanezen tényállás mellett a Veszprém Megyei Kormányhivatal döntését helybenhagyta, kiemelve, hogy a „jogszerű megkeresésen alapuló alperesi határozat ezért maga is törvényes és megalapozott.”. Ezen ítélet megállapítja továbbá, hogy „… nem ismert az Inytv.-ben, a Vhr.-ben, de a Vht.-ban sem olyan rendelkezés, amely kötelezően előírná a végrehajtási jog bejegyzésekor azon összeg megjelölését, amelyre a végrehajtási jog bejegyzése vonatkozik. Ilyen konkrét előírás hiányában pedig erre visszavezethetően nem lehet ellentmondásos a megkeresés vagy pontatlan az alperesi határozat sem.” Idézte ezen ítélet további megállapításait, amelyek szerint az alperes által jogszerűen került sor mindkét összeg tekintetében a végrehajtási jog bejegyzésére. [16] Állította, hogy a felülvizsgálattal támadott ítélet a Kúria BH2019.90. számon közzétett határozatától jogkérdésben eltér, mert a Kúria ezen döntése kimondja, hogy: „Nincs tehát olyan tartalmú jogszabályi rendelkezés, amely a végrehajtói megkeresés tartalmaként összeg megjelölését kívánná meg, és annak meglétéhez fűzné a bejegyzés iránti kérelem teljesíthetőségét.” Ebből az következik, hogy ha a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresés pénzösszeget (akár forint pénznemben, akár euro pénznemben, vagy akár euro és forint pénznem) tartalmaz, az nem lehet semmi esetre sem jogszabálysértő, azaz nem sérti az Inytv. 39. §

(4)bekezdés a) pontjának első fordulatát. [17] Megjegyezte, hogy a felperes ugyanabban a végrehajtási eljárásban több, eltérő vármegyei Földhivatali Osztály keresett meg végrehajtási jog bejegyzése iránt, amelyek eltérő joggyakorlatot követtek: a balatonfüredi földhivatal a végrehajtási jogot bejegyezte. A bejegyzés ellen az adós közigazgatási pert indított, melyben a Veszprémi Törvényszék az adós keresetét elutasította. Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztálya hiánypótlási felhívást követően bejegyezte a végrehajtási jogot, másik döntésében pedig hiánypótlási felhívás nélkül bejegyezte a végrehajtási jogot. [18] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemre tett észrevételében rámutatott, amennyiben az ingatlanügyi hatósághoz olyan megkeresés érkezik, amely alakilag és tartalmilag is megfelel a jogszabályi előírásoknak, úgy a földhivatal, mint regisztratív hatáskörrel rendelkező szervnek nincs jogosultsága az abban foglaltakat felülbírálni, a végrehajtási jog bejegyzése tekintetében nem folytathat le bizonyítást, nincs mérlegelési jogköre, hanem Kúria IV.Kfv.37.064/2025/6-I 5 köteles a megkeresésnek eleget tenni. A perbeli esetben a végrehajtói megkeresésből nem volt kiolvasható annak nyilvánvaló érvénytelenségével kapcsolatos tény, adat vagy körülmény, illetve egy, a jogszabályi követelményeknek mindenben megfelelő megkeresésé értelemszerűen nem is minősülhet nyilvánvalóan érvénytelennek, ezért érvelése szerint az alperes Inytv. 51. §

(1)bekezdés megsértésére történő hivatkozása nem foghat helyt. [19] Hangsúlyozta, töretlen az ítélkezési gyakorlat abban, hogy ahogyan az eljáró ingatlanügyi hatóságnak, úgy a közigazgatási cselekményeket felülbíráló bíróságnak sincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy a végrehajtási jog jogosultja milyen követelés alapján érvényesíti a végrehajtási igényét, illetve milyen összegű főkövetelésre és járulékaira alapozva kéri a végrehajtási jog bejegyzését. Kiemelte, az euró és forint összegek megkeresésben való feltüntetéséből egyértelműen következik, hogy adós mindkét összeggel tartozik, a két követelés egymással nem vagylagos viszonyban áll. Már csak azért sem lehetett volna vagylagosan értelmezni a két követelést, mivel az adott euró összegnek a feltüntetett forint összeg egyáltalán nem felel meg. A végrehajtói megkeresés nem ellentmondó attól, hogy két – külön devizában – meghatározott főkövetelést tartalmaz. A végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat formanyomtatványok lehetővé teszik, hogy egy okiratban több főkövetelés kerüljön megjelölésre. Amennyiben pedig a végrehajtható okiratban kirovó pénznemként idegen pénznem került meghatározásra, úgy a követelést a végrehajtási okiratban is a végrehajtható okirat szerint kell feltüntetni. Hivatkozott a Kúria a Kfv.III.37.613/2017 számú, BH2019.90. szám alatt közzétett ítéletére és a Kfv.37.413/2017/18. számú eseti döntésére. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint helyesen állapította meg az eljárt bíróság, hogy a Kúria BH2019. 90. számú döntése eltérő tényállás mellett született, így az analógiaként nem alkalmazható. A hivatkozott kúriai döntés alapjául szolgáló felülvizsgálati eljárás ugyanis az okiratok Inytv.ben rögzített tartalmi kellékeinek vizsgálatára, nem pedig ellentmondásosságának vizsgálatára irányult. [21] Idézte az Inytv. 29. §-át, 32. §

(1)bekezdését és a Kúria EBH

2. számú eseti döntését. Kifejtette, hogy a felperes megkeresése az Inytv.
3. §

(1)bekezdés d) pontjában, 39. §

(4)bekezdés a) pontjában meghatározott tartalmi feltételeknek nem felelt meg, mivel annak iktatáskor fennálló ellentmondásos tartalma alapján nem lehetett megállapítani, hogy a felperes pontosan egy vagy több végrehajtási jog bejegyzését kéri-e, illetve milyen összegek vonatkozásában. Megjegyezte végül, hogy a felperesi állítással ellentétben az alperes nem azt találta jogszabálysértőnek, hogy a megkeresés összeget tartalmazott, hanem azt, hogy nem volt egyértelmű az összeg megjelölése. A megkeresés szerinti főkövetelés szó a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint egy főkövetelésre/egy pénzösszegre utalt, ugyanakkor a megkeresés több összeget is tartalmazott eltérő pénznemben. E megjelölésből nem következett az, hogy a végrehajtó mindkét, különböző összegű követelés vonatkozásában kéri az alperestől a végrehajtási jog bejegyzését. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint érdemben alapos. [23] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése értelmében a jogerős Kúria IV.Kfv.37.064/2025/6-I 6 ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [24] Az Inytv. 39. §

(4)bekezdés a) pontjának első fordulata értelmében a hiány pótlására való felhívás nélkül vissza kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor, ha kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó. [25] A Kúria rögzíti, az alperes végzésében a felperes végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmét arra hivatkozva utasította vissza, hogy az ellentmondó, érthetetlen, a megkeresés alapján ugyanis nem állapítható meg, hogy a felperes milyen összegre kérte a végrehajtási jog bejegyzését. Az alperes védiratában emellett már arra is hivatkozott, hogy nem volt megállapítható, hogy a felperes pontosan egy vagy több végrehajtási jog bejegyzését kéri-e. [26] A Kúria rögzíti, a perbeli végrehajtói megkeresés értelmében a felperes „393 750,00 EUR, 930 000 Ft főkövetelés és járulékai erejéig” kérte a végrehajtási jog bejegyzését. Erre figyelemmel megállapítható, hogy a felperes alpereshez benyújtott megkeresés tartalmazta, hogy a felperes milyen összegekre nézve kéri a perbeli ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzését, ezért az az alperesi és ítéleti megállapítás, hogy a kérelem érthetetlen, illetve ellentmondó azért, mert nem állapítható meg, hogy a felperes milyen összegre kéri a végrehajtási jog bejegyzését, nem volt alapos, ezt tehát a felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan állította. Mindemellett azonban a kérelem a bejegyzés szempontjából valóban nem volt egyértelmű, mert ahogyan az alperes és az eljárt bíróság helyesen rámutatott, a megkeresés alapján nem egyértelmű, hogy a felperes egy vagy több végrehajtási jog bejegyzését kérte-e. Osztotta a Kúria emellett a jogerős ítélet azon megállapítását is, amely szerint a megkeresés tartalma alapján nem állapítható meg egyértelműen az sem, hogy a felperes által bejegyezni kért végrehajtási jog az euró vagy a forint pénznemben meghatározott követelést biztosítja. Megjegyzi ezek mellett a Kúria azt is, hogy a végrehajtói megkeresés alapján az sem volt egyértelmű, hogy a felperes az esetlegesen két végrehajtási jogot milyen sorrendben kéri bejegyezni. [27] E körben az eljárt bíróság helyesen hivatkozott a közhitelesség elvére, amely megköveteli, hogy az ingatlan-nyilvántartás csak olyan adatot tartalmazzon a végrehajtási jog tartalma tekintetében, amely alapján egyértelműen megállapítható az ingatlan-nyilvántartásba betekintő számára, hogy az ingatlanon fennálló végrehajtási jog pontosan milyen mértékű követelést biztosít. [28] Nem volt elfogadható az a felperesi érv, hogy azért nem lehetett vagylagosan értelmezni a két követelést, mert az adott euró összegnek a feltüntetett forint összeg közel sem felel meg, ugyanis nem kizárt, hogy a felperes két, különböző devizában foglalt, ámde megegyező összegű végrehajtási jog bejegyzését kérje egyszerre. Emellett nem foghatott helyt a felperes azon hivatkozása sem, amely szerint a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okiratra irányadó formanyomtatványok lehetővé teszik, hogy egy okiratban több főkövetelés kerüljön megjelölésre, mert amennyiben a felperes több végrehajtási jog bejegyzését kéri, megkeresésének tartalma ez esetben is egyértelmű és félreérthetetlen kell, hogy legyen. Mindezen felperesi érvek éppen azt támasztják alá, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló kérelem (amellett, hogy nem minősült érthetetlennek, vagy ellentmondónak) egyértelműségéhez a bejegyzés szempontjából komoly kétség fért. [29] Minderre figyelemmel tehát a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme (és keresete) a körben alapos volt, hogy a végrehajtói megkeresés nem minősült sem érthetetlennek, sem ellentmondónak, így az alperes jogszabálysértő módon alkalmazta az Inytv. 39. §

(4)bekezdés a) pontját és utasította vissza a felperes bejegyzés iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül. Mivel azonban a felperes bejegyzés iránti kérelme nem volt egyértelmű a bejegyezni kért összegek, azok sorrendisége tekintetében, a tényállás Kúria IV.Kfv.37.064/2025/6-I 7 tisztázása érdekében az alperesnek hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania a kérelem pontos tartalmának tisztázása érdekében. [30] Mindemellett nem osztotta a Kúria a felperes nyilvánvaló érvénytelenségre történt hivatkozását, mert az alperes nem azt, hanem a megkeresés érthetetlenségét, ellentmondásosságát kifogásolta. Ugyanígy alaptalan volt azon ítélkezési gyakorlatra történt felperesi hivatkozás, amely szerint sem az ingatlanügyi hatóságnak, sem a bíróságnak nincs hatásköre a végrehajtói megkeresés alapjául szolgáló követelés vizsgálatára, ugyanis a perbeli esetben az alperes nem a megkeresés alapjául szolgáló követelést vitatta, hanem a megkeresésben feltüntetett követelés összegének feltüntetését. A felperes ezért az erre vonatkozó kúriai döntésekre is alaptalanul hivatkozott. [31] Ezek mellett a Kúria osztotta a jogerős ítélet azon megállapítását is, amely szerint a Kúria BH2019.90. számú eseti döntése a perbeli ügyben annak eltérő tényállása miatt nem volt alkalmazandó. A hivatkozott kúriai döntés szerinti tényállásban a végrehajtó megkeresése egyáltalán nem tartalmazta a végrehajtási joggal érintett pénzkövetelés összegét, amivel szemben a perbeli esetben a megkeresés a pénzkövetelés összegét tartalmazta, a jogvita tárgyát pedig éppen az képezte, hogy a végrehajtó megkeresése több, különböző pénznemben megjelölt összeget is tartalmaz. Minderre tekintettel a hivatkozott kúriai döntés nem a perbeli jogkérdésben foglalt állást, így az attól való eltérésre a felperes alaptalanul hivatkozott. [32] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §

(1)bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy az alperes végzését megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperesnek a megismételt eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a felperest hiánypótlásra kell felhívnia, tisztázva a bejegyzés alapjául szolgáló végrehajtói megkeresés pontos tartalmát, amelyet követően hozhat csak döntést a felperes kérelmével összefüggésben. A döntés elvi tartalma [33] Az a végrehajtói megkeresés, amely két, egymástól vesszővel elválasztott, különböző devizában feltüntetett pénzkövetelésre vonatkozóan kéri a végrehajtási jog bejegyzését nem egyértelmű, így a tényállás tisztázása érdekében hiánypótlás körében a végrehajtót a kérelem pontos tartalmának tisztázására kell felhívni. Záró rész [34] A Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §

(1)bekezdése alapján a felek erre irányuló kérelmének hiányában tárgyaláson kívül járt el. [35] A Kúria a Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján akként rendelkezett, hogy az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik, tekintettel arra, hogy a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség nem jelentős. Kúria IV.Kfv.37.064/2025/6-I 8 [36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §

(1)bekezdése szerinti kereseti illeték és a 39. §

(3)bekezdés d) pontja és az 50. §

(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati illeték a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [37] Az ítélettel szemben a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. április
3. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő