A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem csak a jogszabályban meghatározott okból fogadható be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.144/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: G T ÜI ü: Dr. Germus Gábor ügyvéd cím2 Az alperes: Magyar Államkincstár Budapest és Pest Megyei Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Horváth Linda Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálatot benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Budapest Környéki Törvényszék
- november
- napján kelt 105.K.702.161/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.35.144/2022/2-2 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint nem állami gyermekjóléti intézmény fenntartója gyermekjóléti szolgáltatókat működtet. Vele szemben az alperesnek korábbi jogerős bírósági döntések alapján, az azokban meghatározott kérdésekben és megjelölt módon kellett új eljárást lefolytatnia, amelynek eredményeként a
- január
- napján kelt BPM-ÁHI/735-1/
- számú határozatával a felperest, mint fenntartót támogatási összeg visszafizetésére kötelezte: bölcsődei ellátás jogcímen 2.144.394 Ft, családi napközi ellátás, továbbá gyermekfelügyelet jogcímen 514.944 Ft kötelezettséget írt elő, amit
- évre 321.381 Ft igénybe vételi kamat terhelt. A
- január 1-től december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan továbbá bölcsődei ellátás jogcímen 2.332.152 Ft, családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet jogcímen 517.626 Ft visszafizetési és 385.860 Ft kamatfizetési kötelezettséget állapított meg. A feladatmutatók tekintetében a fenntartónak
- január 1-től december 31-ig terjedő időszakra 2.659.338 Ft visszafizetési kötelezettsége keletkezett, a
- január 1-től december 31-ig terjedő időszakra pedig a hatóság 2.849.778 Ft visszafizetését határozta meg. [2] A felperes keresetében az alperesi határozatnak elsődlegesen a megváltoztatását és az eljárás megszüntetését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a foglalkoztatotti létszám megállapítását, továbbá az önkéntes tevékenység keretében munkát végzők státuszának megítélését. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [5] Indokolása szerint az alperes jogszerűen járt el akkor, amikor a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdésében foglalt kötelezettsége szerint az ítélet iránymutatásának megfelelően állapította meg a gondozói létszámot. Az önkéntesként foglalkoztatott személyekre pedig megállapítható, hogy az alkalmazotti létszámban nem voltak figyelembe vehetők, így az alperes határozata e részében is jogszerű. A befogadás iránti kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa), Kúria VI.Kfv.35.144/2022/2-2 3
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés körében a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése indokoltságát abban jelölte meg, hogy a feladatát ellátta, ennek ellenére a terhére teljes visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg. Az
- ad)alponttal, eljárási jogainak sérelmével kapcsolatban azt adta elő, hogy keresetét az ítélet nem meríti ki a kisegítőkkel kapcsolatos érvelését illetően. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] be, ha A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve x
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [11] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati Kúria VI.Kfv.35.144/2022/2-2 4 kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [12] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [13] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [14] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozatban, sem felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói joggyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. A joggyakorlat az elsőfokú bíróság ítélete által is hivatkozottan egységes abban a tekintetben, hogy a támogatással érintett feladat ellátása nem mentesít a szabályszerű felhasználás követelményei maradéktalan teljesítésének kötelezettsége alól. [15] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes saját ügyében hozott határozat kapcsán társadalmi jelentőséget a Kúria nem tartott megállapíthatónak. A jogszabálysértés társadalmi jelentőségére hivatkozása körében a felperes nem jelölte meg a konkrét jogszabálysértést, és ezt a Kúria sem tudta megállapítani. [16] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján nem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Kúria VI.Kfv.35.144/2022/2-2 5 [18] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a keresetet kimerítette figyelemmel arra a körülményre, hogy egy többszörösen megismételt eljárásban már jogerős határozatok és ítéletek születtek. Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. A felperes érvelése egyrészt bíróság által már eldöntött, ítélt dologra irányul, aminek felülbírálatára e perben nincs lehetőség. Másrészt a bizonyítékok ismételt egybevetését, felülmérlegelését kérte, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben jogértelmezése kiforrott (lásd Kfv.VI.37.478/2017/8.). Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiányában nem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok - Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatában előírtaknak megfelelő kérelem hiányában - érdemben nem volt vizsgálható. [20] A Kúria ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem befogadását – figyelemmel a Kp. 117. §
(4)bekezdés utolsó mondatára – más okból sem találta befogadhatónak. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem értékelt indokot. [21] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti igényről rendelkezni nem kellett. A döntés rövid tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem csak a jogszabályban meghatározott okból fogadható be. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [25] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- március
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.35.144/2022/2-2 Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... 6 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró