A határozat elvi tartalma: A közbeszerzési eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelem, vagy egyes kérelmi elemei visszavonásának kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.IV.37.434/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Felperes: (cím1) felperes1 A felperes képviselője: (cím1) Dr. Falucska Zoltán kamarai jogtanácsos Alperes: (cím2) Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság Az alperes képviselője: Dr. Szvetnik Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: jogszerűségének vizsgálata közbeszerzési ügyben hozott D.534/21/
- számú határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 106.K.700.756/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 2 A Kúria a Fővárosi Törvényszék 106.K.700.756/2023/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes – mint ajánlatkérő –
- szeptember 23-án a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „Síkosságmentesítés és hóeltakarítás bérelt gépei” szolgáltatás megrendelése tárgyában. A közbeszerzési felhívás
- rész II.1.
- és II.2.
- pontjai alapján az ajánlattevő feladata a szolgáltatási időszak alatt egyéb1 illetékességi területének közúthálózatán való síkosság mentesítés nedvesített szórással, és hóeltakarítási munkák végzése egy darab, a műszaki követelményeknek megfelelő géppel. A felhívás III.1.
- pontjának M.1 pontja a szakmai alkalmasság körében előírta, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.)
- §
(3)bekezdés a) pontja alapján ismertesse a felhívás feladásától visszafelé számított 3 év alatt befejezett, de legfeljebb 6 éven belül megkezdett legjelentősebb szolgáltatásait a Korm. r. 22. §
(1)bekezdés
- a)vagy
- b)pontja szerint. A nyilatkozatnak/igazolásnak tartalmaznia kellett a szerződést kötő másik fél nevét, székhelyét (címét), a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét, a teljesítés kezdő és befejező időpontját (év/hónap/nap), és nyilatkozatot arról, hogy a teljesítés a szerződésnek és az előírásoknak megfelelően történt. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 36 hónapban a közbeszerzés tárgyára (síkosság-mentesítési és hóeltakarítási szolgáltatás) vonatkozó: a 4. rész vonatkozásában legalább 580 teljesített óra összidejű referenciákkal. Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a minőségi értékelési szempontra tett vállalást az ajánlatban benyújtott dokumentumok alapján ellenőrzi. [2] A felhívásra a Kft_1 (a továbbiakban: a kérelmező), a Kft_2 és egyéb érdekelt1 egyéni vállalkozó (a továbbiakban: a kérelmezett) tett ajánlatot. A felperes a Kbt. 69. §
(4)bekezdése alapján az ajánlati felhívásban meghatározott kizáró okok és alkalmassági követelmények tekintetében előírt igazolások benyújtására hívta fel a kérelmezettet, melyre a kérelmezett a Kft_3 által kiállított referenciaigazolást csatolta, amely szerint
- január
- Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 3 napjától
- április
- napjáig 600 órában látott el síkosságmentesítési és hóeltakarítási szolgáltatást. [3] A felperes összegezése szerint az eljárás eredményes, a Kft_2 ajánlata érvénytelen, a kérelmező és a kérelmezett ajánlata érvényes volt, a nyertes ajánlattevő a kérelmezett lett. A kérelmező
- december 20-án előzetes vitarendezés iránti kérelmet terjesztett elő, melyet a felperes
- december 23-án elutasított. [4] A kérelmező
- december 30-án jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítása mellett az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését kérte. A jogorvoslati kérelem első kérelmi elemében arra hivatkozott, hogy a kérelmezett által bemutatott gépjármű nem felelt meg az ajánlati felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban meghatározott műszaki elvárásoknak, míg a második kérelmi elemben azt kifogásolta, hogy a kérelmezett nem felelt meg az ajánlati felhívásban meghatározott műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek, mert a referencia szerinti szolgáltatás nyújtására az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékébe bejegyzett tevékenységi körök alapján nem jogosult. [5] A kérelem 13-
- oldalán írt összegzés szerint a felperes a döntésével – mindkét kérelmi elem vonatkozásában – megsértette a Kbt.
- §
(1)-
(3)bekezdéseit, a 62. §
(1)bekezdés
- i)pont
- ia)alpontját, a Kbt. 69. §
(1)-
(2)bekezdését, 71. §
(1)-
(3)bekezdéseit, valamint a Kbt. 73. §
(1)bekezdése e) pontjában foglaltakat, továbbá ugyanezen megsértett jogszabályi rendelkezéseket tüntette fel a kérelme
- oldal
- pontjában is „valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan”. [6] Az alperes a jogorvoslati eljárásban
- január 31-én tárgyalást tartott, ahol a kérelmező nem vitatta, hogy a kérelmezett által csatolt referenciaigazolás két gazdasági szereplő közötti teljesítés eredményeként került kiállításra, „tekintettel arra viszont, hogy nem egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésből lett a referenciaigazolás kiállítva, valamint az egyéni vállalkozó kérelmezett, illetőleg a referenciát kibocsátó személy tevékenységi köreiben sincs ilyen tevékenység bejegyezve, mint ellátandó tevékenység, ezért álláspontja szerint az ajánlatkérő köteles lett volna ennek további vizsgálatára, legyen az szerződés, teljesítés igazolás, számla, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséről szóló dokumentum, bármi olyan írásos dokumentum, ami azt igazolja, hogy a kérelmezett ezt a tevékenységet elláthatta és erről számlát bocsájthatott ki. Hiszen ez a feltétele annak, hogy referenciát nyújtson be ennek a tevékenységnek az ellátásáról.” Továbbra is fenntartotta, hogy a kérelmező hamis adatot szolgáltatott. [7] Az alperes a
- február
- napján kelt D.534/21/
- számú határozatában az első kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati kérelmet elutasította, míg a második kérelmi elem vonatkozásában megállapította, hogy a felperes a Kbt.
- §
(1)bekezdés e) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 69. §
(1)bekezdését, valamint a Kbt. 69. §
(2)bekezdés második mondatát, ezért a felperes
- részben hozott eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és az eljárás folytatásának lehetőségét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a felperes a bírálat során vizsgálja meg a kérelmezett által becsatolt referenciaigazolás megfelelőségét. A felperessel szemben továbbá 1.000.000 forint összegű bírságot szabott ki. [8] A határozat szerint az alperes nem tudta megállapítani és a kérelmező sem tudta kétséget kizáró tényekkel alátámasztani, hogy a kérelmezett a referenciában szereplő tevékenységet adott mennyiségben nem látta el, csak az volt megállapítható, hogy a kérelmezettnek az egyéni vállalkozási tevékenységei között jelenleg nem szerepel olyan tevékenység bejegyezve, ami a síkosságmentesítési és hóeltakarítási tevékenységet magában foglalná. A hamis adat ténye és annak szolgáltatása nem volt megállapítható, azonban a Kbt.
- §
(1)bekezdése szerinti ajánlatkérői vizsgálati kötelezettség alapján amennyiben az ajánlatkérő számára olyan tények, adatok merülnek fel, mely a benyújtott nyilatkozatot, Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 4 dokumentumok valóságtartalmát megkérdőjelezik, az ajánlatkérőnek vizsgálati kötelezettsége áll fenn, aminek elmaradása, vagy nem kellő mértékű alaposságának hiánya esetén jogsértés áll fenn. „A jelen esetben a kérelmezett az ajánlatában egy gazdasági szereplő által kiállított referenciaigazolásban szereplő tevékenység kapcsán merült fel annak ténye, hogy a kérelmezett ilyen bejegyzett tevékenység végzésére számlát kibocsátani nem tudott, azaz a tevékenység ellátása kétséges.” (
- pont) Az eset körülményei alapján az ajánlatkérőnek további vizsgálati cselekményeket kellett volna elvégezni annak megállapításához, hogy a nyilatkozatok valósak-e. [9] Az alperes különös súllyal értékelte azt, hogy a referencia kiállítója olyan gazdasági szereplő, mely főtevékenységként „Épületépítésiprojekt szervezés” tevékenységgel foglalkozik; a kérelmezett vonatkozásában az egyéni vállalkozói nyilvántartásba kizárólag „Közúti teherszállítás” és „Költöztetés” tevékenység került bejegyzésre; az egyéni vállalkozói nyilvántartás kizárólag hatályos tevékenységeket tartalmaz; és a referencia alapjául szolgáló tevékenység több, mint két évet ölel fel, így a felperesben joggal merülhetett volna fel a kétség a referenciában szereplő tények valóságtartalma kapcsán. Kötelezettsége lett volna ezért a kérelmezői felvetés objektív dokumentumok bekérésével történő tisztázása. A felperes keresete és az alperes védekezése [10] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő. A véleménye szerint az alperes úgy állapította meg a Kbt.
- §
(1)bekezdés e) pontja és erre figyelemmel a Kbt. 69. §
(1)bekezdés és a
(2)bekezdés második mondatának megsértését, hogy ezen jogsértésre nem is volt kérelem előterjesztve. Állította továbbá, hogy maradéktalanul eleget tett a Kbt. és végrehajtási rendeletei szabályainak és vizsgálati kötelezettségének. [11] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében két helyen is (a jogorvoslati kérelem 2. oldalának ötödik pontjában, valamint a kérelem 13-14 oldalain leírt összegezésében) egyértelműen megjelölte a megsértett jogszabályi rendelkezéseket és egyértelműen, szövegszerűen is mindkét kérelmi elem vonatkozásában azonos jogszabályhelyek [Kbt. 2. §
(1)-
(3)bekezdések, 62. §
(1)bekezdés
- i)pont
- ia)alpontja, 69. §
(1)-
(2)bekezdései, 71. §
(1)-
(3)bekezdései, 73. §
(1)bekezdése e) pontja] megsértését rótta fel a felperesnek. A megsértett jogszabályi rendelkezés Kbt. 149. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti megjelölése tehát nem maradt el egyik kérelmi elem tekintetében sem. Továbbá a kérelmező a Kbt. 62. §
(1)bekezdés
- i)bekezdés
- ia)pontja szerinti kizáró ok fennállására hivatkozott, mellyel egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a felperesi döntést a referenciaigazolás elfogadhatatlansága, tehát a kérelmezett alkalmassági követelményeknek nem megfelelő ajánlata miatt érvénytelennek tartja, jogsérelme ezért egyértelműen az ajánlatkérő jogsértő bírálata volt. A jogerős ítélet szerint „Az előzetes vitarendezési kérelem és jogorvoslati tárgyalásról készült jegyzőkönyv e körben nem bír Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 5 relevanciával, az alperes eljárási jogkörét a jogorvoslati kérelem határozza meg” {jogerős ítélet [22] bekezdés}. [13] Az elsőfokú bíróság szerint az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a felperes nem tett megfelelően eleget vizsgálati kötelezettségének és jogszerűen kötelezte a felperest a referenciaigazolás elfogadhatóságának további vizsgálatára. A felek között alapvetően az képezte a jogvita tárgyát, hogy meddig terjed az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége. A Kbt. 69. §-ára, továbbá a Korm. r. 21. § és 22. § rendelkezéseire utalással kifejtette, hogy jelen ügyben a közbeszerzési felhívás a referenciaigazolás tartalmát illetően nem tért el a Korm. r. 22. §
(2)bekezdésének elemeitől, a III.1.
- pontjának M.1 pontja alapján a kérelmezettnek a szakmai alkalmassági követelmények igazolására olyan referencia nyilatkozatot kellett csatolnia, mely tartalmazza a szerződést kötő másik fél nevét, székhelyét (címét), a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét, a teljesítés kezdő és befejező időpontját (év/hónap/nap), és nyilatkozatot arról, hogy a teljesítés a szerződésnek és az előírásoknak megfelelően történt. A Kbt.
- §
(1)bekezdése és a 69. §
(9)bekezdése rendelkezései alapján az ajánlattevőnek kell bizonyítania az alkalmassági követelményeknek való megfelelést, a felperes ellenőrzési kötelezettségének pedig alapvetően valóban a nyilatkozat meglétére és ezen tartalmi elemek megfelelőségére kellett irányulnia, ez azonban nem jelenti az ezen tartalmi kritériumoknak megfelelő nyilatkozat elfogadására vonatkozó kötelezettségét, a további vizsgálódási lehetősége pedig nincsen. Egyrészt a Korm. r. 22. §
(2)bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy amennyiben az ott meghatározott tartalmú nyilatkozatot csatol az ajánlattevő, annak elfogadására az ajánlatkérőnek – további vizsgálat lehetőségét kizáró – kötelezettsége állna fenn. Másrészt egyéb jogszabályi rendelkezésekből kitűnően az ajánlatkérőnek felmerülhet további tényállástisztázási feladata, melyhez megfelelő eszközöket biztosít számára a jogalkotó. [14] A jogerős ítélet utalt a Legfelsőbb Bíróság Kfv.37.032/2011/
- számú határozatára, kifejtve, hogy az igazolások kapcsán – főleg, amennyiben e körben aggály merül fel – nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy az ajánlattevő ténylegesen végzett-e bármilyen referenciaként megkívánt tevékenységet, ezért vizsgálni szükséges az adott munka elvégzésének tényén túl azt is, hogy a referenciaként megkövetelt munkanemet ténylegesen az ajánlattevő alvállalkozója végezte-e el, vagy az ajánlattevő generálkivitelezői, fővállalkozói tevékenységet folytatott-e. A Kbt.
- §
(7)bekezdése is azt támasztja alá, hogy ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, igazolás benyújtására kötelezéssel vagy adatbázisok ellenőrzésével jogosult bármikor a helyzetet tisztázni. Abban az esetben tehát, ha kétségessé válik egy nyilatkozat valóságtartalma, az ajánlatkérőnek – az eljárás keretein belül – ezt meg kell próbálnia tisztázni. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő számára olyan tények, adatok merülnek fel, amelyek a benyújtott nyilatkozatok, dokumentumok valóságtartalmát kérdőjelezik meg, akkor az ajánlatkérőnek vizsgálati kötelezettsége áll fenn, amelynek elmaradása vagy nem kellő mértékű alaposságának hiánya esetén jogsértés áll fenn. [15] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmében felvetett – a szubjektív megítélésén alapuló megkérdőjelezésen túlmutató – körülmények egyértelműen felvetették annak szükségességét, hogy az ajánlatkérő objektív adatokat, körülményeket rögzítő dokumentumok bekérése útján tisztázza a hivatkozott jogviszony fennállását, műszaki tartalmát, azt, hogy a teljesítés – a felhívás III.1.3) pontjának M.1 pontjában foglaltak szerint – a szerződésnek és az előírásoknak megfelelően történt-e. A referencianyilatkozat tartalmának ellenőrzéséhez a jogalkotó ugyan nem „hatósági vagy nyomozati jogkört”, de megfelelő eszközöket biztosít az ajánlatkérő számára. Egyrészt széles körben teszi lehetővé a hiánypótlást és felvilágosításkérést annak érdekében, hogy minél több Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 6 érvényes ajánlat vehessen részt az ajánlattevők versenyében és az ajánlatkérő kellő alapossággal eljárva meggyőződhessen az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenségéről. Továbbá ezt a célt szolgálja a Kbt. 69. §
(13)bekezdésében rögzített azon jogosultsága is, hogy az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérhet. Az ajánlatkérő bírálati hiányosságának pótlását követően válik lehetővé, hogy érdemben vizsgálható legyen a hamis adatszolgáltatás megtörténte, ezért a felperes tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a hamis adatszolgáltatás ténye vagy hiánya akként lett volna értékelendő, hogy a Kbt. 165. §
(2)bekezdés a) pontja alkalmazásával a jogorvoslati kérelmet el kell utasítani. A felülvizsgálati kérelem [16] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, miszerint a jogerős ítélet sérti Alaptörvény: XXIV. cikk
(1)bekezdés, a Kbt. 2. §
(2),
(3)és
(7)bekezdés, 69. §
(1),
(2),
(7),
(9)és
(10)bekezdés, 73. §
(1)bekezdés e) pont, Kbt. 160. §
(1)bekezdés, 161. §
(1)bekezdés, 165. §
(2)bekezdés
- a)és
- d)pont, továbbá a 165. §
(3)bekezdés d) pont rendelkezéseit. Ellentétes továbbá az Ákr. 2. §
(3)bekezdés, 46. §
(1)bekezdés a) pont, 47. §
(1)bekezdés a) pont, 62. §, 81. §
(1)bekezdésében foglaltakkal. [17] A felperes vitatta, hogy az előzetes vitarendezési kérelem és jogorvoslati tárgyalásról készült jegyzőkönyv a kérelem tárgyát illetően ne bírna relevanciával. Kifejtette, hogy a közbeszerzési jogvita elbírálása Kbt. 161. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás nélkül történik, kivéve, ha tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához. Az ügyben az alperes jogorvoslati tárgyalást tartott, ahol a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy „a kérelmében foglaltakat akként tartja fenn, hogy az 1. kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 69. §
(1)-
(2)bekezdés, illetve a 73. §
(1)bekezdés e) pontjának a megsértését kéri vizsgálni a kérelmezett ajánlatának érvénytelensége kapcsán. A kérelmező a
- kérelmi eleme kapcsán továbbra is fenntartja, hogy a kérelmezett hamis adatot szolgáltatott, mindaddig amíg ennek az ellenkezője igazolásra nem kerül.” A felperes álláspontja szerint, az „akként tartja fenn” fordulat a jogorvoslati tárgyalási jegyzőkönyvben azt egyértelműsíti, hogy kérelmező őt megillető jogorvoslati jogosultságának tartalmát ezen végleges tartalommal tartotta fenn, azaz csak az első kérelmi elem vonatkozásában kérte a Kbt.
- §
(1)-
(2)bekezdés, illetve a 73. §
(1)bekezdés e) pontjának a megsértését vizsgálni, a második kérelemi elem kapcsán csak a hamis adatszolgáltatás, tehát a Kbt. 62. §
(1)bekezdés
- i)
- ia)alpont szerinti jogsértés megtörténtére hivatkozott. [18] A felperes fenntartotta továbbá azt – az elsőfokú bíróság előtt is részletesen kifejtett – álláspontját, hogy az eljárásban – az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakra is tekintettel – eleget tett a Kbt. 69. §-a szerinti valamennyi bírálati kötelezettségének, további vizsgálat tőle nem volt elvárható. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, előadva, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 7 A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [21] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése, 108. §
(1)bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok körében vizsgálhatja felül. Bizonyítás felvételének a felülvizsgálati eljárásban nincs helye figyelemmel a Kp. 120. §
(5)bekezdésére. [22] A Kbt. 69. §
(1)bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. §
(5)bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. [23] A Kbt. 73. §
(1)bekezdés e) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. [24] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében nem vitatottan a releváns jogszabályhelyet megjelölte, a kérelmezett ajánlatának – a referencia valótlansága miatti – érvénytelenségére hivatkozott (nem felel meg a feltételeknek, mert nem teljesítette az előírt referenciamunkát) előadva azt is, hogy a csatolt igazolás nem lehet valós. A felperes hivatkozásai szerint azonban a tárgyaláson a kérelmét úgy pontosította, hogy a Kbt. 73. §
(1)bekezdés e) pontjának való megfelelést nem vitatta. [25] A Kbt. 161. §
(1)bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához. [26] A Kbt. 151. §
(7)bekezdése alapján a kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét vagy annak egyes kérelmi elemeit az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja. [27] A Kbt. 160. §
(1)bekezdés értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező, a kezdeményező és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse. [28] A Kúria megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a tárgyaláson elhangzottaknak nincs jelentősége, ez azonban az ügy érdemét az alábbiak szerint nem érintette. [29] Helytállóan mutatott rá a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a kérelmezőnek jogszerű lehetősége van a kérelme, vagy annak egyes kérelmei elemei visszavonására, erre tekintettel értékelni kellett azt, ha a kérelmező ilyen visszavonó nyilatkozatot tett. Kétséget Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 8 kizáróan megállapítható azonban az iratokból, hogy a kérelmező jelen ügyben nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a Kbt. 73. §
(1)bekezdés e) pontjának való megfelelést a továbbiakban már ne vitatná. Az előadott érvei tartalmukban a jogorvoslati kérelemben foglaltak alátámasztását szolgálták. [30] A Kúria rámutat, hogy a kérelem, vagy egyes kérelmi elemek visszavonásának kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie, mivel annak eredményeképp megváltoznak a lefolytatott vizsgálat keretei. Ilyen egyértelmű nyilatkozat hiányában a tárgyaláson tett nyilatkozat nem tekinthető az előterjesztett kérelemtől való elállásnak, leszállításnak. A jogszabály nem írja elő továbbá azt, hogy a tárgyaláson a már előterjesztett kérelmet minden jogcím tekintetében tételesen meg kelljen ismételni, a jogalapot és a pontos jogszabályhelyet ismételten elő kelljen adni. [31] Másrészt éppen a felperes által is felhívott Kbt. 160. §
(1)bekezdése és 161. §
(1)bekezdése biztosítja azt, hogy amennyiben a tárgyaláson tett valamely nyilatkozat nem egyértelmű, annak pontosítására sor kerülhessen. Jelen ügyben nem merülhetett fel a Kbt. 161. §
(1)bekezdésének sérelme, mivel a felperes az írásban előterjesztett kérelem tartalmát ismerte, arra nyilatkozhatott, nem merült fel olyan új nyilatkozat, körülmény, amelyet nem ismerhetett volna meg, amivel kapcsolatban ne adhatta volna elő az érveit. A tárgyaláson továbbá a felperesnek is lehetősége lett volna a kérelmezői nyilatkozat pontosítását kérni, vagy amennyiben azt előterjesztett kérelmi elem visszavonásának tekintette, azt jelezni, arra nyilatkozni. Ilyen tartalmú felperesi nyilatkozatot azonban a jegyzőkönyv egyáltalán nem tartalmaz. [32] A felperes vitatta a felülvizsgálati kérelmében a vizsgálati kötelezettség teljesítése kapcsán tett ítéleti megállapításokat. [33] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felperes vizsgálati kötelezettsége kapcsán a tényállást a szükséges mértékben feltárva helytálló következtetésre jutott. A felülvizsgálati kérelem részben a keresetben foglalt érvelés megismétlésével, ténylegesen az ügyben felmerülő tények ismételt összevetésére, a tényállás felülmérlegelésére irányult, melyre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. [34] A jogerős ítélet sem iratellenes, sem kirívóan okszerűtlen következtetést nem tartalmazott. Az elsőfokú bíróság részletesen indokolta, hogy milyen körülményekből jutott arra a megállapításra, hogy a kérelmezett által becsatolt referencianyilatkozat és a felperes által beszerzett nyilatkozat nem volt elegendő a referenciában foglaltak teljesítése kapcsán a megalapozott döntés meghozatalához, a kérelemben felvetett kételyek feloldásához, illetve, hogy miért nem voltak alkalmasak a teljesítés megtörténtének egyértelmű megállapításához. Az elsőfokú bíróság okszerűen megindokolta, hogy a Kbt. 69. §-a alapján fennálló ajánlatkérői vizsgálati kötelezettség az ügy egyedi körülményeire tekintettel milyen okból nem teljesült, okfejtésével a Kúria is egyetértett. [35] A kifejtettek szerint a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [36] A közbeszerzési eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelem, vagy egyes kérelmi elemei visszavonásának kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 9 Záró rész [37] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson kívül határozott, mivel tárgyalás tartását a felek sem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek. [38] A Kúra az alperes részére járó felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a alapján állapította meg és annak megfizetésére a felperest a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése,
(5)bekezdése, 82. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. [39] A felülvizsgálati eljárásban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §
(1)bekezdése, 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerint felmerült, az Itv. 62. §
(1)bekezdés h) pontja alapján feljegyzett eljárási illetéket a felperes a Pp. 102. §
(1)bekezdése értelmében köteles megfizetni. [40] Tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [41] Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. §
(4)bekezdése és a Kp. 97. §
(2)bekezdése az irányadó. [42] Az ítélettel szemben a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria IV.Kfv.37.434/2023/9-I 10