← Magyarország

Gfv.30249/2023/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria érdemben nem vizsgálhatja a felülvizsgálati kérelemnek azokat a hivatkozásait, amelyek vonatkozásában a fél nem jelölte meg a megsértett konkrét jogszabályhelyet, az általa megsértettként állított jogszabályi rendelkezés konkrét bekezdését, valamint nem adta elő, hogy a jogerős ítélet pontosan milyen tartalmú jogszabályi rendelkezést milyen okból sért, és így nem lehetséges a megsértettként állított jogszabályhely beazonosítása. A Kúria érdemben nem vizsgálhatja a felülvizsgálati kérelemnek azokat a hivatkozásait sem, amelyekben a fél csak megismételte az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltára hivatkozó fellebbezése tartalmát anélkül, hogy az általa helyesnek tartott jogi álláspont érveit ütköztette volna a jogerős ítélet indokolásával. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.I.30.249/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke Dr. Parlagi Mátyás előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró Dr. Magosi Szilvia bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Novák Zoltán kamarai jogtanácsos Az alperesek: I. rendű alperes I. rendű (I. rendű alperes címe) II. rendű alperes II. rendű Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 2 (I. rendű alperes címe) Az alperesek képviselője: alperesek képviselője (alperesek képviselőjének címe.; ügyintéző: dr. Horváth-Bondi Dániel ügyvéd) A per tárgya: kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.635.492/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.P.88.481/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 579.707 (ötszázhetvenkilencezer-hétszázhét) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Felhívja a felperest, hogy 15 napon belül leletezés terhe mellett fizessen meg további 832.587 (nyolcszázharminckétezer-ötszáznyolcvanhét) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 3 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesek adósokként és zálogkötelezettekként 2008 augusztusában deviza alapú fogyasztói kölcsön- és zálogszerződést kötöttek egy hitelezővel. A kölcsönszerződés
  4. pontja szerint „[a]z Adós kifejezetten nyilatkozik, hogy a Hitelező felvilágosítását, mely szerint a jelen Kölcsön vonatkozásában árfolyamkockázata áll fenn, mivel abban az esetben, ha a Forint/Deviza árfolyam változik, a Kölcsön törlesztésének fedezete (Adós jövedelme) pedig nem Deviza forrású, a kölcsön havi törlesztőrészletének Forintban kifejezett összege növekedhet, Adós megértette és ezen információ tudatában is kifejezetten kijelenti, igénybe kívánja venni az e szerződésben meghatározott Kölcsön összeget, illetve igényli a Deviza nyilvántartást”. [2] A hitelező
  5. április 29-én a kölcsönszerződést felmondta, amely
  6. május 6án hatályosult. [3] A szerződésből eredő hitelezői követelést két alkalommal engedményezték, második alkalommal a felperesre. 2013-ban és 2017-ben az engedményezésekről az alpereseket értesítették és felszólították őket a teljesítésre, velük szemben azonban végrehajtást nem indítottak. A
  7. augusztus 5-i keresetindítást követően
  8. május 26-án az engedményezésekben részt vett felek – nyilatkozat jogátruházásról elnevezésű okiratokban – úgy nyilatkoztak, hogy a kölcsönszerződésből eredő követelés engedményezésével együtt az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek levonásához fűződő jog is átruházásra került. A kereset és az alperesek védekezése [4] A felperes elsődlegesen 26.674.136 forint egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket a kölcsönszerződés teljesítéseként. Másodlagosan a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását és az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 37.825.266 forint megfizetésére. [5] Az alperesek kérték a kereset elutasítását. Az elsődleges kereset vonatkozásában a követelés elévülésére, valamint a kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan viseléséről szóló rendelkezése tisztességtelenségére hivatkoztak, továbbá vitatták a követelés összegszerűségét. Ezeket meghaladóan a másodlagos kereset vonatkozásában a felperes perbeli legitimációját is vitatták. Az első- és a másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 4 [7] Indokolása szerint a követelés elévült. A BH
  10. számon közzétett határozatban és a Kúria Pfv.20.910/2020/
  11. számú határozatában írtakkal egyezően arra a következtetésre jutott, hogy a végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével végrehajthatóvá válnak, így a végrehajtási jog elévülése a teljesítési határidő letelte utáni napon kezdődik, az elévülés megszakítására pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló
  12. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  13. §

(3)bekezdése az irányadó. A Kúria Pfv.20.910/2020/
  1. számú határozatától azonban eltért abban a kérdésben, hogy milyen módon alakul a követelés elévülése abban az esetben, ha a jogosult közvetlen végrehajtás helyett ugyanarra a követelésre marasztalás iránti pert kezdeményez. Az elsőfokú bíróság következtetése szerint nem függhet a jogosult választásától, hogy az elévülést mely cselekmények szakítják meg, az elévülés megszakítására a régi Ptk.
  2. §
(1)bekezdése vagy a
(3)bekezdése alkalmazandóe. Közokiratba foglalt követelés esetén ezért az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakíthatják meg [régi Ptk. 327. §
(3)bekezdés]. A felperes
  1. május 7-én esedékessé vált követelésének elévülését így nem szakította meg a
  2. május 16-i írásbeli felszólítás, a perindítás közömbös, ezért a követelés
  3. május 7-én elévült. [8] A másodlagos keresettel kapcsolatban kiemelte, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása tárgyában nem áll fenn a közvetlen végrehajtás lehetősége, így a követelés elévülését elvben megszakíthatja a jogosult írásbeli felszólítása is [régi Ptk.
  4. §
(1)bekezdés]. A felperes azonban az írásbeli felszólítást nem a másodlagos keresetben megjelölt szerződés érvénytelenségére, hanem a szerződés teljesítésére alapította, ezért az nem volt alkalmas az elévülés megszakítására (BH
  1. 106.). [9] Az elsőfokú bíróság így mindkét kereset vonatkozásában arra a következtetésre jutott, hogy a követelés elévült. Megjegyezte azonban, hogy a másodlagos kereset vonatkozásában nem áll fenn a felperes kereshetőségi joga, mert az általa csatolt nyilatkozat nem bizonyította a jogátruházás láncolatát, valamint a felek jogviszonyára irányadó régi Ptk. nem ismerte a jogátruházás intézményét. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [11] Indokolása szerint a BH
  3. számon közzétett határozat, valamint a Kúria Pfv.20.910/2020/
  4. számú határozata alapján a közvetlen végrehajtás lehetősége ellenére marasztalási pert indító jogosult követelésének elévülése megszakadhat írásbeli felszólítással [régi Ptk.
  5. §
(1)bekezdés]. A felperesnek az elsődleges keresettel érvényesített követelése így nem évült el. A másodfokú bíróság ezért érdemben vizsgálta az alperes érvénytelenségi kifogását, amit alaposnak ítélt. Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem döntött a szerződés érvényességéről vagy érvénytelenségéről, de ez nem ad alapot az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. Az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás tartalmának lényege, hogy az árfolyam változása esetén a törlesztőrészlet növekedhet. A Kúria Gfv.VI.30.366/2021/
  1. számú határozata, valamint a Jpe.I.60.015/2021/
  2. számú jogegységi hatályú határozat alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tájékoztatás nem felel meg a világosság és érthetőség követelményének. A perbeli kockázatfeltáró nyilatkozat csak az árfolyamváltozás hatására növekedhető törlesztőrészletről tesz lakonikus említést. Ezt meghaladóan azonban az is szükséges, hogy a tájékoztatás egészéből a fogyasztó értékelni Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 5 tudja az árfolyamkockázatnak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit. A perbeli tájékoztatásból pedig ez a figyelemfelhívó, figyelmeztető jelleg teljes mértékben hiányzik. A kölcsönszerződés így – a tájékoztató nem világos és nem érthető voltából fakadóan – tisztességtelen, ezért érvénytelen, semmis, a kölcsönszerződés teljesítésére irányuló elsődleges kereset így alaptalan. [12] A másodlagos keresettel kapcsolatban a másodfokú bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy a felperes engedményesként nem rendelkezik kereshetőségi joggal, de az elsőfokú ítéletben írtaktól eltérő okokból. Egyrészt a jogátruházásról szóló későbbi nyilatkozatok tartalmát nem támasztják alá a korabeli iratok: az engedményezésekről szóló értesítések nem szóltak jogátruházásról, az engedményezési szerződéseket pedig nem csatolták. Másrészt az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása nem jog, az át nem ruházható. Míg a jog cselekvési lehetőség, addig az érvénytelenség olyan szankció, amely a szerződő feleket sújtja. Érvénytelenség esetén a jogrend nem a felek jogosításáról, hanem szankcionálásáról, jogkövetkezményekkel sújtásáról gondoskodik. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  4. §-a lehetővé teszi jog átruházását. Az érvénytelenség és jogkövetkezményei szankciós jellege alapján az érvényessé nyilvánítás nem minősül forgalomképes jognak, így az nem átruházható. A felperes ezért a jogátruházás szabályai alapján nem kérhette az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását, legitimáció hiányában pedig szóba sem kerülhet az elévülés vizsgálata. [13] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsődleges keresetet a szerződés érvénytelensége miatt, a másodlagos keresetet a felperes perbeli legitimációjának hiányában ítélte alaptalannak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, valamint elsődlegesen az alperesek 26.674.136 forint egyetemleges megfizetésére való kötelezését, másodlagosan a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását és az alperesek 45.002.258 forint egyetemleges megfizetésére való kötelezését. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk.
  5. §-át, a
  6. §
(1)bekezdését, a 209/A. §
(2)bekezdését, valamint a
  1. §-át és a
  2. §-át. [15] Az elsődleges keresettel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság helytelenül értelmezte az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát, az árfolyamkockázati tájékoztató megfelelő volt. Ennek indokolása körében megismételte a fellebbezésében előadottakat. [16] A másodlagos keresettel kapcsolatban is megismételte a fellebbezésében előadottakat. Ezt meghaladóan arra hivatkozott, hogy a Kúria Gfv.VI.30.183/2021/
  3. és a 30.087/2021/
  4. számú határozata szerint az engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak – ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is – viszont csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez. Hangsúlyozta, hogy mindkét ítélet tényállását képező szerződés a régi Ptk. hatálya alatt jött létre. Kifejezetten Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 6 hivatkozni kívánt „a döntés
  5. és
  6. bekezdésében lévő indokolásra. Az első- és a másodfokú bíróság is eltért a fenti döntéstől, mivel álláspontjuk szerint nincs lehetőség jogátruházásra az érvényessé nyilvánítás körében”. A Jpe.III.60.037/
  7. számon folyamatban lévő jogegységi eljárásra figyelemmel kérte a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését. [17] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős ítélet hatályában fenntartását. [18] Indokolásuk szerint a másodfokú bíróság helyesen értelmezte és alkalmazta az ügy eldöntésének alapjául szolgáló anyagi jogszabályhelyeket. Helytálló következtetést vont le a kölcsönszerződés érvénytelensége kapcsán, ezért helyesen utasította el az elsődleges keresetet, figyelemmel a Kúria határozataira is. A másodlagos kereset körében is helyes jogi álláspontot foglalt el. Egyrészt a becsatolt iratok nem tartalmaztak jogátruházást, másrészt a jogátruházáshoz – az engedményezéssel szemben – valamennyi szerződéses fél megállapodása szükséges, ilyen pedig nem történt. A Kúria határozatai alapján a szerződés érvénytelenségének megállapításához fűződő jogi érdek nem engedményezhető. A jelen ügyben alkalmazandó régi Ptk. nem ismerte a jogátruházást, a szerződéses pozíció cseréjére csak valamennyi szerződő fél konszenzusa alapján lett volna lehetőség sui generis háromoldalú megállapodással. Az érvénytelenség jogkövetkezménye levonása iránti igény nem engedményezhető, az legfeljebb a szerződésátruházás keretében szállhat át, amelyhez azonban valamennyi fél megállapodása szükséges. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Pp.
  8. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással kérhető. A felperes felülvizsgálati kérelme IV. pontja első bekezdésében jogszabálysértés miatt kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát, míg „[a] felülvizsgálat jogi indokai” cím alatti b) pontban – a jogszabálysértés indokolása körében – a másodlagos keresettel összefüggésben a Kúria két határozatától való eltérésre utalt. E nyilatkozatokat – tartalmuk szerint [Pp. 110. §
(3)bekezdés] – a Kúria úgy értékelte, hogy a felperes jogszabálysértésre hivatkozással kéri a jogerős ítélet felülvizsgálatát, és a jogszabálysértés indokolása körében hivatkozik a Kúria két közzétett határozatától való eltérésre. [20] A Pp. 413. §
(1)bekezdése és a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [21] Az 1/
  1. PJE jogegységi határozat szerint megfelelően irányadó, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  2. (II. 15.) PK vélemény
  3. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 7 törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A
  4. ponthoz fűzött indokolás szerint a felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. Az előbbivel szemben az a követelmény érvényesül, hogy a fél felülvizsgálati kérelmében pontosan jelölje meg azt a jogforrást, és azon belül azt a konkrét jogszabályhelyet, amelynek a megsértésére hivatkozik. A jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében pedig a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szabad szöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős ítélet általa sérelmezett és rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát, amellyel kapcsolatban részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját. A
  5. ponthoz fűzött indokolás szerint érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja. [22] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül, valamint érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatta, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely megjelölését és a jogszabálysértés körülírását is. [23] A felperes a megsértettként megjelölt jogszabályhelyek közül a régi Ptk.
  6. §-a, a
  7. §-a és a
  8. §-a vonatkozásában megsértett konkrét jogszabályhelyet, az általa megsértettként állított jogszabályi rendelkezés konkrét bekezdését nem jelölte meg. Nem adta elő e körben azt sem, hogy a jogerős ítélet pontosan milyen tartalmú jogszabályi rendelkezést milyen okból sért, ezért nem volt lehetséges a megsértettként állított jogszabályhely beazonosítása. Ez a hiányosság önmagában kizárta e jogszabálysértések érdemi vizsgálatának a lehetőségét. [24] A felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértések érdemi vizsgálatát a következő körülmények is kizárták. [25] A felülvizsgálat a fellebbezés alapján meghozott jogerős ítélet jogkérdésben állított hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet, nem az elsőfokú bíróság ítélete [Pp.
  9. §
(1)bekezdés]. A felülvizsgálati kérelemben ezért a támadott jogerős ítélet jogszabálysértését kell előadni, és a jogerős ítélet által megsértett jogszabályhelyet kell megjelölni. Nem alkalmas érdemi felülbírálatra az a felülvizsgálati kérelem, amely nem tartalmazza a felülvizsgálat tárgyát, azaz az arra vonatkozó érvelést, hogy a jogerős bírósági döntés miért jogszabálysértő (Kúria Kfv.IV.35.169/2014/4., megjelent: BH2015. 241.). A felülvizsgálati kérelem által helyesnek tartott jogi álláspont érveit a jogerős ítélet indokolásával kell ütköztetni (Kúria Pfv.VI.20.844/2019/4., megjelent: BH2020. 331.). A jelen ügyben az elsőfokú bíróság ítéletében a követelés elévülése miatt ítélte alaptalannak mindkét keresetet {[34]}. A felperes fellebbezésében ebből arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság a kölcsönszerződést érvényesnek tartja (12.P.88.481/2021/24. 7. oldal első bekezdés). Az alperesek védekezésére figyelemmel azonban fellebbezése 2.
  1. b)pontjában az Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 8 árfolyamkockázati tájékoztatás megfelelőségére, 2.
  2. d)pontjában a másodlagos kereset alaposságára hivatkozott, valamint mindezeket indokolta. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság – eltérő jogi álláspontja miatt – a kölcsönszerződés érvényességéről vagy érvénytelenségéről nem döntött {[15] I.
  3. b)pont első bekezdés}. A másodfokú bíróság ezért részletesen indokolta, hogy az árfolyamkockázati tájékoztató miért nem felelt meg a Kúria – általa pontosan megjelölt – határozataiban megfogalmazott mércének, ami miatt a szerződés érvénytelen, az elsődleges kereset alaptalan {[15] I.
  4. b)pont}. A másodlagos kereset alaptalanságát is részletesen indokolta {[16]}, de nem azzal, hogy a régi Ptk. a jogátruházás intézményét nem ismerte – mint ahogy az elsőfokú ítélet [38] bekezdése szólt –, hanem azzal, hogy az általa vázolt jog-fogalom nem teszi lehetővé az érvénytelen szerződés bírósági érvényessé nyilvánítását forgalomképes jognak minősíteni. A jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság indokaitól való eltérése ellenére a felperes felülvizsgálati kérelmében, annak jogi indokai cím alatt szerepeltetett
  5. a)pontjában az elsődleges keresettel összefüggésben,
  6. b)pontjában a másodlagos kereset vonatkozásában csak megismételte az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltára hivatkozó fellebbezése tartalmát anélkül, hogy az általa helyesnek tartott jogi álláspont érveit ütköztette volna a jogerős ítélet indokolásával. Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem ebben a vonatkozásban nem alkalmas érdemi felülbírálatra, mert nem tartalmazza a jogerős ítélet jogszabálysértő voltával összefüggő jogi érvelést. [26] A felperes a másodlagos keresettel kapcsolatos jogerős döntés jogszabálysértése indokolásával összefüggésben a Kúria két határozatától való eltérésre is hivatkozott. Idézte a két határozat közös elvi tartalmát, valamint úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten hivatkozni kíván „a döntés” 11. és 15. bekezdésében lévő indokolásra. A felperes felülvizsgálati kérelmében azonban a hivatkozott határozatok mindegyike vonatkozásában külön-külön nem adta elő, hogy azok mely részében, milyen jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben található olyan jogértelmezés és milyen tartalommal, amit a jogerős ítélet sért. A jogerős ítélet alapján a másodfokú bíróság a jogátruházással kapcsolatban a Ptk. 6:202. §-át értelmezte és alkalmazta. A felperes felülvizsgálati kérelmében ennek helytelenségére is hivatkozott, mert a szerződés a régi Ptk. hatálya alatt jött létre, de ezzel összefüggésben megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg. A Kúria ezért a Ptk. 6:202. §-a alkalmazandóságát nem vizsgálhatta. A felperes által megjelölt kúriai határozatok a régi Ptk. értelmezésére és alkalmazására vonatkoznak, a felperes ugyanakkor nem jelölte meg, hogy mely jogszabályi rendelkezés körében, milyen okból azonos vagy eltérő a két Ptk. szabályozása, így a jogerős ítélet milyen jogszabályi rendelkezést sért. A Kúria a másodlagos keresettel összefüggésben emiatt sem végezhette el a jogerős ítélet felülvizsgálatát, nem fejthette ki az azzal kapcsolatos álláspontját. [27] A felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértések érdemi vizsgálatának lehetősége hiányában a Kúria nem rendelte el a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését a Jpe.III.60.037/2023. számon folyamatban lévő jogegységi eljárás miatt. [28] Mindezek alapján a Kúria nem állapította meg, hogy a jogerős ítélet sértené a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész Kúria I.Gfv.30.249/2023/7/II 9 [29] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 82. §
(1)-
(2)bekezdése és a 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezni kellett őt a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő alperesek ügyvédi képviselettel felmerült, felszámított felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A Kúria ennek összegét a Pp. 82. §
(3)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja, a 3. §
(5)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [30] A felülvizsgálati eljárásban az illeték alapja a másodlagos kérelemre figyelemmel 45.002.258 forint. A felülvizsgálati eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(1)bekezdése alapján 3.500.000 forint. A felperes felülvizsgálati kérelmében az illeték alapját tévesen jelölte meg, továbbá csak 2.667.413 forint felülvizsgálati eljárási illetéket fizetett meg. A Kúria ezért az Itv. 74. §
(2)bekezdése értelmében felhívta a felperest leletezés terhe mellett a meg nem fizetett illeték megfizetésére. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el az alpereseknek a Pp. 405. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontján alapuló kérelmére. [32] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Szabó Klára s. k. a tanács elnöke, Dr. Parlagi Mátyás s. k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s. k. bíró, Dr. Magosi Szilvia s. k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.