A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálat megtagadása az engedélyezéshez szükséges feltételek hiánya miatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.111/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: dr. K. Sz. kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: Orgován Ügyvédi Iroda cím1 A per tárgya: kölcsöntartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.20.742/2021/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Gfv.30.111/2022/2 2 Dabasi Járásbíróság 11.P.20.520/2019/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem 63.700 (hatvanháromezerhétszáz) forint le nem rótt illetékét az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében a B. Zrt. jogutódjaként kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a közöttük
- szeptember 26-án létrejött kölcsönszerződés alapján 3.182.685 forint tőke és járulékai megfizetésére. [2] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Anyagi jogi kifogásában többek között arra hivatkozott, hogy közte és a felperes jogelődje között létrejött kölcsönszerződés az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás hibája miatt érvénytelen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
- §
(6)és
(7)bekezdése alapján. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.182.685 forint tőketartozást, annak
- február
- napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamatát, 171.318 forint lejárt késedelmi kamatot, valamint 350.095 forint perköltséget. [4] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján helyes indokai alapján helybenhagyta. [5] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, egyúttal a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Megsértett jogszabályhelyként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 205. §
(3)bekezdését, 209. §
(1)-
(2)bekezdését, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (rHpt.) 203. §
(6)bekezdését jelölte meg. Kúria VI.Gfv.30.111/2022/2 3 Álláspontja szerint a Pp. 409. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítására indokolt a felülvizsgálat engedélyezése. A jogerős ítélet ellentétes a Kúria BH
- számon, Gfv.VI.30.467/2020/9., továbbá Gfv.VII.30.286/
- számon közzétett határozataival. [6] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése és 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében az alperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [7] A Kúria az alperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [8] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben már a 2/
- (XI. 13.) PK vélemény is, majd azt követően az 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) a
- pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel az alperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt-e. [9] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjában foglalt követelmények – az alábbiak szerint – nem teljesültek. [10] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. A fél kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését (PK vélemény 1. pont). [11] Az alperes kérelmében a fentieknek megfelelő, az ellentétes joggyakorlatot alátámasztó döntésekre nem hivatkozott és maga sem állította, hogy a Kúria a felvetett jogkérdésben még ne foglalt volna állást. Ez utóbbival ellenkezőleg, kérelmében a Kúria BH2021. 121. számon, a Gfv.VI.30.467/2020/9., továbbá a Gfv.VII.30.286/2020/4. számon Kúria VI.Gfv.30.111/2022/2 4 közzétett – irányadó állásfoglalásait tartalmazó – döntéseket jelölt meg, amelyekkel álláspontja szerint a jogerős ítélettel ellentétes. [12] Abban az esetben azonban, ha a fél azt állítja, hogy a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, akkor a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapítottan – és annak megfelelő tartalommal – kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét előterjesztenie. A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja körében nem vizsgálható a Kúria közzétett határozattól való eltérés. Ha a Kúria az adott jogkérdésben már közzétett határozatában állást foglalt, akkor az kizárja a felülvizsgálat engedélyezését – többek között – a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozással. [13] A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítását – mint a felülvizsgálat engedélyezése további, a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja második fordulatában szabályozott engedélyezési okot – az alperes formálisan ugyan megjelölte a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében, ezzel összefüggésben azonban kérelme semmilyen indokolást nem tartalmazott, így annak érdemi vizsgálatára nem volt lehetőség. [14] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjában foglalt követelmények – figyelemmel a PK véleményben írtakra is – nem teljesültek, így a felülvizsgálat engedélyezésére a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozással, a kérelemben előadottak alapján nincs lehetőség. [15] A Kúria megjegyzi végül, hogy az alperes által hivatkozott kúriai határozatok alapján megfelelő engedélyezési ok megjelölése mellett sem lett volna engedélyezhető a felülvizsgálat. A jogerős ítélet ugyanis nem tartalmaz ellentétes rendelkezést a hivatkozott határozatokkal. A BH
- 121 számon a Bírósági Határozatok (BH) Kúriai Döntések folyóiratban közzétett eseti döntés a Kúria közigazgatási ügyben hozott Kf.V.40.422/
- számú határozata, amelynek semmilyen kapcsolódási pontja nincs perbeli ügyben az alperes által megjelölt jogkérdésekkel. A kellő időben történt tájékoztatás körében hivatkozott kúriai határozatok (Gfv.VI.30.467/2020/
- és Gfv.VII.30.286/2020/4.) pedig azért nem lettek volna vizsgálhatók, mert ez a jogkérdés – erre történő hivatkozás hiányában – az első- és a másodfokú eljárásban nem merült fel. [16] Erre tekintettel az alperes által előadott érvekre hivatkozással a Kúria nem látta engedélyezhetőnek a felülvizsgálatot, következésképpen azt a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [17] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [18] Az alaperes személyes költségmentességére tekintettel a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint számított illetékét az állam viseli [Pp. 95. §
(1)bekezdés]. [19] A Kúria a határozatot tárgyaláson kívül hozta meg. Kúria VI.Gfv.30.111/2022/2 5 Budapest,
- szeptember
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: