Gfv.30183/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes szerződésszegésen alapuló kártérítés iránt terjesztette elő a keresetét, amit a másodfokú bíróság – az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – elutasított. Amennyiben a felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályi rendelkezésként nem jelöli meg a szerződésszegés és az ebből fakadó kártérítési felelősség anyagi jogi rendelkezését, a Kúria a felülvizsgálati kérelem hiányos tartalma miatt nem vizsgálhatja, hogy a másodfokú bíróság e rendelkezések megsértésével utasította-e el a keresetet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.183/2025/4. A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Madarász Anna előadó bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: felperes neve és címe A felperes képviselője: Dr. Zajdó Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Zajdó Zsolt ügyvéd) Az alperes: alperes neve és címe Az alperes képviselője: Dr. Göcs Éva ügyvéd A per tárgya: szerződésszegéssel okozott kár megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.505/2024/9. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 7.G.XXI.21.835/2022/46. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.613.095 (egymillióhatszáztizenháromezer-kilencvenöt) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VI.Gfv.30.183/2025/4 2 [1] A felperes főtevékenysége szerint lakó- és nem lakóépület építésével, továbbá épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaság. A cég képviseletére B Z és Sz Gy T ügyvezetők önállóan jogosultak. Az alperes – más tevékenységek mellett – fémáruk nagykereskedelmével és fémmegmunkálással foglalkozó gazdasági társaság. A képviseletére S-G R ügyvezető jogosult. [2] Sz Gy T 2019. november 15-én elektronikus levélben értesült az alperes bemutatkozó akciós ajánlatáról, amely szerint a cég kiemelten foglalkozik betonacél nagy- és kiskereskedelmével, statikai terv szerinti vágás-hajlítással. A hirdetésben az alperes a nagykereskedelmi akciós árait adta meg akként, hogy betonacél kötegben 12 folyóméter (minimum 2,4 tonna) 10-25 milliméter átmérővel nettó 156 forint/kilogramm áron, betonacél vágva-hajlítva 10-25 milliméter átmérővel 168 forint/kilogramm áron érhető el, nagyobb mennyiség esetén projekt ár kérhető. Az árakat és az alperes prospektusát a levélhez mellékletként csatolták. A hirdetés szövege szerint „érdemes lekötni a betonacélt, hogy elkerülje az áremelkedést. A készlet erejéig! Szállítást vállalunk saját kamionokkal és 12 méterig speciális csúszdás, illetve darus tehergépkocsikkal”. Az alperes külön megjelölte a hirdetésben az email címét, ahová az érdeklődők jelentkezését várta. [3] A hirdetésben megadott telefonszámon Sz Gy T érdeklődött az alperes ajánlatáról, figyelemmel arra, hogy a felperes akkor induló beruházásához, a Sopron-Aranyhegy Lakópark megnevezésű építési projektjéhez maga is betonacélt kívánt vásárolni. [4] 2019. december 13-i dátummal az alperes mint szállító és a felperes mint megrendelő szállítási keretszerződést írtak alá, ennek tárgyaként a Sopron-Aranyhegy Lakópark projektet jelölték meg. Az I. pont szerint a keretszerződésben meghatározott feltételekkel a keretszerződés fennállásának időtartama alatt az alperes a kereskedelmi tevékenysége keretében leszállítja a felperes részére az általa esetenként megjelölt (megnevezett) és mennyiség által megrendelt termékeket, amely termékeket a felperes köteles átvenni, és az alperes által az aktuális szerződésben rögzített áron a felperessel előzetesen egyeztetett nagykereskedelmi árat az alperesnek kifizetni. A megállapodásban írtak szerint az egységárat konkrétan előre fixálni kell, feltüntetve, meddig érvényes az ár, illetve mennyi a szállítandó mennyiség kilogrammban. Ezt a mennyiséget a felperes köteles lehívni az adott időintervallumban. Amennyiben a szerződés szerinti teljes mennyiséget nem vitte el a felperes (azaz nem szállították le), úgy a fennmaradó mennyiség vételárának 20%-át volt köteles megfizetni. [5] A keretszerződés II. pontja szerint az alperes akkor köteles a felperesnek árut szállítani, ha a felek eseti szállítási szerződést kötnek egymással. Fizetés módja előre utalással a teljes mennyiségre betárolással. A gyártási díjat utólagosan, nyolc napos határidővel átutalással kell teljesíteni. Az eseti szállítási szerződést akként kötik meg, hogy

1. a)a felperes a megvásárolni kívánt termékek pontos meghatározását (a termék fajtáját, megnevezését és mennyiségét), a teljesítés kívánt időpontját és a teljesítés helyét (az esetleges fuvarigényt) tartalmazó megrendelést küld az alperesnek írásban, emailben vagy szóban személyesen vagy telefonon;
2. b)az alperes az írásbeli megrendelés (írásban vagy emailben küldve, illetve személyesen átadva) visszaigazolja az ár megjelölésével két munkanapon belül, a szállítás idejének és az áru átadása helyének megjelölésével. Amennyiben a visszaigazolás tartalma megegyezik a megrendelés tartalmával, a felek között az eseti szállítási szerződés akkor jön létre, ha az alperes által megjelölt árat a felperes két munkanapon belül írásban elfogadja. Az ár elfogadásának az alpereshez történő megérkezésével az eseti szállítási szerződés létrejön. Az ár felperes általi visszaigazolása, elfogadása hiányában az eseti szállítási szerződés nem jön létre;
3. c)az alperes a szóbeli megrendelést is írásban igazolja vissza. Az eseti szállítási Kúria VI.Gfv.30.183/2025/4 3 szerződés ebben az esetben is az ár visszaigazolásával jön létre. Ennek hiányában az eseti szállítási szerződés nem jön létre. A gyártási határidő a pénzügyi teljesítéstől/gyártásba adástól számítottan minimum hét-tíz munkanap. [6] A keretszerződés III. pontja az áru átadás-átvételét szabályozta. Ebben a pontban rögzítették, hogy az alperes az árut tulajdonjog fenntartással adja át a felperesnek, és az áru tulajdonjoga a vételár kifizetésével száll át a felperesre. Betonacél megmunkálás (vágáshajlítás) esetén az alperes az általa használt gyártási program által készített munkalapokat ellenőrzésre átküldi a felperesnek, aki ezek elfogadásával, jóváhagyásával véglegesíti a megrendelést. A betonacél előkészítés esetén ezen munkalapok alapján történik a számlázás. [7] A keretszerződés IV. pontja szólt az ármeghatározásról, a fizetési feltételekről, a vételár követelés biztosításáról és a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről. Itt rögzítették, hogy a betonacél szálban, gyári bontatlan kötegben 10-25 milliméter átmérő között nettó 149 forint/kilogramm. A gyártás költsége 19 forint/kilogramm+áfa. Előreláthatólag a munka várható összege 39.506.015 forint, az anyagmennyiség várhatóan cca. 228 tonna. A projektre történő szállítás várható befejezése 2020. december. A keretszerződésben a felek meghatározták a szabványokat és az anyagminőséget. A szállítás külön díj ellenében történik, változó hosszakat a szállító +15 forint+áfa/kilogramm áron gyárt. Változó méret egyedi esetekben fordul elő, terven kirészletezett méretekben, 3-5 centiméteres darabonként eltérő vágó hossz értendő. Ha ezt nem kérik legyártani, ez esetben középméretben történik a legyártás, illetve az alperes 6 vagy 12 méteres szálanyagban biztosítja, és a helyszínen kell méretre vágni és hajlítani. Számlázás gyártási munkalap szerint súly alapján, az átvétel a statikai terv szerint/gyártási munkalap alapján darabszám szerint történik. A gyártóműnél történő áremelés, illetve rendkívüli esemény bekövetkezte esetén a beszerzési forrás függvényében az alperes az árváltozás jogát fenntartotta. Szállítási cím: 9400 Sopron. A szerződés módosítása írásban, a felek képviselői által aláírt megállapodással érvényes. A IV/2. pont szerint az alperes az értékesített áru vételáráról (és az általa teljesített fuvarozás díjáról) a teljesítés időpontjával azonos időpontban kiállítja a számlát. A felperes a számla szerinti vételárat a számlán feltüntetett, legkésőbb az esedékesség napjáig volt köteles kifizetni. [8] A VI. pontban a szállítási keretszerződés hatályaként a felek határozatlan időtartamot jelöltek meg. Rögzítették, hogy a keretszerződés írásban, harminc napos felmondási idővel szüntethető meg. [9] A szállítási keretszerződést a felperes képviseletében Sz Gy T, az alperes képviseletében S-G R ügyvezetők írták alá. [10] Ugyanezen a napon, 2019. december 13-án az alperes tárolási nyilatkozatot írt alá, amelyben a felperest mint megrendelőt tüntette fel. E szerint az alperes ügyvezetője arról nyilatkozott, hogy a felperessel 2019. december 13-án létrejött szállítási szerződés alapján 228,187 tonna, a nyilatkozat mellékletében tételesen felsorolt anyagot az alperes telephelyére beszállítottak, azokat az alperes a projekt végéig térítésmentesen tárolja. Az alperes vállalta, hogy a felperest az általa küldött műszaki dokumentáció alapján szolgálja ki (átmérő, minőség, mennyiség). A számla kifizetését követően a termékek tulajdonjoga a felperesre átszáll. Az irat tartalmazta, hogy az alperes a tárolási nyilatkozat kiállításával jogosult a számlát benyújtani a tárolási nyilatkozat szerinti anyagokra/berendezésekre. [11] A betonacél tárolásáról szóló melléklet szerint a betárolt anyag 10-25 milliméter átmérőjű, 228.187 kilogramm bordás betonacél. [12] 2019. december 13-án az alperes kiállította a felperes részére a DB 00927/2019. számú díjbekérőt, amelyen a termék neveként betonacél 10-25 milliméter került megnevezésre, mennyiségként 228.187 kilogramm, egységára 149 forint, összesen Kúria VI.Gfv.30.183/2025/4 4 33.999.863 forint. A felperes a díjbekérő alapján előlegként megfizetett az alperesnek 33.999.863 forintot, amelyre az alperes 2019. december 18-án kiállította az ESZ 01279/2019. számú előlegszámlát. [13] A felperes eseti megrendelésére az alperes első alkalommal 2020. február 25-én leszállított 8, 12 és 20 milliméter átmérőjű betonacél tekercseket vágva-hajlítva összesen 23.997,76 kilogrammot, amelynek ára 3.576.006 forint, a gyártás (vágás-hajlítás) 455.957 forint volt. [14] Az előleg terhére elszámolták a megrendelés szerinti 3.576.006 forint vételárat, így az erről kiállított számla végösszege a gyártási költség, 455.957 forint volt, amit a felperes megfizetett. [15] Ezt követően a felperes 2020. év végéig további megrendelést nem közölt. [16] A felperes 2021 februárjában jelezte, hogy a további vasanyagra megrendelést kíván az alperesnek adni, ezzel kapcsolatban e-mailben kezdtek egyeztetni. A 2021. február 24-én kelt iratban a felperes utalt arra, hogy mellékletben küldi a gyártáshoz a Sopron-Aranyhegy Lakópark alaptestéhez szükséges betonacélok statikai tervlapjait azzal, hogy a C/S-1.5, 1.6. tervlapokon szereplő betonacél kimutatás 35. tételében szereplő 2394 darab 12 méter hosszú betonacélból az 1. számú megrendelés során kiszállított 1827 darabot kérte figyelembe venni. [17] Az alperes részéről P Cs 2021. február 25-én megküldte felperesnek a 4944 és 4945 munkalapokat ellenőrzésre, amit a felperes ügyvezetője, B Z 2021. március 1. napján visszaigazolt, egyidejűleg közölte, hogy a statikussal lezárta a korábban kérdéses tételekkel kapcsolatos egyeztetést, és megküldte a gyártáshoz a C/S 1.3 és 1.4. tervlapokat. Kérte, hogy az alperes küldje meg az ehhez kapcsolódó munkalapokat. P Cs még ugyanezen a napon megküldte a 4978 és 4979 munkalapokat, amiket felperes 2021. március 2-án visszaigazolt. Az alperes ezt követően a 4978 munkalapot kiegészítette, ezt B Z 2021. március 3-án igazolta vissza. [18] 2021. március 9-én Sz Gy T, a másik ügyvezető emailben kérte az alperestől a munkalapok alapján a munkadarabok legyártását és szállítását. Arra hivatkozott, hogy a felperes a betonacél teljes ellenértékét már megfizette, amellyel a termék tulajdonjogát megszerezte, amit a 2019. december 13-án kelt tárolási nyilatkozat és a keretszerződés III. pontja bizonyít. Erre figyelemmel felszólította az alperest, hogy a visszaigazolt munkalapok alapján a munkadarabokat gyártsa le és szállítsa le az építési projekt helyszínére 2021. március 18-ig. [19] 2021. március 9-én az alperes jogi képviselője arról tájékoztatta a felperest, hogy a keretszerződés alapján fizetett összeget előlegként tartja nyilván, az a felhasználással lesz vételár. A létrejött keretszerződés alapján az alperes a vas tárolását 2020 decemberéig vállalta, ez az idő letelt, eddig kellett volna a felperesnek a fennmaradt súly tekintetében a vásárlásokat realizálnia, de ez nem történt meg. A vállalt határidőt követően az alperesnek nem áll módjában rendelkezésre tartani az anyagot azonos feltételekkel, ezért felhívta a felperest, hogy a felhasználás érdekében intézkedjen. A felperes a vasanyag lehívása körében késedelembe esett, ami álláspontja szerint mulasztásban megnyilvánuló felperesi szerződésszegés, ezért írásban új szerződés megkötése vagy a meglévő megállapodás módosítása szükséges, amelyben a megváltozott teljesítési feltételek rögzítése indokolt. Kérte a felperestől az álláspontja közlését. [20] 2021. március 11-én kelt válasziratában a felperes jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a 33.999.863 forint megfizetésével a betonacél vételárát teljes összegben megfizette, ezzel az áru tulajdonjogát megszerezte, a termék leszállításának végső időpontjaként 2020 decemberét várható időpontként tüntették fel a szerződésben, annak kiadását az alperes nem tagadhatja meg. Új szerződés megkötése szükségtelen. Közölte azt is, hogy tudomása szerint Kúria VI.Gfv.30.183/2025/4 5 G B (aki nem tagja és nem ügyvezetője az alperesnek), azt nyilatkozta, hogy a vasanyagot már eladta és ajánlatot tett, hogy az egyszer már a felperesnek eladott vasanyagot magasabb áron újból eladja. A levélben a felperes követelte, hogy az alperes a vasanyagot két részletben, március 18-ig és április 15-ig szállítsa le. A felperes vállalta, hogy a még fennálló mennyiségre a hajlítási tervet megküldi. [21] 2021. március 19-én kelt újabb iratban a felperesi képviselő ismételten közölte az alperessel, hogy G B, az általa adott tájékoztatás szerint a felperesnek eladott vasanyagot már másnak eladta. A felperes követelte a vasanyag részére való kiadását március 22-ig, ellenkező esetre büntető feljelentést helyezett kilátásba. [22] Az alperesi jogi képviselő 2021. március 22-én tájékoztatta a felperest, hogy a keretszerződés szerinti vasanyagot az alperes továbbra is a felperes rendelkezésére tartja, azt másnak nem értékesítették. G B az alperes képviseletében nyilatkozat megtételére nem jogosult. Megismételte, hogy a korábbi megállapodás módosítását vagy új megállapodás megkötését tartja indokoltnak, mivel a korábbi keretszerződésben foglaltak szerint nem áll módjában teljesíteni. A felperes a korábban kért mennyiséget a rögzített határidőben nem hívta le, ezzel a felperesnek kártérítési kötelezettsége is keletkezett. A jó üzleti kapcsolat érdekében egyeztetést javasolt a helyzet békés rendezésére, a meglévő szerződésnek a helyzethez való igazítására, azonban elzárkózás esetén nem látott más lehetőséget, mint az eredeti állapot helyreállítását, a pénzügyi elszámolást és a szerződés megszüntetését. [23] A felperes jogi képviselője a 2021. március 23-i válaszában ragaszkodott a vasanyag kiszállításához, akár úgy is, hogy annak hajlítása nem történik meg. Hivatkozott arra, hogy a felek szerződésének adásvételre vonatkozó része teljesült, ezt követően az elállásra nincs lehetőség. A felperesi ügyvezető 2021. március 24-én küldött e-mailben közölte az alperessel, hogy miután a jóváhagyott hajlítási munkalapok ellenére nem kaptak választ arra, hogy a gyártást elvégezték, a felperes a második megrendelést visszavonja, egyúttal kérte, hogy az alperes tegye lehetővé a felperesnek a vasanyag elszállítását. [24] A felperes vasanyagot az alperestől a továbbiakban nem szállított el. [25] Az alperes jogi képviselője 2021. április 1. napján kelt iratban közölte a felperessel, hogy a korábbi keretszerződésben meghatározott időpont eredménytelenül eltelt, így ez alapján az alperes nem teljesíthet. Nincs lehetőség arra, hogy a felperes a határidőben meg sem rendelt vasanyag elszállítása iránt intézkedjen, és mivel az alperes úgy értékelte a helyzetet, hogy a felperes nem kíván együttműködni, az előlegszámla alapján megfizetett vételár előleget visszautalja. [26] A megfizetett 33.999.863 forintból a már leszállított 23.997,76 kilogramm vasanyag 3.576.006 forint ellenértékének levonását követően 30.423.857 forint vételárelőleget 2021. április 1-én az alperes visszautalt a felperesnek. [27] A felperes 2021. március 30-án, majd június 2-án szállítási keretszerződéseket kötött a P-H Bt. viszonteladóval. A keretszerződések tárgya a „Sopron Társasház munkáihoz szükséges betonacél értékesítése, igény szerinti feldolgozása és a megrendelő által megjelölt mennyiségben, meghatározott időpontban és helyszínre történő leszállítása”. A P-H Bt. vállalta a megrendelt termékre (pozíció szerint lehajlított mennyiségre) a megjelölt helyen és időben, illetve ütemezés szerinti időpontokban a betonacél felperes részére történő átadását. A felperes a termékek átvételére és azok szerződésben meghatározott árának fizetésére vállalt kötelezettséget. A fizetés előre utalással történt. [28] A 2021. március 30. napján kelt keretszerződésben a szállítandó termékek vételárát tervdokumentáció szerint leszállítva, egységárban határozták meg: 8 milliméter átmérőre, vágva, hajlítva: nettó 247 forint/kilogramm; 10-32 milliméter átmérő között vágva, hajlítva: nettó 243 forint/kilogramm; 6 vagy 12 méteres szálban (vágott, hajlított vassal vegyesen): Kúria VI.Gfv.30.183/2025/4 6 nettó 225 forint/kilogramm; 6 vagy 12 méteres szálban (bontatlan köteg): nettó 221 forint/kilogramm (8, illetve 10 milliméter vagy annál nagyobb átmérő esetén egyaránt). [29] A 2021. június 2. napján kelt szerződésben meghatározott árak: 8 milliméter átmérőre vágva, hajlítva: nettó 315 forint/kilogramm; 10-32 milliméter átmérő között: nettó 308 forint/kilogramm; 6 vagy 12 méteres szálban: 10 millimétertől nettó 296 forint/kilogramm; 8 milliméter átmérőre nettó 302 forint/kilogramm; szálanyag hajlítottal vegyesen + nettó 3 forint/kilogramm. [30] A felperes e keretszerződések alapján pontosan meghatározott, méretre vágott és hajlított betonacél mennyiségek leszállítására adott le eseti megrendeléseket. 2021. április 15től 2021. június 16-ig összesen 244.048,82 kilogramm vasanyagot szerzett be, 8, 10, 12, 16, 20 és 25 milliméter átmérőjű vágott, hajlított betonacélt, amelyért 50.434.742 forint vételárat fizetett ki. [31] A 2022. március 4-én kelt iratban a felperes tájékoztatta az alperest a P-H Bt.-vel megkötött (fedezeti) szerződésekről és arról, hogy az alperestől korábban le nem szállított 204.189,24 kilogramm vasanyag beszerzése érdekében 168.858 kilogrammot 221 forint/kilogramm, 35.331,24 kilogrammot 296 forint/kilogramm vételáron vásárolt meg összesen 47.775.665 forint ellenében. Figyelemmel arra, hogy az alperessel kötött megállapodás alapján ezt a mennyiséget korábban 30.423.857 forintért vásárolta meg az alperestől, a Ptk. 6:141. §-ára hivatkozással kártérítésként a 17.351.808 forint árkülönbözet nyolc napon belül történő megfizetésére szólította fel az alperest. [32] Az alperes a 2022. április 1. napján kelt válasziratban a kártérítési igényt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. Álláspontja szerint a szerződés megszűnéséhez a felperes szerződésszegő magatartása vezetett, az alperes pedig maradéktalanul visszaszolgáltatta a le nem hívott áru ellenértékét. Hivatkozása szerint a felperes a kárenyhítési kötelezettségét sem teljesítette, így az alperes az esetleges kártérítési felelősség fennállása esetén sem lenne marasztalható, emellett a felperes a kárának felmerülését sem igazolta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [33] A felperes keresetében kártérítés jogcímén 16.130.950 forint, ennek 2021. július 2. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt mértéke szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [34] A kereseti kérelme jogalapjaként a Ptk. 6:137., 6:138., 6:141. és a 6:142. §-át jelölte meg. [35] Arra hivatkozott, hogy az alperessel 2019. december 13-án megkötött keretszerződés szerinti mennyiségű vasanyagot a szerződésben rögzített, az alperes akciós ajánlata szerinti vételáron megvásárolta, annak ellenértékét maradéktalanul megfizette, ezzel a vasanyag tulajdonjogát megszerezte, annak tárolását az alperes a tárolási nyilatkozat szerint időkorlát nélkül vállalta. Állította, hogy a keretszerződés alapján 12 méteres acélkötegeket vásárolt a szerződésben meghatározott teljes mennyiségben és annak tárolását kérte. A tervek alapján a szükséges mennyiségben csak ezen 12 méteres szálak egyedi hajlítását, vágását és szállítását rendelte meg. [36] Az alperes a szerződés vállalkozási részének teljesítését megtagadta, az aktuális megrendelését nem teljesítette, illetve attól tette függővé, hogy az időközben bekövetkezett Kúria VI.Gfv.30.183/2025/4 7 áremelkedésre figyelemmel a felperes magasabb árat fizessen. Ezt követően az alperes a már felperesi tulajdont képező vasanyagot sem adta ki, azt másnak eladta. Az alperesi szerződésszegő magatartás miatt a felperes fedezeti szerződések megkötésére kényszerült a PH Bt. viszonteladóval. Az alperessel a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, azt a felperes megszűntnek tekintette. [37] A felperes úgy számolt, hogy az alperessel 228.187 kilogramm vasanyagra kötöttek szerződést, ebből 23.997,76 kilogrammot szállított le az alperes, nem szállított le 204.189,24 kilogrammot. Ennek fedezetére szerzett be a P-H Bt.-től 244.048 kilogramm vasanyagot. Álláspontja szerint a le nem szállított 204.189,24 kilogramm vasmennyiség fedezeti szerződés szerinti 50.434.742 forint ellenértékének, valamint az alperessel kötött keretszerződés szerint 168 forint/kilogrammal számolva 34.303.792 forint ellenértékének különbözetére kártérítésként tarthat igényt. A kár összegszerűen a fedezeti vétel során kifizetett vételár és a felek szerződése szerinti vételár különbözete, 16.130.950 forint. [38] Állításai igazolására okirati bizonyítást ajánlott fel, csatolta a szállítási keretszerződést, a tárolási nyilatkozatot, a fedezeti szerződéseket, a fedezeti vételt igazoló számlákat és tanúk meghallgatására tett indítványt (G B, Gy Á) annak bizonyítására, hogy az alperes a vasanyagot kizárólag akkor adta volna ki, ha a felperes nagyságrendekkel nagyobb vételárat fizet, továbbá kérte a már megnevezett tanúk és Sz Gy T meghallgatását arra is, hogy az alperes szerződésszegő magatartást tanúsított. Álláspontja szerint az alperes promóciós ajánlatát tartalmazó email egyértelműen bizonyítja, hogy a szerződés a felperes által állított tartalommal jött létre. [39] Hivatkozott arra is, hogy az alperes részéről G B úgy tárgyalt a felperes ügyvezetőjével, mintha az alperesi cég képviseletére jogosult lenne. Elismerte, hogy G B az alperesnél nincsen tisztsége, és az alperesnél nem tag, e körben álképviseletre hivatkozott. [40] Az alperes védekezésével szemben kifejtette, hogy a vételár megfizetésével a vasanyag tulajdonjogát megszerezte. A Ptk. 6:140. §