Kvk.39205/2024/3 – Kúria

(1)bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a fellebbezés jogszabálysértést nem jelöl meg. ... A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.V.39.205/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Az I. rendű kérelmező: I. rendű kérelmező (cím1) Az I. rendű kérelmező képviselője: II. rendű kérelmező ügyvéd (cím2) A II. rendű kérelmező: II. rendű kérelmező (cím3 tartózkodási helye: cím4.) Az eljárás tárgya: felülvizsgálata választási ügyben hozott határozat bírósági A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és a II. rendű kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 95/
2. (VII. 8.) számú határozata Kúria V.Kvk.39.205/2024/3 2 Rendelkező rész A Kúria a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 95/
3. (VII. 8.) számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőket, hogy az esedékesség napjáig fizessenek meg fejenként 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték bevételi számlájára. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
4. napon válik esedékessé A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A bírósági felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] Bosta Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 32/
5. (VI. 09.) számú határozatában megállapította, hogy az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott
6. évi általános választásán Bosta településen polgármesternek 47 darab érvényes szavazattal Szegediné Palotai Valéria független jelöltet választották meg; a településen helyi önkormányzati képviselőjelölt volt az I. rendű kérelmező és a II. kérelmező, utóbbi személy polgármesterjelöltként is indult. [2] A polgármester választás eredményét megállapító 32/
7. (VI. 09.) HVB határozattal szemben
8. június 12-én az I. rendű kérelmező és a II. rendű kérelmező – 11 pontban összefoglalva a választással összefüggésben elkövetett jogsértő cselekményeket – „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, amelynek folytán eljárt Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 86/
9. (VI. 15.) számú határozatával a 32/
10. (VI. 09.) HVB határozatot helybenhagyta. [3] A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a 86/
11. (VI. 15.) számú TVB határozatot a fellebbezést elbíráló részében helybenhagyta, a kifogást elbíráló részét megváltoztatta akként, hogy a kérelmezők kifogását a HVB-hez áttette. Ezt követően hozta meg a HVB a 35/
12. (VI. 28.) számú határozatát, amellyel a kérelmezők kifogásait elutasította. [4] A HVB 35/
13. (VI. 28.) számú határozatával szemben
14. július 1-jén a kérelmezők „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű beadványt (a továbbiakban: Kúria V.Kvk.39.205/2024/3 3 Beadvány) terjesztettek elő, amelyben a szavazás napján történtekkel kapcsolatos kifogásukat 1-
15. pontban foglalták össze, valamint fellebbezést is előterjesztettek a 35/
16. (VI. 28.) számú HVB határozat kapcsán. [5] A Beadvány kifogást érintő 1-7., 9-
17. pontjaiban a korábbi jogorvoslati kérelmüket ismételték meg, továbbá a
18. pontjában kifogásolták, hogy a HVB egyik tagját hívta a házastársa telefonon 19 óra után, amikor még nem volt jegyzőkönyvben megállapítva az eredmény, hogy ők már tudják az eredményt; a HVB erről az eseményről sem vett fel jegyzőkönyvet. A
19. pontban hivatkoztak egy csatolt nyilatkozatra név delegált HVB tag részéről, aki megerősítette egyebek között, hogy a második szavazó a nevét a névjegyzéken tévesen testvérének, az I. rendű kérelmezőnek a nevénél írta alá, erre azonban csak délután derült fény, amikor az I. rendű kérelmező kívánta leadni a szavazatát; minderről jegyzőkönyvet vettek fel, azonban a helyszínen arról másolatot az I. rendű kérelmezőnek nem adtak. A kérelmezők név nyilatkozatára a további jogsértésekre vonatkozó állításuk megerősítéseként is hivatkoztak. A
20. pontban utaltak egy csatolt nyilatkozatra név1 delegált HVB tag részéről, aki álláspontjuk szerint szintén megerősítette több, jogsértésre vonatkozó állításukat. A
21. pontban kifogásolták, hogy míg az egyik választópolgár szavazhatott érvényes jogosítvánnyal, addig a másik választópolgár nem. [6] A Beadvány fellebbezési része tekintetében a TVB a 94/
22. (VII. 2.) számú határozatával (ü.sz.: BMH304-2/2024.) a benyújtott fellebbezéseket a választási eljárásról szóló
23. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231.§

(1)bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A TVB ezen határozatával szemben a két kérelmező által előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kvk.IV.39.203/2024/

1. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [7] A
2. július 1-jei Beadvány kifogást tartalmazó része vonatkozásában a HVB a 36/
3. (VII. 02.) számú határozatával (ikt.sz.: E/1112-3/2024.) a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította (a továbbiakban: a HVB határozata). Indokolása szerint a kérelmezők a Beadvány 1-
4. és 9-
5. pontjaiban megismételték a HVB tevékenységét és döntését érintő állításaikat, amelyeket a korábbi kifogásuk alapján a HVB már vizsgált és elbírált; e körben utalt a Kúria Kvk.III.39.159/2024/
6. számú végzésére. Újabb – szintén a HVB tevékenységét és döntését érintő – kifogásnak a 12-
7. pontokban előadottak tekinthetők, amelyek előterjesztésére azonban a Ve.
8. §

(1)bekezdése alapján legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon lett volna lehetőség, tehát a kifogások elkéstek, ezért azokat érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani a Ve. 215. § b) pontja alapján. A HVB további jogszabályi hivatkozásként többek között a Ve. 208. §-át és 10. §

(1)bekezdését jelölte meg. [8] A kérelmezők a HVB határozatával szemben

1. július 5-én 13 óra 47 perckor ugyanazon dokumentumban „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű beadványt terjesztettek elő, amelyet a TVB egységesen fellebbezésnek minősített. [9] A fellebbezésben a kérelmezők kérték, hogy a TVB a HVB határozatát változtassa meg, mert az a Kúria Kvk.III.39.159/2024/
2. számú végzésében foglaltakat a „megismételt eljárásban” teljesen figyelmen kívül hagyta. Álláspontjuk az volt, hogy jogorvoslati kérelmük Kúria V.Kvk.39.205/2024/3 4 minden esetben határidőn belül került benyújtásra, a HVB határozat [47] pontja pedig lehetetlen, jövőbeni időpontot jelölt meg. Sérelmezték, hogy nem került sor a HVB ülésének időpontjáról való, rövid úton történő tájékoztatásra, ami sérti a nyilvánosság, átláthatóság alapelvét; a meghívó még
3. július 4-én sem volt elérhető az önkormányzat internetes oldalán, és nem tudni, hogy mikor került fel mégis a honlapra. Ez álláspontjuk szerint a közhatalom gyakorlása körében joggal való visszaélést valósít meg. A HVB két megbízott tagját nem hívták meg az ülésre. Hiányolták, hogy a HVB nem adott választ a határozatában a HVB tag és férje közti telefonbeszélgetéssel, valamint a HVB elnökhelyettesének lakcím, illetve névviselésével kapcsolatban tett állításaikat érintően. Álláspontjuk szerint a HVB határozat nem valós megállapításokat tartalmaz, a határozat [36] – [38], [41] – [42], [44] – [48] pontjai valótlan állításokat foglalnak magukban, érthetetlenek, tévesek és iratellenesek. Sérelmezték, hogy a HVB érdemben nem vizsgálta a szavazatok számlálása alatti adattovábbításra alkalmas eszközök használatával kapcsolatban csatolt nyilatkozatokat sem. Új tényként a Baranya Vármegyei Rendőrfőkapitányság előtt folyó nyomozásra utaltak. A TVB határozata [10] A TVB a 95/
4. (VII. 8.) számú (ü.sz.: BMH/312-2/2024.) határozatával (a továbbiakban: a TVB határozata) a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [11] Indokolásában először általánosan rögzítette, hogy a szavazatszámláló bizottság (egyszavazókörös településen a helyi választási bizottság) szavazásnapi tevékenységét és döntését érintő kifogások előterjesztésének lehetősége objektív szempontok miatt véges a Ve. szabályozására tekintettel, ezért a kérelmezőknek jelenleg nincs már eljárási lehetősége arra, hogy olyan, az aktuális jogorvoslati eljárást megelőző jogorvoslati eljárásban elő nem terjesztett kérelmet nyújtsanak be a fellebbezésben vagy a bírósági felülvizsgálati kérelemben, amelyet a megelőző jogorvoslati eljárásban a választási bizottság nem bírált el. Erre is figyelemmel a TVB a jelenlegi, „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű beadványt fellebbezésnek tekintette. A TVB azt is leszögezte, utalva a Kúria Kvk.III.39.159/2024/
5. számú végzésében foglaltakra, hogy az alapján a HVB polgármester választás eredményét megállapító 32/
6. (VI. 09.) számú határozata jogerőssé vált, az már nem érinthető. [12] A kérelmezők által állított jogsértésekkel összefüggésben a TVB kiemelte, hogy nem jelölték meg a HVB határozatával szembeni konkrét jogszabálysértést és annak konkrét jogszabályi helyét, illetve a HVB határozatában foglalt állásponttal szemben érdemi jogi okfejtésbe sem bocsátkoztak. A fellebbezéseket ezért a Ve.
7. §

(3)bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt a Ve. 231. §

(1)bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmek Kúria V.Kvk.39.205/2024/3 5 [13] A TVB határozatával szemben az I. és II. rendű kérelmező fordult bírósági felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, amelyben elsődlegesen kérték, hogy a bíróság változtassa meg a TVB határozatot „a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. §

(1)bekezdés a) pontja alapján” oly módon, hogy semmisítse meg a törvénysértő választást, továbbá a polgármester és a képviselők vonatkozásában megismételt új választást írjon ki. Másodlagosan „az alperes” határozatának „hatályon kívül helyezését” kérték. Harmadlagosan annak megállapítását kérték, hogy a HVB nem tett eleget a Kúria Kvk.III.39.159/02024/

1. számú végzésében foglaltaknak az áttételt követően. [14] A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmük indokaként megismételték a „fellebbezés és választási kifogás” tárgyú, az eljárást megindító Beadványukban foglaltakat, az 1-
2. pontokban felsorolt jogsértéseket, amelyeket az „alapeljárásként” hivatkozott eljárásban követett el a HVB. A
3. pontban „megismételt eljárásként” a HVB 35/
4. (VI. 28.) számú határozatának meghozatalához vezető intézkedést sérelmezték, és a meghívó honlapon való közzétételének elmaradását. [15] Végül kifejtették állápontjukat a TVB határozatával szemben is. Hivatkozásuk szerint a TVB határozatának [7], [21]-[22], [24], [26], [32], [35] bekezdése nem valós és téves ténymegállapításokat tartalmaz, értelmezhetetlen, iratellenes, valamint az azokból levont jogi következtetés is helytelen. Nem késett el sem a
5. június 12-i kifogásuk, sem a
6. július 1-jei az „új eljárás” miatt. Előadták, hogy jogszabálysértéseket pedig megjelöltek, nem csak általánosság szintjén támadták a HVB határozatát, részletesen felsorolták a jogszabályhelyeket és a Ve. konkrét alapelvi rendelkezéseinek megsértését is nevesítették, bizonyítékaikat csatolták. [16] A bírósági felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők jogszabálysértésként a korábbi beadványaikban foglaltakra, a szavazás napján történt jogsértésekre visszautalva, a Ve.
7. §-át és
8. §-át feltüntetve, a Ve.
9. §

(1)bekezdését, a Ve. 2. §

(1)bekezdés a),

1. c)és
2. e)pontjait,

(2)bekezdését jelölték meg. Előadták, hogy a választás napján megsértésre került a Ve. 40. §

(1)bekezdése, 43. §

(3)bekezdése, 174. §

(1)-

(4)bekezdése,

1. §-a,
2. §-a,
3. §

(1)bekezdés a)-d) pontja, 177. §

(2)bekezdése, 185. §

(1)-

(2)bekezdése, 143. §

(1)bekezdés a)-c) pontja, 172. §

(1)-

(2)bekezdése. Indítványozták tárgyalás tartását, a csatolt nyilatkozó személyek tanúkénti meghallgatását és hivatkoztak a büntetőeljárásra. [17] Összegzésként az eredeti,

1. június 12-i beadványukra utalva előadták, hogy határidőn belül, ugyan egy beadványban, de választási kifogást és fellebbezést is előterjesztettek a törvényes határidőn belül a jegyző továbbításával a helyi választási bizottsághoz. Azt egy határozatba foglaltan a TVB
2. június 15-én meghozott és aznap közzétett 86/
3. számú határozatában bírálta el. A választás időpontjától,
4. június 9-től számítva 3 napon belül tehát be volta adva a választási kifogásuk, elkésettségre ezért jogszerűen nem hivatkozhattak a határozatot hozó választási bizottságok. A HVB kiüresítette a Kúria megváltoztató és „új eljárásra utasító” végzésében foglaltakat, érdemben nem foglalkozott az előadott jogsértésekkel, hanem egy kiüresített formai döntést hozott meg határidőn belül. Kúria V.Kvk.39.205/2024/3 6 A Kúria döntése és jogi indokai [18] A kérelmezők felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint - alaptalan. [19] A felülvizsgálati kérelem a Ve.
5. §

(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelt, a kérelmezők érintettsége a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtása tekintetében fennállt, ezért a Kúria a Ve. 231. §

(4)bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálta. [20] Megállapította, hogy a jelen eljárás tárgya a kérelmezők

1. július 1-jei Beadványának 12-
2. pontjában írt kifogásait elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasító HVB határozat, és az elleni jogorvoslati kérelmek alapján hozott TVB határozat, amely a fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A tárgyi ügyben – ahhoz, hogy eredményes legyen a bírósági felülvizsgálati kérelem – a kérelmezőknek azt kellett alátámasztani, hogy a fellebbezéseik a jogszabálysértés konkrét megjelölését tartalmazták, azaz megfelelő jogi érvekkel támadták az elkésettséget. [21] A kérelmezők ehhez képest a tárgyi fellebbezésükben és a jelen bírósági felülvizsgálati kérelmükben továbbra is a
3. június 12-én benyújtott „fellebbezés és választási kifogás” tárgyú jogorvoslati kérelmükre utaltak vissza, hogy az abban foglalt kifogások nem késtek el, mert azt a Kúria a Kvk.III.39.159/2024/
4. számú végzésével áttette a HVB-hez. Erre tekintettel sérelmezték, hogy a HVB nem tett eleget a Kúria megváltoztató és „új eljárásra utasító” végzésének. A Kúria jelen tanácsa egyrészt utal arra, hogy a kérelmezők tévesen tekintik a Kúria fenti végzését „új eljárásra utasító” végzésnek, mert abban áttételről rendelkeztek, és abból csak következett, hogy a HVB-nek a
5. június 12-i beadvány kifogásokra vonatkozó részét (1-7., 9-
6. pontok) vizsgálnia kellett. Másrészt a tényállásban írtak alapján megállapítható, hogy a HVB az áttételt követően a 35/
7. (VI. 28.) határozatában vizsgálta a
8. június 12-i beadvány kifogásra vonatkozó részét, és a kifogások elutasításáról döntött. [22] Ezután két szálon folytatódott az eljárás, mert 1.) a tárgyi Beadványnak a HVB 35/
9. (VI. 28.) számú határozatával szembeni fellebbezést tartalmazó része alapján a TVB meghozta a 94/
10. (VII. 2.) számú határozatát, mellyel a benyújtott fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasította és a Kúria a Kvk.IV.39.203/2024/
11. számú végzésével az azon TVB határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasította; 2.) a tárgyi Beadvány 12-
12. pontjaiban foglalt újabb kifogások nyomán hozta meg a HVB a jelen eljárás tárgyát képező 36/
13. (VII. 02.) számú határozatát. Téves ezért a kérelmezők azon álláspontja, hogy a tárgyi ügyben még mindig a
14. június 12-i kifogások alapján kellett, hogy eljárjon a HVB, mert a fentiek alapján az áttétellel érintett,
15. június 12-i kifogások tekintetében az eljárás lezárult a Kúria Kvk.IV.39.203/2024/
16. számú végzésével bezárólag. A jelen ügy alapját tehát a
17. július 1-jével benyújtott újabb kifogások képezték, amelyet a kérelmezők a HVB tevékenységét és döntését érintően terjesztettek elő a szavazás napján,
18. június 9-én történteket sérelmezve. [23] A Kúriának a jelen felülvizsgálati kérelem folytán – a támadott 95/
19. (VII. 8.) határozat tartalma alapján – arról kellett valójában állást foglalnia, hogy a 36/
20. (VII. 02.) Kúria V.Kvk.39.205/2024/3 7 határozat elleni kérelmezői fellebbezésekben került-e jogszabálysértés megjelölésre, a fellebbezések érdemi vizsgálat nélküli elutasításának helye volt-e. A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben számos jogsértésre hivatkoztak, amelyeket állításuk szerint a fellebbezésük tartalmazott. A Kúria a fellebbezéseket megvizsgálva azt állapította meg, hogy a kérelmezők
21. július 5-i fellebbezésében jogszabálysértés megjelölésre nem került, ezért a TVB jogszabálysértés nélkül utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmezők fellebbezését. Az a körülmény, hogy a kérelmezők a bírósági felülvizsgálati kérelmükben már pótolták ezt a hiányt, és a jogszabályhelyek feltüntetésével megjelölték a jogsértéseket, nem teszi a hiányos fellebbezéseket alkalmassá az érdemi elbírálásra, utólag nem teremti meg a fellebbezések jogi alapját. Ennek a törvényi kötelezettségnek nem tesznek eleget a kérelmezők azzal, hogy fellebbezésükben a Büntető Törvénykönyvről szóló
22. évi C. törvény
23. §-ára hivatkoznak. [24] A Kúria a döntését a rendelkezésre álló iratok alapján hozta meg, a kérelmezők indítványainak teljesítésére (tanúk meghallgatása, tárgyalás tartása) az eljárás nemperes és sommás jellegére tekintettel sem volt törvényes lehetőség. [25] Mindezekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve.
24. §

(5)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [26] A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására jogszerűen kerül sor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 231. §

(1)bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a fellebbezés jogszabálysértést nem jelöl meg. Záró rész [27] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §

(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [28] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §

(5)bekezdésében meghatározott mértékű, a kérelmezőket az Itv. 38. §

(1)bekezdése szerint fejenként terhelő nemperes eljárási illeték viseléséről a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §

(1)bekezdése alapján határozott. [29] A Kúria tájékoztatja a kérelmezőket, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetniük. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM Kúria V.Kvk.39.205/2024/3 8 rendelet 2. §

(2)bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. §

(4)bekezdése rendelkezik. [30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. július
2. Dr. Darák Péter s.k. Ságiné dr. Márkus Anett s.k. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton Gizella s.k. bíró