← Magyarország

Bfv.1407/2023/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kényszermunka elkövetési magatartása a munkavégzésre kényszerítés; amely nem más, mint tevés, nem tevés vagy valami eltűrésének előidézése. A munkavégzés rendszeresen végzett tevékenységet jelent, amelynek végzésére más kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel kerül sor. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.407/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: kényszerítés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Első fok: terhelt Veszprémi Járásbíróság, 13.B.1652/2014/16., ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Másodfok: Veszprémi Törvényszék, 2.Bf.287/2015/6., ítélet, nyilvános ülés,
  6. április
  7. Kúria 3.Bfv.1.407/2023/11-I. 2 Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kényszerítés bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 13.B.1652/2014/
  8. számú és a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.287/2015/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Járásbíróság a
  10. március
  11. napján meghozott 13.B.1652/2014/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kényszerítés bűntettében (Btk.
  13. §) és 3 rendbeli testi sértés vétségében [Btk.
  14. §

(2)bekezdés]. Ezért – mint különös visszaesőt – halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. április 5. napján jogerős 2.Bf.287/2015/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelt terhére rótt kényszerítés bűntettét kényszermunka bűntettének [Btk. 193. §
(1)bekezdés] minősítette, a testi épség elleni bűncselekményeknél a minősítést a Btk. 164. §
(1)bekezdésre és
(2)bekezdésre pontosította. A büntetést mint erőszakos többszörös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, egyúttal a szabadságvesztést és a közügyektől eltiltást is egyaránt 3 évre súlyosította. Megállapította továbbá, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, és a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő: a terhelt 2014 márciusában fogvatartott volt egy büntetés-végrehajtási intézet egyik zárkájában.
  1. március végétől – közelebbről meg nem határozható időpontban – több Kúria 3.Bfv.1.407/2023/11-I. 3 alkalommal felszólította a szomszéd zárkában elhelyezett sértett1et arra, hogy az ő zárkáját takarítsa ki. A terhelt egy alkalommal azzal fenyegette meg a sértett1et, hogy ha ezt nem teszi meg, akkor bántalmazni fogja. A sértett1 félt a terhelttől, ezért teljesíttette annak kérését, és több alkalommal kitakarította a zárkáját. A terhelt
  2. április
  3. napján 16 óra körüli időben átment a szomszéd zárkába a sértett1, sértett2 és sértett3 fogvatartott sértettekhez. Ez alkalommal is felszólította a sértett1et, hogy takarítsa ki az ő zárkáját. A sértett1 ennek nem tett eleget, ezért a terhelt kiabálni kezdett vele, és a zárkában tartózkodó sértett3, valamint sértett2 sértettekkel. A terhelt azzal fenyegette a sértetteket, hogy bántalmazni fogja őket. A szóváltás közben jobb kézzel több alkalommal ököllel arcon ütötte a sértett1et, melynek következtében az ajkán 8 napon belül gyógyuló hámsérülése keletkezett. Ekkor odalépett a terhelthez a sértett3, hogy nyugtassa őt, amire a terhelt két kézzel meglökte, és bal kézzel egy alkalommal szájon ütötte, melynek következtében 8 napon belül gyógyuló nyálkahártya-sérülése keletkezett az alsó ajkán. Ezt követően a sértett2 is felszólította a terheltet, hogy hagyjon fel ezzel a viselkedésével, mire a terhelt a fejét egy alkalommal megfejelte, melynek következtében a sértett2 megszédült. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan eltérő minősítés, és a büntetés enyhítése érdekében. [5] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvénysértően minősítette a terhére rótt emberi szabadság elleni bűncselekményt kényszermunka bűntettének, legfeljebb ugyanis az elsőfokú bíróság által megállapított kényszerítés lehetne a törvényes minősítés. [6] Kifejtette, hogy nem valósult meg a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő munkavégzésre kényszerítése. Mindössze arról volt szó, hogy a házirendet betartva, a zárkarend kialakításához szükséges tisztaságot lehetővé tévő takarításra felszólítás történt, mely egyébként nem is tekintendő munkavégzésnek. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.1585/2023/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] Kifejtette, hogy a kényszermunka elkövetéskor (és elbíráláskor) hatályos törvényi tényállása szerint a kiszolgáltatott helyzet kihasználása, illetve az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása vagylagos elkövetési módok, így a kiszolgáltatott helyzet fennállása és kihasználása nélkül is megvalósulhat a bűncselekmény. [9] Utalt rá, hogy a sértett legfeljebb a saját körzetének takarítását volt köteles elvégezni, a terhelt zárkájában ez már nem volt a feladata. A más javára, más érdekkörében elvégzett takarítás egyértelműen munkavégzés, a házirend betartatása pedig nem a fogvatartott terhelt, hanem a büntetés-végrehajtási szervezet hatáskörébe tartozó. Ekként a tényállásban írt erőszak, illetve fenyegetés alkalmazására a terhelt nyilvánvalóan nem volt felhatalmazva. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. Kúria 3.Bfv.1.407/2023/11-I. 4 III. [11] A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-
  3. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A Be. 650. §
(2)bekezdés szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [14] A Be. 659. §
(1)bekezdés értelmében a jogkövetkeztetések, – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] A felülvizsgálati indítványban a terhelt vitatta, hogy a kényszermunka bűntettét követte el, álláspontja szerint a terhére rótt bűncselekmény kényszerítésnek minősül. [17] A Btk. 193. §
(1)bekezdése szerint, aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [18] E bűncselekmény jogi tárgya az emberi szabadság, azon belül is az emberi méltóságból eredő, mindenkit megillető önrendelkezési jog, mely az Alaptörvény 3. cikk
(1)bekezdése szerint védendő alkotmányos alapjog. [19] A rabszolgaság tárgyában, Genfben
  1. évi szeptember 25-én kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló
  2. évi III. törvény
  3. Cikk
  4. pontja szerint: a rabszolgaság az egyénnek az az állapota vagy helyzete, amelyben felette a tulajdonjognak ismérveit vagy egyes ismérveit gyakorolják. [20] A kényszermunka bűncselekményének passzív alanya kiszolgáltatott helyzetű személy, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel való elkövetés esetén bárki más személy. Elkövetési magatartása a munkavégzésre kényszerítés; amely nem más, mint tevés, nem tevés vagy valami eltűrésének előidézése. A munkavégzés rendszeresen végzett tevékenységet jelent, amelyre más kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel kerül sor. [21] A kényszerítés olyan leküzdhetetlen erő, amely képtelenné teszi az akaratnak megfelelő magatartást. [22] Kényszermunka esetén a munkavégzésre kényszerítés – a törvényi tényállás második fordulata szerint – erőszakkal és fenyegetéssel történik. [23] A Btk. az erőszak fogalmát, mértékét nem (egyik bűncselekmény esetében sem) határozza meg. Az erőszak – értelemszerűen – fizikai erő kifejtésével történő ráhatást, támadást jelent. Az erőszaknak nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. A fenyegetésnek pedig élet vagy testi épség ellen kell irányulnia, közvetlennek és – az erőszakhoz hasonlóan – komoly ellenállás leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Kúria 3.Bfv.1.407/2023/11-I. 5 [24] A Btk. a fenyegetés általános fogalmát határozza meg; a fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen [Btk.
  5. §
(1)bekezdés
  1. pont]. [25] A fenyegetés szóban vagy ráutaló magatartással megvalósuló pszichés kényszerítő ráhatás, rendszerint az erőszak kilátásba helyezése. A fenyegetésnek akaratbénítónak, a sértett ellenállását megtörőnek kell lennie. [26] Azt a kérdést, hogy a fenyegetés összhatásában milyen erejű volt, elsősorban a sértett helyzetéből szemlélve kell vizsgálni. Az elkövető részéről elegendő az, ha a fenyegető magatartás kifejtésekor a sértett helyzetét és a fenyegetést esetleg befolyásoló egyéb körülményeit, állapotát ismeri (BH 1983.393.) {Kúria Bfv.II.1.456/2022/
  2. [30]-[34] bekezdés}. [27] Ehhez képest az irányadó tényállás rögzíti, hogy – a terhelt több alkalommal felszólította a sértett1et arra, hogy a terhelt zárkáját takarítsa ki; – ennek nyomatékosítására egy alkalommal azzal fenyegette meg, hogy ha ezt elmulasztja, akkor bántalmazni fogja; – a sértett1 félt a terhelttől, ezért teljesíttette annak kérését, és több alkalommal kitakarította a terhelt zárkáját; – egy másik alkalommal a neki ellenszegülő, a takarítást megtagadó sértett1et bántalmazta. [28] Az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy a terhelt bántalmazással fenyegetve kényszerítette a tőle félő, másik zárkában elhelyezett sértettet a takarításra, amely egyébiránt vitán felül munkavégzésnek tekintendő. [29] Nem sértett törvényt tehát a másodfokú bíróság, amikor a terhelt emberi méltóság elleni bűncselekményét kényszermunka bűntettének [Btk.
  3. §
(1)bekezdés] minősítette, miként a testi épség elleni bűncselekmények testi sértés vétségeként [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] minősítése, illetve a kiszabott büntetés is törvényes. [30] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. november
  2. Kúria 3.Bfv.1.407/2023/11-I. 6 Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.