← Magyarország

Pf.20151/2023/7 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A bíróság által új határozat hozatalának elrendelése abban az esetben szükséges, ha önmagában a jogsértő határozat hatályon kívül helyezése nem elegendő a jogi személy törvényes működésének helyreállításához, illetve az okozott jogsérelem kiküszöböléséhez. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.151/2023/

  1. A felperes: Felperes1 (Cím1.) A felperes képviselője: dr. Vajda Attila ügyvéd (cím5) Az alperes: Alperes1 (cím2) Az alperes képviselője: ügygondnok1 ügyvéd (Cím4.) A per tárgya: egyesületi határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 4.P.20.240/2023/22/III. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: felperes
  2. sorszám alatt Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és mellőzi az új határozat meghozatalának elrendelésére irányuló rendelkezést. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 2 Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 111.500 (egyszáztizenegyezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes
  3. március
  4. napjáig az alperes vadásztársaság tagja volt. [2] Az alperes
  5. március
  6. napján kelt, hatályos Alapszabályának
  7. pontja szerint a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével (…). A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a közgyűlés folytatja le. [3] Az Alapszabály
  8. pontja szerint az alperesnél elnökből és két tagból álló Fegyelmi Bizottság működik, aminek tagjait a közgyűlés öt év időtartamra választja. Az alapító okirat rögzítette, hogy a Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása
  9. szeptember
  10. napjáig szól. [4] Az alperes
  11. március 19-én megtartott közgyűlésén arról határozott, hogy a tisztségviselők
  12. szeptember 9-én lejáró mandátumát
  13. március 24-ig meghosszabbítják. A Fegyelmi Bizottság tagjaira is vonatkozó döntés tartalmát a közgyűlés jegyzőkönyve rögzítette. [5] Az Alapszabály
  14. pontja szerint a Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Szabályzatot készít, mely tartalmazza a fegyelmi vétségeket, a kiszabható fegyelmi büntetéseket és a fegyelmi eljárás részletes szabályait azzal, hogy súlyos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása esetén kizárást nem alkalmazhat, hanem arra indítványt tesz a közgyűlésnek. [6] Az alperes Fegyelmi Szabályzatának
  15. pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az a vadász, aki a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyverhasználatra, a fegyvertartásra, valamint a lőszer tárolására vonatkozó rendelkezéseket megszegi, és egyéb, a vadásztársasági tagsághoz nem méltó magatartást tanúsít, továbbá a vadászati etika szabályait súlyosan vagy ismételten megszegi. A
  16. pont határozza meg a kiszabható fegyelmi büntetéseket, annak e) pontja nevesíti a kizárást. [7] A Pápai Járásbíróság – a Veszprémi Törvényszék 1.Bf.317/2022/9/II. számú végzésével
  17. szeptember 29-én jogerőre emelkedett – 15.B.386/2021/
  18. számú ítéletével a felperest orvvadászat bűntettében bűnösnek mondta ki, és ezért a terhére 300.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 3 [8] A büntetőbíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  19. szeptember 16-án az alperes vadászterületén vadászként tiltott vadászati eszközzel vad elejtésére irányuló tevékenységet végzett. [9] Az alperes elnöke
  20. december 30-án a felperessel szemben fegyelmi eljárást rendelt el, amelynek alapján a Fegyelmi Bizottság az határozat száma2 számú határozatával indítványozta a közgyűlésnél a felperes kizárását a vadásztársaságból. [10] A Fegyelmi Bizottság a határozatában rögzítette, hogy a felperes megsértette az alperes Fegyelmi Szabályzatának
  21. pontját, továbbá a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
  22. évi LV. törvény
  23. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat. Az elkövetett jogsértés tekintetében a fegyelmi határozat utalt a Pápai Járásbíróság és a Veszprémi Törvényszék büntetőügyben hozott döntéseire. [11] A Fegyelmi Bizottság a felperes által elkövetett vétség súlyára hivatkozva alkalmazta a kiszabható legsúlyosabb fegyelmi büntetést. [12] Az alperes közgyűlése a
  1. március 18-án meghozott határozat száma1 számú határozatával a felperest orvvadászat vétsége miatt a tagjai sorából kizárta. [13] A közgyűlési határozat indokolása tartalmazta, hogy a Fegyelmi Bizottság a fegyelmi vétség elkövetését a felperes terhére megállapította, továbbá utalt az indokolás a felperest érintő büntető ítéletekre is. A határozat rögzítette, hogy a meghozatalára titkos szavazás alapján került sor, amely során a közgyűlés 21 igen és 10 nem szavazattal döntött a felperes kizárásáról. [14] A felperes a kereseti kérelmében a közgyűlés
  2. március
  3. napján meghozott, határozat száma1 számú, a tagsági jogviszonyát kizárással megszüntető határozat hatályon kívül helyezését kérte akként, hogy a kérelme az új határozat hozatalának előírására nem terjedt ki. [15] A keresetének jogalapjaként a Polgári törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  5. §-ára, 3:
  6. §-ára hivatkozott. [16] A felperes állította, hogy a támadott közgyűlési határozat – és az annak alapját képező fegyelmi bizottsági határozat is – jogszabálysértő, valamint az alperes létesítő okiratába ütközik. [17] A felperes hivatkozott arra, hogy a támadott határozat a Ptk. 1:
  7. §-ban írt jóhiszeműség és tisztesség elvének, valamint a Ptk. 1:
  8. §
(1)-
(2)bekezdése szerinti elvárhatóság elvének sem felel meg, és a Ptk. 1:
  1. §-ban meghatározott joggal való visszaélés tilalmát is sérti. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 4 [18] Eljárási, formai hibaként hivatkozott arra, hogy a közgyűlés a kizáró határozatot - az Alapszabály VII. fejezetének
  2. pontjában foglaltak sérelmével - nem nyílt szavazással, hanem titkos szavazással hozta meg. [19] A felperes érvelése szerint a kizáró határozat meghozatalára az Alapszabály XI. fejezet
  3. pontját sértő módon került sor: a Fegyelmi Bizottság tagjainak mandátuma ugyanis
  4. szeptember 9-én lejárt, az alperesnél tehát ezen időponttól szabályszerűen működő fegyelmi bizottság nincs, ezért a fegyelmi vétség megállapítására és a kizárás kezdeményezésére nem kerülhetett volna sor. [20] A felperes állította, hogy a közgyűlési határozat a Ptk. 3:
  5. §
(1)-
(2)bekezdésébe ütközik, mivel nem tartalmazza egyértelműen, hogy a kizárást az Alapszabály mely pontjának, vagy melyik közgyűlési határozatnak a súlyos vagy ismételt megszegése alapozza meg; az indokolás kizárólag az első- és másodfokú büntető ítéletre való hivatkozást tartalmaz, amely azonban az Alapszabály szerint nem kizárási ok. [21] Ez utóbbi körülmény egyben tartalmi hibának is minősül, mivel az Alapszabály értelmében a büntetőügyben meghozott ítéletek ténye önmagában nem alapozhatja meg a tagsági jogviszony megszüntetését. [22] A felperes leszögezte, hogy az Alapszabály
  1. pontja értelmében a kizárásra csak az ott írt két esetben van lehetőség. [23] A felperes a közgyűlés által alkalmazott szankciót, a kizárást eltúlzott mértékűnek tartotta figyelemmel arra, hogy 20 éves vadásztársasági jogviszonya alatt korábban fegyelmi eljárás hatálya alatt nem állt. [24] A felperes álláspontja szerint – a támadott határozat hatályon kívül helyezése esetén – az új határozat meghozatalát a bíróság csak ez irányú kereseti kérelem esetén rendelheti el, ilyen indítvány előterjesztésére azonban nem került sor. [25] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult a felperes perköltségben marasztalása mellett. [26] Rámutatott, hogy a felperes a határozat Ptk. 1:
  2. §, 1:
  3. §
(1)-
(2)bekezdésébe, Ptk.1:5.§-ba ütközésével kapcsolatosan sem tényállást, sem jogi érvelést nem adott elő. [27] Az alperes a formai hibák tekintetében azzal érvelt, hogy a szavazás titkos vagy nyílt formája a szavazás eredményét nem befolyásolta, a közgyűlés a felperes kizárását támogatta, ebből következően a jogsértés olyan csekély súlyú, amely az alperes jogszerű működését nem veszélyezteti, ezért a kizáró határozat hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 5 [28] A Fegyelmi Bizottság tagjainak lejárt mandátuma tekintetében azzal érvelt, hogy a 2022. március 19-én megtartott közgyűlésen a megbízatásukat 2023. március 24. napjáig meghosszabbították. Ennek az illetékes törvényszék felé való bejelentésére nem került sor, ez azonban nem teszi jogsértővé a Fegyelmi Bizottság eljárását és döntését. [29] Az alperes kifejtette, hogy a támadott közgyűlési határozat nem sérti a Ptk. 3:70. §
(1)-
(2)bekezdését, mivel a kizárás okaként a fegyelmi vétség megállapítását, az orvvadászatnak minősülő bűntett megvalósítását jelöli meg, bizonyítékként pedig a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletekre hivatkozott. [30] A kizáró határozattal szemben előterjesztett tartalmi kifogással kapcsolatosan arra hivatkozott az alperes, hogy a Fegyelmi Szabályzat
  1. pontja fegyelmi vétségként szabályozta a vadgazdálkodásra, vadászatra, fegyverhasználatra, fegyvertartásra, valamint a lőszer tárolására vonatkozó rendelkezések megszegését, a Fegyelmi Szabályzat
  2. és
  3. pontja alapján pedig a fegyelmi vétség miatt a kizárás alkalmazható volt. [31] Az Alapszabály XI. fejezet
  4. pontja tehát kiegészíti a kizárásról rendelkező VII. fejezet
  5. pontját, azaz az Alapszabály VII. fejezet
  6. pontjában felsorolt eseteken kívül a súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén is helye lehet a kizárásnak. [32] Az alperes a határozat hatályon kívül helyezése esetére új határozat meghozatalának elrendelését kérte. [33] A Veszprémi Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes
  7. március 18-án kelt határozat száma1 számú határozatát hatályon kívül helyezte és új határozat meghozatalát rendelte el. [34] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 606.370 Ft perköltséget. [35] Az elsőfokú bíróság - a felperes által felhozott eljárási szabálysértéseket vizsgálva – kifejtette, hogy a
  8. március 19-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyve igazolja, hogy a közgyűlés a tisztségviselők, köztük a Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak lejáró mandátumát
  9. március 24-ig meghosszabbította. [36] A törvényszék rámutatott, hogy a Ptk-nak a jogi személy döntéshozó szervére, határozatára vonatkozó, valamint a közgyűlési jegyzőkönyv jelenléti ívére vonatozó szabályaiból, és a Ptk. 3:
  10. §
(1)-
(2)bekezdéseinek rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy nemcsak az alakszerű határozat alapján, hanem abban az esetben is megállapítható a közgyűlés adott napirendi pontban meghozott döntése, ha a jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik a napirendi pont megtárgyalása, és az azzal kapcsolatosan előterjesztett határozati javaslatra vonatkozó szavazás eredménye. [37] Nincs jelentősége annak, hogy a Fegyelmi Bizottság mandátumának meghosszabbítását az Alapszabályban nem vezették át (Ptk.3:21.§.), illetve a civil szervezetek Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 6 nyilvántartásában sem tüntették fel, ugyanis a civil szervezet döntései a tagokat a szervezet belső jogviszonyaiban a döntés meghozatalától kötik, továbbá a Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztásához – így mandátumuk meghosszabbításához - a nyilvántartó bíróság jóváhagyása nem szükséges, és a fegyelmi bizottsági tagok személye sem nyilvántartási adat. [38] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes az indokolási kötelezettségének is – a szükséges, egyben elégséges mértékben - eleget tett. [39] A közgyűlés határozatának indokolásából ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a kizárás alapjául a fegyelmi vétség megvalósítása, az orvvadászat elkövetése szolgált, amelyet a jogerős elítélés ténye bizonyít. A közgyűlési határozat visszautal a Fegyelmi Bizottság határozatára, amely - a fentieket részletezve - további indokolást tartalmaz. [40] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának módja (nyílt vagy titkos szavazás) olyan, az eljárás alá vont személy tisztességes eljáráshoz fűződő jogait biztosító, garanciális szabály, amelynek megszegése a jogsértő határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után. [41] A civil szervezet tagjai - az egyesülés szabadsága alapján - maguk mérlegelhetik és határozhatják meg azt, hogy a tagkizárásra milyen döntési formában kerülhet sor: a jelen esetben az alperes tagjai ezt lényeges körülménynek tekintették, és akként szabályozták, hogy a kizárásról csak nyílt szavazással hozható döntés. Az Alapszabály VII. fejezetének 3. pontjában foglaltak megszegése tehát az ügy érdemére kihatóan tette jogsértővé a kizáró határozatot. Ezen garanciális szabály megszegése esetén a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdése nem alkalmazható. [42] Az alperes azon védekezése, miszerint korábban is sor került már nyílt szavazás helyett titkos szavazásra, az Alapszabály VII.
  1. pontját nem írhatja felül, így a kizáró határozatot nem teszi jogszerűvé. [43] A határozat tartalmi okok alapján történő megtámadása körében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az Alapszabály és a Fegyelmi Szabályzat együttes értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a tagkizárásra két módon van lehetőség: egyrészt az Alapszabály VII. fejezet
  2. pontjában írt esetekben; másrészt pedig az Alapszabály XI. fejezet
  3. pontja alapján a fegyelmi eljárás keretei között kiszabott fegyelmi szankcióként. Az Alapszabály ugyanis kifejezetten feljogosítja a Fegyelmi Bizottságot arra, hogy súlyos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása esetén a tag kizárását indítványozza a közgyűlésnek. [44] A kizárás, mint túlzott mértékű szankció alkalmazásával kapcsolatos felperesi érvelésre tekintettel a törvényszék kifejtette, hogy a civil szervezetek a magánautonómia elvén működnek, ezért a bíróság kizárólag a határozat/döntés alapszabályba, vagy jogszabályba ütközése esetén gyakorolhat kasszációs jogot, a szankció arányossága tekintetében a civil szervezet döntését nem mérlegelheti felül. [45] A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes az Alapszabályban rögzített, és garanciális szabálynak minősülő szavazási mód megsértésével Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 7 döntött a felperes kizárásáról, ezért a Ptk. 3:
  4. §
(1)bekezdése alapján a kizáró határozat hatályon kívül helyezése indokolt. [46] A törvényszék – a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdésében biztosított mérlegelési lehetőséggel élve - új határozat meghozatalát rendelte el figyelemmel arra, hogy a kizárásra kétlépcsős eljárásban került sor, ilyen módon a kizárást elrendelő és Alapszabályba ütköző, közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése miatt a Fegyelmi Bizottság által a fegyelmi vétség elkövetésére tekintettel a közgyűlés felé előterjesztett kizárási indítvány elbírálatlan maradt. [47] A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és az új határozat meghozatala elrendelésének mellőzését kérte. [48] Az ítélet indokolásának megváltoztatását is indítványozta akként, hogy a hatályon kívül helyezés indokaként a kereseti kérelemben megjelölt valamennyi formai és tartalmi okot kérte feltüntetni. A perköltségre igényt tartott. [49] A felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdésébe, 3:70 §
(1)-
(4)bekezdésébe, a Ptk. 1:3. §, 1:4 §
(1)és
(2)bekezdésébe és a Ptk. 1:5 §-ba ütközik. [50] Hangsúlyozta, hogy őt - a kizárás miatt - ért jogsérelem a határozat hatályon kívül helyezésével kiküszöbölhető volt, ezért a kereseti kérelme kizárólag erre irányult. Az új határozat meghozatalának elrendelése nem volt indokolt, a határozathozatalra az alperes közgyűlésének bírósági rendelkezés nélkül is lehetősége van. Az új határozat meghozatalának elrendelése csak abban az esetben indokolt, ha ez a felperest ért jogsérelem kiküszöböléséhez szükséges. [51] Ezt követően a felperes - az ítélet indokolásának megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelme alátámasztására - az elsőfokú eljárásban előadott érveit megismételve hivatkozott a Fegyelmi Bizottság tagjai mandátumának lejártára, valamint a kizáró határozat indokolásának hiányosságaira. [52] A felperes a fellebbezésében is kifogásolta, hogy az alperes a támadott határozatában elmulasztotta megjelölni, hogy a kizárásra melyik alapszabályi rendelkezés vagy melyik közgyűlési határozat megszegése adott alapot. Ismételten kiemelte, hogy ez a szankció csak az Alapszabály VII. fejezet
  1. pontjában írt esetekben alkalmazható, a büntető ügyben meghozott ítélet önmagában nem alapozza meg a tagsági jogviszony kizárással történő megszüntetését. [53] Fenntartotta azon álláspontját, hogy a kizárás kivételesen alkalmazható szankció, amelyre csak kiemelten súlyos, és az egyesület létét befolyásoló magatartás következményeként kerülhet sor, ezért alkalmazása a jelen esetben nyilvánvalóan aránytalan, eltúlzott és jogsértő. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 8 [54] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseinek helybenhagyására irányult a felperes perköltségben marasztalása mellett. [55] Az alperes kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a vonatkozó anyagi és eljárásjogi jogszabályokat betartva – a fellebbezéssel érintett körben – jogszerű és érdemben helytálló döntést hozott, a kereseti kérelmen nem terjeszkedett túl. [56] Az alperes a Ptk. 3:
  2. §-t és a 3:
  3. §
(1)és
(3)bekezdéseit felhívva hangsúlyozta, hogy a bíróság mérlegelési körébe tartozik annak megítélése, hogy a jogsértő határozat hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – akár az erre irányuló kereseti kérelem hiányában is - mikor szükséges új határozat meghozatalát elrendelni. Erre akkor kerülhet sor, ha a hatályon kívül helyezés következtében a jogi személy működése törvénysértővé válik, és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő működés feltételei csak az új határozat hozatalával biztosíthatók; továbbá akkor, ha a határozat hatályon kívül helyezésére tekintettel olyan helyzet alakul ki, amely az érintett napirendi pontban hozandó döntés hiányában további jogsértő állapot fennmaradását jelenti, vagy jogi értelemben szükséges az újabb határozat meghozatala. [57] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kizárás kétlépcsős módja miatt – a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére tekintettel – nem mellőzhető a már meghozott fegyelmi határozattal fegyelmi vétségben marasztalt felperes kizárására vonatkozó indítvány alperes közgyűlése általi elbírálása, és a bíróság ezen határozat meghozatalára vonatkozó ítéleti rendelkezése. [58] Az indokolás megváltoztatására (is) irányuló fellebbezésben a felperes által ismételten felhozott tartalmi és formai kifogásokat az alperes az általa az elsőfokú eljárásban kifejtett, és a fentiekben már ismertetett indokokkal cáfolta. [59] Az alperes a felperes által a másodfokú eljárásban felszámított ügyvédi munkadíj mérséklését arra tekintettel kérte, hogy a fellebbezésben túlnyomórészt az elsőfokú eljárás során előadottak szó szerinti megismétlésére került sor. [60] A fellebbezés nagyobb részben megalapozott. [61] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva (Pp. 370. §
(1)bekezdés) megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból téves jogi következtetés levonásával rendelte el - a támadott határozat hatályon kívül helyezése mellett – az új határozat meghozatalát. [62] A támadott határozat hatályon kívül helyezésének alátámasztására a keresetben a szavazási mód megsértésén túl hivatkozott egyéb okok alaptalanságát kifejtő, elsőfokú ítéleti érveléssel azonban az ítélőtábla egyetértett. [63] A Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése - a jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütköző határozat hatályon kívül helyezése esetén - a bíróság mérlegelésére bízza annak eldöntését, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 9 hogy az új határozat meghozatalának elrendelése szükséges-e, függetlenül attól, hogy erre irányuló kereseti kérelem előterjesztésére sor került-e. [64] Az új határozat hozatalának elrendelése a bíróság által abban az esetben szükséges, ha önmagában a határozat hatályon kívül helyezése nem elegendő a jogi személy törvényes működésének a helyreállításához, illetve az okozott jogsérelem kiküszöböléséhez. [65] A jelen esetben azonban a felperes kizárásáról rendelkező, jogsértő közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésével az alperes szervezet törvényes működése helyreállt, a felperesnek okozott jogsérelem orvoslást nyert; ugyanakkor a Fegyelmi Bizottság - jelenleg is hatályos - határozat száma2 számú határozatában megfogalmazott, a felperes kizárására irányuló indítvány elbírálására a vadásztársaság belső eljárási rendje az irányadó. [66] Az Alapszabály VII. fejezet 3.pontjában és a XI. fejezet
  1. pontjában foglaltak értelmében a Fegyelmi Bizottság által megállapított fegyelmi vétség elkövetése miatt indítványozott szankcióról, a kizárásról a közgyűlésnek kell döntenie a bíróság új határozat hozatalára irányuló, külön rendelkezése hiányában is. Emiatt az elsőfokú bíróság ezen rendelkezése szükségtelen, ezért azt az ítélőtábla mellőzte. [67] A felperesnek a fellebbezésében kifejtett, az ítélet indokolását támadó érvelését az ítélőtábla nem fogadta el, és - a kizáró határozat hatályon kívül helyezésének a fellebbezéssel nem támadott indokát nem vizsgálva - a keresetben felsorolt, egyéb formai és tartalmi okok körében az elsőfokú ítéleti érveléssel egyetértett. [68] A fentiekre tekintettel a fellebbezésben ismételten felhozott formai hibák cáfolata körében az elsőfokú ítélet [25] - [28] bekezdéseiben, valamint a tartalmi hiányosságok cáfolata körében az ítélet [32] - [34] bekezdéseiben kifejtett, és a fentiekben már ismertetett érvek megismétlését mellőzi. [69] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - az új határozat hozatalára vonatkozó ítéleti rendelkezés mellőzésével - a Pp.
  2. §
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta, míg az elsőfokú ítélet indokolásának a fellebbezéssel érintett – a kizáró határozat hatályon kívül helyezésének további indokaira vonatkozó - részét helybenhagyta. [70] Az ítélőtábla a nagyobb részben pervesztes alperest a Pp. 83.§.
(2)bekezdése alapján kötelezte a 48.000 forint fellebbezési illetékből, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján – a jogi képviseleti tevékenységgel arányosan mérsékelt összegben - megállapított 63.500 forint ügyvédi munkadíjból álló, összesen 111.500 forint másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,
  1. február
  2. Dr. Maurer Ádám sk. sk. Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Zsitva Ágnes Győri Ítélőtábla III.Pf.20.151/2023/7 a tanács elnöke 10 előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.