Bfv.193/2022/9 – Kúria

(2a)bekezdése alapján a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően határozza meg, a határozott ideig tartó kiutasítás tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese lehet, de legalább 2 év. Erre figyelemmel törvénysértő a három év szabadságvesztés büntetés mellett a 7 év kiutasítás kiszabása. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.III.193/2022/

1. felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Budapest tanácsülés
2. szeptember
3. embercsempészés bűntette Terhelt(ek): I. rendű II. rendű III. rendű Első fok: Komáromi Járásbíróság, 6.B.6/2021/78., ítélet, előkészítő ülés,
4. szeptember 30., jogerő: I. rendű terhelt
5. október 26., II. rendű terhelt
6. november 9., III. rendű terhelt
7. december
8. Az indítvány előterjesztője: Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terheltek javára Rendelkező rész Kúria 3.Bfv.193/2022/9 2 A Kúria az embercsempészés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komáromi Járásbíróság 6.B.6/2021/
9. számú ítéletét megváltoztatja: az I. rendű terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 6 (hat) évre, a II. rendű terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 6 (hat) évre, a III. rendű terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 6 (hat) évre enyhíti. Egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 22.819 (huszonkettőezer-nyolcszáztizenkilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Komáromi Járásbíróság a
10. szeptember
11. napján tartott előkészítő ülésen kihirdetett 6.B.6/2021/
12. számú ítéletével az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ezért az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terheltet egyaránt 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 7 év kiutasításra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatóak feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] A bíróság ítélete az I. rendű terhelt esetében 2021. október 26. napján, a II. rendű terhelt esetében 2021. november 9. napján, a III. rendű terhelt esetében 2021. december 7. napján jogerőre emelkedett. II. Kúria 3.Bfv.193/2022/9 3 [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség 2022. január 27. napján Bf.34/2022/1. számon felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapítva, a kiutasítás tartamának törvénysértő meghatározása miatt. [4] Indokai szerint a kiutasítás tartama azért törvénysértő, mert az az elkövetéskori Btk. rendelkezései szerint legfeljebb 10 év volt, míg az elbíráláskor hatályos – a Btk. 2. §

(2)bekezdése alapján enyhébb elbírálást biztosító – Btk. 60. §

(2a)bekezdése szerint a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese. [5] A főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot tanácsülésen változtassa meg, és a kiutasítás tartamát a terheltek esetében 6-6 évre mérsékelje. [6] A Legfőbb Ügyészség

1. március
2. napján kelt BF.146/2022/
3. számú átiratában a felülvizsgálati indítvány indokait azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy a támadott határozat a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében jogerősítési záradékkal ugyan nincs ellátva, de az iratok alapján megállapíthatóan ugyancsak jogerőre emelkedett. [7] Álláspontja szerint a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
4. évi XLIII. törvény
5. §

(2)bekezdésének módosítása alapján

1. január 1-től a Btk.
2. §

(2a)bekezdése értelmében embercsempészés esetén a kiszabott szabadságvesztés mellett is kötelező a kiutasítás kiszabása, amennyiben a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti kivételek nem állnak fenn. A kiutasítás mellőzésére okot adó kivétel a jelen ügyben nincs. [8] Hivatkozott arra, hogy a

1. január
2. napját megelőzően elkövetett embercsempészés esetén az alapügyben eljárt bíróság a Btk. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés hivatalbóli vizsgálatát ugyan elmulasztja, de az elkövetéskor hatályos Btk.
3. §

(1)bekezdése alapján – a nem kötelező rendelkezés ellenére – úgy dönt, hogy a terheltet kiutasítja Magyarország területéről, akkor az új szabályozás szerint kötelező rendelkezés a terheltre nem lesz kedvezőtlenebb. A

1. január
2. napjával hatályba lépett rendelkezést ezért a kiutasítás tartamának szempontjából is össze kell hasonlítani az elkövetéskor irányadó rendelkezésekkel, és ennek alapján az állapítható meg, hogy az elbíráláskor irányadó új büntetőtörvény a tartam tekintetében kedvezőbb a terheltre. [9] A kiutasítás tartamára vonatkozó szabályok az elbíráláskor tehát a Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján kedvezőbbek, ezért a kiszabott 7 év törvénysértő. [10] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen eljárva változtassa meg a megtámadott határozatot, a kiutasítás büntetés tartamát – mindhárom terhelt tekintetében – hat évre enyhítse, egyebekben az ítéletet hatályában tartsa fenn. III. [11] A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség – Legfőbb Ügyészség által kiegészített – felülvizsgálati indítványa alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §ban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.193/2022/9 4 [13] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpont]. [14] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a

(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §

(5)bekezdés]. [15] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). [16] Törvénysértő büntetés címén – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja szerinti – felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében (XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. [17] Kétségkívül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa alkalmazott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam meghatározása esetén pedig nem azzal egyező mértékben határozza meg. [18] A terheltek terhére rótt bűncselekmény befejezésének időpontja 2020. február 5. napja. [19] A Btk. ekkor hatályos 59. §

(1)bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. [20] A 60. §

(1)bekezdése szerint a kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. Az említett törvényhely

(2)bekezdése értelmében a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. [21] A kiutasításra vonatkozó szabályok az embercsempészés bűntette tekintetében nem tartalmaztak eltérő, speciális rendelkezést. [22] A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 47. §

(2)bekezdése

1. január
2. napjától hatályosan a Btk. szövegébe iktatta a Btk.
3. §

(2a)bekezdését, melynek értelmében a határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C. §), valamint az embercsempészés (353. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. [23] A Btk. 2. §

(1)bekezdése kimondja, hogy a bűncselekményt – a

(2)-

(3)bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni. A

(2)bekezdés alapján, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. [24] Az új büntetőtörvény alkalmazandóságát az adott ügyben eljáró bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, ennek során pedig a kedvezőbb elbírálás lehetősége a törvény összhatása alapján vizsgálandó. Kúria 3.Bfv.193/2022/9 5 [25] Az elkövetéskor hatályos Btk. 59-60. § alapján az embercsempészés bűntette esetén a kiutasítás kiszabása nem volt kötelező, a 2021. január 1. napjával hatályba lépett, a Btk. 60. §

(2a)bekezdésében foglalt rendelkezés a kiutasítást már kötelezően előírja. [26] Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. rendelkezése szerint is ki kell(ett) utasítani Magyarország területéről azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, az embercsempészés elkövetői esetén az új szabályozás kiutasításra vonatkozó kötelező rendelkezése nem tekinthető kedvezőtlenebbnek. Ennek okán a 2021. január 1. napjával hatályba lépett rendelkezést a kiutasítás tartamának szempontjából is össze kell vetni az elkövetéskor irányadó rendelkezésekkel. [27] Az elkövetéskor irányadó Btk. 60. §

(2)bekezdése szerint a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év, míg az elbíráláskor irányadó Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően határozza meg, a határozott ideig tartó kiutasítás tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese lehet, de legalább 2 év. [28] A jelen ügyben a bíróság jogerős ítéletében a terheltekkel szemben három-három év szabadságvesztés büntetést szabott ki, ezért a kiutasítás büntetés kiszabható legmagasabb tartama – a szabadságvesztés tartamára figyelemmel – hat év lehet. [29] A bíróság valamennyi terhelttel szemben hét év kiutasítást szabott ki, ami az alkalmazandó törvény kötelező rendelkezését sérti. [30] A Kúria – az ügyészség felülvizsgálati indítványában foglalt indokokkal egyetértve – megállapította, hogy a terheltekkel szemben kiszabott kiutasítás tartama törvénysértő. [31] A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértés, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655.§

(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta: a terheltek Magyarország területéről történő kiutasításának tartamát a Btk. 2. §

(2)bekezdés második fordulatára tekintettel, a Btk. 60. §

(2a)bekezdése szerint hat évre mérsékelte. [32] Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján mindhárom terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [33] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §

(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. [34] A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [35] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon Kúria 3.Bfv.193/2022/9 6 jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be.656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. szeptember
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző