Bfv.514/2023/17 – Kúria

(2a)bekezdése szerint a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően meghatározza. Eszerint a határozott ideig tartó kiutasítás tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese lehet, de legalább két év. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.514/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. november
3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 és társa (Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelt) Elsőfok: Mátészalkai Járásbíróság, 2.B.127/2021/5., tárgyalás, ítélet,
4. szeptember
5. (jogerő:
6. szeptember 22.) Másodfok: Az indítvány előterjesztője: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: az I. és a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mátészalkai Járásbíróság 2.B.127/2021/
7. számú ítéletét megváltoztatja, és a Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 4 (négy) - 4 (négy) évre enyhíti. Kúria 1.Bfv.514/2023/17-I 2 Egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült (százhuszonnyolcezer-százkét) forint bűnügyi költséget az állam viseli. 128.102 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Mátészalkai Járásbíróság a
8. szeptember
9. napján meghozott és kihirdetett 2.B.127/2021/
10. számú ítéletével Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
12. §

(1)bekezdés]. Ezért az I. rendű és a II. rendű terheltet egyaránt 2 év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 5 év Magyarország területéről történtő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását az I. rendű és a II. rendű terhelt vonatkozásában is 5 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a terheltek által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Döntött a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú ítélet fellebbezés hiányában 2021. szeptember 22. napján mindkét terhelt tekintetében jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a SzabolcsSzatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 651. §

(2)bekezdés a) pontja alapján, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontjában meghatározott okból. [4] Indokolásában kifejtette, hogy a bűncselekmény elkövetéskor és az elbíráláskor egyaránt hatályos Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján embercsempészés bűntette esetén szabadságvesztés mellett a kiutasítás kiszabása nem mellőzhető. A kiutasítás tartamát a büntető törvény mérlegelést nem tűrő rendelkezése a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszeresében, de legalább két évben határozza meg. [5] Ebből következően a terheltekkel szemben kiszabott 5-5 év tartamú kiutasítás törvénysértő, ugyanis a járásbíróságnak a mérlegelést nem tűrő törvényi rendelkezésre tekintettel a kiutasítás tartamát a 2 év szabadságvesztéshez igazodóan 4 évben kellett volna meghatároznia. Álláspontja szerint az anyagi jogszabálysértés a felülvizsgálati eljárásban kiküszöbölhető, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására nincs indok. [6] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a Mátészalkai Járásbíróság 2.B.127/2021/

1. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt Kúria 1.Bfv.514/2023/17-I 3 tekintetében változtassa meg, a velük szemben kiszabott kiutasítás tartamát enyhítse 4-4 évre, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.522/2023/
2. számú átiratában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát – indokaival egyetértve – fenntartotta. [8] Kiemelte, hogy a Btk.
3. §

(2a)bekezdése alapján a kiutasítás a szabadságvesztés kétszeresénél hosszabb tartamban csak akkor szabható ki, ha a szabadságvesztés kétszeresének eredményeként megállapított tartam a két évet nem érné el. Jelen esetben azonban a bíróság a jogerős ítéletben mindkét terheltet 2 év szabadságvesztésre ítélte, így a kiutasítás tartama 4 év. [9] Erre tekintettel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészséggel egyező indítványt tett. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be.

1. §-a alapján a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő, kizárólag a Be.
2. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Be.
3. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [13] A Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a bíróság a jogerős ítéletben a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [14] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben rögzített és a felülvizsgálat során kötelezően irányadó tényállás alapján a cselekmény jogi minősítése törvényes. [15] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja alapján a kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [16] Törvénysértő büntetés címén tehát az olyan anyagi jogi szabály megszegése jelent felülvizsgálati okot, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében (XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. [17] Kétségtelenül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa megválasztott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam törvényi előírása esetén pedig nem azzal egyező mértékben állapítja meg. [18] A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályos büntető törvény szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt Magyarország területére nem térhet vissza [Btk. 59. §

(1)bekezdés]. [19] A Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján az embercsempészés (Btk.

1. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
2. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. [20] A jogerős ítéleti tényállás és a törvényes minősítés alapján az I. rendű és II. rendű terhelttel szemben a kötelezően alkalmazandó kiutasítás feltételei fennálltak, a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdésében foglalt – kiutasítást kizáró – ok egyik terheltnél sem merült fel. Ekként Kúria 1.Bfv.514/2023/17-I 4 Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelttel szemben a kiutasítás mint büntetési nem megválasztása törvényes. [21] Ugyanakkor a törvény a kiutasítás tartamára vonatkozóan kötelező előírást is tartalmaz, amely szerint az a szabadságvesztés tartamának kétszerese. E tartamnál hosszabb kiutasítás kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a kétszerezés eredményeként megállapított tartam a két évet nem érné el. [22] Mivel a kiutasítás tartama a törvényben mérlegelést meg nem engedően meghatározott, tehát az attól való eltérésre nincs törvényi lehetőség, az I. rendű és II. rendű terhelttel szemben kiszabott 5 év kiutasítás sérti a Btk. 60. §

(2a)bekezdésében meghatározott kötelező szabályt. [23] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont]. Ez alól határoz meg kivételt a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [24] Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartama a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama alapján – mérlegelés és további vizsgálat nélkül – meghatározható, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására nincs ok. [25] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen – a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta akként, hogy a Magyarország területéről történő kiutasítás tartamát a Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelt vonatkozásában egyarát 4 évre enyhítette. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [27] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be.
2. §

(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [28] V. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. [29] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §

(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. november
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró Kúria 1.Bfv.514/2023/17-I 5