← Magyarország

Pfv.20323/2025/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A fogyasztói szerződésben foglalt szerződési feltétel tisztességtelensége csak akkor eredményezheti a szerződés egészének érvénytelenségét, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. II. Amennyiben a kölcsönszerződés több, egymástól függetlenül is alkalmazható felmondási ok kikötését tartalmazza, bármelyik alapot adhat a kölcsönszerződés felmondására. Ha e szerződéses kikötések (felmondási okok) közül egy tisztességtelennek bizonyul, az egyéb szerződéses rendelkezések alapján a felmondási jog gyakorolható, mivel a szerződés többi, a tisztességtelenséggel nem érintett része változatlan tartalommal köti a feleket. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.20.323/2025/

  1. szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperesek: Felperes1 (Cím2) I. rendű Felperes2 (Cím2) II. rendű Felperes3 (Cím3) III. rendű A felperesek képviselője: Kerekes és Társai Ügyvédi Iroda (Cím2, ügyintéző: dr. Ölveczky István ügyvéd) Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 Az alperes: 2 Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző: dr. Szabó Tamás ügyvéd) A per tárgya: jogkövetkezményei szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása és A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.634.891/2024/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 17.P.20.593/2024/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 3 [1] Az alperes mint hitelező és a III. rendű felperes mint adós
  4. február 24-én lakásvásárlási kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperes 104.823,15 svájci frank összegű kölcsönt nyújtott a III. rendű felperesnek 180 hónap futamidőre. [2] A szerződés VII.
  5. pontja egyebek mellett tartalmazta, hogy a bank a kölcsönszerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani: - a Polgári Törvénykönyv
  6. §-ában felsorolt bármely esetben, - ha az adós a jelen kölcsönszerződés bármely rendelkezését megszegi, ideértve különösen a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem, vagy késedelmes teljesítését. [3] A
  7. február 24-én közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban a III. rendű felperes kötelezettséget vállalt a kölcsön és járulékai visszafizetésére, és néhai Ö. az adós kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettsége teljesítéséért készfizető kezességet vállalt. [4] Az alperes
  8. szeptember
  9. napján a kölcsönszerződést magánokiratban felmondta az Általános Üzleti Feltételek 18.
  10. pontjában meghatározott jogával élve arra hivatkozással, hogy a III. rendű felperes a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségeinek többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget. A közjegyző
  11. június
  12. napján az alperes magánokirati felmondását megerősítő nyilatkozatát közokiratba foglalta. [5] A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  13. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: DH1 tv.) rögzített elszámolás szabályairól és egyéb rendelkezésekről szóló
  14. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) értelmében az alperes elszámolt a III. rendű felperessel. [6] Az alperes a III. rendű felperessel és néhai Ö-vel, valamint a II. rendű felperessel szemben közvetlen végrehajtást kezdeményezett. [7] Az I. rendű felperes tulajdonjogát az ingatlan 29/50 tulajdoni hányadára
  15. december 7-én, a II. rendű felperes tulajdonjogát az ingatlan 21/50 tulajdoni hányadára
  16. május 30-án vétel jogcímén jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a III. rendű felperes és az alperes között
  17. február 24-én létrejött kölcsönszerződés VII.
  18. pontjának második bekezdése azon rendelkezése, amely szerint „ha az adós a jelen kölcsönszerződés bármely rendelkezését megszegi, ideértve különösen a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem vagy késedelmes teljesítését” érvénytelen. Utaltak arra, hogy az Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 4 érvénytelenség jogkövetkezménye a DH2 tv.
  19. §

(1)bekezdése alapján az, hogy a felek közötti szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 239. §
(2)bekezdése alapján nem dől meg, azaz az érvénytelen rész nélkül továbbra is teljesítendő, továbbá tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződés nem volt felmondható, a közjegyző előtt
  1. június
  2. napján kelt közokiratba foglalt felmondás joghatás kiváltására nem alkalmas. [9] A felperesek érvelése szerint a tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelen, ezért a szerződésből kiesik, a kiesett rendelkezést a bíróság nem jogosult a Ptk. diszpozitív rendelkezésével (régi Ptk.
  3. §) helyettesíteni [Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-80-82/
  4. számú ítélete]. A felperesek egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a további megállapításokat nem önálló megállapítási keresetként, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményeként érvényesítik a DH2 tv.
  5. § alapján. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban meghozott ítéletével az I. és II. rendű felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a III. rendű felperes és az alperes között
  6. február 24-én létrejött kölcsönszerződés VII.
  7. pont második bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint „ha az adós a jelen kölcsönszerződés bármely rendelkezését megszegi, ideértve különösen a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem vagy késedelmes teljesítését”, érvénytelen; a szerződés érvénytelenségi ok által nem érintett további részei érvényesek; amelynek következtében a közjegyző
  8. június
  9. napján kelt közokiratba foglalt felmondása joghatás kiváltására nem alkalmas. [12] Határozatának indokolása szerint a keresetet a fogyasztókkal kötött szerződésben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv), a régi Ptk. rendelkezései, valamint a DH2 tv.
  10. §
(1)bekezdése alapján bírálta el. Kitért arra, hogy az érvénytelenség általános jogkövetkezményeit nem a teljes szerződésre, csak a szerződés érvénytelenségi ok által érintett részére kell alkalmazni. A szerződés érvénytelenségi ok által érintett részéhez, az érvénytelen kikötéshez fűződő joghatás – a kikötés érvényessé nyilvánítása nélkül – nem állhat be, arra jogosultságot alapítani nem lehet. Kiemelte: a szerződés érvénytelenségi ok által nem érintett részei azonban érvényesek, a szerződés az érvénytelen rész nélkül, változatlan tartalommal köti a feleket. [13] Megállapította, hogy a kereset a DH2 tv. 37. §
(1)bekezdésének megfelel, de ennek előterjesztésére csak a szerződést kötő III. rendű felperes jogosult, ezért az I. és II. rendű felperes keresetét kereshetőségi jog hiányában elutasította. [14] A III. rendű felperes keresetét megalapozottnak találta és megállapította, hogy a kölcsönszerződés VII.1. pontjának keresettel támadott rendelkezése tisztességtelen a régi Ptk. 209/B. §
(1)bekezdése szerint. Megítélése szerint e rendelkezés a szerződő felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. A Kúria 4/
  1. PJE Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 5 határozata IV.
  2. pontjában foglaltakat és az EUB C-421/
  3. számú ítéletét is figyelembe véve úgy foglalt állást, hogy a szerződés VII.
  4. pontja – amely nem tartalmazza, hogy mely összegű vagy mely mértékű fizetési kötelezettség elmulasztása jár a szerződés felmondásával – tisztességtelen. Kifejtette, hogy a kölcsönszerződés azonban a tisztességtelen rész elhagyásával is teljesíthető. [15] Az elsőfokú bíróság a DH2 tv.
  5. §
(1)bekezdésére figyelemmel helytállónak találta a III. rendű felperes jogkövetkezmény levonása iránti kérelmét, amely szerint a szerződéses rész kiesése következtében a közjegyző közokiratba foglalt felmondás joghatás kiváltására nem alkalmas. [16] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a „szerződés érvénytelenségi ok által nem érintett további részei érvényesek; melynek következtében a közjegyző
  1. június
  2. napján kelt közokiratba foglalt felmondás joghatás kiváltására nem alkalmas” mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [17] Határozatának indoklása szerint a felperesek anyagi jogszabályokon alapuló megállapítást kértek, ezért a megállapítási keresetnek a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(3)bekezdésében írt feltételeit az elsőfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia. [18] Rögzítette, hogy a perbeli kölcsönszerződés a DH2 tv. hatálya alá tartozik. Ennek 37. §
(1)bekezdése azonban – a másodfokú bíróság megítélése szerint – akkor irányadó, ha a DH1 és DH2 tv. hatálya alá tartozó szerződést érintő érvénytelenségi ok a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezi, vagy ha a fogyasztói szerződés részbeni érvénytelensége folytán (valamely szerződéses kikötés érvénytelensége miatt) az egész szerződés érvényessége megdől a régi Ptk. 239. §
(2)bekezdése szerint. Kifejtette, hogy az érvénytelenség DH2 tv. 37. §
(2)bekezdésében meghatározott jogkövetkezményei valamelyikének alkalmazhatósága és kérelmezésének szükségessége azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szerződést – akár részleges érvénytelenség okán is – érvényessé vagy hatályossá kell nyilvánítani, mert a szerződésből eredő, a főszolgáltatást érintő kölcsönös szolgáltatások alapján teljesített vagyonmozgások helyreállítása szükséges, a felek közötti elszámolással. [19] Utalt arra, hogy jelen esetben a felperesek a III. rendű felperes és az alperes között létrejött kölcsönszerződés egyik felmondási okra vonatkozó szerződéses rendelkezése érvénytelenségét kérték megállapítani. Kiemelte: e szerződéses kikötés érvénytelensége ugyan a kölcsönszerződés részbeni érvénytelenségét eredményezi [régi Ptk. 239. §
(2)bekezdés], azonban az egész szerződés nem dől meg. Az érvénytelen szerződéses rendelkezés a kölcsönszerződésből kiesik, a kölcsönszerződés azonban a tisztességtelen szerződéses rendelkezés nélkül is teljesíthető. A DH2 tv. 37. §
(1)bekezdésében kötelezően előírt jogkövetkezményeket ezért ez esetben nem tartotta alkalmazhatónak, mert nincs mit érvényessé, vagy hatályossá nyilvánítani, a keresettel érintett szerződéses rendelkezés érvénytelensége a perbeli esetben a felek közötti elszámolást sem érinti. Így a hivatkozott szerződéses rendelkezés érvénytelenségének megállapítása a régi Ptk. 239/A. §-a szerint kérhető. Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 6 [20] Indokolása szerint a feleket szerződéses szabadságuknál fogva megilleti az a jog, hogy szerződésükben meghatározzák, mik azok a tényállások, magatartások, amit súlyos szerződésszegésnek tekintenek, ezáltal a régi Ptk. 525. §
(1)bekezdés e) pontját konkrét tartalommal töltsék ki. E joguknak a régi Ptk. 209. §
(1)bekezdése és 209/A. §
(2)bekezdése azonban annyiban gátat szab, hogy szerződéses szabadságuk arra nem terjed ki, hogy a fogyasztói szerződésben tilalmazott, tisztességtelenséget eredményező tényállású tartalommal töltsék ki a generális szabályt. [21] A másodfokú bíróság megítélése szerint a régi Ptk. 525. §
(1)bekezdés e) pontjának tartalommal való kitöltése, a „más”, súlyos szerződésszegés tényállási elemeinek felek általi meghatározása nem jelent a jogszabályi rendelkezéstől való eltérést. Ellenkezőleg: a felek jogszabályi felhatalmazás alapján a régi Ptk. 525. §
(1)bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott tényállásokon túl további ilyenként minősülő tényállásokat határozhatnak meg. Utalt arra, hogy amennyiben az adott felmondási okot tartalmazó szerződéses rendelkezés joghatás kiváltására alkalmatlan, arra a hitelező felmondást nem alapíthat, annak helyébe azonban jogszabályi tartalom nem lép. Kiemelte: a bíróság az érvénytelen és a szerződésből kiesett feltételt a jogszabály diszpozitív rendelkezésével nem pótolja. Nem tartotta ezért alappal hivatkozhatónak és a kereset elbírálása során irányadónak az EUB C-80-82/21. számú ítélet azon rendelkezését, amely szerint a fogyasztói irányelv 6. cikk
(1)bekezdésével és 7. cikk
(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétes az olyan ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság a fogyasztói szerződésben foglalt olyan tisztességtelen feltétel semmisségének megállapítását követően, amely nem eredményezi e szerződés egészének semmisségét, a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti. [22] Ezen indokok alapján – álláspontja szerint – az uniós jog értelmezése sem merült fel a kereset elbírálásával összefüggésben, a felperesek által feltett kérdés [összeegyeztethető-e a fogyasztói irányelv 3. cikk
(1)bekezdésével, 6. cikk
(1)bekezdésével és 7. cikk
(1)bekezdésével, ha a szerződés felmondást szabályozó rendelkezés tisztességtelensége mellett a szerződés jogszabályra hivatkozással felmondható marad] megválaszolása érdekében az előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése a Pp. 130. §
(1)bekezdése alapján nem indokolt a másodfokú bíróság szerint, ezért az erre irányuló kérelmet elutasította Pp. 130. §
(3)bekezdés alkalmazásával. [23] Abban ugyanakkor érdemben egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a kölcsönszerződés VII.
  1. pontjának támadott rendelkezése tisztességtelen. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek a kölcsönszerződés VII.
  2. pontjának a felperesek által hivatkozott kitétele érvénytelenségét megállapító rendelkezését helybenhagyta. [24] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperesek nyilatkozata szerint keresetük nem keresethalmazat, a kölcsönszerződés támadott rendelkezése érvénytelenségének megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményei levonását kérik. Rögzítette: azt, hogy a bíróság tegyen olyan ítéleti megállapítást, hogy „a szerződés továbbra is érvényes”, illetve a közjegyzői okiratba foglalt „
  3. június 19-én kelt felmondás joghatás kiváltására nem volt alkalmas” nem önálló megállapítási keresetként, hanem jogkövetkezményként kérték a DH2 tv.
  4. §
(1)bekezdése alapján. Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 7 [25] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a DH2 tv. 37. §
(1)bekezdése szerint a devizaszerződés érvénytelensége esetén a fogyasztó a régi Ptk. 237. §
(1), illetve
(2)bekezdésében írt jogkövetkezmények közül csak a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását kérheti a felek közötti elszámolással, azonban e jogkövetkezmények a perbeli részleges érvénytelenség esetén nem alkalmazhatóak. Kifejtette: az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el [1/
  1. (VI. 28.) PK vélemény
  2. pont]. A szerződés részleges érvénytelensége esetén az érvénytelen kikötések kiesnek a szerződésből, azokhoz – az érvénytelenség általános jogkövetkezményének megfelelően – joghatás nem fűződhet. Megítélése szerint a keresetben „jogkövetkezményként” előterjesztett további kérelmek tehát a DH2 tv. alapján nem terjeszthetőek elő, hanem azok egyfajta, a Pp.
  3. §
(3)bekezdésében szabályozott önálló megállapítási keresetnek minősülhetnének. Álláspontja szerint a Pp. 172. §
(3)bekezdése azonban a kért tartalmú megállapítások előterjesztését nem teszi lehetővé, azokat az elsőfokú ítélet rendelkező része szükségtelenül tartalmazza, így mellőzendőek. [26] Kiemelte, hogy a felperesek kifejezetten úgy nyilatkoztak, hogy a felmondás „jogszerűtlenségének” megállapítását nem kérik. Azzal érveltek, hogy nincs jelentősége annak, az alperes mely szerződéses rendelkezés vagy jogszabályhely alapján mondott fel, a III. rendű felperes késedelme a felmondáskor fennállt-e, tartozás milyen összegű volt, ezek megalapozhatták-e súlyos szerződésszegésre alapított felmondást. Álláspontjuk szerint önmagában az, hogy a szerződés VII.
  1. pontjának hivatkozott rendelkezése érvénytelen, ezért a szerződésből kiesik és a tisztességtelennek minősülő szerződéses rendelkezés jogszabály diszpozitív rendelkezésével nem helyettesíthető, megalapozza a „felmondás joghatás kiváltására képtelenségét, a felmondáshoz fűződő jogkövetkezmények mellőzését”. [27] Ez az érvelés azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint téves, az adott esetben az érvénytelen szerződéses rendelkezés diszpozitív jogszabályi rendelkezéssel pótlásra nem került. Kifejtette, hogy a tisztességtelen rendelkezés a szerződésből kiesett, ami azonban nem akadálya annak, hogy a hitelező az adós súlyos szerződésszegése miatt a szerződést akár a régi Ptk.
  2. §
(1)bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okok alapján, akár más, objektíve súlyosnak minősülő szerződésszegésre hivatkozással felmondja. Indokolása szerint amennyiben a per tárgya annak megállapítása, hogy a felmondás joghatás kiváltásra alkalmas volt-e – azaz az alperes jogszerűen gyakorolta-e a felmondás jogát –, úgy e körben jelentősége annak van, hogy a tartozás összege és a késedelem megvalósít-e a régi Ptk. 525. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti súlyos szerződésszegést. Amennyiben igen, s ekként a szerződés a jogszerű felmondás folytán a futamidő lejárta előtt megszűnt, úgy azzal az alperes visszakövetelési joga megnyílt, a felmondással a teljes tartozás egyösszegben esedékessé vált. Ha azonban a felmondás nem jogszerű, nem alkalmas joghatás kiváltására, úgy „nem lép hatályba az azonnali egyösszegű visszakövetelés joga”, és nem teszi hatálytalanná az esedékességre vonatkozó rendelkezéseket. [28] A másodfokú bíróság mindezek alapján mellőzte az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a „szerződés érvénytelenségi ok által nem érintett további részei érvényesek; melynek következtében a közjegyző
  1. június
  2. napján kelt közokiratba foglalt felmondása joghatás kiváltására nem alkalmas”. Előbbit azért, mert szükségtelennek ítélte, utóbbit, mert a per tárgyát a III. rendű felperes másodfokú tárgyaláson tett nyilatkozata szerint sem képezte a konkrét felmondás, azon érvét pedig, amely szerint az érvénytelen felmondási ok kiesése esetén a szerződést felmondani egyáltalán nem lehet, alapjaiban Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 8 tévesnek minősítette. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [29] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató rendelkezésének a hatályon kívül helyezését, és ebben a részében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Állították, hogy a jogerős ítélet sérti az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény III. mellékletének 17. pontját, a fogyasztói irányelv 6. cikk
(1)bekezdését, 7. cikk
(1)bekezdését és a régi Ptk. 239. §
(2)bekezdését. [30] Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérték abban a kérdésben, hogy „a tisztességtelen felmondás után van-e lehetőség jogszabályon alapuló felmondásra, különös tekintettel arra, hogy az első- és másodfokú bíróság ellentétesen értelmezte a fogyasztói irányelvet a tisztességtelen feltételek jogkövetkezményét illetően”. [31] Felülvizsgálati érvelésük szerint az EUB ítélkezési gyakorlata következetes abban, hogy ellentétes a fogyasztói irányelvvel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság a fogyasztó és a szolgáltató között létrejött szerződésben foglalt olyan tisztességtelen feltétel semmisségének a megállapítását követően, amely nem eredményezi e szerződés egészének semmisségét, e feltételt a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti. [32] Álláspontjuk alátámasztásául hivatkoztak az EUB C-80/21-C82/
  1. számú egyesített ügyekben meghozott ítéletére, a C-618/10., C-488/11., C-705/
  2. és C-6/
  3. számú ügyekbe meghozott ítéleteire, amelyeknek a véleményük szerint releváns tartalmát részletesen idézték. [33] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet „tartalmában teljes egészében mellőzte az uniós jogot”, amelynek alapvető elve szerint a tisztességtelen feltételt alkalmazót szankcionálni kell. A másodfokú bíróság szerintük tévesen gondolta úgy, hogy elegendő a tisztességtelen feltételt elhagyni, és a hitelezőnek ilyenkor joga van visszatérni a jogszabályi feltételekhez. Ezt az értelmezést ellentétesnek tartották a hivatkozott EUB döntésekkel, amelyek lényege szerint a tisztességtelen feltételek alkalmazását végleg meg kell szüntetni. A másodfokú bíróságnak azt is figyelembe kellett volna szerintük venni, hogy „akár szerepel a szerződésben, akár nem, a tisztességtelen feltételek alkalmazásának nem lehet az a következménye, hogy csak kiesik a tisztességtelen feltétel, és a törvényes szint megmarad a hitelező számára.” Érvelésük szerint ilyen esetben ugyanis nincs visszatartó erő, hiszen nem kerül rosszabb helyzetbe, mint aki nem próbálkozott a tisztességtelenséggel. [34] kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 [35] 9 A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [36] A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felperesek által megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [37] A Kúria elsőként a felperesek által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szükségességét vizsgálta. Az EUMSZ 267. cikk
(2)bekezdése alapján előzetes döntéshozatali eljárást a jogvita eldöntéséhez szükséges uniós jogkérdés vonatkozásában lehet indítványozni. Nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a felmerülő jogkérdés az ügy elbírálása szempontjából nem releváns, a hivatkozott uniós rendelkezést az EUB már értelmezte, vagy az uniós jog helyes értelmezése annyira nyilvánvaló, hogy azzal kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel (283/81. sz. CILFIT-ügy 21. pont). A felperesek a fogyasztói irányelv 6. cikk
(1)bekezdésének és 7. cikk
(1)bekezdésének értelmezése körében indítványozták előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését. A Kúria kiemeli, hogy az EUB már számos – részben a felperesek által is hivatkozott, de különösen a C-80/21-C-82/
  1. számú egyesített ügyekben meghozott – határozatában értelmezte a felperesek által relevánsnak tartott jogkérdést, és a Kúria megítélése szerint további értelmezést nem igénylő tartalommal abban állást foglalt már. Egyértelműen kifejtette, hogy a fogyasztói irányelv
  2. cikk
(1)bekezdésével és 7. cikk
(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétes az olyan ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság a fogyasztói szerződésben foglalt olyan tisztességtelen feltétel semmisségének megállapítását követően, amely nem eredményezi e szerződés egészének semmisségét, a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti. Ehhez képest nem merült fel olyan új, sajátos kérdés, körülmény, amely indokolná az EUB előtt előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a felperesek által hivatkozott jogkérdésben, hiszen a felülvizsgálati érvelésüket erre a jogértelmezésre építették. A Kúria ezt meghaladóan azonban egyetértett a másodfokú bírósággal abban is, hogy a jelen per érdemi elbírálása körében a felperesek által hivatkozott fenti jogkérdés nem is merült fel. A Kúria mindezek alapján nem találta indokoltnak, így elutasította a felperesek kérelmét az EUB előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére a Pp. 130. §
(3)bekezdése alapján. [38] lenni. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása során az alábbiakra kellett figyelemmel [39] A régi Ptk. 239. §
(2)bekezdése szerint fogyasztói szerződés részbeni érvénytelensége esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben e jogszabályi rendelkezés megsértését minden alap nélkül állították. A per során ugyanis következetesen – még a felülvizsgálati tárgyaláson is – maguk is határozottan úgy nyilatkoztak, hogy a „kiesett (tisztességtelen) szerződési feltétel ellenére a perbeli szerződés többi része érvényes és teljesíthető”. A jogerős ítélet ezzel megegyező álláspontot foglalt el, hiszen annak jogi indokolása szerint a másodfokú bíróságnak is az volt az egyértelmű jogi következtetése – ebben a körben egyébként egyetértve az elsőfokú bírósággal –, hogy a perbeli kölcsönszerződés a tisztességtelen szerződéses rendelkezés nélkül is teljesíthető. Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 10 [40] Ettől eltérő jogkérdés volt annak a megítélése, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés tisztességtelensége, és ennek folytán annak a szerződésből való kiesése miatt a perbeli kölcsönszerződést még egyáltalán fel lehetett-e mondani. [41] A felpereseknek a per során végig, és a felülvizsgálati kérelmükben is fenntartott és részletesen megindokolt érvelése lényegét tekintve az volt, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel kiesése önmagában „megalapozza a felmondás joghatás kiváltására képtelenségét, a felmondáshoz fűződő jogkövetkezmények mellőzését”. Ellenkező következtetésre szerintük csak a tisztességtelennek minősülő szerződéses rendelkezés nemzeti jog szerinti diszpozitív rendelkezésének helyettesítésével vagy pótlásával lehet jutni. [42] A Kúria ezzel az érveléssel nem értett egyet. Megítélése szerint az eljárt másodfokú bíróság ebben a körben kifejtett jogi álláspontja során helyesen hivatkozta és értelmezte az EUB releváns, a felperesek által is hivatkozott határozatait, és jogszabálysértés nélkül, az irányadó bírósági gyakorlatnak megfelelően foglalt állást a felpereseknek a szerződés felmondhatóságával kapcsolatos, arra alapított téves kereseti érveléséről. A Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős ítélet kifejtett indokaival, amelyekre azok megismétlése nélkül – a Pp. 424. §
(2)bekezdése alapján – visszautal. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet helyes megállapításainak megismétlése nélkül a Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltak miatt az alábbiak kiemelését tartja szükségesnek. [43] A perbeli kölcsönszerződés VII.
  1. pontja egyértelműen több, egymástól függetlenül is alkalmazható felmondási ok kikötését tartalmazta, amelyek közül bármelyik alapot adhat a kölcsönszerződés felmondására. E szerződéses kikötések (felmondási okok) közül – a kereset részbeni eredményessége alapján – egy bizonyult tisztességtelennek, a többi rendelkezést a felperesek nem is támadták. Emiatt ez utóbbi szerződéses rendelkezések alapján a felmondási jog gyakorolható. Tévesen hivatkoztak ezért a felperesek arra, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel kiesésével ne kerülhetne sor felmondásra, hiszen a szerződés többi, a tisztességtelenséggel nem érintett része változatlan tartalommal köti a feleket, ami a régi Ptk.
  2. §
(2)bekezdésében foglalt részbeni érvénytelenség evidens jogkövetkezménye. [44] Ebben az esetben tehát, ahogyan arra a jogerős ítéletben a másodfokú bíróság is helytállóan rámutatott, fel sem merült, hogy a perbeli kölcsönszerződésből kiesett tisztességtelen szerződéses kikötést a bíróság helyettesítette, vagy pótolta volna. A felmondás joga – a kifejtetteknek megfelelően – a szerződés tisztességtelenséggel nem érintett, a feleket változatlan tartalommal kötő rendelkezésein alapult. [45] A fentiekből következően ez a jogértelmezés – a felperesek álláspontjával szemben – nem sérti, nem sértheti a fogyasztó irányelv felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezéseivel, és nem ellentétes annak az EUB ítéleteiben megmutatkozó iránymutató értelmezésével sem. [46] A kifejtettek értelmében a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt – a felülvizsgálati kérelemmel támadott részben – a Kúria a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria III.Pfv.20.323/2025/14/2 11 [47] A felperesek felülvizsgálati kérelme eredménytelen volt, ekként a felülvizsgálati eljárásban pervesztesnek minősülnek. Az alperes azonban a felülvizsgálati eljárási költségeit a Pp. 81. §
(1)bekezdésének megfelelően, szabályosan nem számította fel, ezért arról a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
  1. §-a folytán alkalmazandó Pp.
  2. §
(3)bekezdése szerint a Kúria sem rendelkezhetett. [48] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – a felperesek kérelmére – tárgyaláson bírálta el. A döntés elvi tartalma [50] I. A fogyasztói szerződésben foglalt szerződési feltétel tisztességtelensége csak akkor eredményezheti a szerződés egészének érvénytelenségét, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. [51] II. Amennyiben a kölcsönszerződés több, egymástól függetlenül is alkalmazható felmondási ok kikötését tartalmazza, bármelyik alapot adhat a kölcsönszerződés felmondására. Ha e szerződéses kikötések (felmondási okok) közül egy tisztességtelennek bizonyul, az egyéb szerződéses rendelkezések alapján a felmondási jog gyakorolható, mivel a szerződés többi, a tisztességtelenséggel nem érintett része változatlan tartalommal köti a feleket. Budapest, 2025. október 28. Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.