A határozat elvi tartalma: Az Alkotmánybíróság 3002/
- (I. 21.) AB határozatából eredő teendők meghatározása (Felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem utasítható vissza pusztán azon az alapon, hogy nem a Kúria közzétett eseti döntésétől, hanem jogegységi határozattól való eltérést állít a fél.) A Kúria végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.019/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Bajnok István bíró Kérelmező: hivatalból Alkotmánybírósági határozat száma: 3002/
- (I. 21.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1966-19/2023.) Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.II.20.608/2023/
- számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása Rendelkező rész A Kúria az Alkotmánybíróság 3002/
- (I. 21.) AB határozata alapján a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] Az alapügy felperese devizában nyilvántartott lakáskölcsönszerződést kötött az alperesi jogelőd jelzálogbankkal. Az alperesi jogelőd öt év múltán a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta szerződésszegésre hivatkozással, majd később végrehajtási eljárás is indult a felperessel szemben. A felperes keresettel fordult a bírósághoz, és kérte annak megállapítását, hogy a végrehajtási jog nem áll fenn. Kúria IV.Kpk.39.019/2025/3 2 [2] Az első fokon eljárt Kecskeméti Járásbíróság – megismételt eljárásban – hozott 2.P.20.303/2021/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, többek között megállapítva, hogy az alperes által készített elszámolás a felperes törlesztéséről jogszerű, a fizetési hátralék a felperes tekintetében fennáll. [3] A felperes fellebbezése folytán eljáró Kecskeméti Törvényszék az 1.Pf.20.749/2022/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. [4] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. A Kúria a Pfv.II.20.608/2023/
- számú végzésével a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasította. A felperes kérelmében egyrészt a 4/
- PJE határozatra (továbbiakban: PJE határozat), másrészt egy eseti határozatra hivatkozott. A Kúria úgy ítélte meg, hogy ezek közül a felülvizsgálat engedélyezéséhez szükséges kritériumnak kizárólag az utóbbi felel meg, azonban a kérelem így sem felel meg az engedélyezési feltételeknek. [5] Ezt követően a felperes (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Pfv.II.20.608/2023/
- számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvény C) cikk
(1)bekezdését, XIII. cikk
(1)bekezdését, valamint a XXVIII. cikk
(1)és
(7)bekezdését. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a rá vonatkozó eljárásjogi szabályokat contra legem, önkényes értelmezéssel alkalmazta, ezáltal kizárta az indítványozót a jogorvoslati eljárásból. Továbbá érvelése szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből eredő tisztességes tárgyaláshoz való jogot, a bírósághoz fordulás jogát és az önkényes mérlegelés tilalmát, sérti a jogorvoslathoz való jogot és a XIII. cikk
(1)bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot is. Az Alkotmánybíróság határozata [6] Az Alkotmánybíróság a panasz elbírálása során azt vizsgálta, hogy kimutatható-e contra legem jogértelmezés; amennyiben igen, úgy az önkényesnek vagy kirívóan hibásnak tekinthető-e, és fűződik-e hozzá a döntés indokolásában megfelelő magyarázat. [7] Az Alkotmánybíróság a szabályozást és korábbi saját gyakorlatát áttekintve megállapította, hogy a Kúria támadott végzésének azon része, amely szerint a PJE határozatra hivatkozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. §
(3)bekezdésében, valamint a 410. §
(2)bekezdés cd) alpontjában megfogalmazott kritériumnak, contra legem jogértelmezés. Ugyanis nem támasztható alá az az álláspont, hogy a Pp. éppen a jogegységi határozatra való hivatkozás lehetőségét kívánta volna kizárni azon esetek köréből, amelyek a felülvizsgálat engedélyezését megalapozhatják. [8] Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria jogértelmezése – mivel kizárja a jogegységi határozatoktól való eltérés vizsgálatát a felülvizsgálat engedélyezéséből – alkalmas arra, hogy nem csak az adott ügyben, de általánosságban is törvényellenesen szűkítse, részben elzárja a felülvizsgálat lehetőségét, ami nem egyeztethető össze a hatékony és tényleges jogorvoslat követelményeivel. Erre tekintettel megállapította a contra legem jogértelmezés kirívóan hibás, alapjogi relevanciát elérő – az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdését sértő –, és az Alaptörvény
- cikkében foglalt értelmezési szabályával összeférhetetlen jellegét. [9] Az Alkotmánybíróság továbbá azt is megállapította, hogy a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII.12.) PK véleménynek való formális meg nem felelés rögzítésén túlmenően a Kúria nem értékelte a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben a PJE határozattal kapcsolatban előadottakat, s nem Kúria IV.Kpk.39.019/2025/3 3 indokolta azt, hogy milyen okokból jutott el a felülvizsgálat megengedhetőségét kizáró döntéshez. [10] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria Pfv.II.20.608/2023/
- számú végzésében megjelenő – a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének okait contra legem szűkítő – jogértelmezés annak kirívóan hibás, a jogorvoslathoz való jogot korlátozó volta, továbbá az elégtelen indokolás miatt alaptörvényellenessé (contra constitutionem) vált; sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)és
(7)bekezdéseit, ezért a Kúria végzését megsemmisítette. A döntés indokolása [11] A Pp. 427. §
(1)bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. [12] A Pp. 427. §
(2)bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. §
(2)bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. §
(1)bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el. [13] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria végzését megsemmisítette, így a felperes kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a felperes kérelmében a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsa hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria a következő iránymutatást adja: az Alkotmánybíróság a 3002/2025. (I. 21.) AB határozatában kiemelte, hogy a jelen határozatában nem arról döntött, hogy az egyedi ügyben az indítványozó felülvizsgálati kérelme és az ahhoz csatlakozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme a Pp. 409. §
(3)bekezdésében és 410. §
(2)bekezdés cd) alpontjaiban foglaltaknak megfelel-e, és így érdemi vizsgálatra alkalmas-e vagy sem. Az e kérdésben való döntés az eljárási törvény szerint a Kúria hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság kifejezetten és általános jelleggel azt a PK véleményben megjelenő, és a Kúria által is átvett jogértelmezést minősítette alaptörvény-ellenessé, amely szerint a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben a jogegységi határozattól jogkérdésben való eltérésre hivatkozás ne tenne eleget a Pp. „Kúria közzétett határozatától” való eltérés kritériumának (Indokolás [50]). Erre tekintettel az új eljárásban a Kúria eljáró tanácsának a felperes felülvizsgálati engedélyezés iránti kérelmét újból el kell bírálni, amelynek során a jogegységi határozattól való eltérést a Kúria közzétett határozatától való eltérésként kell figyelembe venni. Záró rész [14] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró Dr. Bajnok István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő