Bf.121/2023/10 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés III. fordulat,

(3)bekezdés). Ezért őt 7 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy szabadságvesztés büntetést fegyházban kell végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetés tartamába a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. A vádlottal szemben 217.000,- Ft erejéig Győri Ítélőtábla I.Bf.121/2023/10... 2 vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az ügyész a vádlott terhére a cselekmény téves minősítése és a büntetés súlyosítása miatt jelentett be fellebbezést, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be jogorvoslati kérelmet. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.306/2022/5-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítva, kizárólag a büntetés súlyosítása végett tartotta fenn, míg a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [4] Rámutatott, hogy a felülbírálat teljeskörű. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során a büntetőeljárási szabályokat maradéktalanul betartotta. Kifejtette, hogy a megállapított tényállás megalapozott, azonban néhány helyen számítási hibát tartalmaz. Így a [24] bekezdésében helytelenül szerepel, hogy a 2,5 gramm MDMA hatóanyag-tartalom a jelentős mennyiség alsó határának 10,25%-a lenne. Ez a szám a Btk. 461. §

(1)bekezdés ad) pontja és a

(3)bekezdés

1. a)pontja alapján, helyesen 25%. Ezzel számolva a [27] bekezdésben a vádlott által értékesített kábítószerek összhatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 87,6%-a. A [29] bekezdés szerint a vádlottól lefoglalt kábítószerek összhatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség 136,3%-a, ez helyesen 137,3%. Ebből következően a [30] bekezdésben összesített vádlott terhére róható hatóanyag-tartalom a jelentős mennyiség alsó határának 224,9%-a. Érvelése szerint a törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékokat a tényállás megállapítása körében részletesen értékelte, és ezzel teljesítette indokolási kötelezettségét. Éppen elégséges mértékben igaz ez a bűncselekmény minősítését megalapozó tényeket értékelő bizonyítékok vonatkozásában is (haszonszerzési szándék). Így a megalapozott tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont a vádlott büntetőjogi felelősségére és nem tévedett a bűncselekmény minősítését illetően sem. [5] A büntetés kiszabása körében felhívta a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó súlyosító és enyhítő körülményeket teljeskörűen gyűjtötte össze, ugyanakkor indokolatlanul tért el igen jelentős mértékben a helyesen megállapított középmértéktől a vádlott javára. Sem a terhelt javára szóló enyhítő körülmények, sem pedig a terhére megállapítható nyomatékos súlyosító körülmények nem indokolják, hogy a különös részi minimumnál a bíróság csak csekély mértékben súlyosabb büntetést szabott ki. A vádlott által forgalomba hozott és forgalomba hozni szándékozott kábítószer mennyisége, az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodott volta, valamint a terhelt előélete a különös részi középmérték közelében történő büntetés kiszabását teszi indokolttá. Ennek megfelelően a szabadságvesztés büntetés és mellékbüntetés súlyosítását indítványozta. [6] Helyesen állapította meg a törvényszék, hogy a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a bűncselekményt, annak végrehajtása elrendeléséről azonban nem rendelkezett. Emiatt az Európai Unió tagállamaival folytatott Győri Ítélőtábla I.Bf.121/2023/10... 3 bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. tv. 109. §-ára és a Btk. 87. §
2. b)pontja alapján indítványt tett az Bíróság3 12. HV.49/18M-86. számú ítéletével kiszabott, a Bíróság2 34.Beü.20.395/2021/12. számú végzésével 2 év 5 hónap börtönbüntetésnek megfeleltetett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére. [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálja el, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamát jelentős mértékben emelje fel, és rendelkezzen a fenti szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről. [8] Ezt követően a Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.306/2022/

1. számú átiratában az indítványát annyiban módosította, hogy az Bíróság3 által kiszabott és a Bíróság2 által megfeleltetett, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó indítványt nem tartotta fenn. Ugyanakkor az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2. évi CLXXX. törvény 111/B. §

(3)bekezdésére figyelemmel - miszerint ha a bíróság vagy az ügyészség megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, és a büntetés végrehajtásának átvételére nem került sor, az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet hozó tagállami hatóságot – indítványt tett arra, hogy az ítélőtábla a vádlott ismételt elítéléséről tájékoztassa az Bíróság3et. [9] A védő fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint Terhelt1 terhére a kábítószer forgalomba hozatala sem állapítható meg, hiszen elmondása szerint néhány nagyon közeli ismerősének beszerzési áron, segítségképpen adott tudatmódosító szert, amikor máshonnan nem tudták beszerezni. Hozzáfűzte, Tanú4 és gyermeke tanúvallomásában elmondottakra tényállást alapítani nem lehet, hiszen azok semmi konkrétumot nem tartalmaznak. Minderre figyelemmel a bíróság megalapozottan fogadta el a vádlott azon védekezését, hogy bár kapott pénzt a tudatmódosító szerért, nem haszonszerzési céllal tette, jövedelme nem keletkezett a kábítószer eladásából. Másodlagosan az enyhítő körülményekre figyelemmel a büntetés enyhítését indítványozta. [10] Az ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratával egyezően az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetés súlyosítását indítványozta, míg a védő az írásban részletesen kifejtett érvek mentén elsősorban a vádlott felmentésére, másodlagosan a vele szemben kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. [11] A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 590.§

(1),

(2)bekezdése értelmében teljeskörűen bírálta felül függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az eljárása során abszolút eljárási szabálysértést nem követett el, olyan, - az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására és a cselekmény minősítésére, illetve a büntetés kiszabására kiható, a vádemelést követően a bizonyítás törvényességére, az eljárásban Győri Ítélőtábla I.Bf.121/2023/10... 4 résztvevők jogainak gyakorlását sértő vagy korlátozó - eljárási szabálysértést sem észlelt, amely az ítélet másodfokú érdemi felülbírálatának akadályát képezhette volna. [12] Terhelt1 vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a

1. február
2. napján tartott tárgyaláson kihallgatta a vádlottat, majd a
3. május
4. napjára napolt tárgyaláson Tanú4, Tanú5, Tanú2, Tanú9, Tanú7, Tanú6 és Tanú8 tanúkat, a vallomásaik közötti esetleges ellentmondások tisztázására szembesítést rendelt el. Ismertette továbbá a Messenger üzeneteket, az igazságügyi vegyész szakértői véleményt, valamint a releváns okirati bizonyítékokat is a bizonyítás anyagává tette. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a szükséges bizonyítást lefolytatta, az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta, azokkal a védelem szembesülhetett, esetleges észrevételeit, indítványait előterjeszthette, így további bizonyítás felvétele nem volt indokolt. [13] Az elsőfokú bíróság eljárásán túl az ítélőtábla vizsgálta az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét is. [14] Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Bemutatta és részletesen értékelte a vádlotti vallomásokat, azokat összevetette a tanúk vallomásaival, elsősorban Tanú4, Tanú5, Tanú2, Tanú1 és Tanú3 vallomásaival és a Messenger üzenetekkel. Okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott az eljárás során eltérő tartalmú, esetenként önmagának is ellentmondó vallomásokat tett, amelyek ugyan összességében ténybeli beismerő vallomásnak tekinthetőek, a vádlott elismerte, hogy több személynek is adott át kábítószert, de arra tényállást alapítani nem lehet. Emiatt helytállóan vont következtetést a törvényszék arra, hogy a vádlotti előadások sokszínűsége, a büntetőjogi felelősséget csak a megismert bizonyítékok tükrében nem vitató, egyebekben csökkenteni igyekvő irányultsága okán a tényállás megállapításakor a kábítószert átvevő személyek vallomását kell irányadónak tekinteni a vádlott által értékesített kábítószerek fajtája és az eladott mennyiségek tekintetében. [15] Nem vitatható az sem, hogy a vádlott lakóhelyén a nyomozó hatóság különböző anyagokat foglalt le, amelyről a kirendelt igazságügyi vegyész szakértő megállapította, hogy azok amfetmint, metamfetamint, MDMA-t és delta-9-THC- tartalmaznak, így kábítószernek minősülnek. Ekként a lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalma tekintetében objektív bizonyíték is rendelkezésre állt a tényállás megállapításához. Mindezeket a bizonyítékokat az elsőfokú bíróság teljeskörűen és okszerűen mérlegelte, azok alapján helyesen állapította meg a tényállást, egyúttal helytállóan vetette el a vádlott védekezését. [16] Az ítélőtábla a törvényszék által megállapított tényállást a Be.
5. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok alapján csupán azzal egészíti ki, hogy Győri Ítélőtábla I.Bf.121/2023/10... 5 a [8] bekezdésben írt büntetőeljárás jogerősen befejeződött, a vádlottat az Bíróság4

1. május
2. napján kihirdetett 5.B.64/2022/62/VI. számú ítéletével, amely a Veszprémi Törvényszék 3.Bf.288/2023/
3. számú határozatával
4. november
5. napján emelkedett jogerőre, kábítószer birtoklásának vétsége miatt 8 hónap fogházbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, egyúttal elrendelte a [7] bekezdésben írt ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. A szabadságvesztés büntetés kezdő napja
6. novembert 28., a foganatba vétellel megszakították a vádlott jelen ügyben elrendelt letartóztatását. A bűncselekmény elkövetési ideje:
7. augusztus
8. –
9. szeptember
10. a [24] bekezdésben írt kábítószer hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határának 12,5 %-a. a kábítószerek együttes hatóanyag tartalma a [27] bekezdésben helyesen a jelentős mennyiség alsó határának 75,1 %-a. a lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag tartalma a [29] bekezdésben helyesen a jelentős mennyiség alsó határának 137,3 %-a. a vádlott terhére róható hatóanyagtartalom a [30] bekezdésben helyesen a jelentős mennyiség alsó határának 212,4 %-a. [17] A fentiek szerint történt pontosítással az ítéleti tényállás immár teljes mértékben megalapozottá vált, amely mentes a Be.
11. §-ban írt hiányosságoktól. Az ítélőtábla a Be.
12. §

(3)bekezdése szerint a pontosított tényállás alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet, a bizonyítás anyagának megfelelő és a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett az elfogadott bizonyítékok alapján a vádlott felmentésére nem kerülhetett sor, az azt célzó védelmi fellebbezések nem vezethettek eredményre. [18] Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére és a terhére megállapított bűncselekményt is törvényesen minősítette, az ahhoz fűzött jogi indokolás is helytálló és teljeskörű. [19] Az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket is helyesen vette számba, és azokat túlnyomórészt a súlyuknak megfelelően értékelte. [20] A büntetés kiszabása során a büntetés generális és speciális célja mellett figyelemmel kell lenni a büntetéskiszabás egyéb szempontjaira, így a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyára, az elkövető személyének társadalomra veszélyeségére, a fokozatosság elvére, a belső arányosság és a tettarányos büntetéskiszabás követelményére is. [21] A vádlott személyi viszonyait illetően enyhítő körülményként értékelendő, hogy a vádlott a több mint két évig tartó eljárás során végig a legsúlyosabb kényszerintézkedés hatálya alatt állt. Emellett azonban nagy számú és jelentős nyomatékú súlyosító körülmény is megállapítható a vádlott terhére. Az általa elkövetett bűncselekmény absztrakt társadalomra Győri Ítélőtábla I.Bf.121/2023/10... 6 veszélyessége jelentős, öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, így a büntetés kiszabásánál irányadó középmérték – amint arra a törvényszék is utalt az ítéletében – tizenkettő év hat hónap. A vádlott előéletével kapcsolatban rendelkezésre álló adatok alapján rögzíthető az is, hogy a vádlott kitartó szándékkal, éveken keresztül valósított meg különböző kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, mind Magyarországon, mind külföldön, a jelen eljárásban elbírált bűncselekményét is hasonló bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el; mindez pedig a vádlott fokozott társadalomra veszélyességére utal. Mindezen körülményeket értékelve egyetértett az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészséggel abban, hogy a vele szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértéke eltúlzottan enyhe, ezért annak súlyosítása szükséges. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az így kiszabott, hosszabb tartamú szabadágvesztés, illetve az ahhoz igazított tartamú mellékbüntetés szolgálja megfelelően a büntetési célokat. [22] Az ítélőtábla az Bíróság3 12. HV.49/18M-86. számú ítéletével kiszabott, a Bíróság2 34.Beü.20.395/2021/12. számú végzésével 2 év 5 hónap börtönbüntetésnek megfeleltetett szabadságvesztés végrehajtását nem rendelte el. Egyrészt, mert az Bíróság4 2023. május 15. napján kihirdetett 5.B.64/2022/62/VI. számú ítéletével, amely a Veszprémi Törvényszék 3.Bf.288/2023/9. számú határozatával 2023. november 22. napján emelkedett jogerőre, már rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtása elrendelése felől, másrészt, mert az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/B. §

(3)bekezdésére figyelemmel annak kapcsán a bíróságnak jelen esetben tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a tagállami hatóság irányába. [23] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyéb rendelkezéseit azonban – miután azok törvényesek voltak, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [24] Az ítélőtábla a vádlott által letartóztatásban töltött idő beszámításáról a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján rendelkezett. [25] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett, és annak a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerülő részének megfizetésére a Be. 574. §

(1)bekezdésére figyelemmel a vádlottat kötelezte. Győr,

1. február
2. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke Dr. Élő András s.k. Szalainé dr. Joánovits Krisztina s.k. előadó bíró bíró Győri Ítélőtábla I.Bf.121/2023/10... 7 Záradék: A Győri Ítélőtábla ítélete és ezáltal a Győri Törvényszék
3. július
4. napján kihirdetett 38.B.250/2022/
5. szám ítéletének meg nem változtatott része
6. február
7. napján jogerőre emelkedett. Győr,
8. február
9. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke