A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat nem engedélyezhető, ha a fél a joggyakorlat egységesítése vagy továbbfejlesztése érdekében való engedélyezését kéri, azonban nem jelöl meg olyan határozatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a joggyakorlat nem egységes vagy továbbfejlesztésre szorul. A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha az a konkrét ügyön túl nem érinti a jogalanyok széles körét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.VI.20.669/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Káposztás Miklós ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Mihály Rita pártfogó ügyvéd A per tárgya: tartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Pf.20.431/2023/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Járásbíróság P.20.154/2023/
- számú ítélet Kúria VI.Pfv.20.669/2024/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A meg nem fizetett 50.590 (ötvenezerötszázkilencven) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes és az alperes között
- február 6-tól
- február 6-ig tartó határozott időre szóló lakásbérleti szerződés jött létre egy önkormányzati lakásra. A szerződés értelmében, ha a határozott idő elteltét követően az alperes akadályozza a lakás újrahasznosítását, arra az időre, amíg a bérbeadó birtokába nem kerül a bérlemény, a jogcímmel nem rendelkező lakáshasználati díjat köteles fizetni. A szerződés a határozott idő elteltével megszűnt, azonban az alperes a lakást csak
- szeptember 16-án adta a felperes birtokába. [2] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően 2.529.501 forint lakáshasználati díj megfizetésére kötelezte az alperest. [3] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [4] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító döntés meghozatalát kérte. Megsértett jogszabályhelyként jelölte meg az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelet 10. §
(2)bekezdését, az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 30/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 27. §
(1)bekezdés c) pontját, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 31. §
(2)bekezdését. Kúria VI.Pfv.20.669/2024/2 3 [5] Az alperes felülvizsgálati kérelme 5. oldalán a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira hivatkozással előadta, hogy a Kúriának engedélyeznie kell a felülvizsgálatot, mert ez a joggyakorlat egységét vagy továbbfejlesztését biztosítja, másrészt a felvetett jogkérdésnek különleges súlya van, elsősorban alperes élethelyzetét tekintve. [6] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem az alábbiak szerint nem alapos. [7] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, a Pp. 408. §
(1)bekezdése, a 409. §
(1)bekezdése, valamint a 412. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében az alperesnek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [8] A Pp. 412. §
(2)bekezdése szerint az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel egyszerre kell előterjeszteni, azonban a felülvizsgálat és az engedélyezési eljárás a Kúria előtti eljárás két egymástól elkülönülő szakasza. Főszabály szerint az engedélyezés iránti kérelmet külön beadványban szükséges előterjeszteni. Ennek oka, hogy a felülvizsgálat engedélyezése körében a Kúria csak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakat vizsgálja (Kúria Pfv. V. 20.675/2022/2). Ha a fél a felülvizsgálati és az engedélyezés iránti kérelmet egy beadványban terjeszti elő, szükséges, hogy a két kérelem szerkezetileg különüljön el egymástól (Kúria Pfv.V.20.757/2021/2., Gfv.I.30.001/2023/3.). A szerkezetileg elkülönülő engedélyezés iránti kérelemnek (önmagában is) meg kell felelnie a Pp. 410. §
(2)bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek, a felülvizsgálati kérelemben foglaltak az engedélyezés körében nem vehetőek figyelembe. [9] A Kúria megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmének
- oldalán adta elő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét, amelyet csak röviden indokolt. Miután a fentiek szerint a felülvizsgálati kérelem tartalma és indokai a felülvizsgálat engedélyezése körében nem értékelhetők, ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy az itt előadottak indokolják-e a törvény által kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését. [10] A Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a Kúria iránymutatása azért szükséges, mert egymással ellentétes, széttartó döntések születtek azonos jogkérdésben (Kúria Pfv.VI.20.888/2020/2). Az alperes nem hivatkozott olyan döntésekre, amelyekkel a széttartó, ellentmondó joggyakorlatot bemutatta volna. [11] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulata szerint a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében akkor indokolt a felülvizsgálat engedélyezése, ha a joggyakorlat egységes ugyan, de az így kialakult joggyakorlat már nem tartható fenn, és emiatt szükséges a Kúria állásfoglalása (Kúria Pfv.I.20.328/2020/3., Gfv.VI.30.215/2023/3.). Az alperes engedélyezési kérelme ennek bemutatását sem tartalmazza. [12] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja akkor indokolja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a kérelemben felvetett jogkérdésnek különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége van. Az alperes hivatkozott ugyan arra, hogy az alperes élethelyzetét tekintve kell a „felvetett jogkérdés” különleges súlyát figyelembe venni, azonban nem jelölte meg, hogy konkrétan mi lenne az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyet a Kúriának értékelni kellene. Jogkérdés megjelölésének hiányában értelemszerűen annak különleges súlya nem ítélhető meg (Kúria Kúria VI.Pfv.20.669/2024/2 4 Pfv.V.21.323/2022/2. – BH2023. 71.). Az alperes a társadalmi jelentőség tekintetében semmilyen értékelhető indokot nem adott elő. A felülvizsgálat a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján nem engedélyezhető, ha annak nincs az egyedi ügyön túlmutató jelentősége, az alperes élethelyzetének értékelése pedig nem mutat túl a konkrét ügyön és nem érinti a jogalanyok széles körét (Pfv.I.20.929/2020/2.). [13] A Kúria rögzíti, hogy a Pp. 410. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 413. §
(4)bekezdése szerint hiánypótlásra kizárólag alaki hiányosságok esetén van mód, az engedélyezés tartalmi hiányossága miatt nincs helye hiánypótlásnak (Kúria Pfv.V.20.964/2020/5. - BH2021. 199.). [14] Mindezekre figyelemmel a Kúria ezért a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [15] Az alperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [16] A Kúria a kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [18] 2016. évi CXXX. törvény 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont, 411. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés elvi tartalma [19] A felülvizsgálat nem engedélyezhető, ha a fél a joggyakorlat egységesítése vagy továbbfejlesztése érdekében való engedélyezését kéri, azonban nem jelöl meg olyan határozatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a joggyakorlat nem egységes vagy továbbfejlesztésre szorul. A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha az a konkrét ügyön túl nem érinti a jogalanyok széles körét. Budapest, 2025. január 8. Kúria VI.Pfv.20.669/2024/2 5 Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző