A határozat elvi tartalma: Kriptovaluta kezelésére irányuló ingyenes szerződés esetén a kriptovaluta eltűnése nem tekinthető a szolgáltatás értéke csökkenésének, az nem a szolgáltatásban keletkezett (tapadó)kárként értelmezhető, hanem a jogosult egyéb, a szolgáltatás tárgyán kívüli vagyonát érő következménykárnak minősül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.20.075/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Puskás Péter a tanács elnöke Dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró Dr. Suba Ildikó bíró Dr. Tánczos Rita bíró Dr. Varga Edit bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Szilvási Ágnes ügyvéd cím2 Az alperes: név2 cím3 Az alperes képviselője: Dr. Szelezsán Róbert ügyvéd cím4 A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 15.Pf.25.696/2023/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Járásbíróság 10.P.20.423/2022/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes és az alperes felülvizsgálati eljárásban (háromszáznyolcvanegyezer) forintban állapítja meg. A meg nem fizetett felülvizsgálati nyolcszázhatvannyolcezer) forint. eljárási felmerült illeték költségét 1.868.000 381.000 (egymillió- Kúria V.Pfv.20.075/2024/6 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az alperes korábban párkapcsolatban éltek egymással. A párkapcsolat alatt a számítástechnikához nem értő felperes kérésére az alperes a felperes megtakarításainak elhelyezésére a www......com oldalon virtuális pénztárcát nyitott és kriptovalutát vásárolt a felperes részére. [2] A párkapcsolat megszűnését követően a peres felek megállapodtak abban, hogy az alperes a korábban megvásárolt kriptovalutát egy fizikai adathordozóra (ledger) helyezi át annak érdekében, hogy a felperes a továbbiakban a kriptovalutával kapcsolatos tranzakciókat az alperes közreműködése nélkül végezhesse. A felperes kifejezetten a ledgerre való áthelyezés lebonyolítására vásárolt egy notebookot, amelyre – a kriptovaluta biztonsága, így többek között az adathalászat elleni védelem érdekében –
- április 4-én Windows 10 Pro jogtiszta, a Windows Defender vírusvédelmi és tűzfalmegoldást gyárilag tartalmazó operációs rendszert, valamint Google Chrome böngészőt telepítettek. A Windows Defender a Google képes ellátni, ilyen kiegészítő modullal pedig a notebook nem volt ellátva. [3] A felperes a notebookot
- április 8-án az alperes rendelkezésére bocsátotta. Az alperes
- április 9-én 7:40:51-kor annak érdekében, hogy a www......com oldalon található virtuális pénztárcából a felperes tulajdonában álló, 18.680.279 forint értékű kriptovalutát a fizikai adathordozóra áthelyezze, a Chrome böngészőben Google keresést kezdeményezett a blockchain kifejezésre. A keresés alapján a találatként megjelenő oldalak között megjelent a billcolinonlillnellhechain.com oldalra mutató hivatkozás is, amelyet 7:40:57-kor kiválasztott, majd többszörös HTML/CSS átirányítás után a böngészőben megjelent a https://login......com adathalász űrlap oldal. Az alperes 7:41-kor megadta a blockchain.com oldalhoz tartozó felperesi felhasználónevet és jelszót a blccchain.com oldalon. Az adathalász oldal üzemeltetője így megismerte a blockchain.com oldalon érvényes felperesi felhasználónevet és jelszót, amely adatok felhasználásával ismeretlen személy a blockchain.com oldalra belépett, majd ezt követően kriptovaluta-tranzakciók végrehajtása folytán a kriptovaluta a felperesi virtuális pénztárcából véglegesen eltűnt. [4] Az alperes
- április 9-én feljelentést tett a Békéscsabai Rendőrkapitányságon, amely feljelentés alapján büntetőeljárás indult ismeretlen tettes ellen jelentős kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás során az elkövető kilétét nem derítették fel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes módosított keresetében az alperest szerződésszegéssel okozott kár címén 18.680.279 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a felperes és az alperes között egy atipikus, vegyesen vállalkozási és megbízási elemeket is tartalmazó ingyenes szerződés jött létre, amely szerződés alapján az alperes többek között arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperes részére megnyitott virtuális pénztárcában meglévő kriptovalutákat egy fizikai adathordozóra helyezi át a felperes által az alperes rendelkezésére bocsátott notebook használatával. Az alperes
- április 9-én nem kellő gondossággal járt Kúria V.Pfv.20.075/2024/6 3 el, amikor megkísérelte a kriptovaluta fizikai adathordozóra történő áthelyezését, mert nem a kriptovalutát tartalmazó virtuális pénztárca elérését biztosító honlapon, hanem egy adathalász oldalon kísérelte meg a belépést, amelynek eredményeképpen a felperes felhasználónevének és jelszavának megadását követően a felperes virtuális pénztárcájában tárolt kriptovaluta véglegesen eltűnt és ismeretlen személyekhez került. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy mivel a peres felek között létrejött megbízási szerződés ingyenes volt és a szerződéses kötelezettségek alperes által történő nem szándékos megszegése folytán a kár a szerződés tárgyában következett be, ezért e vonatkozásban nem áll fenn az alperes kártérítési felelőssége. Álláspontja szerint az sem állapítható meg, hogy gondatlanul járt volna el a megbízás teljesítése során. Másodlagosan az alperes arra hivatkozott, hogy a kriptovaluta fizikai adathordozóra történt áthelyezéséhez szükséges, az adathalászat elleni megfelelő védelemmel el nem látott notebookot a felperes biztosította az alperes részére, ezért a felperes kára a saját felróható közrehatására vezethető vissza. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében 9.340.140 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [8] Megállapította, hogy a peres felek között egy ingyenes, a felperes tulajdonában álló kriptovaluta fizikai adathordozóra történő áthelyezésére irányuló, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-a szerinti megbízási szerződés jött létre. Az alperes a szerződés teljesítése során – azt a Ptk. 6:
- §-a értelmében megszegve – adathalász oldalra navigált és azon az oldalon adta meg a felperesi kriptovalutát tartalmazó virtuális pénztárca elérését biztosító honlaphoz tartozó felhasználónevet és jelszót, amelynek eredményképpen a felperest kár érte. [9] A Ptk. 6:
- §
(1)és
(2)bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy mivel az alperes részéről a szándékos szerződésszegés lehetősége nem merült fel, az alperes kártérítési felelőssége a szerződés tárgyában bekövetkező kárra nem terjed ki, az kizárólag felperes egyéb vagyonában bekövetkező kár vonatkozásában állhat fenn. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kriptovaluta eltűnése folytán bekövetkező kár következménykárnak minősül, mert a peres felek között létrejött szerződés vonatkozásában a teljesítési érdek a kriptovaluta fizikális adathordozóra történő áthelyezése volt, így a kár nem a szerződés tárgyában következett be. Az alperes felróhatósága a beszerzett szakértői vélemény alapján megállapítható, ugyanis a kellő körültekintést elmulasztva egy adathalász oldalon adta meg a kriprovalutával kapcsolatos tranzakciók elvégzéséhez szükséges felhasználónevet és jelszót, amely miatt a kriptovaluta a felperes virtuális pénztárcájából ismeretlen személy által végzett tranzakciót követően véglegesen eltűnt. [10] Az elsőfokú bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a Ptk. 6:144. §
(1)bekezdése, 6:525. §
(1)és
(2)bekezdése alapján kármegosztásnak van helye, mert a felperes a szerződés teljesítésére az alperesnek átadott notebookra neki felróható módon olyan szoftvert nem telepített, amely alkalmas volt a perbeli adathalász oldal elleni védelemre. A beszerzett szakvélemény alapján, amennyiben a felperes adathalászat elleni védelmi rendszert is telepít a notebookra,
- április 9-én az adathalász kísérlet nagy valószínűséggel sikertelen lett Kúria V.Pfv.20.075/2024/6 4 volna. A felróhatósága arányát az elsőfokú bíróság 50%-ban állapította meg, és a felek között 50%-50% arányú kármegosztást alkalmazott. [11] Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezéssel élt. A fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. [12] A másodfokú bíróság indokolása szerint a felek között létrejött szerződés a felek és az elsőfokú bíróság által meghatározott megbízási szerződés helyett ingyenes vállalkozási szerződés volt, hiszen az alperes nem csak gondossági kötelmet, hanem konkrét eredményt is vállalt, azt, hogy a felperes kriptovalutáját a felperes által biztosított notebookra – teljeskörűen, veszteség nélkül – áthelyezi. [13] A Ptk. 6:
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján az eldöntendő jogkérdésnek azt tekintette, hogy a perbeli esetben a kár a szolgáltatás tárgyában következett-e be vagy a felperes vagyonában, hiszen a tapadó- és következménykár eltérő felelősségi formához vezet. Nem osztotta az elsőfokú bíróság azon következtetését, hogy a kriptovaluta eltűnése, elvesztése következménykár volt. Kifejtette, hogy a peres felek között létrejött szerződés vonatkozásában a teljesítési érdek a kriptovaluta fizikális adathordozóra történő áthelyezése, lényegében az ezáltal történő megőrzése volt. A szolgáltatás hibás lett, a hiba a szolgáltatás értékét csökkentette (sőt teljesen értéktelenné tette), vagyis a teljesítési érdek sérült. Nem az történt tehát, hogy a szolgáltatás fogyatékosságai olyan oksági folyamatot indítottak el, amelynek következtében a jogosult más, a szolgáltatás tárgyán kívüli vagyontárgyai károsodtak volna, hiszen a felperes a szolgáltatás tárgyát, a kriptovalutát veszítette el. Erre figyelemmel csak a Ptk. 6:147. §
(1)bekezdés alkalmazása jöhetett volna számításba, és miután a felperes kizárólagosan a
(2)bekezdés szerinti jogalapot határozta meg érvényesíteni kívánt jogként, a másodfokú bíróság az
(1)bekezdésben meghatározott feltételek fennállását nem vizsgálta. Megjegyezte azonban, hogy az alperes részéről szándékosság nem merült fel, erre a felperes nem is hivatkozott, de az alperes felelőssége azon alapon sem állna meg, hogy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a felperes nem ismert. Az alperes nem számítógépes szakember, így nem volt elvárható tőle, hogy az adathalászat elleni programokkal is teljes mértékben tisztában legyen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélettel a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének teljes egészében helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. [15] Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 6:147. §
(2)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésének
- a)és
- c)pontját jelölte meg. [16] Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felek között egy vállalkozási és megbízási elemeket vegyesen tartalmazó szerződés alapján – ingyenes – kötelmi jogviszony jött létre, amely nem dologszolgáltatásra irányult, hanem annak domináns tárgya a felperes vagyona egy részének a felperes utasításának megfelelő kezelése volt, amely materiális eredménnyel nem járt, kizárólag tevékenység kifejtésére irányuló gondossági kötelemként értelmezendő. A perbeli kriptovaluták bár a fizikai valóságban nem jelentek meg dologként, ugyanakkor egy „kódsor”-ként a károkozás napján léteztek, így azok fizikai adathordozóra történő Kúria V.Pfv.20.075/2024/6 5 áthelyezése, mint szolgáltatás tényleg hibás volt, de a szolgáltatás nem a kriptovaluta maga volt, hanem az annak áthelyezésére irányuló tevékenység. Ellenkező, a másodfokú bíróság által elfogadott értelmezés esetén az alperesnek a kriptovalutát a peres felek között létrejött vállalkozási szerződés alapján, mint tevékenységgel elérhető eredményt kellett volna létrehoznia (megvalósítania), mint művet. A perbeli kriptovaluták a károkozás időpontjában már létező, a felperes tulajdonában álló vagyonelemek voltak, így azokat, mint tevékenységgel elérhető eredményt nyilvánvalóan nem az alperes hozta létre, kizárólag kezelte azokat a felperes utasításainak megfelelően és a vagyonkezelési tevékenység, mint szolgáltatás lett hibás. Az alperes által nyújtott vagyonkezelési tevékenység, mint szolgáltatás értéke nyilvánvalóan nem csökkenhetett, ugyanakkor a felperes vagyonában az alperes által tanúsított „hibás” vagyonkezelési tevékenység eredményeként, azzal ok-okozati összefüggésben keletkezett a kár (vagyoncsökkenés). A bekövetkezett kár tehát következménykár, amelynek megtérítésére az alperes a Ptk. 6:142 § és a 6:147. §
(2)bekezdése alapján – a jogerős ítéletben kifejtettekkel szemben – köteles. [17] A felperes a Pp. 369. §
(2)bekezdés
- a)és
- c)pontjának sérelmét azon az alapon állította, hogy azzal, hogy a másodfokú bíróság a felek között létrejött szerződést az elsőfokú bíróságtól eltérően vállalkozói szerződésnek minősítette, az elsőfokú bíróság döntésének tényállását a perbeli adatoknak ellentmondóan módosította úgy, hogy a felperes és az alperes között sem volt vitás, hogy a felek között atipikus szerződés jött létre, amelynek domináns eleme az alperes által a felperes tulajdonát képező kriptovaluták vonatkozásában végzett vagyonkezelés, mint tevékenység volt. Ezen túlmenően nem volt arra utaló perbeli adat, hogy az alperesnek a felperes által biztosított notebookra kellett volna áthelyeznie a felperes kriptovalutáit. A felek között létrejött szerződés minősítése azért bír a felperes álláspontja szerint relevanciával, mert a felperes hivatkozott a perben a Ptk. 6:273. §
(3)bekezdésére, ugyanakkor ez a jogszabályhely egy vállalkozási szerződésnek minősített szerződés esetében nem alkalmazható. E körben is utalt arra, hogy ha egy olyan ingyenes szerződés esetén, amelyben a kötelezett vagyonkezelést, mint szolgáltatást vállal, a szolgáltatás tárgyának tekintik a bíróságok a kezelt vagyont és ennek megfelelően az abban bekövetkezett kárt tapadókárnak minősítik, akkor a fél semmilyen jogcímen nem jogosult kártérítésre, amely elfogadhatatlan. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. [19] Kifejtette, hogy a felperes részéről a pénz átadása dologszolgáltatás, mint ahogy dologszolgáltatás az alperes részéről a kriptovaluta visszaadása is. A jogviszony kiinduló pontja és vége is dologszolgáltatás, közbenső műveletek (tevékenységek) célja pedig az, hogy az átadott pénzösszeg (dolog) értéke kriptovalutaként növekedjen, nem tekinthető tehát a jogviszony tisztán tevékenység jellegűnek. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [21] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem egy kérelemhez kötött és eljárási szabályok által szabályozott rendkívüli jogorvoslati eljárás. Tárgya a jogerős ítélet, amelynek felülvizsgálatát a Pp. 406. §
(1)bekezdése értelmében az ügy érdemére kiható Kúria V.Pfv.20.075/2024/6 6 jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással lehet kérni. A felülvizsgálati kérelem tehát a jogerős ítélet anyagi és/vagy eljárásjogi hibájának az orvoslására szolgál, a jogerő áttörésének olyan kivételes eszköze, amelyre csak törvényben meghatározott esetekben és feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A jogerős ítélet felülbírálatának korlátait a felülvizsgálati kérelem és ha van ilyen, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem határozza meg: a Kúria az előadott kérelemhez, a megjelölt jogszabálysértésekhez is kötve van [Pp. 423. §
(1)bekezdés]. [22] A felperes anyagi jogi és eljárásjogi alapon is támadta a jogerős ítéletet. Eljárásjogi hivatkozásai közül a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontjára alapított érvelése nem volt megalapozott, a másodfokú bíróság ugyanis az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem módosította, hanem az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból eltérő anyagi jogi következtetést vont le a felek között létrejött jogviszony minősítését illetően, amelyre a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja lehetőséget biztosít. A tényekből levont anyagi jogi következtetése azonban nem volt helyes, amely az ügy érdemére kihatva anyagi jogi jogszabálysértést is eredményezett az alábbiakra tekintettel. [23] Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a felek között egy ingyenes, a megbízási (kriptovaluta kezelés, tranzakciók végzése) és a vállalkozási szerződés (http://www......com oldalon történtő regisztráció) elemeit vegyítő szerződéses jogviszony jött létre. A szerződés azonban határozatlan idejű volt, hosszútávú jogviszonyt hozott létre, amelyben a megbízási elemek (vagyonkezelés) domináltak. Ezt támasztotta alá az alperes perbeli védekezése (írásbeli ellenkérelem
- oldal) is, amely szerint a felek között megbízási jellegű szerződés jött létre, amelynek tárgya a felperes regisztrációja, a virtuális pénztárca nyitása, majd a felperes szóbeli utasításainak megfelelően megvásárolt kriptovaluta kezelése volt. Az alperes feladata volt továbbá saját előadása szerint egyéb műveletek elvégzése, így szoftver telepítése, a ledger csatlakoztatása és a kriptovaluta áthelyezésének a megkísérlése. Ezzel semmilyen eredmény létrehozása nem valósult meg, ilyet az alperes nem vállalt, a szerződés tárgya a felperes devizája kriptovalutára váltása és annak kezelése, azaz tevékenység végzése volt. Védekezése – a felróhatóságának vitatásán és a felperes felróható magatartásának állításán túl – azon alapult, hogy a nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná a tevékenység kifejtésére irányuló megbízási szerződéseknél a tapadókár megállapítását. [24] A Ptk. 6:
- §-a alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, azaz a létrejött szerződést és az azzal keletkező jogviszonyt a valós szándékuk, szerződéses akaratuk alapján kellett megítélni. A peres felek között ennek megfelelően kriptovaluta, mint vagyon kezelésre irányuló szerződéses jogviszony jött létre, amely alapján az alperes a felperes utasításainak megfelelően a felperes által rendelkezésére bocsátott pénzösszeg virtuális valutába való befektetésére, és hozam elérése érdekében tranzakciók végrehajtására volt köteles. Az alperes szolgáltatása tehát nem egyszerűen a pénz átvételéből és annak visszaadásából állt. A felek szerződése valóban tartalmazott vállalkozási elemeket is, de a domináns megbízási elemekre tekintettel erre a vegyes szerződésre az abszorpciós elv alapján a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni, azaz a felek között egy gondossági kötelem jött létre. A felek közötti megbízási jellegű, vegyes szerződés tárgya ennek megfelelően nem a kriptovaluta, mint dolog, és annak áthelyezése, különösen nem annak megőrzése, hanem annak a kezelése, mint tevékenység (szolgáltatás) volt. [25] A felek a jogviszonyt
- áprilisában a jövőre nézve megszüntették. A jogviszony lezárása egyben azt is jelentette, hogy az alperes kriptovaluta kezelésére vonatkozó tevékenysége megszűnt és ennek folytán az ahhoz való hozzáférése is meg kellett, hogy szűnjön, amely oly módon kellett volna, hogy megtörténjen, hogy az alperes kezelésében lévő, általa ismert felhasználónévvel és jelszóval elérhető virtuális pénztárcából a kriptovalutákat a felperesi ledgerre helyezi át. Önmagában ezen utolsó, a jogviszony lezárását Kúria V.Pfv.20.075/2024/6 7 szolgáló, a hozzáférés „fizikai” megszüntetését jelentő mozzanat – szemben a jogerős ítéletben kifejtettekkel – nem tekinthető egy önálló (vállalkozási) szerződésnek, az a felek jogviszonyának a megítélésén sem változtat, azaz abban nem váltak hangsúlyosabbá ennek folytán a vállalkozási elemek sem. [26] A kriptovaluta eltűnése, a felperes vagyonából való kikerülése ennek megfelelően nem tekinthető a szolgáltatás értéke csökkenésének, az a szolgáltatásban keletkezett (tapadó)kárként jelen esetben nem értelmezhető, hanem a jogosult felperes egyéb, a szolgáltatás tárgyán kívüli vagyonát érő következménykárnak minősül, mert ok-okozati összefüggésben áll az alperesnek a szerződésszegő és felróható magatartásával. A jogerős ítélet erre tekintettel sérti a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdését. A Kúria ezért az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a jogorvoslati jog érvényesülése érdekében a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [27] A másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásban vizsgálnia kell a felek fellebbezéseiben az elsőfokú ítélet kármegosztással, annak indokolásával szembeni valamennyi érvét, hivatkozását. E körben figyelemmel kell lennie arra, hogy a kármegosztást eredményező károsulti önhiba csak felróható magatartás lehet, amelynek okozati összefüggésben kell állnia a bekövetkezett kárral. A károkozó magatartásával összefüggésben lehet meghatározni, hogy a károsult milyen mértékben okozta maga a kárt [Kúria Pfv.20.875/2016/4. (BH2017. 264.)]. [28] A Kúria a Pp. 424. §
(4)bekezdése alapján a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét és a felperes költségfeljegyzési jogára tekintettel feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték összegét csak megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A jogi képviselők ügyvédi munkadíját – amely a felperes esetében áfát is tartalmaz – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése, illetve 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján határozta meg. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [30] A határozat ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. A határozat elvi tartalma Kriptovaluta kezelésére irányuló ingyenes szerződés esetén a kriptovaluta eltűnése nem tekinthető a szolgáltatás értéke csökkenésének, az nem a szolgáltatásban keletkezett (tapadó)kárként értelmezhető, hanem a jogosult egyéb, a szolgáltatás tárgyán kívüli vagyonát érő következménykárnak minősül. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:147. §
(2)bekezdés Záró rész Budapest,
- október
- Kúria V.Pfv.20.075/2024/6 8 Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, dr. Suba Ildikó s.k. bíró, dr. Tánczos Rita s.k. bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző