A határozat elvi tartalma: [16] A beszámítást visszautasító elsőfokú végzést helybenhagyó rendelkezés ellen nincs helye külön fellebbezésnek, ezért azt vissza kell utasítani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pkf.VI.24.942/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Tibold Ágnes bíró Felperes: név és cím Felperes jogi képviselője: Dr. Keller Péter kamarai jogtanácsos Alperes: név és cím Az ügy tárgya: fellebbezés visszautasítása (kölcsön megfizetése) A fellebbezést előterjesztő fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Győri Ítélőtábla Pkf.II.25.080/2025/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés szempontjából releváns tényállás [1] A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság fellebbezett végzésével az alperesnek a Székesfehérvári Járásbíróság 5 P. 20404/2023/
- számú végzése ellen 14., 15., 16.,
- számon előterjesztett, az eljárás felfüggesztése iránti kérelmét elutasító és a bizonyítási indítványa mellőzését támadó fellebbezését visszautasította, míg a beszámítási kifogást visszautasító rendelkezését helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés ellen a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése b) pontja és a Pp. 128. §
(5)Kúria VI.Pkf.24.942/2025/2 2 bekezdése értelmében nem volt helye fellebbezésnek, míg a tanúbizonyítási indítványt a Pp. 220. §
(7)bekezdésére figyelemmel mellőzte az elsőfokú bíróság. Kifejtette: az erről hozott végzés ellen nincs önálló fellebbezési lehetőség, legfeljebb az érdemi határozat (ítélet) elleni fellebbezésben lehet eljárási szabálysértésre hivatkozni, ezért az ezen rendelkezésekkel kapcsolatos fellebbezéseket mint meg nem engedetteket visszautasította. [2] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak az alperes beszámítást tartalmazó iratát visszautasító végzését annak helyes indokai alapján helybenhagyta, mert a beszámítást az alperes a Pp.
- § rendelkezéseinek megsértésével terjesztette elő. [3] A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést és – tartalma szerint – annak megváltoztatásával kérte a perfelvételi tárgyalás megnyitására és az igazolási kérelmével pótolt összes indítványa elbírálására kötelezni vagy az első- vagy pedig a másodfokú bíróságot. Fellebbezését azzal indokolta, hogy az első- és a másodfokú bíróság megsértette a tisztességes eljárás követelményét. Az ítélőtábla végzése [4] Az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság végzésének az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító és bizonyítási indítvány mellőzése miatti fellebbezést visszautasító rendelkezését helybenhagyta, míg a beszámítást visszautasító rendelkezést helybenhagyó rendelkezése elleni fellebbezést visszautasította. Az ítélőtábla a végzésének fellebbezhető rendelkezését azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság végzésének a beszámítást visszautasító elsőfokú végzést helybenhagyó rendelkezése ellen nincs helye fellebbezésnek, mert a Pp.
- §
(2)bekezdés c) pontja szerint fellebbezésnek csak a másodfokú bíróság olyan végzése ellen van helye, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye. Ez olyan végzés esetében fordulhat elő, amelyet a másodfokú bíróság elsőfok módjára hoz meg, azaz az adott kérdésben először dönt. Ennek a feltételnek az elsőfokú végzést helybenhagyó másodfokú végzés nyilvánvalóan nem felelt meg, ezért az ezzel szembeni fellebbezést az ítélőtábla a Pp. 367. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. A fellebbezés [5] Az ítélőtábla végzése ellen az alperes 3., 5., 7.,
- sorszám alatt terjesztett elő fellebbezést, tartalma szerint mind a helybenhagyó, mind a visszautasító rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok jogszabálysértést követtek el, amikor a jogi képviselő nélkül eljáró alperest nem tájékoztatták megfelelően a perben tett nyilatkozatainak eljárási következményeiről. Hangsúlyozta, hogy – orvosi iratokkal is alátámasztott – egészségügyi problémái nagy mértékben hátráltatták a jogai gyakorlásában, amit az eljárt bíróságok nem vettek méltányosan figyelembe. [6] Az ítélőtábla a
- sorszámú végzésével a felperest a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján észrevétel megtételére felhívta. A felperes észrevételt nem tett. Kúria VI.Pkf.24.942/2025/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés megalapozatlan. [8] Jelen esetben a másodfokú bíróság az alperesnek a járásbíróság végzése ellen előterjesztett beszámítási kifogást visszautasító rendelkezését végzésével helybenhagyta. Az alperes ez ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyet az ítélőtábla visszautasított arra figyelemmel, hogy az ellen a fellebbező nem élhetett fellebbezéssel. A Pp. 365. §
(2)bekezdés b) pontja alapján fellebbezésnek van helye az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi. Adott ügyben a Pp.
- §-a ilyen külön megengedő rendelkezést nem tartalmaz. Ebből következően helyesen állapította meg a fellebbezéssel támadott visszautasító végzésében az ítélőtábla, hogy a másodfokú bíróság végzésének a beszámítást visszautasító elsőfokú végzést helybenhagyó rendelkezése ellen nincs helye fellebbezésnek. Ebből okszerűen következik az, hogy ha a végzés fellebbezéssel nem támadható, azt az ítélőtábla a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján visszautasítja, mivel a fellebbezés olyan határozat ellen irányult, amely ellen a fellebbező nem élhetett fellebbezéssel. [9] Mindezekre figyelemmel megállapítható volt, hogy a támadott végzés nem sértett jogszabályt, ezért azt a Pp. 389. §-a alapján alkalmazandó 386. §
(4)bekezdése alapján a Kúria helybenhagyta. [10] Mivel a beszámítást visszautasító rendelkezést helybenhagyó rendelkezés ellen nincs helye külön fellebbezésnek, ezért nem volt jelentősége annak, hogy az alperes a fellebbezését esetlegesen hiányosan terjesztette elő és ezzel kapcsolatosan nem kapott megfelelő tájékoztatást. [11] A felperesnek ismert perköltségigénye nem merült fel, ezért arról a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [12] A Kúria megállapítja, hogy a fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [13] A Kúria a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [15] Pp. 367. §
(1)bekezdés, 386. §
(4)bekezdés A döntés elvi tartalma [16] A beszámítást visszautasító elsőfokú végzést helybenhagyó rendelkezés ellen nincs helye külön fellebbezésnek, ezért azt vissza kell utasítani. Budapest,
- január
- Kúria VI.Pkf.24.942/2025/2 4 Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró