Kfv.37092/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, ha a felvetett jogkérdésről a Kúria korábban már állást foglalt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.092/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Kovács András bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Varga Rita Mária Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző ügyvéd dr. Varga Rita Mária) Az I. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XV. Kerületi Hivatala (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Kft. (cím4) A II. rendű alperes képviselője: kamarai jogtanácsos2 A per tárgya: közlekedésfelügyeleti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes 24. szám alatt A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Törvényszék 2024. november 7-én hozott 110.K.700.054/2024/22. számú ítélete Kúria III.Kfv.37.092/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A német állampolgár felperes 2020. február 27-én jelentkezett „B” kategóriás járművezetői tanfolyamra, majd a sikeres vizsgák letételét követően részére 2020. november 6-án került kiállításra a okmányszámú vezetői engedély. [2] Az illetékes német közlekedési hatóság 2023. március 10-én értesítette a Belügyminisztériumot, hogy a felperes német vezetői engedélye 2012. április 17-én visszavonásra került, míg lengyel vezetői engedélyének Németországban történő használatáról 2020. március 23-án lemondott. A felperes német vezetői engedélyének a visszaszerzését a német hatóságok orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kötötték. A Belügyminisztérium a fentiekről tájékoztatta a II rendű alperest. [3] A II. rendű alperes 2023. április 20-án hozott döntésében tájékoztatta a felperest, hogy érvényteleníti a „B” járműkategóriából sikeresen tett közlekedési alapismeretek vizsgáját és forgalmi vizsgáját figyelemmel a német közlekedési hatóság értesítésére. [4] Az I. rendű alperes – megismételt eljárás eredményeként – hozta meg 2023. november 14-én a BP-15/005/6634-16/2023. számú határozatát, amelyben a felperes vezetői engedélyét visszavonta. Határozata indokolásában hivatkozott a II. rendű alperes döntésére, kiemelve, hogy a vezetői jogosultság szüneteltetésére, a vezetői engedély visszavonására vonatkozó rendelkezések kógensek, azoktól a hatóság nem térhet el. Az I. rendű alperes határozatát a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) irányadó rendelkezéseire alapította. [5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben. Kúria III.Kfv.37.092/2025/2 3 A törvényszék ítélete [6] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. [7] Az indokolásban megállapította, hogy a felperest a II. rendű alperesi döntés postai úton történő átvételének elmaradása miatt tényleges jogsérelem nem érte, mert mind az I. rendű, mind a II. rendű alperes döntésével szemben közigazgatási jogvitát kezdeményezhetett. [8] A felperes alaptalanul vitatta a támadott határozat azon megállapítását, mely szerint Németországban a vezetői engedélye visszaszerzését alkalmassági vizsgálathoz kötötték. A német közlekedési hatóság tájékoztatása szerint 2019. november 26-án felszólították arra, hogy mutassa be az orvosi és pszichológiai vizsgálat eredményeit, ennek azonban a felperes nem tett eleget. A felperes jogerős német büntetőbírósági döntések által megállapítottan két alkalommal vett részt közúti közlekedésben alkoholos befolyásoltság alatt és ezért vezetői engedélye visszaszerzését Németországban alkalmassági vizsgálathoz kötötték. [9] A felperes a magyar gépjárművezetői vizsgákra történő jelentkezése során nem hozta a II. rendű alperes tudomására, hogy német vezetői jogosultságát visszavonták és annak visszaszerzéséhez orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat szükséges. Ebben a körben a törvényszék utalt a jelentkezési lap 2. és 8. pontjában szereplő kérdésre adott felperesi válaszra. A felperes a jelentkezése során nem hozta a vizsgáztató szervezet tudomására a döntéshez szükséges releváns tényeket, ezzel megtévesztette a magyar hatóságot. A törvényszék ítéletében hivatkozott a Korm. rendelet és a GKM rendelet vonatkozó rendelkezéseire, elsősorban a Korm. rendelet 16. §

(1)bekezdésére, 23. §

(2)bekezdésére, valamint a GKM rendelet 10. §

(1)bekezdés b) pontjára és 15. §

(6)bekezdés a) pontjára. [10] Az elsőfokú bíróság nem értett egyet a felperessel abban sem, hogy az uniós szabályok lehetővé tették Magyarországon a jogosítvány megszerzését és nem állt eltiltás hatálya alatt. Ebben a körben felhívta az Európai Parlament és Tanács 2006. december 20-i 2006/126/EK irányelvének (a továbbiakban: EK irányelv) 7. cikk

(1)és

(5)bekezdését. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Korm. rendelet 36. §

(3)bekezdés e) pontját, 36. §

(9)bekezdését, valamint az EK irányelv 2. cikk

(1)és 7. cikk

(5)bekezdését. [12] A felülvizsgálati kérelme befogadását megítélése szerint a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége indokolja a közigazgatási perrendtartásról Kúria III.Kfv.37.092/2025/2 4 szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján. [13] A befogadás körében a felperes kifejtette, hogy az Európai Unión belüli népesség változások okán nagy számban fordul elő az, hogy német állampolgárok akár végleges, akár átmeneti jelleggel elhagyják Németországot és Magyarországon élve vagy letelepedve szereznek magyar jogosítványt. Az Európai Unió kifejezetten erre a helyzetre alkotta meg a EK irányelvet, amelynek 7. cikk

(1)és

(5)bekezdésébe, valamint

1. cikkébe ütközik a törvényszék ítélete, mert a Korm. rendelet
2. §

(9)bekezdését kiterjesztően, a EK irányelvbe ütközően értelmezte. [14] A támadott ítéletben foglalt értelmezés felveti azt a jogkérdést, miszerint annál a ténynél fogva, hogy ha Németországban valamely német állampolgárt egyszer eltiltottak az autóvezetéstől és részére alkalmassági vizsgát írtak elő a saját nemzeti jogrendszerének megfelelően, akkor ezt az eltiltást egy másik uniós tagállam figyelembe veszi-e azon esetben, ha egy másik uniós tagállam, jelen esetben Lengyelország, már érvényes jogosítványt állított ki a német állampolgár számára. A Korm. rendeletnek az az értelmezése, amely szerint a német eltiltás egy a Németországtól eltérő uniós tagállamban megszerzett érvényes jogosítvány leadása ellenére kihat a magyar jogosítvány megszerzésére, téves értelmezést jelent. [15] Ugyancsak alapvető jogkérdés, hogy a magyar járművezetési vizsgára történő jelentkezési lap kitöltésekor még meglévő és vissza nem küldött lengyel jogosítvány megléte tekinthető-e olyan tényezőnek, hogy a felperesnek a magyar jogosítvány megszerzésekor volt fennálló másik jogosítványa. Szintén eldöntendő, hogy lehet-e a magyar jogosítvány visszavonását arra alapítani, hogy Németországban a német jogosítvány megszerzéséhez előírt egészségügyi alkalmassági vizsgálatot nem teljesíti egy Magyarországon élő német állampolgár. A felperes ugyanis a magyar alkalmassági egészségügyi vizsgát sikerrel teljesítette. [16] Tömeges problémát okoz a magyar jogosítványt megszerző német állampolgároknak az, hogy a német hatóságok egyre nagyobb számban keresik meg a német állampolgárok magyar jogosítványa tekintetében a magyar hatóságokat, amelyek előzetes vizsgálat nélkül visszavonják a német állampolgárok magyar jogosítványát, ha bármely német jogosítvány visszavonásáról való tájékoztatást kapnak. [17] Az ügy érdemében a felperes vitatta az ítélet [47] bekezdésében írt azon megállapítást, hogy döntő jelentősége van annak, hogy a felperes a gépjárművezetői vizsgára történő jelentkezés során nem hozta a II. rendű alperes tudomására, hogy német vezetői jogosultságát visszavonták és annak visszaszerzéséhez orvosi és pszichológiai vizsgálat szükséges. A korábban írtaknak megfelelően a felperes a magyar jogosítványhoz szükséges alkalmassági vizsgálatot Magyarországon kedvező eredménnyel elvégezte, vagyis a jogosítvány megszerzéséhez való alkalmassága a magyar vizsgálatok által igazolást nyert. [18] A felperes szintén vitatta azt a bírósági érvelést, hogy 2020. március 8-án a lengyel vezetői engedéllyel való rendelkezése miatt sérült volna a Korm. rendelet 23. §

(2)bekezdése. Kúria III.Kfv.37.092/2025/2 5 [19] Téves a felperes szerint az ítélet [49] bekezdése, amely szerint annál a ténynél fogva, hogy a német bíróság bevonta a felperes német jogosítványát, ezért a felperes közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlan lenne. [20] A Korm. rendelet állampolgárságtól függetlenül írja elő a magyar jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét, így teljes mértékben súlytalan és következmény nélküli az, hogy egy másik uniós tagállam mit ír elő az ő jogosítványának megszerzéséhez. A Kúria döntése és jogi indokai [21] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásnak a feltételei az alábbiak szerint nem állnak [22] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [23] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria III.Kfv.37.092/2025/2 6 [24] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadásával kapcsolatban a felperes által előadottakat és ennek eredményeként a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [25] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson alapvető jogegységi funkciót. Ebből pedig következik, hogy a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadásának egyes kérdéseiről szóló 2/2024. (XII. 03.) KK. vélemény (a továbbiakban: KK. vélemény) rendelkező részének 3. pontja rögzíti, hogy a Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha annak értelmezéséről korábban még nem foglalt állást és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton. [27] A KK. vélemény előző bekezdésben írtakhoz kapcsolódó indokolása szerint a jogegységre vonatkozó követelményből eredően a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét is jogi szempontból lehet értékelni. A felvetett jogkérdésnek a társadalom szempontjából akkor van különleges súlya, ha annak értelmezéséről a Kúria korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton. Jellemzően ez az eset áll fenn akkor, ha új jogszabály értelmezése, vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel és valamilyen további ok – például az esetek nagy száma, vagy mintaperben hozott jogerős határozat – miatt szükséges az elvi tartalom kimunkálása. Ha azonban olyan jogkérdés értelmezését kérik a Kúriától, amely bár új, de a jogkérdés megválaszolása annak csekély jelentősége vagy kisszámú előfordulása folytán nem érinti a jogegységet, nem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. A befogadáshoz az adott jogkérdésnek a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon gyakorolt hatását is be kell mutatnia a befogadást kérőnek. [28] A Kúria hangsúlyozza, a perbeli jogvita alapjául szolgáló Korm. rendelet és GKM rendelet értelmezését a Kúria jelentős számú határozatban végezte el 2014-től kezdődően. Így a Kúria a Kfv.II.38.107/2014/5. számú ítéletében kifejtette, hogy amennyiben a német hatóság a járművezetői engedélyt visszavonta és feltételeket szabott a felperes vezetői engedélyre jogosultságához, de ezt a felperes a vizsgára jelentkezési lapon a felperes elhallgatta, úgy megvalósult a hamis adatszolgáltatás. A Kfv.II.38.106/2014/11. számú ítéletében a Kúria kiemelte, hogy a járművezetésre jelentkezési lap „nyilatkozat” részének nem a valóságnak megfelelő kitöltése hamis adatközlést, a hatóság félrevezetését jelenti és megalapozza a vizsgák érvénytelenítését. A Kfv.II.37.986/2015/6. számú kúriai döntés szerint az uniós Irányelvnek megfelelő nemzeti szabályozás szerint uniós állampolgár csak egy vezetői engedéllyel rendelkezhet. A közlekedési hatóság a valótlan nyilatkozattal szerzett engedélyt visszavonja. A Kfv.VI.37.966/2017/3. számú kúriai ítélet rögzíti, miszerint félrevezeti a közlekedési hatóságot az a vezetői engedély megszerzésére törekvő személy, aki eltitkolja azt a tényt, hogy egy másik uniós tagállam hatósága alkoholfüggőséggel kapcsolatos vizsgálatban való részvételhez vagy orvosi szakvélemény beszerzéséhez kötötte a vezetői engedélyének visszaadását. Kúria III.Kfv.37.092/2025/2 7 [29] A Kúria a fentiekre figyelemmel rámutat, hogy a per alapját képező jogkérdésekről, az irányadó jogszabályok értelmezéséről a Kúria korábban már több alkalommal állást foglalt, amely döntéseknek a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet megfelel. [30] A fentieken túl a Korm. rendelet, a GKM rendelet és az EK irányelv rendelkezéseinek értelmezése nem érint nagyobb számú kérelmezőt és az ügy a társadalom széles körére nem bír jogi hatással. [31] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjára alapítottan nem indokolt. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdését alkalmazva megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [33] Kp. 117. §

(4)bekezdés, 118. §

(1)és

(2)bekezdés. A döntés rövid tartalma [34] Nem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, ha a felvetett jogkérdésről a Kúria korábban már állást foglalt. Záró rész [35] A felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kúria a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [36] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. február
3. dr. Sperka Kálmán s. k. k. dr. Sugár Tamás s. k. dr. Bérces Nóra s. Kúria III.Kfv.37.092/2025/2 8 a tanács elnöke előadó bíró dr. Kovács András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró