Bfv.501/2022/10 – Kúria

(1)bekezdés e) pont szerinti, egyéb okból elfogult bíró eljárása miatt bejelentett. Jelen ügyben a terhelt az eljáró bíró elfogultságára a bizonyítékértékelő tevékenységéből, az elítéléséből következtetett, ténylegesen elfogultságra okot adó körülményekre nem hivatkozott. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.501/2022/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. január
3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt: terhelt Első fok: Szekszárdi Járásbíróság, 6.B.40/2021/11., ítélet, tárgyalás,
4. február
5. Kúria 3.Bfv.501/2022/10 2 Másodfok: Szekszárdi Törvényszék, 8.Bf.80/2021/16., ítélet, nyilvános ülés,
6. október
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Járásbíróság 6.B.40/2021/
8. számú, illetve a Szekszárdi Törvényszék 8.Bf.80/2021/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 36.320 (harminchatezer-háromszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szekszárdi Járásbíróság a
10. február 22-én kihirdetett 6.B.40/2021/
11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
12. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont]. Ezért a terheltet 3 év szabadságvesztésre és 8 év kiutasításra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Kúria 3.Bfv.501/2022/10 3 [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. október 13-án kihirdetett 8.Bf.80/2021/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A terhelttel szemben kiszabott kiutasítás mértékét 6 évre enyhítette, továbbá megállapította, hogy a büntetést bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekinti. Pontosította a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a támadott határozat megváltoztatása, elsődlegesen felmentése, másodlagosan a feltételes szabadságra bocsátás kizárásának mellőzése érdekében. [4] A terhelt szerint törvénysértő módon zárta ki a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Sérelmezte, hogy a szír származása miatt elfogult volt vele szemben a bíróság, valamint a tolmács nem szó szerint, és nem pontosan fordította le, amit terheltként mondott az eljárás során. [5] Kifogásolta a bíróság bizonyítékmérlegelési tevékenységét, így azt, hogy a tanúkat nem megfelelően hallgatta ki, nem vette figyelembe a terhelt vallomását, több, mint 6 hónap telt el a két tárgyalási nap között, ennek ellenére a bíróság nem ismételte meg a tárgyalást. Mindezek alapján a felmentését indítványozta. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.560/2022/
3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [7] Kifejtette, hogy a bírósági iratokból megállapítható, hogy
4. február
5. napján került sor az előkészítő ülésre, és ugyanezen a napon tartotta meg a bíróság a tárgyalást, ekkor ítéletet is hozott. Ezért nem alapos a terhelt állítása, miszerint több, mint 6 hónap telt el két tárgyalás között. [8] A terhelt bírói elfogultságra hivatkozása sem alapos, az iratok alapján nem merült fel olyan körülmény, amely ezt a kifogást megalapozná. [9] A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban kifejtette, hogy az esetleges törvénysértés kiküszöbölésére a Be.
6. § (helyesen)
7. pontja értelmében egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban van lehetőség. [10] fenn. Az ügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa Kúria 3.Bfv.501/2022/10 4 [11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
8. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [14] A Be. 649. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [15] A Be. 608. §

(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak: – a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, – az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, – a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, – a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, – a bíróság a 492. §

(1)bekezdés c)-

1. d)és
2. i)pontjában, valamint a

(2)bekezdésében vagy az 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és
2. g)pontjában, valamint a

(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, – az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, – az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §

(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, Kúria 3.Bfv.501/2022/10 5 – az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [16] A Kúria az indítványban kifogásolt bírói elfogultság kapcsán utal arra, hogy a Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. [17] A kizárt bíró részvétele a határozathozatalban a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja alapján feltétlen eljárási szabálysértés, és ekként a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok. [18] A terhelt elfogultságra hivatkozása a Be. 14. §

(1)bekezdés e) pont szerinti, egyéb okból elfogult bíró eljárása miatt bejelentett. [19] Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy a felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az említett elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. [20] Az ekként előterjesztett indítvány azonban kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be. [21] Ehhez képest jelen ügyben a terhelt az eljáró bíró elfogultságára a bizonyítékértékelő tevékenységéből, az elítéléséből következtetett, ténylegesen elfogultságra okot adó körülményekre nem hivatkozott. A következetes bírói gyakorlat szerint a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége és a bűnösség megállapítása önmagában nem valószínűsíti a bíró elfogultságát (Kúria Bfv.I.1132/2020/8.; Bfv.III.287/2022/7.). [22] A tolmács eljárásával kapcsolatos kifogás – nem megfelelően fordított a terhelt részére – az alábbiak szerint nem alapos. [23] Az iratokból megállapítható, hogy a tolmács végig jelen volt a tárgyaláson, arra utaló adat a jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy a terhelt kifogásolta, vagy észrevételezte volna, hogy nem megfelelő a tolmács tevékenysége. A tárgyalási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a terhelt a bíróságon részletes vallomást tett a személyi körülményeire, a bíró több kérdést is intézett felé, melyekre részletesen válaszolt. Nem megfelelő fordításra nem hivatkozott egyszer sem, tolmácsolást érintő semmilyen kifogást nem emelt (Szekszárdi Járásbíróság 6.B.40/2021/11. számú jegyzőkönyv). [24] Következésképpen a terhelt állítása, mely szerint a tolmács nem megfelelően fordított, nem felel meg a tényeknek. Kúria 3.Bfv.501/2022/10 6 [25] A Kúria megjegyzi a Kúria, hogy a tolmácsnak a Be. 201. §

(3)bekezdése szerinti figyelmeztetése elmaradt, azonban ez relatív eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálati okot nem alapoz meg. [26] Ugyancsak nem felel meg a tényeknek a terhelt állítása, mely szerint több, mint 6 hónap telt el a két tárgyalás között. [27] Az iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság

1. február
2. napjára tűzte ki az előkészítő ülést, melyen a bíróság az ügyet tárgyalásra tűzte ki aznap 8 óra 50 percre (Szekszárdi Járásbíróság 6.B.40/2021/
3. számú jegyzőkönyv
4. bekezdés). [28] Következésképpen az előkészítő ülés, a tárgyalás és az ügydöntő határozat meghozatala – törvényesen – egy napon történt [Be.
5. § a) pont], így fel sem merülhet a 6 hónapos tárgyalási időközre vonatkozó szabályok megsértése. [29] A Be.
6. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [30] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [31] Ezzel szemben a terhelt az indítványában részben a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok mikénti értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróság nem vette figyelembe az ő vallomását, valamint a tanúkat nem megfelelően hallgatta ki. [32] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [33] A Kúria a terhelt indítványának a feltételes szabadságra bocsátás kizártságát érintő részével kapcsolatban megjegyzi a következőket. [34] A Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján orvosolható. [35] A Be.

1. §
2. pontja értelmében egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről. Kúria 3.Bfv.501/2022/10 7 [36] A Kúria utal arra, hogy a Btk.
3. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben – mint ahogy jelen ügyben – követte el. [37] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [38] A felülvizsgálati eljárásban a fordítói díjaként felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §

(1)bekezdése szerint az állam viseli. IV. [39] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [40] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. január
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró