A határozat elvi tartalma: Az aktív korúak ellátásának meghatározott jogszabályi feltételei vannak, a vagyoni viszonyokat a törvényi rendelkezések alapján kell figyelembe venni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.944/2021/
- Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró A felperes: felperes1) Cím2 A felperes képviselője:Dr. Benke Barnabás Ügyvédi Iroda cím3 ügyintéző: Dr. Benke Barnabás pártfogó ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XXII. Kerületi Hivatala cím4 Az alperes képviselője:Budapest Főváros Kormányhivatala Cím
- ügyintéző: Dr. Szász Imola osztályvezető, kamarai jogtanácsos) A per tárgya: aktív korúak ellátása, foglalkoztatás helyettesítő ellátás megállapításával kapcsolatos ügyben hozott BP-22/002/597-29/
- számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
- sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat:a Fővárosi Törvényszék 16.K.706.579/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 16.K.706.579/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.944/2021/10-II 2 Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- április
- napján foglalkoztatást helyettestő támogatás iránti kérelemmel fordult Budapest Főváros Kormányhivatala XXII. Kerületi Hivatalához, állástalan jogcímen kérte az aktív korúak ellátásának megállapítását. Az alperes a
- április
- napján meghozott BP-22/002/597-29/
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint, a felperes nem jogosult a támogatásra, mivel a tulajdonában álló, egyik ingatlan tulajdoni hányadra megállapított forgalmi értéke (920.000, - forint) önmagában meghaladja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
- évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.)
- §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- ba)alpontjában meghatározott forgalmi értéket, azaz a mindenkori öregségi nyugdíjminimum harmincszorosát, és a felperes résztulajdonát képező ingatlanok, valamint a tulajdonában lévő gépjárművek és a pénzforgalmi számláján kezelt összeg együttes értéke (2.421.362,- forint) meghaladja az Szoctv. 4. §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- bb)alpontjában rögzített forgalmi értéket, azaz a mindenkori öregségi nyugdíjminimum nyolcvanszorosát. [2] Az alperes határozata szerint a felperes 2020. április 14. napját megelőző 24. hónapon belül összesen 104 napon keresztül szerepelt az álláskeresők nyilvántartásában, valamint az ápolási díjra való jogosultsága édesanyja halála miatt 2019. december 31. napján megszűnt, ezért felperes az Szoctv. 33. §
(1)bekezdés g) pontja szerint szükséges három hónapos együttműködését az állami foglalkoztatási szervvel közvetlenül a kérelem benyújtása előtt teljesítette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő, amelyben kérte a határozat megváltoztatását és a kérelem benyújtásáig visszamenőleg az alperes kötelezését az aktív korúak járadékának megfizetésére. Előadta, hogy súlyosan mozgáskorlátozott édesanyja gondozása miatt
- december
- napjáig ápolási díjban részesült,
- január
- napjától pedig regisztrált álláskereső, azonban álláskeresési ellátásra nem jogosult. Részletesen vitatta a vagyonnyilatkozatában feltüntetett gépjárművek és ingatlan tulajdoni hányadok forgalmi értékét és előadta, hogy az egyik személygépjármű mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű, ezért az Szoctv.
- §
(1)bekezdése szerint nem minősül vagyonnak. Hivatkozott arra, hogy a bankszámláján szereplő összeg valós volt, azonban bevétellel nem rendelkezik, betegségei és a rezsi kiadások miatt a megélhetése nehézségekbe ütközik. [4] A felperes előkészítő iratában arra is hivatkozott, hogy az alperes határozatában tévesen állapította meg, hogy az egyik ingatlanon fennálló tulajdoni hányada teljes egészében hasznosítható, mivel abból 2100/42336 tulajdoni hányadot öröklés jogcímen, özvegyi joggal terhelten szerzett, ezért ez a tulajdonrész nem hasznosítható addig, amíg a hagyatéki eljárás le nem zárul. Kitért arra is, hogy folyószámláján az előkészítő irat benyújtásakor összesen 17.196- forint volt. Kúria IV.Kfv.37.944/2021/10-II 3 [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint határozata jogszerű és megalapozott, eljárásában sem anyagi, sem eljárásjogi szabályokat nem sértett. A felperes aktív korúak foglalkoztatását helyettesítő támogatása iránti kérelmét azért utasította el, mert a felperes vagyona meghaladta a jogszabályban meghatározott értékhatárt. Kifejtette, hogy az alperes hivatkozásával ellentétben a személygépjármű a szülő halálát követően már nem tekinthető mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott járműnek, így az a vagyonvizsgálat során nem minősül kivételnek. Ezen túlmenően kifejtette, hogy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság által megküldött adó- és értékbizonylat alapján állapította meg, hogy az ingatlan értéke 920.000, - forint, amely meghaladja az Szoctv. 4. §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- ba)alpontja szerinti forgalmi értéket, így kizárja a jogosultság megállapításának lehetőségét. Az elsőfokú elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [7] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes helyesen járt el, amikor a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 5. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján a gépjárművek forgalmi értékét a Nemzeti Adóés Vámhivatal vámszervének adatszolgáltatása alapján állapította meg. Rámutatott, hogy a Szoctv. 4. §
(1)bekezdés b) pontja szerint azonban az ilyen gépjármű a mozgáskorlátozottságban szenvedő szülő halálát követően már nem tekinthető ezen célra fenntartott gépjárműnek, ezért az aktív korúak ellátása iránti kérelem elbírálása során a többi vagyontárggyal együtt kell figyelembe venni. [8] Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy helyesen járt el az alperes akkor is, amikor a Pr. 5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a felperes tulajdonát képező ingatlanrészek forgalmi értékének megállapítása iránt megkereste az ingatlanok fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságot. A felperes által vitatott ingatlanon fennálló tulajdoni hányadának forgalmi értéke a
- április
- napján kelt adó- és értékbizonyítvány szerint 920.000, - forint. A közigazgatási tevékenység megvalósításához beszerzett tulajdoni lapok alapján megállapítható, hogy fennálló tulajdoni hányadának egy része özvegyi joggal terhelt, azonban ez nem azt jelenti, hogy ez a tulajdonrész forgalomképtelen lenne, ezért ez a vagyonrész sem képez kivételt a Szoctv.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint. [9] Nem volt megalapozott a felperes azon hivatkozása sem, miszerint a tulajdonában lévő részingatlanok tulajdoni hányadát testvérével közösen örökölte, ezért azok forgalmi értéke a határozatban megállapított érték fele, mert a tulajdoni lapok tartalma és a határozatban feltüntetett ingatlanleltár tartalma megegyezik. [10] Az elsőfokú bíróság a felperes tulajdonát képező vagyontárgyak forgalmi értékéről kiállított adó- és értékbizonyítványok alapján jutott arra az alperesi határozattal megegyező következtetésre, hogy a település1 helyrajzi szám1 helyrajzi számú, 6384/42336 tulajdoni hányadra megállapított forgalmi érték önmagában meghaladja a Szoctv. 4. §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- ba)alpontjában meghatározott forgalmi értéket, valamint ezen ingatlanrész a fent írtak szerint hasznosítható. Továbbá a felperes valamennyi vagyontárgyának értékét egybeszámolva az is megállapítható, hogy az együttes érték meghaladja a Szoctv. 4. §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- bb)alpontjában meghatározott értéket. Kúria IV.Kfv.37.944/2021/10-II 4 [11] Az elsőfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §
(1)-
(2)bekezdése alapján rögzítette, hogy a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában a felperes bankszámlájának egyenlege 231.596forint volt, amit a felperes sem vont kétségbe, ezért ez az összeg volt irányadó a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata során. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését kérte. [13] Keresetlevelében foglaltakkal megegyezően hivatkozott arra, hogy az alperes nem megfelelően állapította meg az egyes vagyontárgyak értékét. Álláspontja szerint a felperes ingatlanainak tulajdoni hányadai nem forgalomképesek, mert van, amelyik özvegyi joggal terhelt és mindegyikben társtulajdonosa a testvére, továbbá néhai édesanyja, és mivel a hagyatéki eljárás még nem zárult le, a bizonytalan tulajdonviszonyok miatt gyakorlatilag forgalomképtelenek, ezért értékük csekély lehet. A gépjárművekkel összefüggésben hivatkozott arra, hogy az egyik a kérelem előterjesztésekor is ki volt vonva a forgalomból, annak értékét mégis használható műszaki állapotúként vette figyelembe az alperes, aki ezzel szerinte nem tett eleget tényállástisztázási kötelezettségének, így határozata nem is lehet jogszerű. A jogszabály a hasznosítható ingatlant és a gépjármű forgalmi értékét határozza meg, amelyet figyelembe kell venni a kérelem elbírálásakor, azonban álláspontja szerint sem ingatlanai, sem pedig gépjárművei nem hasznosíthatók. Hivatkozott arra is, hogy a Szoctv. 33. §
(1)bekezdés g) pontjában foglaltakat teljesíti, jövedelemmel nem rendelkezik, a foglalkoztatási szervvel együttműködési kötelezettségének eleget tett, és hasznosítható vagyonnal sem rendelkezik. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg kérelme szerint, hogy valóban az Ákr. és a Szoctv. szabályai szerint járt el az alperes, hanem mechanikusan elfogadta az alperes által hiányosan megállapított tényállást, ezért az elsőfokú ítélet jogszabálysértő. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását kérte. Fenntartotta határozatában, védiratában és a per folyamán tett nyilatkozatait. Álláspontja szerint határozata és az elsőfokú bíróság ítélete is megalapozott, az helyes jogszabály-értelmezésen alapul. Kifejtette, hogy nem minősül mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműnek az egyébként ilyen gépjármű, ha a mozgáskorlátozottságban szenvedő személy már meghalt. Utalt arra, hogy a felperes tulajdonát képező ingatlanrészek forgalmi értékének megállapítása iránt megkereste azok fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságot és a forgalmi értéket ez alapján állapította meg. Azt is kifejtette, hogy ha egy tulajdoni hányad özvegyi joggal terhelt, az nem jelenti azt, hogy e tulajdonrész forgalomképtelen volna. Hivatkozott arra is, hogy a felperes tulajdonát képező gépjárművek és ingatlanrészek önmagukban is meghaladják a Szoctv. 4 §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott forgalmi értéket. Valamennyi vagyontárgy együttes értéke pedig meghaladja a Szoctv. 4. §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- bb)pontjában rögzített értéket. Az aktív korúak ellátásával összefüggésben meghatározott jogszabályi rendelkezésektől eljárása során nem térhetett el. Kúria IV.Kfv.37.944/2021/10-II 5 A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. [16] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. [17] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 85. §
(2)bekezdése alapján a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. [18] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott, kifejtett indokaival a Kúria egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra hivatkozással a következőket rögzíti. [19] Az alperes eljárása során a felperes vagyontárgyainak értékét minden esetben közokirat (önkormányzati adóhatóság adó- és értékbizonyítványa, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatal által kiállított EUROTAX értékelés) alapján állapította meg. A felperes a per során a közokiratok tartalmát vitató előadásokat tett, azonban azt nem támasztotta alá, és azokkal szemben bizonyítási indítványt sem terjesztett elő. Önmagában a határozat megállapításainak vitatása nem teszi azokat megalapozatlanná. Az egyik gépjármű nyolc évvel korábbi biztosítási eseményéről készült kárszakértői vélemény arra figyelemmel nem volt figyelembe vehető, mert a gépjármű azt követően is forgalomban volt. [20] A felperes hivatkozott ugyan arra, hogy a tulajdonában álló vagyontárgyak nem hasznosíthatóak, azonban ezt az előadását nem támasztotta alá. Önmagában az a hivatkozás, miszerint tulajdonostársai vannak, vagy tulajdoni hányada özvegyi joggal terhelt nem zárja ki azok hasznosíthatóságát. [21] Nem volt helytálló a felperes azon hivatkozása sem, hogy az egyik gépjárműve mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű lenne, mert az azt igénybe vevő, mozgáskorlátozott édesanyja a kérelem előterjesztését megelőzően elhúnyt. [22] A Kp. 85. §
(2)bekezdése alapján a közigazgatási perben nem volt értékelhető a felperes bankszámla-egyenlegének változása sem. [23] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az alperes helytállóan állapította meg a felperes Szoctv. 4. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti vagyonának értékét. Való igaz, hogy a felperes az aktív korúak ellátása, foglalkoztatás helyettesítő ellátás feltételeinek több elemét (így jövedelme, együttműködése a foglalkoztatási szervvel) teljesíti, azonban az ellátásra jogosultság konjunktív feltétele az is, hogy a kérelmező ne rendelkezzen vagyonnal. Az alperes ezért megalapozottan utasította el a felperes kérelmét azért, mert ingatlanvagyona és vagyontárgyainak együttes forgalmi értéke meghaladja a Szoctv.-ben meghatározott értéket. [24] A Kúria mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [25] A Kúria megjegyzi, hogy a felperes vagyonának az eljárás során is jelzett változása alapján az alperesnél – adott esetben – ismét előterjesztheti aktív korúak ellátása, foglalkoztatás helyettesítő ellátás iráni kérelmét, amelyet az alperes az általános közigazgatási Kúria IV.Kfv.37.944/2021/10-II 6 rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 46. §
(1)bekezdés b) pontja alapján – mivel a kérelem tartalma eltér – nem utasíthat vissza. A döntés elvi tartalma [26] Az aktív korúak ellátásának meghatározott jogszabályi feltételei vannak, a vagyoni viszonyokat a törvényi rendelkezések alapján kell figyelembe venni. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek az ügyben. [28] A pernyertesnek minősülő alperes a felülvizsgálati eljárás során költségjegyzéket nem terjesztett elő, ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség viseléséről való rendelkezést mellőzte. [29] Az eljárás a Szoctv.
- §-a alapján költség- és illetékmentes, ezért a bíróságnak az illeték viseléséről sem kellett rendelkeznie. [30] A Kúria ítéletével szemben a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Dobó Viola s.k. bíró