← Magyarország

Pf.20054/2020/4 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az egyesület tagjának kizárását megalapozó körülmények eltérnek a gazdasági társaságok tagjának kizárását megalapozó körülményektől. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.054/2020/4. A felperes: felperes (cím2.) A felperes képviselője: ügyvédi iroda( ügyintéző: dr. Tantics-Molnár Anett ügyvéd cím3.) Az alperes: alperes (cím1.) Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 ( ügyintéző: Dr. Káldi Dávid ügyvéd, cím6.) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (19. sorszám alatt) A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 1.P.20.790/2019/18. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperes elnökségének 1/2019. (02. 20.) számú határozata és az alperes közgyűlésének 5./2019. (08. 29.) számú határozata jogsértő. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperesnek a felperes javára 57.150 (ötvenhétezer-százötven) forint elsőfokú perköltségben való marasztalását. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást szerint az alperes vadásztársaság 2016. augusztusában alakult meg, 2017. márciusától lett területtel rendelkező vadásztársaság. Az alperes vadásztársaság elnöke a megalakulásától 2018. július 31-én történt lemondásáig, valamint a lemondást követő 60 napban a felperes volt. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 2 [2] Az alperes alapszabálya IX/1. pontjának

  1. e)alpontja szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj, egyéb tagi befizetések, egyéb kötelezettségek, valamint a minimális támogatói hozzájárulások megállapítása, a
  2. j)alpontja szerint pedig a 2 millió Ft értéket meghaladó kötelezettségvállalás megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb (2 millió Ft érték feletti) beruházásoknak a jóváhagyása. A XI/3.pont elnökség hatáskörét rendező címe értelmében az elnökség hatáskörébe tartozik az
  3. e)alpont szerint az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; a
  4. g)alpont szerint a vadásztársasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; az
  5. u)alpont szerint pedig az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról 2 millió Ft alatti összegben. Az alapszabály kimondja továbbá, hogy az elnökség üléseit szükség szerint, de negyedévente tartja. Az ülések állandó napirendi pontja a negyedéves pénzügyi tájékoztató. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén legalább három tag jelen van, ebben az esetben egyhangú szavazási eredmény szükséges a döntésekhez. [3] Az alapszabály XI/3. pontja a vadásztársaság elnökének feladatai között sorolja fel az elnökség munkájának vezetését és szervezését; a vadásztársaság tevékenységének irányítását és ellenőrzését, gazdálkodásának irányítását; utalványozási jog gyakorlását; negyedévente pénzügyi beszámoló készítését és az elnökség tagjai elé terjesztését a jóváhagyásról való döntés végett. [4] Az alapszabály XIII. fejezetének első mondata szerint a vadásztársaság éves költségvetés alapján gazdálkodik. [5] Az alperes vadászterületéhez tartozik a Társulat művelése alatt álló erdőterület is, amely részben a felperes tulajdonában áll. Az erdőbirtokossági társulat elnöke a felperes élettársa. Az ezen az erdőterületen levő 1. számú vadászati körzetben a vadásztársaságon belüli megosztás szerint a felperes vadászott. A felperes az elnöki tisztségről való lemondását követően e körzetben vadászati tevékenységet nem végzett. [6] A földhasználók által bejelentett vadkárok esetében az alperes vadásztársaságon belül az a gyakorlat alakult ki, hogy vadkárbecslő szakértői véleményt szereznek be, és az annak alapján létrejött megállapodásoknak megfelelően a felperes, mint elnök kisebb összegű (50- 100200.000 forint mértékű) kártérítések kifizetése iránt intézkedhet az elnökségnek történő utólagos beszámolás mellett. A nagyobb összegű károk kifizetéséhez az elnökség előzetes döntése kellett. [7] A felperes 2018. április 26-án az elnökség döntése nélkül kötött megállapodást a Társulat elnökével vadkár miatt fizetendő kártérítésről, és teljesített ennek alapján a társulat részére 622.980.- Ft kifizetést. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 3 [8] A felperes elnöki tisztsége alatt az a gyakorlat alakult ki, hogy az alperes vadásztársaság 50 %-os mértékben hozzájárul a gazdálkodók vadkár-elhárító kerítésének létesítési költségeihez. A kifizetésekhez az elnökség döntése volt szükséges. A felperes az elnökség döntése nélkül 2018. június 20-án 1.256.250.- forint plusz áfa összeget, azaz 1.595.438.- Ft-ot előlegbekérő alapján átutalt a Társulat részére vadhálós kerítésrendszer kiépítési költségének 50%-aként. A társulat 2018. október 18-án visszautalta az alperes számlájára a kerítésépítési előleget. [9] Az elnökség tagjai utólag, a 2018. július 24-i elnökségi ülésen értesültek az azt megelőző három hónapban teljesített jelentős összegű kifizetésekről. Ennek alapján nem fogadták el a rendes tagok részére történő tagdíjbefizetés előírására vonatkozó – a pénzügyi hiány rendezését célzó – felperesi javaslatot, hanem az egyik vadőr foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését határozták el. Elnökségi tag, elnökségi tag1 és elnökségi tag2 elnökségi tagok 2018. július 30-án feljegyzést készítettek a 2018. július 24-i elnökségi ülésen elhangzottakkal kapcsolatban. [10] A felperes 2018-ban elmulasztotta az alperes legnagyobb bevételét jelentő őszi gímszarvas vadászat előkészítését, a külföldi vendégvadászoktól ajánlatok beszerzését, velük szerződés kötését. Az elnökség tagjainak olyan tájékoztatást adott, hogy 6-7 vendégvadász részvétele biztosított és más érdeklődők is vannak. 2018. augusztus közepén azonban vendégvadászok részéről egyetlen ajánlat sem volt. [11] Elnökségi tag és elnökségi tag1 elnökségi tagok a 2019. február 5-én aláírt kérelmükben indítványozták az alperes elnökénél, hogy az elnökség a felperessel szemben folytasson le kizárási eljárást. A kérelem szerint az indítványozók rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy a felperes mint a vadásztársaság korábbi vezető tisztségviselője az elnöki tisztségének ellátása során a társaság alapszabályának rendelkezéseit és a közgyűlés határozatait megsértve olyan gazdálkodást folytatott, amely az egyesület céljának ellátását veszélyeztette; cselekményeivel és mulasztásával a társaságot "fizetésképtelen közeli helyzetbe hozta", amelynek eredményét kihasználva a vadásztársaság tagjai számára indokolatlan és súlyos fizetési kötelezettséget kívánt előírni. Utalt a kezdeményezés a felperes elnöki tisztségről való lemondását megelőző elnökségi ülést követően készített feljegyzésben foglaltakra. Tartalmazta továbbá, hogy a felperes, mint tag a vezető tisztségviselői jogviszonyának megszűnését követően látszólag jogszerűen, de mégis indokolatlanul akadályozza a vadásztársaság cél szerinti működését. Csatolták az elnökségi tagok által aláírt 2018. július 30-i feljegyzést. [12] Az alperes elnöke 2019. február 12-én hívta össze 2019. február 20-ára az elnökség ülését, amelyre a felperest is meghívta. Az elnökségi ülés 1. napirendi pontja volt a felperes vadásztársasági taggal szembeni kizárási eljárás lefolytatása, határozathozatal. A meghívó részletes tájékoztatást tartalmazott a kizárási eljárásnak az alapszabályban foglalt szabályairól. A meghívó melléklete volt a 2019. február 5-én kelt kezdeményezés és az elnökségi tagok 2018. július 30-i feljegyzése. [13] Az elnökség a 2019. február 20-án tartott ülésén hozott és 2019. március 10-én 1/2019. (02. 20.) szám alatt írásba foglalt és indokolt határozatával az alapszabály IX. fejezet 1. pont
  6. a)és
  7. e)alpontjai, XI. fejezet 3. pont
  8. g)és
  9. u)alpontjai, valamint a XIII. fejezet első mondata megsértése miatt a vadásztársaság tagjai közül kizárta a felperest. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 4 A kizárás indokai: – A felperes a társaság törvényes képviselőjeként 2018. április 1. és 2018. július 31. között az alábbi ügyletek megkötéséről és azok pénzügyi teljesítéséről az alapszabály rendelkezéseitől eltérően az elnökség tudta és felhatalmazása nélkül kizárólag egy személyben döntött: -- a társulat1 részére vadkár kifizetés 622.980.- Ft összegben, -- a társulat1 részére teljesítés nélküli kerítésépítés jogcímén történő kifizetés 1.595.438.Ft összegben; – elmulasztotta a társaság legfőbb árbevételét biztosító őszi vadászati lehetőségekkel kapcsolatos ajánlatok beszerzését, a szerződések előkészítését és azoknak az elnökség elé terjesztését. A társaságnak 2018. augusztus közepén nem volt a vadászati lehetőség értékesítésére vonatkozó konkrét ajánlata. A felperes ennek ellenére az elnökség tagjait arról tájékoztatta, hogy megvannak a társaság vadászati lehetőségeit megvásárló vendégek (6-7 fő, plusz további érdeklődők); – a vadászterületen található, saját tulajdonában álló ingatlanokon (erdőterületeken) megtiltotta az előkészített terelő vadászatot, amely a vadkár elhárítási feladatok mellett a vadásztársaság anyagi bevételi lehetőségét és az éves vadgazdálkodási terv teljesítését is szolgálta volna, majd ezt kiterjesztette a teljes téli vadászati szezonra. [14] A határozat indokolása szerint a felperes, mint volt vezető tisztségviselő felsorolt cselekményei sértik az alapszabálynak a társaság gazdálkodására, a gazdálkodással kapcsolatos hatáskörök gyakorlására vonatkozó, a határozat rendelkező részében meghatározott rendelkezéseit. Az elnökség álláspontja szerint a felperes a társaság alapszabályának rendelkezéseit szándékosan és sorozatosan sértette meg, ezért a kizárást, mint jogkövetkezményt az elnökség arányosnak és megfelelőnek találta. [15] A felperes fellebbezését az alperes 2019. augusztus 29-i közgyűlése tárgyalta meg. A közgyűlési meghívóval együtt az elnökségi határozatot, valamint a felperes fellebbezését kézbesítették a tagoknak. Az alperes közgyűlése az 5./2019. (08. 29) számú határozatával az elnökség kizárásról hozott határozatát helybenhagyta. [16] A felperes keresetében az alperes 5./2019. (08. 29.) számú közgyűlési határozatának és ezáltal az 1/2019. (02. 20.) számú elnökségi határozatának hatályon kívül helyezését kérte azok jogszabálysértő voltára hivatkozással. [17] Álláspontja szerint a Ptk. 3: 70. §

(1)bekezdésébe, valamint az alapszabály VII. fejezet
  1. pont c) alpontjába ütköznek a határozatok, mert e rendelkezések szerint azzal a taggal szemben lehet kizáró határozatot hozni, aki az alapszabályt, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy ismételten a társasági életet és a vadászetikát sértő magatartást tanúsít. A felperes szerint sem a felperes kizárását kezdeményező tagok indítványa, sem az elnökségi határozat, sem a közgyűlési határozat nem jelöli meg, hogy a felperesnek pontosan melyik magatartása milyen jogszabályi rendelkezést, vagy közgyűlési határozatot, vagy az alapszabály mely rendelkezését sértette meg, amely a társaság céljainak elérését bármilyen módon sértette, veszélyeztette volna. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 5 [18] Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 3:
  2. §
(6)bekezdésébe ütköző módon, szabálytalanul közölték a tagokkal a közgyűlési meghívóban a napirendet, mert a döntés megalapozásához kapcsolódó alapvető információkat, iratokat nem küldték ki a meghívóval együtt. A szabálytalan meghívó miatt a közgyűlés nem hozhatott volna döntést a fellebbezésről, mert egy tag hiányzott és a közgyűlésen meghatalmazással sem képviseltette magát. [19] A kizárásról szóló döntést érdemben is megalapozatlannak tartotta. Nem vitatta, hogy az alperes képviselőjeként a vadvédelmi kerítés építési munkái vonatkozásában
  1. július 20án megállapodást kötött a Társulattal, továbbá a munkák megkezdése érdekében előlegként 1.256.250.- forint plusz áfa összeget átutalt az erdőbirtokossági társulat részére. Azt sem vitatta, hogy az alapszabály értelmében e kiadáshoz az elnökség döntése lett volna szükséges, és hogy elnökségi felhatalmazással nem rendelkezett. Kifejtette, hogy a vadkárelhárítás körében történő kerítésépítés koordinálása elnökségi tag elnökségi tag feladata volt, aki ezt nem látta el, a felperesnek a kerítés építése ügyében, a társaságot terhelő esetleges nagymértékű vadkárok megelőzése végett mielőbb intézkednie kellett. Az erdőbirtokossági társulat az előleget az alperes részére visszautalta, így a felperes átutalása az alperes gazdasági működését nem veszélyeztette. [20] Vitatta az elnökségi határozatnak azokat a hivatkozásait, hogy a társaság működését és céljainak elérését veszélyeztette volna, továbbá, hogy fizetésképtelen közeli helyzetet idézett volna elő. Kifejtette, hogy a vadkár esetében eljárása megfelelt a kialakult gyakorlatnak, amely szerint a bruttó 30.000.- Ft feletti vadkárok kifizetését kizárólag igazságügyi szakértő által készített vadkárbecslési követően lehetett végrehajtani. Előadta, hogy szakértő igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján fizette ki a vadkár összegét az EBT-nek. Hivatkozott arra, hogy a kifizetés kifejezett jogszabályi kötelezettség alapján történt. [21] Rámutatott, hogy a sérelmezett határozatok nem is rögzítik, hogy a felperes az átutalásokkal a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak mely rendelkezését sértette meg. [22] Az alapszabály XI. fejezet
  2. pontjának egyes rendelkezései értelmében a vadászatok értékesítésének feladata (kötelezettsége) az elnökséget terheli, ezért ezeket sérti a felperes egyszemélyi felelősségének érvényesítése a kizárásról szóló határozatokban. [23] Valótlannak és megalapozatlannak tartotta, hogy a felperes megtiltotta volna a társaságnak a társaság működési területén a terelő vadászatok tartását. Kiemelte, hogy az elnökségi határozat ezen állítás indokát meg sem jelöli. [24] Véleménye szerint az elnökségi határozat egyetlen állítása sincs megfelelő bizonyítékkal alátámasztva, a felperes személyére nézve csupán általános meghatározásokat tartalmaz. [25] A kizárás szankcióját aránytalannak tartotta. Hivatkozott a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdésére, amely szerint a jogszabályt, az alapszabályt, vagy a közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartás esetén van lehetőség kizárási eljárás lefolytatására. Idézte a Szegedi Ítélőtábla Pf. 21.025/
  1. számú határozatát, amely szerint a tag kizárása alapjául csak olyan tagi magatartás szolgálhat, amely a szervezet jövőbeli működésére és célja Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 6 elérésére valós és súlyos veszélyt jelent. Véleménye szerint konkrét, bizonyítékokkal alátámasztott felperesi magatartások hiányában a keresettel támadott határozatok e feltételnek nem felelnek meg. Az arányosság körében arra is hivatkozott, hogy a kizárás alapjául felhozott magatartások elnöki működésével kapcsolatosak, elnöki tisztségéről pedig korábban lemondott, tagként vele szemben kifogás nem merült fel. [26] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a kereset elutasítására, másodlagosan – amennyiben a bíróság a határozatok jogszabálysértő vagy alapszabálysértő voltát állapítaná meg – a jogszabálysértés tényének megállapítására irányult a határozatok hatályon kívül helyezésének mellőzésével. [27] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes elnökségének
  2. március 10-én írásba foglalt 1/
  3. (02.20.) számú határozatát és az alperes közgyűlésének 5./
  4. (08.29.) számú határozatát hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 57.150 forint perköltséget. [28] Az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári Törvénykönyvről szóló
  5. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  6. §-ára, 3:
  7. §
(1)bekezdésére, 3:17. §
(1)és
(6)bekezdéseire, 3:70. §
(1),
(2),
(3)és
(4)bekezdéseire, valamint az alperes alapszabályának VII/1/c) pontjára alapította. [29] Rámutatott arra, hogy a felperes keresete alapján a bírósági felülvizsgálat tárgyát az elnökségi határozat és az azt helybenhagyó másodfokú közgyűlési határozat együttesen képezte. A közgyűlési határozat indokolást nem tartalmaz, viszont annak révén lett végleges az elnökség határozata, ezért úgy tekintette, hogy a közgyűlés az elnökség határozatát annak indokainál fogva hagyta helyben. [30] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálatot a harminc napos keresetindítási határidőben benyújtott keresetlevélben hivatkozott jogszabálysértések, alapszabálysértések és a határozat indokolásának keretei között végezte el. [31] Nem értett egyet azzal a felperesi állásponttal, hogy az alperes a közgyűlési meghívók kiküldése során a napirendet szabálytalanul közölte a tagokkal, ezért a kizárási eljárás szabályainak megsértését ez okból nem találta megállapíthatónak. A kizárás okainak az elnökségi határozat
  1. oldalán megjelölt indokokat tekintette, azt hogy a felperes – a vadásztársaság elnökeként az elnökség tudta és hozzájárulása nélkül döntött a társulat1 részére 622.980.- Ft vadkár és az 1.595.438.- Ft teljesítés nélküli kerítésépítési hozzájárulás kifizetéséről; – szintén a vadásztársaság elnökeként elmulasztotta a vadásztársaság legnagyobb összegű vadászati árbevételét jelentő őszi vadászatok előkészítését; – a saját tulajdonában álló ingatlanokon (erdőterületeken) – már elnöki tisztségének megszűnése után – megtiltotta az előkészített terelő vadászat lefolytatását a teljes téli vadászati szezonban, és mindezen magatartásai sértették az alapszabálynak a társaság gazdálkodására, a gazdálkodási hatáskörök gyakorlására vonatkozó, a rendelkező részben meghatározott szabályait. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 7 [32] A Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdése és az alapszabály VII/1/c) pontja alapján rögzítette, hogy a kizárást kimondó határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. [33] Az elsőfokú bíróság szerint a felperes részére a vadásztársaság volt törvényes képviselőjeként felrótt magatartások és mulasztás esetén a kizárásról szóló határozat e követelményeket teljesítette, a társulat1 részére történt vadkár kifizetés, a kerítésépítési előleg kifizetése, és az őszi vadászat előkészítésének elmulasztása esetében a kizárás okaként felhozott tények, azok bizonyítékai a határozatból kiolvashatók, a határozat rendelkező része pedig felsorolja a felperes által megsértett alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a kizárási okokkal beazonosíthatók. Az elsőfokú bíróság ezért ezeket a kizárási okokat, bizonyítottnak találta. [34] A felperesnek, mint tagnak felrótt kötelezettségszegés esetében az elsőfokú bíróság a kizárási okot megalapozatlannak találta. Megállapította, hogy az elnökségi határozat azt tartalmazta, hogy a felperes a saját tulajdonában álló erdőterületeken a teljes téli szezonra megtiltotta az előkészített terelő vadászatot, amely a vadkárelhárítási feladatok mellett a vadásztársaság anyagi bevételi lehetőségét és az éves vadgazdálkodási terv teljesítését is szolgálta volna. Ezt alátámasztó konkrét ténymegállapítást, valamint bizonyítékot azonban a határozat nem tartalmazott a Ptk. 3: 70. §
(2)bekezdése és az alapszabály VII/1/c) pontjának rendelkezése ellenére. Ezt az eljárási szabálysértést olyan súlyúnak ítélte meg, amely indokolttá teszi a kizárási határozatok hatályon kívül helyezését. E körben utalt a Debreceni Ítélőtábla Pf.20.108/2019/
  1. számú ítéletére is. [35] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperessel, mint taggal szemben felhozott kizárási ok szabálytalansága, megalapozatlansága miatt a felperes kizárását az eltelt időre tekintettel nem alapozhatja meg az elnöki tisztsége idején, a vadásztársaság törvényes képviselőjeként tanúsított magatartására, illetve mulasztására való hivatkozás. A kizárási eljárás kezdeményezésére ugyanis – annak ellenére, hogy az elnökség tagjai az elnökként elkövetett kötelezettségszegésekről a felperes lemondásakor már tudtak - a felperes elnöki tisztségről való lemondását követően több mint fél évvel később került sor, ezért az elnöki tisztség megszűnését követő ilyen hosszú idő elteltével, az időközben történt tagi kötelezettségszegésre való alapos hivatkozás hiányában a kizárási határozat időszerűtlen, okszerűtlen, nem felel meg a Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdése és az alapszabály kizárásra okot adó magatartásokat szabályozó rendelkezéseinek, ezért jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság emiatt megalapozottnak találta a felperesnek a szankció aránytalanságára való hivatkozását. [36] Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság azt a másodlagos alperesi ellenkérelmet sem, hogy a bíróság a Ptk. 3: 37. §
(3)bekezdése alkalmazásával csupán a jogsértés tényét állapítsa meg. [37] Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és elsődlegesen a kereset elutasítása, másodlagosan a keresettel támadott határozatok vonatkozásában annak megállapítása mellett, hogy a jogszabálysértés nem jelentős és nem veszélyezteti a társaság jogszerű működését, a hatályon kívül helyezés mellőzése érdekében az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve a felperes perköltségben való marasztalását is. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 8 [38] Az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálatát a Pp.369.§
(3)bekezdés
  1. a)
  2. c)és
  3. d)pontjaiban meghatározott jogkörökben kérte. [39] Arra hivatkozott, hogy az elnökségi határozat az elsőfokú ítélet 52. pontja szerint is három olyan magatartási, mulasztási kört rótt a felperes terhére, amelyek miatt a kizárásáról rendelkezett. Az elsőfokú bíróság ezek közül csak a terelővadászatok megtiltása vonatkozásában állapította meg, hogy a határozat nem tartalmazza azt ezt alátámasztó ténymegállapítást és bizonyítékot. Az első cselekményre és a második mulasztásra vonatkozóan az elsőfokú bíróságnak aggálya nem merült fel, azok a felperesnek felróható magatartások, anyagi jogi és eljárásjogi szempontból is megfelelnek a velük szemben támasztható követelményeknek. A felperes kizárásának alapjául szolgáló, a felperes terhére rótt első cselekmény és második mulasztás tartalmilag megalapozott, a kizárási eljárás során eljárási szabálysértés nem történt. Ezek a felperesi magatartások önmagában is megalapozzák a kizárás iránti eljárás lefolytatását és a kizárás szankció alkalmazását. A kizárás, mint legsúlyosabb szankció alkalmazásának nem feltétele a folytatólagos elkövetés fennállása, vagy az alany státuszváltozása. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki az alapszabály rendelkezéseit, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárás alapjául szolgáló és az elsőfokú bíróság által is megalapozottnak talált felperesi aktív magatartás és mulasztás az alapszabály rendelkezéseit ismételten sértő magatartások. Ennek megfelelően a határozat felperesi felelősséget megállapító része csak a harmadik, a terelővadászattal kapcsolatos részében lehet jogszabálysértő, ami nem olyan súlyos eljárási szabálysértés, amely a hatályon kívül helyezést megalapozná. [40] Az elsőfokú bíróság által megállapított másik jogszabálysértéssel, az aránytalansággal kapcsolatban előadta, hogy a felperes elnöki tisztségének megszűnését követően az új vezető tisztségviselő nyilvántartásba vételére csak 2018. október 19. napján került sor. Az egyesületnek először erről kellett gondoskodnia, ennek megtörténtét követően nyomban lefolytatták az eljárást, amelyre a tisztség megszűnésétől számított 6 hónap elteltével, az új vezető tisztségviselő nyilvántartásba vételétől számított 4 hónapon belül került sor. Ez nem olyan hosszú idő, ami jogszabálysértést alapozna meg. [41] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. [42] A fellebbezés részben megalapozott. [43] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság a csatolt alapszabály alapján csupán annyiban pontosítja, hogy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket az alapszabály XI. 1. pontja tartalmazza. [44] Az elsőfokú bíróság jogi következtetéseivel a másodfokú bíróság részben értett egyet. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 9 [45] A keresetlevél 11. oldal
  4. f)pontjában hivatkozott a felperes arra, hogy a vele szemben alkalmazott kizárás szankció aránytalan. Ennek indokaként hivatkozott a Ptk. 3:70.§
(1)bekezdésére, és azzal összefüggésben a Szegedi Ítélőtábla Pf.21.025/2017. számú határozatára, amely szerint „a jogintézmény alapvetően a szervezet érdekeinek védelmét szolgálja, módot ad a szervezettel együttműködni nem tudó, céljai elérését nagymértékben veszélyeztető, súlyosan szervezetellenes magatartást tanúsító tag tagsági jogviszonyának a megszüntetésére. De tagkizárás alapjául csak olyan tagi magatartás szolgálhat, amely a szervezet jövőbeli működésére és célja elérésére valós és súlyos veszélyt jelent.” Kifejtette, hogy a kizárás alapjául nem szolgálhat olyan határozat, amely általánosságban, konkrétumok nélkül határozza meg a kizárás indokait. Álláspontja szerint a keresettel támadott elnökségi határozat nem felel meg a Ptk. 3:70.§
(1)bekezdése körében kialakult bírói gyakorlatnak. [46] Utalt arra is, hogy az elnökségi határozatban foglalt indokok mind a felperesre, mint volt elnök személyére vonatkoztak, nem pedig a felperesre, mint tag személyére, tagságát érintően vele szemben kifogás nem merült fel, a felperes elnöki tisztsége lemondás útján megszűnt. [47] A felperes nem hivatkozott az elsőfokú ítélet
  1. pontjában kifejtett indokra, arra, hogy a kizárási eljárás kezdeményezésére a felperes elnöki tisztségről való lemondását követően több, mint fél évvel később került sor, ezért az elnöki tisztség megszűnését követő ilyen hosszú idő elteltével, az időközben történt tagi kötelezettségszegésre való alapos hivatkozás hiányában a kizárási határozat időszerűtlen és okszerűtlen, azt az elsőfokú bíróság sem vizsgálhatta volna. [48] A Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdése szerint a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. [49] A Ptk. 3:107. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. [50] A tag kizárásának feltételei a fentiek értelmében az egyesület és a gazdasági társaság esetében eltérőek, az előbbinél a kizárást a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása, utóbbinál pedig az alapozhatja meg, hogy a tag társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. [51] Nem értett egyet ezért a másodfokú bíróság az aránytalanság körében a felperes keresetlevelében a Szegedi Ítélőtábla Pf.21.025/2017. számú határozata alapján kifejtett indokokkal, az a megállapítás ugyanis, hogy tag kizárása alapjául csak olyan tagi magatartás szolgálhat, amely a szervezet jövőbeli működésére és célja elérésére valós és súlyos veszélyt jelent, nem az egyesület, hanem a gazdasági társaság tagjának kizárása esetén helytálló. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 10 [52] A Ptk. 3:70. §
(1)bekezdésének rendelkezésén túl a felperes kizárására irányadó volt még az alperes alapszabályának VII.1.c) pontja is. E szerint az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a vadásztársaság tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit megsérti vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megsérti, vagy ismételten a társasági életet és a vadászetikát sértő magatartást tanúsít. [53] Mind a Ptk. 3:70. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, mind az alperes alapszabályának VII.1.
  1. c)pontjában írtaknak megfelelt a kizárási határozat rendelkező részében megjelölt, az alapszabály XI. fejezet 3. pont – az elnökség hatáskörébe tartozik:
  2. g)és
  3. u)pontjába ütköző az a felperesi magatartás, hogy a társulat1. részére 622.980 forint vadkárt, illetve a társulat1. részére 1.595.438 forint kerítésépítési előleget az alperes elnökségének döntése nélkül fizetett ki. [54] E kifizetések különböző időpontokban történtek, így az alperes alapszabályát ismételten sértő magatartás – mint a kizárási szankció egyik nevesített feltétele megvalósult, ezért a kizárás szankció alkalmazását a felperessel szemben önmagukban megalapozták. [55] Annak megítélése ugyanis, hogy a tag magatartásával milyen, az alapszabályban rögzített szankció alkalmazása járhat, a civil szervezet autonómiájába tartozik. (Kúria Pfv.IV.20.322/2017/4.) [56] Nem változtat az alapszabály hivatkozott pontjai megsértésének tényén az a felperesi hivatkozás sem, hogy az ilyen módon történt kifizetés az alperes vadásztársaság korábbi kialakult gyakorlatának felelt meg, a felperesi állítás valósága esetén ugyanis ez csupán annyit jelent, hogy a perbeli kifizetéseket megelőzően is voltak alapszabálysértő kifizetések. [57] A fenti okokon túlmentően a keresettel támadott elnökségi határozatban megjelölt az a további ok tekintetében, amely szerint a felperes elmulasztotta a társaság legfőbb árbevételét biztosító őszi vadászati lehetőségekkel kapcsolatos ajánlatok beszerzését, szerződések előkészítését és azok elnökség elé terjesztését – az elsőfokú bíróság ugyancsak megalapozottnak és jogszerűnek találta a kizárási határozatot. [58] E jogsértések megállapítását a felperes nem sérelmezte, az elsőfokú ítélet ellen jogorvoslattal nem élt, e körben fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nem vizsgálhatta felül. [59] A Ptk. 3:37. §
(3)bekezdése szerint, ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. [60] Fellebbezésében az alperes maga sem kifogásolta az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását, hogy a felperesnek, mint tagnak felrótt kötelezettségszegés esetében – amely szerint a felperes a saját tulajdonában álló erdőterületen a teljes téli szezonra Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.054/2020/4 11 megtiltotta az előkészített terelő vadászatot – a kizárást kimondó határozat magalapozatlan, mert a Ptk. 3:70. §
(2)bekezdésében írtak ellenére a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat nem tartalmazza. [61] Arra hivatkozott ugyanakkor, hogy a kizárási eljárás alapjául szolgáló és az elsőfokú bíróság által is megalapozottnak talált felperesi aktív magatartás és mulasztás az alapszabály rendelkezéseit ismételten sértő magatartások. Ennek megfelelően a határozat felperesi felelősséget megállapító része csak a harmadik, a terelővadászattal kapcsolatos részben lehet jogszabálysértő, amely nem olyan súlyos eljárási szabálysértés, amely az egész határozat hatályon kívül helyezését megalapozná. [62] A másodfokú bíróság ebben a körben az alperes fellebbezésében kifejtettekkel egyetértett, megállapítva, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított, jogszabálysértően felhozott kizárási indok figyelmen kívül hagyásával is megvalósultak a felperes kizárásának feltételei: az ismételt alapszabályt sértő kifizetésekkel, illetve az őszi vadászat előkészítésének és megszervezésének elmulasztásával. [63] A fentieket figyelembe véve az elnökségi határozat és az azt jóváhagyó közgyűlési határozat annyiban jogszabálysértő, hogy az abban felhozott kizárási indokok egyike tekintetében a Ptk. 3:70. §
(2)bekezdésébe ütközik, ez azonban, a kizárást megalapozó elégséges további indokok fennállására tekintettel nem olyan súlyú jogszabálysérté, amely a kizárási határozat Ptk.3:37.§
(1)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését megalapozná. [64] A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.383.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, a jogsértés tényét a keresettel támadott határozatok vonatkozásában megállapította, egyebekben a keresetet elutasította. [65] A fellebbezés részben vezetett eredményre, a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség nem számottevő, a felperes a keresetre, az alperes a fellebbezésre előlegezte az eljárási illetéket. A másodfokú bíróság ezért a Pp.83.§
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. Pécs,
  1. július
  2. Dr. Zóka Ferenc s,k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.