← Magyarország

Gf.40001/2023/4 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Mindaddig, amíg nem jelölik meg pontosan, hogy a társasháznak melyik helyiségét tekintik a tagok a cég székhelyének, illetve hol teljesítik a székhellyel kapcsolatos kötelezettségeket, addig a társasház bármelyik helyiségében megtartott taggyűlést a társaság székhelyén megtartott taggyűlésnek kell tekinteni. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.V.40.001/2023/

  1. A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: ügyvédi iroda (cím2, ügyintéző: ügyvéd1 ügyvéd) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Mohai Máté István ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: Taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 50.G.20.248/2022/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 19.050 (tizenkilencezerötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi társaság kéttagú családi vállalkozás. A társaság többségi tulajdonosa a felperes édesapja, név1, az üzletrészek 52%ával, míg a felperes az üzletrészek 48%-ával rendelkezik. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.001/2023/4/2 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] 2 Az alperes ügyvezetője
  4. április
  5. napjának 15:00 órájára rendkívüli taggyűlést hívott össze, a taggyűlés helyszínéül a „cím3, a társaság székhelye (név2 lakása)” címet jelölte meg a meghívóban. A taggyűlés megtartása időpontjában hatályos társasági szerződés szerint a taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a társaság székhelyére vagy telephelyére. A társaság székhelye mind a társasági szerződés, mind a cégnyilvántartási adatok szerint cím3 szám alatt található. Az alperesi társaság székhelyeként bejegyzett cím3 szám alatti címen az ingatlannyilvántartási adatok szerint 2003 májusa óta társasház található. A társasházon belül három albetét van, kettő öröklakás és egy raktár. A két lakás önálló címhellyel rendelkezik: a Pécs III. kerület, belterület helyrajzi szám1 hrsz. alatt felvett, természetben cím5 földszint
  6. ajtó alatti lakás a felperes ikertestvérének, név3 a kizárólagos tulajdonában áll, a Pécs, III. kerület belterület helyrajzi szám2 hrsz. alatt felvett, természetben cím1 címen található lakás a felperes kizárólagos tulajdona. A Pécs, III. kerület belterület helyrajzi szám3 hrsz. alatt nyilvántartott 63 m2 alapterületű raktárnak önálló természetbeni címe nincs. Az alperesi társaság
  7. április
  8. napján 15 órai kezdettel megtartott taggyűlését a meghívóban kitűzöttek szerint név3 lakásán rendezték meg. A taggyűlésen részt vett név1 tag helyett név3 meghatalmazott képviselő, GG ügyvéd név1 tag meghatalmazásából tanácskozási jogkörrel, a felperes, SZV ügyvéd jogi képviselő a felperes képviseletében, HP ügyvéd a felperes meghatalmazásából tanácskozási jogkörrel, FG ügyvezető és TB ügyvédjelölt a társaság képviseletében. A taggyűlés 52%-os szótöbbséggel meghozta az 1-4/
  9. (
  10. 13.) számú határozatait a jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyv vezető személyét illetően, majd ezután a felperes képviseletében SZV ügyvéd észrevételezte, hogy álláspontja szerint a taggyűlést nem a társaság székhelyére hívták össze, ezért a felperes, SZV ügyvéd és HP ügyvéd 15 óra 14 perckor a taggyűlést elhagyták. Ezt követően a taggyűlés levezető elnöke megállapította, hogy a taggyűlés felperes1 tag taggyűlésről való távozása ellenére továbbra is határozatképes, illetve, hogy a taggyűlést a társaság székhelyére hívták össze, így a taggyűlés folytatásának akadályát nem látta. Ezt követően a taggyűlés további határozatokat hozott, majd 17 óra 18 perckor fejeződött be. Az alperes
  11. május
  12. napján a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet e-mail-ben elküldte a felperes e-mail cím1 email-címére, valamint a felperes házastársának, név4nak a e-mail cím2 email-címére. A taggyűlési jegyzőkönyvet és határozatokat tartalmazó email kézbesítése a felperes részére nem igazolt. Az alperes a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet
  13. május
  14. napján postázta a felperesnek, azt a felperes
  15. május
  16. napján postai küldeményként átvette. A felperes a keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
  17. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  18. §a és 3:
  19. §

(1)bekezdése alapján kérte hatályon kívül helyezni az alperes
  1. április
  2. napján megtartott taggyűlésén hozott összes taggyűlési határozatot [1/
  3. (
  4. 13.)– 23/
  5. (
  6. 13.) számú határozatok]. A felperes jogállítása szerint az összes határozat sérti a Ptk. 1:3.§-át, a Ptk. 1:
  7. §-át, 3:
  8. §
(1)bekezdését, a Ptk. 3:17.§
(4)-
(5)bekezdését, valamint a társasági szerződés 11.
  1. pontját, mert a taggyűlés összehívása szabályszerűtlenül történt, a taggyűlést nem a társaság székhelyén tartották meg. Arra hivatkozott, hogy az alperesi társaság székhelye nem név3 lakásán található, mert annak önálló címhelye van (cím5 földszint
  2. ajtó), hanem a raktárként nyilvántartott, az ingatlan-nyilvántartásban Pécs III. kerület, belterület helyrajzi szám3 helyrajzi szám alatt felvett helyiségében. Ez abból következik, hogy az ingatlannyilvántartásban a társasház három albetétjéből a két „öröklakás” önálló címhellyel Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.001/2023/4/2 [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] 3 (természetbeni címzéssel) rendelkezik, így kizárólag a raktár viselheti a cím5 szám alatti címzést. Állította, hogy a társaság taggyűlése mindig is a raktárban volt. A felperes álláspontja szerint a 8/
  3. (
  4. 13.) – 18/
  5. (
  6. 13) számú határozatok sértik a Ptk. 3:
  7. §
(1)bekezdését is, mert e határozatok a társasági szerződést módosítják, és elfogadásukhoz nem volt meg a szükséges háromnegyedes szótöbbség. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes egyrészt azzal védekezett, hogy a felperes elmulasztotta a Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése szerinti harmincnapos keresetindítási határidőt, mert az alperes a taggyűlésről szóló jegyzőkönyvet
  1. május
  2. napján e-mailen a felperes részére elküldte, így a felperes a határozatokról ekkor tudomást szerezhetett. A felperestől egyébként is elvárható volt, hogy a határozatok tartalmáról a taggyűlést követően érdeklődjön, azt beszerezze. Ennek kapcsán hivatkozott a PJD
  4. számon közzétett döntvény tartalmára. Előadta, hogy a taggyűlést szabályosan, a társaság székhelyén, ezen belül név2 lakásán tartották meg, a meghívóban foglaltak szerint. Hangsúlyozta, hogy a cím5 címhelyen egy társasház található, a társasház mindhárom albetétje ezen a címhelyen található. Az ingatlannyilvántartásban Pécs III. kerület, belterület helyrajzi szám3 helyrajzi szám alatt felvett raktárhelyiségnek önálló természetbeni címzése nincs. Az alperes védekezése szerint a társasági szerződés módosítására jogszerűen került sor, mert a Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdése értelmében a létesítő okirat a határozatképes taggyűlésen jelenlévő tagok által leadható szavazatok háromnegyedes többségével módosítható, márpedig a határozathozatalkor a taggyűlésen jelenlévő egy tag támogató szavazatot adott le. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.185/2021/
  1. számú határozatában kifejtettekre. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 38.100 forint elsőfokú perköltséget. A Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta a keresetindítási határidő megtartottságát. Megállapította, hogy az alperes bizonyította, hogy
  1. május
  2. napján a taggyűlési jegyzőkönyvet a felperes és házastársa email címére elküldte, de a felperes tagadásával szemben a küldemény megérkezése, és így a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmáról a felperes tudomásszerzése nem igazolt. A felperes a támadott taggyűlési határozatokat bizonyítottan a neki kézbesített jegyzőkönyvből
  3. május
  4. napján ismerhette meg, így a harmincnapos szubjektív keresetindítási határidőt megtartotta. A keresetet érdemben vizsgálva rögzítette, hogy a Ptk. 3:
  5. §
(4)bekezdéséhez hasonlóan az alperes társasági szerződésének 11.
  1. pontja szerint a taggyűlést a társaság székhelyére vagy telephelyére kell összehívni. A felek között abban alakult ki érdemi vita, hogy a
  2. április 13-i taggyűlés helyszínéül megjelölt, név3 tulajdonában álló, cím5 földszint
  3. ajtó címhelyen található társasházi lakás az alperesi társaság székhelyének minősül-e. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  5. §
(1)bekezdésére és a Ctv. 31. §
(1)bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy az alperesi társaság székhelyeként bejegyzett cím3 szám alatti címen egy – két lakásból és egy raktárból álló – társasház található, a cégjegyzékbeli székhely címadata a társasház ingatlan-nyilvántartásbeli törzslapján szereplő címhellyel azonosítható. A cégjegyzékbe bejegyzett székhelycím a Ctv. 7. §
(1)bekezdésében foglalt székhelyfogalmat minimálisan kielégíti. A társaság székhelyének címadata ugyan nem felel meg teljesen a Ctv. 31.§
(1)bekezdésében írt követelménynek, mert a cégjegyzék – az irányítószám, helység, utca, házszám mellett – Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.001/2023/4/2 [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] 4 nem tartalmaz emelet, ajtószám vagy helyrajzi szám megjelölést, ez a hiányosság azonban nem a társasági határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, hanem cégtörvényességi eljárásnak lehet a tárgya. Helytállónak tartotta az alperesnek azt a védekezését, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhiteles adatai szerint a cím3 szám alatti cím a társasházhoz tartozik, a felperes tulajdonában álló raktárhelyiségnek nincs önálló természetbeni címadata, az ingatlannyilvántartási adatokból tehát csak olyan következtetés vonható le, hogy mindkét lakás és a raktár is a cím3 szám alatti társasház címén található. Bizonyíték hiányában nem fogadta el azt a felperesi tényállítást, hogy a társaság taggyűléseit korábban a raktárhelyiségben tartották. Mindezeket együttesen értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a taggyűlési meghívóban a taggyűlés helyszínéül megjelölt helyiség (név3 lakása) az alperesi társaság székhelyéhez tartozik, a taggyűlés megtartására a társaság székhelyén került sor, ezért a taggyűlés kitűzése és megtartása nem sértette sem a társasági szerződés 11.3. pontját, sem a Ptk. 3:16.§
(1)és 3:17. §
(4)bekezdését. Megállapította, hogy a jóhiszeműség, a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség követelményét nem az alperes, hanem a felperes sértette meg azzal, hogy a 2022. április 13-i taggyűlésen megjelent, négy határozat meghozatalában részt vett, majd miután azt tapasztalta, hogy kisebbségi tulajdonosként az akarata nem érvényesül, a taggyűlés helyszínét kifogásolva elhagyta a taggyűlést. A törvényszék megítélése szerint azzal, hogy a taggyűlés elején érdemben részt vett és szavazott, a felperes kifejezésre juttatta a taggyűlési helyszínhez való hozzájárulását is [Ptk. 3:17.§
(5)bekezdés], amit a taggyűlés közben vagy azt követően jóhiszeműen már nem tehet vitássá. Megállapította, hogy a 8/
  1. (
  2. 13.)–18/
  3. (
  4. 13) számú határozatok meghozatala során sem sértették meg a Ptk. 3:102.§
(1)bekezdését. A Ptk. 3:102.§-a és a Ptk. 3:18-19.§-ai alapján ugyanis, amennyiben a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése a valamennyi tag által leadható szavazatok több mint a felét képviselő szavazásra jogosult tag részvételére tekintettel határozatképes, a létesítő okirat módosításához nincs szükség valamennyi tag konszenzusára, a létesítő okirat a határozatképes taggyűlésen jelenlévő tag (tagok) által leadható szavazatok háromnegyedes többségével módosítható (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.185/2021/5.). A perbeli taggyűlési határozatokat az alperes a tagjait együttesen megillető szavazatok több mint a felével (52%) rendelkező tag részvételével megtartott, határozatképes taggyűlésen, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok 100%-ával rendelkező tag szavazataival, azaz a taggyűlésen leadható szavazatok több mint háromnegyedes többségével a Ptk. 3:102. §
(1)bekezdésének a megsértése nélkül hozta meg. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú ítélet egészben vagy részben való megváltoztatását és a kereset teljesítését, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérve. Elsődlegesen fellebbezése indokaként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem megfelelően állapította meg. Hiányolta a tényállásból annak megállapítását, hogy SZV ügyvéd már a taggyűlésen észrevételezte, hogy a taggyűlést nem a társaság székhelyére hívták össze, a társaság képviselője azonban ezt a kérdést nem vizsgálta, nem hívta fel a tagokat arra, hogy szavazzanak arról, hogy szeretnék-e, hogy a társaság ne a székhelyén tartsa meg a taggyűlést. Vitatta, hogy a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet megküldték a felperes, illetve a felperes házastársa e-mail címére. Hivatkozott arra, hogy nem csak a felperes, hanem az alperes bejegyzett képviselője is azt állította, a társaság taggyűlését mindig a raktárban Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.001/2023/4/2 [33] [34] [35] [36] 5 szokták megtartani. Utalt arra is, hogy a tényállásban kellett volna rögzíteni azt, hogy a cím5. szám alatti lakás, azaz név3 lakása, a cég.-nek a székhelye. Hivatkozott arra, hogy nem lehet a Pécs-Patacs, cím5. szám alatti címen található társasház mindhárom albetétje egyszerre székhelye az alperesi társaságnak. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásának [36] bekezdésében maga is azt állapította meg, hogy a társaság székhelyének címadata nem felel meg a Ctv. 31.§
(1)bekezdésében írt követelményeknek, majd helytelenül arra következtetett, hogy akkor az összes albetétet székhelynek lehet tekinteni. Ez a megállapítás álláspontja szerint jogszabályellenes és abszurd, ugyanis azt jelentené, hogy egy gazdasági társaságnak három különálló ingatlan is a székhelye lehetne. Vitatta annak a megállapításnak a helytállóságát is, hogy ez a jogszabálysértés nem a társasági határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, hanem törvényességi eljárásnak lehet a tárgya. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem minősítheti, hogy egy anyagi jogszabály megsértése kis súlyú vagy sem, ha a társaság megsértette a felperes által keresetben hivatkozott törvényhelyeket, és szabálytalanul tartotta meg a taggyűlést, az e taggyűlésen hozott határozatokat hatályon kívül kell helyezni. Hivatkozott arra, hogy nincs olyan székhelyhasználati engedély, amelyben név3 engedélyezné a székhelyhasználatot a saját lakásán. Hivatkozott arra is, hogy az alperes megsértette a jóhiszeműség, a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség követelményét, amikor a felperes jogi képviselőjének észrevételére nem tisztázta a taggyűlésen a székhely kérdésével kapcsolatos problémát. Kérte, hogy a másodfokú bíróság határozatában mondja ki, hogy a társaság taggyűlését nem a társaság székhelyén tartották meg, hanem a többségi tagot képviselő meghatalmazott lakásán. A taggyűlést csak abban az esetben lehetett volna a társaság székhelyétől eltérő helyen tartani, ha valamennyi tag jelen van, és ehhez hozzájárul. Másodlagos fellebbezési kérelmét arra alapította, hogy a felperes felajánlotta a társasház alapító okiratának bemutatását, amit az elsőfokú bíróság nem kért, mert mind a két fél egyetértett abban, hogy a társasház három albetétből áll. Az eljáró bíró a tanútól a bizonyítási eljárás során átvett, a felperes részére csupán bemutatott székhelyhasználati engedélyre hivatkozott, amire a jogi képviselő a perfelvételi szakban lett volna köteles hivatkozni, de az nem név3 lakását jelöli meg székhelyként. Sérelmezte továbbá, hogy a tanúk ellentétes nyilatkozatainak feloldását az elsőfokú bíróság nem kísérelte meg, és ítélete meghozatalakor sem vette figyelembe a becsatolt közhiteles dokumentumokat, illetve azokra nem hivatkozott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Állította, hogy a per tárgyát képező taggyűlést a felperes állításával ellentétben a társaság székhelyén tartották meg. A társaság székhelye Pécs-Patacs, cím5., ez a cím szerepelt a meghívóban és a taggyűlés ezen a címen, azon belül név3 lakásán zajlott. Ezeknek a tényeknek azonban nincs jelentősége, mert a felperes elmulasztotta a Ptk. 3:36.§-ának
(1)bekezdésében meghatározott 30 napos keresetindítási határidőt, így keresete már ez okból megalapozatlan. Utalt arra, hogy a felperes a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet e-mail útján
  1. május
  2. napján kapta meg, keresetét azonban csak június
  3. napján terjesztette elő a keresetindítási határidő lejártát követően. Hivatkozott arra is, hogy a felperes tudta, hogy az alperes
  4. április
  5. napján taggyűlést tartott, tudta, hogy a taggyűlésen határozatok születtek, a határozatokat azonban iratbetekintési jogával élve nem kérte az alperestől. Vitatta azt a felperesi tényállítást, hogy a társaság taggyűléseit korábban a raktárhelyiségben tartották volna. Kifejtette, hogy a jóhiszeműség, a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség követelményét nem az alperes, hanem a felperes sértette meg azzal, hogy a
  6. április 13-i taggyűlésen megjelent, négy határozat meghozatalában részt vett, majd miután azt tapasztalta, hogy kisebbségi tulajdonosként az akarata nem érvényesül, a helyszínt kifogásolva, elhagyta a taggyűlést. Álláspontja szerint Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.001/2023/4/2 [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] 6 azzal, hogy a taggyűlés elején a felperes érdemben részt vett és szavazott, a felperes kifejezésre juttatta a taggyűlés helyszínéhez való hozzájárulását is, amit a taggyűlés közben vagy azt követően jóhiszeműen már nem tehet vitássá. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a releváns tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes és okszerű mérlegelésével állapította meg, így azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A Pp. 383.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság - ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség - az ügy érdemében dönt. A fenti szabályra tekintettel először az ítélet hatályon kívül helyezésének a kérdésével kellett foglalkoznia a másodfokú bíróságnak. A Pp. 381.§-a értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű. A Pp. 266.§
(1)bekezdése alapján a bíróság az ellenérdekű fél által beismert, a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. E szabályra tekintettel eljárási szabálysértés nélkül fogadta el az elsőfokú bíróság a felek egyező tényelőadását a perbeli társasház három albetétjét illetően, így e körben a társasház alapító okiratának bemutatása vagy becsatolása szükségtelen volt. A perbeli jogkérdések megítélése szempontjából a székhelyhasználati engedély tartalma, illetve a tanúvallomások eltérései nem relevánsak, az azokkal kapcsolatos fellebbezési hivatkozások lényeges eljárási szabálysértésnek nem minősíthetők. A hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási szabálysértés hiányában a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben vizsgálta. A Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése értelmében a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Az irányadó tényállás szerint a felperes a
  1. április
  2. napján 15:00 órai kezdettel megtartott taggyűlés elején jelen volt, az 1 - 4/
  3. (
  4. 13.) számú határozatok meghozatalánál szavazott is, ezekről a határozatokról tehát a taggyűlés napján tudomást szerzett, így a taggyűlés napjától számított 30 napon belül indíthatott volna keresetet az első négy határozat hatályon kívül helyezése iránt. A felperes keresetét
  5. június
  6. napján terjesztette elő valamennyi határozatot illetően, ezért az első négy határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet a keresetindítási határidő elmulasztása miatt kellett elutasítani. A többi határozatnál az alperesnek az volt az álláspontja, hogy a felperes iratbetekintési jogával élve köteles lett volna érdeklődni a határozatok tartalmáról. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban helyesen mutatott rá arra, hogy az alperes által e körben hivatkozott PJD 2020.
  7. számú döntés eltérő tényállás mellett született és ezért a perben nem irányadó, a jelen perben ugyanis a felperes igazolható módon nem értesült ezekről a határozatokról, illetve arról, hogy milyen tartalmú határozatokat hoztak. A Kúria a BH
  9. szám alatt közzé tett döntésében szintén arról volt szó, hogy e-mail-ben megküldték a felperesnek a határozatokat, amik igazolhatóan megérkeztek hozzá, míg a perbeli esetben az alperes nem bizonyította azt, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet tartalmazó email a felpereshez megérkezett, ezért nem Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.001/2023/4/2 [49] [50] [51] [52] [53] [54] 7 állapítható meg az, hogy ebből az e-mail-ből tudomást kellett volna szereznie a felperesnek a keresettel támadott határozatokról, és így a keresetindítási határidő elmulasztása sem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte, a székhelyre vonatkozó szabályokat és helyesen mutatott rá arra is, hogy az alperesnek a bejegyzett székhelye nem felel meg a Ctv. szabályainak. A Ctv. 31.§
(1)bekezdése értelmében cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Az alperes cégjegyzékbe bejegyzett székhelye jelenleg nem felel meg a fenti előírásnak, tekintve, hogy emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével nem jelöli meg a cég székhelyét a társasházon belül, így e tekintetben a cég működése jogszabálysértő, ami a Ctv. 74.§
(1)bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgálhat, ezt az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette ítélete indokolásában. Mindaddig, amíg nem jelölik meg pontosan, hogy a társasháznak melyik helyiségét tekintik a tagok a cég székhelyének, illetve hol teljesítik a székhellyel kapcsolatos kötelezettségeket, addig a társasház bármelyik helyiségében megtartott taggyűlést a társaság székhelyén megtartott taggyűlésnek kell tekinteni. A cég székelyén megtartott taggyűlésre tekintettel nem állapítható meg a felperes fellebbezésében hivatkozott jóhiszeműség, tisztesség és együttműködési kötelezettség követelményének megsértése sem. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás fentiek szerinti pontosításával a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet, viselni tartozik a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amely az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alapján állapított meg, viseli továbbá a Pp. 83.§
(5)bekezdése alapján a fellebbezési eljárási illetéket. Pécs,
  1. február
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.