← Magyarország

Mfv.10027/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nincs mód a felülvizsgálat engedélyezésére a joggyakorlat egysége, vagy továbbfejlesztése érdekében, ha a fél nem jelöl meg olyan határozatokat, amelyből a széttartó, vagy a meghaladott joggyakorlatra következtetni lehet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Mfv.II.10.027/2025/

  1. dr. Hajdu Edit a tanács elnöke dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró dr. Darákné dr. Nagy Szilvia bíró dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró dr. Osztovits András bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: alperes "felszámolás alatt" (cím2) Az alperes jogi képviselője: Endrédi Ügyvédi Iroda cím3, ügyintéző: dr. Endrédi Attila ügyvéd) A per tárgya: munkaviszonnyal kapcsolatos igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Mf.V.30.053/2024/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 72.M.70.090/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kötelezi az alperest, hogy fizesse meg az esedékesség napjáig az államnak – a Nemzeti Adóés Vámhatóság illeték bevételi számlájára – a 10.000 (tízezer) forint meg nem fizetett Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 2 felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme illetékét. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  4. napon válik esedékessé. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából lényeges tényállás [1] Az alperes jogelődjének szám1 számú vezérigazgatói rendelkezése szerint az alperes jogelődje
  5. január 1-jétől kezdődően azoknak a törzsgárdatagoknak, akik a vállalatnál 25 éve folyamatosan dolgoztak és ezalatt példamutató magatartást tanúsítottak, lelkiismeretes munkát végeztek, kötvényt adományozhat. E jogosultságának feltételeit a törzsgárda szabályzat tartalmazta. Az alperes Kollektív Keretszerződése (a továbbiakban: KKSz) az
  6. február 29-i módosítást követően a törzsgárdatagokat megillető nyugdíjkiegészítés feltételeit a 10.3.
  7. pontban rögzítette. Az alperesnél
  8. július 16-án kollektív szerződés megkötésére került sor. A ... Kollektív Szerződése (a továbbiakban: ...KSz) a
  9. pontban szociális és egyéb juttatások, támogatások című részében tartalmazza a törzsgárdára, illetve a törzsgárdatagok anyagi elismerésére vonatkozó rendelkezéseket. A ...KSz 4.12.
  10. pontja rögzíti, hogy a korábban hatályban volt törzsgárda szabályzatok alapján elfogadott törzsgárda időt továbbra is el kell ismerni. A ...KSz 4.12.
  11. pontja szerint a .... után fizetendő összeg minden évben a béregyeztető tárgyalásokon elfogadott bérfejlesztés átlagos mértékével és hatályával emelkedik. A ....re jogot szerzett, illetve azzal rendelkező munkavállalók ...KSzben rögzített kedvezményekre való jogosultsága csak abban az esetben marad meg, ha a nyugdíjazásig munkaviszonyuk a jelen ...KSz hatálya alá tartozó társasággal folyamatosan fennmarad, törzsgárdatagok és a munkaviszonyuk a nyugdíjazás miatt megszűnik. [2] A ...KSz 4.12.
  12. pontjához kapcsolódóan a
  13. február 13-án kötött megállapodás 5.2.
  14. pontja szerint a .... rendelkező nyugdíjasok járadékának bruttó összege
  15. január 1jétől 20.100 forint/hó/fő, míg a
  16. február 14-i megállapodás 4.
  17. pontja alapján
  18. július 1-jétől 21.300 forint/hó/fő. [3] Az alperes a ...KSz-t és annak minden módosítását, kiegészítését, mellékletét, függelékét a
  19. augusztus 14-én kelt, az alperesnél működő szervezet1 és a szervezet2ek felé tett nyilatkozatával a munka törvénykönyvéről szóló
  20. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  21. §

(1)bekezdésére és a ...KSz 5.
  1. pontjára való hivatkozással hathónapos felmondási idővel –
  2. február 14-ére – felmondta. A szervezet1 jelen per alperesével szemben peres eljárásban a kollektív szerződés felmondás érvénytelenségének megállapítását kérte. A Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  3. számú jogerős határozatában a ... Kollektív Szerződés elnevezésű kollektív szerződés felmondásának érvénytelenségét megállapította. [4] A felperes
  4. december 2-ától állt munkaviszonyban az alperessel, amely munkaviszony a felperes nyugdíjazására tekintettel
  5. június 18-án szűnt meg, a felperes
  6. június
  7. óta nyugdíjas. A felperes részére
  8. május 25-én .... került kibocsátásra
  9. június 15-i kezdő időpont feltüntetésével. Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 3 [5] Az alperes
  10. július 1-jétől kezdődően a „....”-re tekintettel havi járadékot fizetett a felperesnek. Az alperes
  11. decemberétől a járadék fizetését késedelemmel teljesítette, majd
  12. március, április, május, valamint szeptember, október, november, december hónapokra, továbbá 2021-től kezdődően folyamatosan nem fizetett járadékot a felperesnek. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését 443.700 forint lejárt törzsgárda járadék, valamint az ezen összeg után
  13. augusztus 1-jétől járó törvényes mértékű késedelmi kamat, továbbá
  14. március 1-jétől kezdődően havonta 21.300 forint törzsgárda járadék megfizetésére. Kereseti kérelmét az alperes által kiadott kötvényre, a ...KSz rendelkezéseire és a szám1 számú vezérigazgatói rendelkezésre alapította. Érvelése szerint az alperes vele nem közölt olyan nyilatkozatot, amellyel a kötvényét bármilyen módon megszüntetné. Kifejtette, hogy a szám1 számú vezérigazgatói rendelkezést az alperes nem helyezte hatályon kívül és az az Mt.
  15. §-a szerinti munkáltatói egyoldalú nyilatkozat, illetve az Mt.
  16. §-a szerinti egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás. Ezen túlmenően hivatkozott az Mt.
  17. §
(2)bekezdésére is, figyelemmel arra, hogy a törzsgárdajáradék kifizetésének az alperesnél kialakult gyakorlata volt. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a törzsgárda juttatás a ...KSz elfogadásával a ...KSz-en alapult, amely felmondás folytán
  1. február 14-én megszűnt. Ezen túlmenően hivatkozott a követelés elévülésére. A szám1 számú vezérigazgatói rendelkezésen törzsgárdajáradék fizetési kötelezettség nem alapulhat, továbbá a kötvény jogi értelemben nem minősül értékpapírnak, hanem az egy erkölcsi elismerés kifejezéséül szolgált. A kötvényben foglaltakra figyelemmel állította, hogy a ...KSz felmondásával a törzsgárda intézmény megszűnt és a kötvény is érvényét vesztette. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság 72.M.70.090/2021/
  2. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek a törvényes lefonásokkal terhelten 443.700 forint járadékot és ennek
  3. augusztus
  4. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, továbbá
  5. március
  6. napjától kezdődően havonta, minden hónap tizenötödik napjáig a törvényes levonásokkal terhelten 21.300 forint járadékot. A keresetről a munka törvénykönyvéről szóló
  7. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló
  8. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.)
  9. §
(1)bekezdése alkalmazásával az Mt. 15-
  1. §-a, valamint az Mt.
  2. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltak alapján határozott. [9] Álláspontja szerint a felperes a kötvényt, mint kedvezményezett, névre szólóan kapta, amely azt tartalmazza, hogy a felperes a nyugdíjazást követő első hónaptól kezdődően havi járadékra jogosult, mely minden hónap tizedik napjáig kerül részére teljesítésre. Az alperes a „kötvénynek” nevezett iratban egyoldalúan vállalta azt a kötelezettséget, hogy a felperes részére járadékot fizet. Ennek megfelelően a kötvény és az az alapján történő járadékfizetés az Mt. 16. §
(1)bekezdése szerinti, az alperes, mint munkáltató által a felperes, Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 4 mint munkavállaló felé tett egyoldalú kötelezettségvállalásnak tekinthető. Az alperes a kötvényben foglaltak szerinti járadék megfizetésére vállalt kötelezettséget, a járadék pedig a ...KSz 4.12.11. pontja alapján nyugdíjkiegészítésnek minősül. [10] Az Mt. 16. §
(2)bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a kötelezettséget vállaló egyoldalúan módosítsa vagy azonnali hatállyal felmondja a kötelezettségvállalást. Az alperes nem tett a felperes felé olyan jognyilatkozatot, amellyel a kötvényen alapuló járadékfizetési kötelezettségét megszüntette volna, a ...KSz alperes általi felmondása pedig önmagában nem szüntette meg ezen járadékfizetési kötelezettséget, mivel az nem önmagában a ...KSz-en, hanem a felperesnek átadott, egyedileg neki szóló kötvényen is alapult. Amennyiben a ...KSz alperes általi felmondása önmagában alkalmas lenne a járadékfizetési kötelezettség megszüntetésére, a ...KSz alperes által hivatkozott felmondása azt azért nem szüntetné meg, mert az Mt. 15. §
(4)bekezdése alapján a felmondó nyilatkozatot a felperessel közölnie kellett volna az Mt. 24. §
(1)-
(2)bekezdésének megfelelően. Mivel ez nem történt meg, illetve ilyen közlés megtörténtére az alperes nem is hivatkozott, a ...KSz alperes általi felmondása a felperessel nem került joghatályosan közlésre és ezért az a felperes kötvénye tekintetében nem hatályosult, így az alperes felperes felé a kötvényen alapulóan fennálló fizetési kötelezettségét nem szüntette meg. Az alperesi hivatkozással szemben nem minősül az Mt. 24. §
(1)bekezdése szerinti közlésnek az, hogy a felperes a hírekből, internetes oldalokról tudomást szerez a ...KSz felmondásáról. [11] Az alperes általános vezérigazgató-helyettese által a munkavállalóknak küldött
  1. március 9-én és
  2. szeptember 7-én kelt levelekből az következik, hogy az alperes sem tekintette a ...KSz általa hivatkozott felmondását olyan körülménynek, amely a jelen perbeli járadékfizetési kötelezettségét megszüntette volna. A ...KSz 4.
  3. és
  4. pontjának értelmezésével arra vont következtetést, hogy a munkavállaló nyugdíjazásával a törzsgárdatagság megszűnik, azonban a törzsgárdatagságon alapuló törzsgárda kötvény és járadék nem. Az elsőfokú bíróság a ...KSz 4.12.17.
  5. pontja alapján megállapította, hogy az alperesnek írásban kellett volna a felperest értesíteni arról, hogy a törzsgárda kötvénye megszűnt. A felperes járadékra való jogosultsága a kötvényen alapult, amelyet a felperes a ...KSz és nem a szám1 számú vezérigazgatói utasítás alapján kapott meg. [12] Az alperes elévülési kifogását is alaptalannak ítélte az Mt.
  6. §
(1)bekezdése alapján. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a felperes igénye
  1. év márciusától keletkezett, ezért a hároméves elévülési időn belül került a perben érvényesítésre, annak pedig nincs jelentősége, hogy az igény mikor meghozott jogszabályon alapul, mert az elévülés szempontjából az igény keletkezésének az időpontja a releváns. [13] Az alperes felperessel szembeni járadéktartozása
  2. március, április és május hónapokra 3 x 20.100 forint,
  3. szeptember –
  4. február hónapokra pedig havi 21.300 forint. Az alperes kamatfizetési kötelezettsége az Mt.
  5. §-a szerint alkalmazandó a Polgári törvénykönyvről szóló
  6. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  7. §
(1)bekezdésén alapul. [14] Az elsőfokú bíróság
  1. sorszámú kiegészítő ítéletével a
  2. sorszámú ítéletet azzal egészítette ki, hogy az ítéletnek a járadékfizetésre vonatkozó rendelkezései fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók. [15] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta, azzal a pontosítással, hogy az alperes fizessen meg a „NAV Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” megnevezésű 10032000-01070044-09060018 számú költségvetési számlára 4.300 forint elsőfokú illetéket. [16] Utalt arra, hogy az Mf.V.30.006/2023/
  3. számú jogerős részítéletével a felperes kereseti kérelmét
  4. február 14-ig, a kollektív szerződés felmondásáig terjedő időszakra Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 5 vonatkozóan elbírálta, az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A másodfokú bíróság a kereseti kérelemmel
  5. február 15-től érvényesíteni kívánt igény tekintetében a fellebbezési eljárást a Székesfehérvári Törvényszék előtt 71.M.70.015/
  6. szám alatt folyamatban levő eljárás jogerős befejezéséig Mf.V.30.006/2023/
  7. számú jogerős végzésével felfüggesztette, majd az Mf.V.30.006/2023/
  8. számú végzésével a fellebbezési eljárás felfüggesztését megszüntette és az eljárás folytatását rendelte el, mivel a felfüggesztés alapjául szolgáló peres eljárás a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  9. számú határozatával jogerősen befejeződött. [17] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a felek bizonyítási indítványai alapján a bizonyítási eljárást lefolytatta, a polgári perrendtartásról szóló
  10. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  11. §
(1)bekezdése szerint a bizonyítékok okszerű értékelésével a tényállást helyesen állapította meg. Az elsőfokú ítéletnek a kereseti kérelemben érvényesített járadék és kamatai megfizetésének helyt adó rendelkezését érdemben helyesnek találta, azonban az indokolását megváltoztatta. [18] Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tények alapján az Mt.
  1. § és
  2. §-ának jogszabálysértő alkalmazásával helytelenül vont következtetést arra, hogy a felperes a törzsgárdajáradékban az alperes által
  3. május 25-én kibocsátott kötvény alapján részesült. A kötvényben foglalt nyilatkozat szerint a felperes, mint kedvezményezett az pénzintézet és a alperes megállapodásában foglaltak alapján jogosult járadékra a nyugdíjazását követően. A kötvényben feltüntetett megállapodás már a felperes
  4. június 19-i nyugdíjazását megelőzően megszűnt, így a kötvény alapján a felperes járadékban nem részesült. Az alperes a kötvényben megjelölt megállapodás megszűnésétől függetlenül a felperes nyugdíjazását követően,
  5. júliusától kezdődően a járadék folyósítását a ...KSznek .... rendelkező nyugdíjas munkavállalók jogosultságára vonatkozó 4.12.
  6. pontban foglalt rendelkezése alapján a felperes a ...KSz 4.12.
  7. pontjában törzsgárdatagsága és a neki adományozott kötvény alapján minden évben a béregyeztető tárgyalásokon elfogadott bérfejlesztés átlagos mértékével és hatályával emelkedő összegre, járadékra jogosult. [19] Az alperes a felperes törzsgárdatagságát, illetve a kötvény alapján járó jogosultságát elismerve a felperes részére
  8. márciusáig a ...KSz 4.12.
  9. pontja alapján megkötött megállapodásoknak megfelelő összegben a felperesnek, mint .... rendelkező nyugdíjasnak a járadékot megfizetette. Az alperes ezen járadékfizetési kötelezettségét
  10. évben azonban nem a ...KSz-ben, illetve az arra tekintettel kötött megállapodásokban foglaltak szerint teljesítette, a járadékot
  11. március, április, május, szeptember, október, november, december hónapokra, valamint
  12. január 1-től február 14-ig terjedő időre nem fizette meg. [20] Az alperes felperes felé fennálló tartozása a ...KSz 4.12.
  13. pontján alapul, a
  14. február 13-án és
  15. február 14-én kelt megállapodás szerinti havi járadékösszeg figyelembevételével a keresetben érvényesített lejárt járadék összege 443.700 forint volt. Az alperes nyilatkozata szerint a kollektív szerződés alapján a felperes irányába maga is 177.450 forint tartozást tartott nyilván a
  16. február 14-éig tartó időszakra, és az alperes a felperesi követelést ezen időszak vonatkozásában az összegszerűség tekintetében nem vitatta. [21] A ...KSz 4.12.
  17. pontjához kapcsolódóan a
  18. február 13-án kötött megállapodás 5.2.
  19. pontja szerint a .... rendelkező nyugdíjasok járadékának bruttó összege
  20. január 1jétől 20.100 forint/hó/fő, míg a
  21. február 14-i megállapodás 4.
  22. pontja alapján
  23. július 1-jétől 21.300 forint/hó/fő. Az alperes ezt a megállapodást és ennek összegszerűségét nem vitatta. A ...KSz fenti pontjai értelmében a felperest megillető járadék összege
  24. július 1-jétől 21.300 forint, mivel ez az összeg a
  25. február 14-ei megállapodás óta változatlan. [22] A fent részletezettek szerint a felperes járadékigényének jogalapja a ...KSz, amely kollektív szerződésként az Mt.
  26. §-a értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabálynak Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 6 minősül. A másodfokú bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját, miszerint a kollektív szerződés nem alkalmazható a kereset elbírálására, mert a felperes a nyugdíjazásától kezdődően nem áll munkaviszonyban az alperessel. A felperes a kötvény szerinti járadékra a ...KSz-ben rögzített feltételek teljesítésével szerzett jogot és azt, mint a munkaviszonyból származó igényét, az alperessel szemben – a közöttük fennállt munkaviszony megszűnésétől függetlenül – érvényesítheti munkaügyi perben. [23] A felperes által érvényesített járadékigény tekintetében az alperes jogelődjének a szám1 számú vezérigazgatói rendelkezése jogi relevanciával nem bír. Amennyiben ezen vezérigazgatói rendelkezés vezette is be a törzsgárda intézményt az alperesnél, a ...KSz megkötését követően a .... rendelkezők juttatását – a felperes által érvényestett járadékot is – a juttatás feltételeinek és összegszerűségének meghatározásával – kollektív szerződés alapján járó juttatásnak minősül, és ennek megfelelően a felperes járadékigényének jogalapja a ...KSz és nem az Mt.
  27. §-a szerinti egyoldalú kötelezettségvállalás. A Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  28. számú jogerős határozatában foglaltakra tekintettel a felperest
  29. február 15-étől változatlanul megilleti a ...KSz fentiekben idézett pontjai alapján a kereseti kérelmében érvényesített járadék. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [24] A jogerős ítéletnek a
  30. február
  31. napjával kezdődő időszakra havonta 21.300 forint járadék, továbbá a perköltség fizetésére kötelező rendelkezése ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a támadott rendelkezések körében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Kérte továbbá a jogerős ítélet végrehajthatóságának a felfüggesztését a Pp.
  32. §-a alapján, valamint az eljárás felfüggesztését a Pp.
  33. §
(2)bekezdése alapján a Kúria előtt folyamatban lévő Mfv.II.10.005/
  1. számú eljárás befejezéséig. Felülvizsgálati kérelmét az Mt.
  2. §-a és
  3. §-a, valamint a Ptk. 6:
  4. §-a és 6:
  5. §
(1)bekezdésének megsértésére alapította. [25] Felülvizsgálati kérelme II/A. részében felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának mindkét fordulata (a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében) alapján, a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértésekre hivatkozva. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság annak ellenére kötelezte alperest
  1. február
  2. napjától havi 21.300 forint megfizetésére, hogy a járadékfizetés jogalapját képező ...KSz-t az alperes
  3. augusztus
  4. napján érvényesen felmondta. [26] Hivatkozott arra, hogy a perben törzsgárda járadék megfizetése iránt terjesztett elő igényt a ...KSz alapján, amelyet a másodfokú bíróság részítéletével a
  5. február 14-ig terjedő időszak vonatkozásában elbírált. A másodfokú bíróság a kereseti kérelemmel
  6. február 15-től érvényesíteni kívánt igény tekintetében a fellebbezési eljárást a Székesfehérvári Törvényszék előtt 71.M.70.015/
  7. szám alatt folyamatban levő eljárás jogerős befejezéséig az Mf.V.30.006/2023/
  8. számú jogerős végzésével felfüggesztette, majd az Mf.V.30.006/2023/
  9. számú végzésével a fellebbezési eljárás felfüggesztését megszüntette és az eljárás folytatását rendelte el, mivel a felfüggesztés alapjául szolgáló peres eljárás a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  10. számú határozatával jogerősen befejeződött. A másodfokú bíróság az eljárásban jogerős határozatot hozott, a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott Mf.V.30.053/2024/
  11. számú ítéletével alperest a
  12. február
  13. napját követő időszakra is kötelezte alperest törzsgárda járadék megfizetésére. Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 7 [27] A Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  14. számú jogerős ítéletében megállapította a ...KSz felmondásának érvénytelenségét. Ezen jogerős ítélettel szemben is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, az eljárás a Kúria előtt Mfv.II.10.005/
  15. számon folyamatban van. A Kúria a Mfv.II.10.005/2025/
  16. számú végzésével a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  17. számú jogerős ítélet végrehajthatóságát – a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig – felfüggesztette. [28] Megítélése szerint a felülvizsgálat különleges engedélyezésének a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében azért van helye, mert amennyiben a Kúria az Mfv.II.10.005/
  18. számú eljárásban a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  19. számú jogerős ítéletét akként változtatja meg, hogy a ...KSz felmondásának érvénytelenségét állapítja meg, úgy a Győri Ítélőtábla jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélete ellentétes lesz a Kúria másik ügyben hozandó felülvizsgálati ítéletével a ...KSz felmondásának érvényessége vonatkozásában. Erre tekintettel, a joggyakorlat egysége érdekében indokolt a jogerős ítélet felülvizsgálata és megváltoztatása is. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. [30] A Pp.
  20. §
(1)bekezdése értelmében munkaügyi perben nincs helye felülvizsgálatnak, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. §
(1)–
(4)bekezdése alapján, továbbá a 21. §
(5)bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg. [31] A felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a Pp. 21. §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés a) pontja alapján 355.900 forint (255.600 forint és 100.300 forint perköltség), amely a minimál bér ötszörösét nem haladja meg, így az ügyben nincs helye felülvizsgálatnak. A Pp. 523. §
(2)bekezdése értelmében ezért az alperesnek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjesztenie, aminek eleget tett. [32] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat [Kúria Mfv.II.10.070/2024/2., Gfv.V.30.039/2023/10.]. [33] A Pp. szabályozásában a felülvizsgálat engedélyezése a polgári eljárás elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen alapuló szakasza. A rendelkezési elvben megfogalmazott, a kérelemhez kötöttség perjogi szabályából [Pp. 2. §
(2)bekezdés] következik az is, hogy a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból, illetve okokból engedélyezheti [Kúria Pfv.II.20.043/2025/2.]. [34] Az alperes a perköltségről való rendelkezés körében megsértett jogszabályhelyre és az engedélyezést megalapozó okra nem hivatkozott [Pp. 410. §
(2)bekezdés
  1. b)pont,
  2. ca)pont], ezért csupán a 2021. február 15. napjával kezdődő időszakra havonta 21.300 forint járadék megfizetésére marasztaló rendelkezés tekintetében volt lehetőség az engedélyezés iránti kérelem érdemi vizsgálatára. [35] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja a felülvizsgálat engedélyezésének két esetkörét szabályozza: a felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat egységének, valamint a Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 8 joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében. Ennek megfelelően eltérő vizsgálati szempontok irányadók e két indokra. [36] A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban – ideértve a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1-jét megelőzően meghozott és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 195. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint továbbra is „alkalmazható” irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is – a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a BHGY-ben közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A félnek az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. Kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat [Kúria Mfv.II.10.070/2024/2., Pfv.II.21.091/2024/2., Pfv.II.21.283/2024/2.]. [37] Elvi jelentőségű jogkérdésnek minősül minden olyan jogkérdés, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefügg [Pfv.II.20.035/2024/2.]. [38] Az alperes elvi jelentőségű jogkérdést külön nem jelölt meg, ezért a Pp. 110. §
(3)bekezdése alkalmazásával a Kúria az engedélyezés iránti kérelmet akként vette figyelembe, hogy azt a Mt. 13. §-a és 31. §-a, valamint a Ptk. 6:58. §-a és 6:213. §
(1)bekezdésének értelmezésével kapcsolatos joggyakorlat egységének, illetve továbbfejlesztésének érdekében terjesztette elő. [39] A Kúria a hivatkozott határozatok közül a jogerős ítéleten kívül egy érdemi másodfokú döntést tudott azonosítani: a kollektív szerződés hatályosságának megállapítása iránt indított perben hozott Győri Ítélőtábla Mf.V.30.031/2024/
  1. számú ítéletét, amely a
  2. október 21-én kötött ... Kollektív Szerződés alperes Kollektív Szerződés Függeléke elnevezésű kollektív szerződés felmondása és az
  3. július 16-án kötött a ... Kollektív Szerződés elnevezésű kollektív szerződés felmondása érvénytelenségét állapította meg. [40] Az eljáró bíróság a hivatkozott ítéletében az alperes által megjelölt jogszabályhelyeket nem alkalmazta, következésképp nem is értelmezte, így a határozatból e körben széttartó bírói gyakorlatra, a jogegység megbomlásának veszélyére nem lehetett következtetni. Az Mfv.II.10.005/
  4. számú ügyben pedig a Kúria még nem bírálta el a felülvizsgálati kérelmet. [41] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben – egyebek mellett – meg kell jelölni az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével és az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését [Pp.
  5. §
(2)bekezdés b), ca) pont; Kúria Mfv.II.10.070/2024/2.]. [42] Az alperes nem hivatkozott olyan megváltozott körülményre, amely a kialakult bírói gyakorlat módosítását indokolná. Nem oldotta fel továbbá azt a logikai ellentmondást sem, hogy egyfelől hiányolta a joggyakorlat egységét, másfelől az egységes bírói gyakorlat Kúria II.Mfv.10.027/2025/3 9 módosítását látta szükségesnek. A Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontja ugyanis „vagylagos” eseteket tartalmaz, amelyből az következik, hogy a rendelkezés két fordulata egyszerre nem állhat fenn, egyszerre nem képezheti az engedélyezés alapját, mert (az első fordulat értelmében) vagy nincs egységes bírói gyakorlat, vagy (a második fordulat értelmében) van egységes bírói gyakorlat, de az már nem irányadó, nem támogatható [Kúria Mfv.II.10.070/2024/2., Pfv.III.20.584/2023/2.]. A Kúria ezért a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében sem látott módot a felülvizsgálat engedélyezésére. [43] A Kúria mindezek alapján a felülvizsgálatot a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [44] A felülvizsgálat megtagadására figyelemmel a jogerős ítélet végrehajthatósága és az eljárás felfüggesztése iránti kérelem sem volt érdemben vizsgálható. [45] Az alperes kérelme nem vezetett eredményre. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján 10.000 forint. Az alperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt illeték megfizetésére köteles [Pp. 83. §
(1)és
(5)bekezdés, 102. §
(1)bekezdés]. A Kúria tájékoztatja az alperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1003200001070044-09060018 számú illeték bevételi számlájára kell megfizetnie, a megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, e határozatának számát és a fizetésre kötelezett (azaz a felperes) adószámát. [46] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma Nincs mód a felülvizsgálat engedélyezésére a joggyakorlat egysége, vagy továbbfejlesztése érdekében, ha a fél nem jelöl meg olyan határozatokat, amelyből a széttartó, vagy a meghaladott joggyakorlatra következtetni lehet. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.