← Magyarország

Kfv.37738/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nem megfelelő elektronikus űrlapon előterjesztett felülvizsgálati kérelem visszautasítása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.738/2024/

  1. A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke; dr. Sugár Tamás előadó bíró; dr. Bérces Nóra bíró; dr. Farkas Katalin bíró; dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Baranyi-Tímár Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző ügyvéd: dr. Baranyi Bertold) Az alperes: Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete (cím3) Az alperes képviselője: dr. Jakab János ügyvéd (cím4) A per tárgya: fakivágási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes,
  2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék
  3. szeptember 5-én kelt 4.K.701.719/2024/3.számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes engedély nélkül levágta a cím5 ingatlan előtti, önkormányzati közterületen álló három japán akác koronáját. Emiatt Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: elsőfokú közigazgatási szerv) a
  4. július 13-án kelt 3/3067-12/
  5. számú határozatával kötelezte a felperest 6 darab előnevelt díszfa ültetésére, valamint 2.497.500 forint összegű kompenzáció megfizetésére. Megállapította, hogy a felperes a fákat jelentős mértékben csonkította, és Budapest XVI. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a fásszárú növények védelméről, kivágásáról és Kúria III.Kfv.37.738/2024/2 2 pótlásáról szóló 32/
  6. (XII. 12.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.)
  7. §

(6)bekezdése alapján a jelentős csonkítás a fakivágással egy tekintet alá esik. Az elsőfokú közigazgatási szerv döntése a fa ültetésre, valamint kompenzációra kötelezés körében az Ör. 25. §
(2),
(8)-
(10)bekezdésén alapult. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  1. szeptember 21-én kelt 240/
  2. (XI.20.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes hatáskörét az Ör.
  3. §
(1)bekezdésére alapította. Az elsőfokú ítélet [3] A törvényszék ítéletében az alperes
  1. szeptember 21-én kelt 240/2023.(XI.20.) számú határozatát – az elsőfokú közigazgatási szerv
  2. július 13-án kelt 3/3067-12/
  3. számú határozatra is kiterjedően – megsemmisítette. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen az alperes a P23-22-02 „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” megnevezésű nyomtatvány felhasználásával nyújtotta be felülvizsgálati kérelmét. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [6] A közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdése értelmében az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. [7] A felülvizsgálati kérelem benyújtásának időpontjában hatályos polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 618. §
(1)bekezdés b) pontja szerint, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
  1. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. [8] Az alperes jogi képviselője a Dáptv.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján elektronikus ügyintézésre köteles, aki a Dáptv. 20. §
  2. c)pontja alapján az eljárási cselekményeket a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton teljesíti. A Dáptv. 9. §
(2)bekezdés d) pontja alapján digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a bíróság. [9] A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 75/C. §
(2b)bekezdése értelmében az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztése esetére űrlapot rendszeresíthet. Ha az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő Kúria III.Kfv.37.738/2024/2 3 előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie. [10] Az OBH elnöke a P21 űrlap azonosítón rendszeresítette a felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges űrlapot. [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmét a P23-22-02 számú űrlapon terjesztette elő, amely a megnevezéséből is kitűnően egyéb beadványok benyújtására szolgál. A bíróságok központi honlapján (www.birosag.
  1. hu)elérhető a P21-22-01-es űrlap, amely a polgári, közigazgatási és munkaügyi peres ügyekben használandó a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Ebből kifolyólag az alperes a felülvizsgálati kérelmét nem az annak előterjesztésére kötelezően alkalmazandó elektronikus űrlapon nyújtotta be, amely így – a Kúria töretlen joggyakorlatára (Kfv.VI.38.109/2021/4., Kfv.VI.38.116/2021/5., Kfv.VI.37.779/2022/2., Kfv.I.37.741/2022/3., Kfv.III.37.223/2022/2., Kfv.III.37.380/2022/3., Kfv.VI.37.010/2024/2.) is figyelemmel – érdemi elbírálásra nem alkalmas. [12] A Kp. 102. §
  2. d)pontja alapján az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. [13] A Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Eltérő rendelkezés hiányában az elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon előterjesztett felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására a Kp. 102. § d) pontjából adódóan nem kerülhetett sor. [14] A fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó
  1. § d) pontja alapján visszautasította. [15] Rámutat a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására kizárólag akkor van lehetőség, ha a fél jogorvoslati kérelmében - az ítélet vonatkozásában megjelölt jogszabálysértésen túl – valamely, a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében nevesített befogadási okra is hivatkozik. Önmagában az ítélet jogszabálysértő voltának bemutatása a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának vizsgálatát nem teszi lehetővé. A Kp. 117. §
(4)bekezdésben foglalt kógens szabály okán a befogadhatóság okának megjelölése nem mellőzhető. Az alperes azonban ezen kötelezettségének sem tett eleget. A döntés rövid tartalma [16] A nem megfelelő elektronikus űrlapon előterjesztett felülvizsgálati kérelem visszautasítása. Záró rész [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. Kúria III.Kfv.37.738/2024/2 4 [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  2. november
  3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.