← Magyarország

Bf.236/2023/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Nyomatékos enyhítő körülményként kell értékelni azokat a vádlotton kívülálló körülményeket, amelyek a sértett halálának bekövetkeztetét megkönnyítették. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.236/2023/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. évi november hó
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
  4. június
  5. napján kihirdetett 14.B.135/2023/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 1 (egy) évre enyhíti. A szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) évi próbaidőre felfüggeszti. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés a végrehajtás elrendelése esetére vonatkozik. Az eljárás során lefoglalt bűnjeleket a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának Bűnjel Csoportja Bj.3400-I/845/
  7. számon bevételezte. Az összeégett mobiltelefon kiadását mellőzi, és megsemmisítését rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék
  8. június
  9. napján kihirdetett 14.B.135/2023/
  10. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében [Btk. 160.§

(1)bekezdés,
(4)bekezdés], és ezért 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést végrehajtási fokozatát fogházban állapította meg, kimondta, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.236/2023/7-I. 2 [3] A Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Ügyek Osztálya BF.1768/
  1. számú, írásban indokolt fellebbezésében előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal értékelte, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény miatt a sértett halála a kialakult heveny idegrázkódtatás miatt kifejezett fájdalommal és szenvedéssel járt, valamint az általa okozott tűz a kórház berendezési tárgyaiban 15.000.000 forintot meghaladó kárt okozott. Ennek alapján az ügyészi mértékes indítványban írt büntetés felelne meg a büntetéskiszabási elveknek. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.547/2023/
  2. számú átiratában azt fejtette ki, hogy a felülbírálat terjedelme a Be. 590.§
(3)bekezdése alapján korlátozott, a bejelentett ügyészi fellebbezés a Be. 583.§
(3)bekezdésén alapul. [5] A bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, a vádlott lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, bűnösségét a váddal egyezően elismerte, a nyilatkozata elfogadásának a Be. 504.§-ában meghatározott törvényi feltételei fennálltak. [6] A törvényszék a történeti tényállást és a minősítést a váddal egyezően állapította meg, ítéletét a Be. 542.§-a alapján indokolta. [7] A Be. 583.§
(3)bekezdés a) pontja és a Be. 591.§
(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [8] Az enyhítő és súlyosító körülményeket a törvényszék feltárta és megalapozottan jutott arra, hogy a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásának van helye. Tévedett azonban, amikor jelentősen eltért a vádlott javára az ügyészi mértékes indítványtól, amely a középmértéket tekintve már így is elég méltányos. Csak az ügyészi indítvánnyal egyező tartamú szabadságvesztés lehet alkalmas a büntetési célok eléréséhez. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [9] A fentiek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát emelje meg, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [10] A fellebbezések nem megalapozottak. [11] Az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen a vádlott beismerő nyilatkozatát végzéssel a Be. 504. §
(3)bekezdése szerint fogadta el és a Be. 504. §
(6)bekezdése alapján hozta meg érdemi döntését. [12] Az ítélőtábla megállapította, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadásának a Be. 504.§
(2)bekezdésében írt feltételei fennálltak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.236/2023/7-I. 3 [13] A Be. 580.§
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt nincs helye fellebbezésnek, amennyiben a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta. [14] Az elsőfokú bíróság a tényállást és a minősítést a vádirattal egyezően állapította meg. [15] A felülbírálat korlátja így a Be. 606.§
(3)bekezdése alapján az, hogy ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezéseit csak akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének van helye. [16] Az eljárási szabályok vizsgálata során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésre vonatkozó perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta, a Be. 607. §
(1), 608. §
(1)és 609.§
(1)bekezdésében meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósított meg, a már kifejtettek szerint a vádlott beismerő nyilatkozatát törvényesen fogadta el. [17] A vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye. [18] Az ítélőtábla a vádlott személyi körülményeit annyiban egészíti ki az igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény alapján, hogy a vádlott nem szenved és a cselekmény idején sem szenvedett olyan kóros elmeállapotban, amely kizárná vagy korlátozná a cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. [19] Az elsőfokú bíróság feltárta a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket, ezek azonban annyiban kiegészítésre szorulnak, hogy a vádlott javára kell értékleni, hogy a kórházban a tűzjelző készülék nem működött, amely a hatékony mentést késleltette, valamint azt is, hogy a sértett kimentése a jelenlévő ápolószemélyzet részéről technikai okokból nem volt lehetséges, úgy volt a szobában elhelyezve, amely a hatékony és gyors mentést eleve kizárta. [20] Ezen körülményekből megállapítható, hogy bár a sértett halálához vezető okfolyamatot a vádlott indította el, ekként a büntetőjogi felelősségének a megállapítása és a cselekmény minősítése is törvényes, azonban számos olyan, a vádlottól független, fent hivatkozott közrehatás is megállapítható, amely a sértett hatékony mentését hátráltatta. [21] Ezen körülmények alapján az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben nem indokolt a törvényi minimumnál hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, a vádlott büntetlen előélete, életkora és egészségügyi állapota alapján pedig a büntetési célok a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhetőek, így annak végrehajtását a Btk. 85.§
(1)bekezdése alapján próbaidőre felfüggesztette, és a próbaidő tartanát is egy évben határozta meg. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.236/2023/7-I. 4 [22] A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést ennek folytán annyiban kellett pontosítani, hogy az a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésére vonatkozik. [23] Az eljárás során lefoglalt mobiltelefon összegégett, az így már értéktelen, annak kiadását a vádlott sem kérte, ezért a Be. 320.§
(2)bekezdése alapján a megsemmisítését rendelte el. [24] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. [25] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 598.§
(2)bekezdése alapján tanácsülésen a Be. 606.§
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg a változtatással nem érintett részében a Be. 605.§
(1)és
(4)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
  1. november
  2. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke Radnainé dr. Solymosi Viktória előadó bíró dr. Kósa Zsuzsanna bíró A Fővárosi Törvényszék 14.B.135/2023/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.236/2023/
  4. számú ítéletében írt változtatásokkal
  5. november
  6. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
  7. évi november hó
  8. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.