A határozat elvi tartalma: Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt akkor indokolt, ha a felvetett jogkérdés a Kúria állásfoglalását teszi szükségessé. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.35.145/2023/
- Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró felperes1 (cím1) Dr. Szepesi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; A felperes: A felperes képviselője: (cím1) Az alperes: Agrárminiszter (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő2 cím3) A per tárgya: agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat megtámadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Veszprémi Törvényszék
- március
- napján kelt 12.K.701.098/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes
- május
- napján termeléshez kötött intenzív gyümölcstermesztés támogatásának igénybevétele céljából egységes kérelmet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú hatóság a
- április
- napján kelt 3076951944 iktatószámú határozatával elutasított, egyben 70.973 Ft összeg erejéig a felperest kizárta a jövőbeni támogatásokból. A felperes Kúria V.Kfv.35.145/2023/2 2 fellebbezése nyomán eljárt alperes a
- szeptember
- napján kelt EUJF/3053-1/
- iktatószámú végzésével az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. [2] Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban hozott,
- április
- napján kelt, 3280210394 iktatószámú határozatával a megsemmisített határozatban foglaltakkal egyezően rendelkezett a kérelem elutasításáról és a jövőbeni támogatásokból történő kizárásról. A felperes fellebbezése nyomán ismételten eljárt alperes a
- október
- napján kelt EUJF/2926-2/
- iktatószámú határozatával a megismételt eljárásban hozott elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] Indokolása szerint a hatósági ellenőrzés során feltárt, fizikai valóságban megtalálható, támogatható és a felperes egységes kérelmében feltüntetett mezőgazdasági terület nagysága több, mint 50%-kal eltérnek egymástól, így túligénylés állapítható meg. Emiatt a kérelem nem felel meg a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/
- (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: Közvetlen támogatási r.)
- §
(3)bekezdésében és a 14. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek. [4] A felperes alperesi határozat ellen előterjesztett keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította. [5] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a Közvetlen támogatási r. a támogatható terület minimális nagysága tekintetében többes követelményt támaszt: egyrészről a 14. §
(2)bekezdés d) pontja szerint a támogatható területnek növénykultúránként el kell érnie a 0,3 hektárt, valamint az egységes területalapú támogatási kérelem alapján jóváhagyott területnek az 1 hektárt, míg a 14. §
(3)bekezdése alapján abban az esetben, ha az összterület több tábla alapján kerül meghatározásra, akkor a tábláknak egyenként is el kell érniük a 0,25 hektárt. A felperes szilva ültetvényét képező két tábla együttes mérete eléri a 0,3 hektárnyi minimális támogatható területnagyságot, azonban az egyéb1 fizikai blokkban található 6. tábla 0,1828 hektár, a 17. tábla pedig 0,1525 hektár méretű, így a támogatni kívánt ültetvények nem teljesítik a Közvetlen támogatási r. 14. §
(3)bekezdése szerinti, táblánként meghatározandó minimális területnagyságot. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a felperes Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: MEPAR r.) 8. §
(1)bekezdése szerinti változásvezetési kérelmét, és arra a döntésre jutott, hogy a felperes a
- tábla vonatkozásában csupán a korábbi fizikai blokkból az egyéb1 fizikai blokkba történő átsorolásra vonatkozó kérelmet terjesztett elő, így nem helytálló azon hivatkozása, hogy a
- és
- táblát mesterségesen, az alperes hibájából szeli át blokkhatár. A felperes a MEPAR r.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti táblák közötti határvonal módosítását, törlését a változásvezetési eljárás során nem kérte, holott ez a kötelezettség a MEPAR r. 8. §
(2)bekezdése alapján őt, és nem az alperest terheli. Az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak a felperes eljárási jogsértésekre és határidőtúllépésre vonatkozó kifogásait sem. [6] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amely befogadásának jogszabályi alapjaként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § – korábban hatályos –
(1)bekezdés
- a)pontját, illetve szövegesen
- b)pontját jelölte meg. [7] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi határozat kézbesítésének szabálytalanságát figyelmen kívül hagyta, döntése meghozatalakor nem alkalmazta az Európai Bizottság 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló végrehajtási rendeletét. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszerűtlenül hivatkozott a fiatal mezőgazdasági Kúria V.Kfv.35.145/2023/2 3 termelők támogatásáról szóló 11/2015. (III. 13.) FM rendeletre, a jogerős ítélet ellentmondás, a „Szankciós r.” rövidítés nem alkalmas az idézett jogszabályhely beazonosítására. Megismételte az ügyintézési határidő kapcsán tett kifogásait, valamint a törvényes bíróhoz való jog sérelmét állította. [8] A felülvizsgálati kérelme befogadását a támogatás időtartamának számítására vonatkozóan, a jogegység biztosítása érdekében tartotta szükségesnek. A felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége tekintetében a felperes arra hivatkozott, hogy nagy számban vannak olyan ügyfelek, akik a táblák a hatóság általi „átszabása” miatt elesnek a támogatásoktól, valamint az ügyintézési határidő jelentős túllépése miatt sérelmet szenvednek. [9] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria megállapította, hogy a felperes befogadási kérelmében a Kp. 118. § már hatálytalan szövegezésére hivatkozott. A Kp. 118. §
(1)bekezdésének 2020. április 1. napjától hatályos, jelen eljárásban irányadó rendelkezései szerint: „A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt.” [12] A felperes által tévesen megjelölt Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja szó szerint megegyezik a hatályos Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában foglalt befogadási okkal. A felperes szó szerint idézte továbbá az
- ab)alpontban foglalt befogadási okot. A Kúria ezért a Kp. 115. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 104. §
(2)bekezdése értelmében a felperes befogadási kérelmét a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjai alapján vizsgálta. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [14] A joggyakorlat egységének biztosítása, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztése befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [15] A Kúria megállapította, hogy a felperes Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont körében tett előadásában valójában nem állította valamely jogkérdéssel kapcsolatos bírói gyakorlat egységének hiányát, valamint azt sem, hogy a jogerős ítélet folytán a jogegység sérül, vagy sérülhet. A felperes azért kérte a felülvizsgálati kérelme befogadását, mert a Kúria V.Kfv.35.145/2023/2 4 támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők csoportjára kihatással lehet a támogatás időtartama számításának körében kialakított és a bíróság által követett jogértelmezés. A perbeli ügyben a támogatási időtartam meghatározása nem jogkérdésként merült fel, a per jogkérdése az intenzív gyümölcstermesztés támogathatóságának feltételeit érintette. E körben a Kúria nem tárt fel széttartó bírói gyakorlatot, így nem állapítható meg a jogerős ítélet folytán a jogegység sérelmének veszélye sem. Önmagában azáltal, hogy egy mezőgazdasági támogatási ügyben hozott bírói ítélet befolyásolhatja a jövőbeli hatósági ügyek eldöntését, a felülvizsgálati kérelem befogadását nem indokolja. A felperes nem jelölt meg, és a Kúria sem tárt fel tehát olyan jogkérdést, amely a perbeli ügyben a jogegység sérelmét idézhetné elő, vagy a kialakult bírói gyakorlat megváltoztatásának szükségességét vetné fel, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nincs lehetőség. [16] A felperes rendkívüli perorvoslati kérelme befogadását a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége, illetve jelentős súlya miatt is kérte. Az ügy társadalmi jelentősége miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügyben elöntendő jogi probléma a jogalanyok széles körét érinti, a felvetett jogkérdés különleges súlya pedig akkor indokolja a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgálandó jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A felülvizsgálati kérelem befogadásához az is szükséges, hogy a fél által megjelölt jogkérdés a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen. [17] A felperes nem támasztotta alá, hogy a perbeli jogkérdés a saját ügyén túlmutat. Önmagában az a hivatkozása, hogy nagy számban érintettek azon ügyfelek, akik a hatóság által több mezőgazdasági táblára bontott területen végzik tevékenységüket, nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelemnek az ügy társadalmi jelentőségére alapított befogadását, ugyanis a felperes nem állította - és a Kúriának sincs tudomása arról - hogy ilyen jogsérelmet illetően közigazgatási perek lennének folyamatban, vagy a tényállás jogi megítélése egyébként vitás lenne. A való életben előforduló tényállás gyakorisága önmagában nem hat ki a támogatásra jogosultság jogi megítélésére és nem teszi szükségessé a Kúria iránymutatását. Az általánosság szintjén megfogalmazott felperesi állítás pedig nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadását, ugyanis a felvetett jogkérdés csupán felperes állítása alapján nem minősül különleges súlyúnak. [18] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)és
- ad)alpontjai, valamint
- b)pont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. [19] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §
(1)–
(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt akkor indokolt, ha a felvetett jogkérdés a Kúria állásfoglalását teszi szükségessé. Kúria V.Kfv.35.145/2023/2 5 Záró rész [20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [22] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(1)-
(2)bekezdései és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Demjén Péter bíró