A határozat elvi tartalma: - ... A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.V.39.059/2024/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület (cím1) A kérelmező jogi képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az ügy tárgya: felülvizsgálata választási ügyben hozott határozat bírósági A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 109/
- (V. 10.) FVB határozata Rendelkező rész Kúria V.Kvk.39.059/2024/4 2 A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 109/
- (V.10.) FVB számú határozatát megváltoztatja és a Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság 97/
- (V.6.) számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték bevételi számlájára. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Kinisch Andrea (a továbbiakban: Jelölt) az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők - közös eljárásban,
- június
- napjára kitűzött -
- évi általános választásán a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom közös jelöltjeként Budapest XIV. kerület
- számú egyéni választókerületben, indulni szándékozó választópolgárként ajánlóíveket igényelt, az igénylőlapon nyilatkozott – egyebek mellett – arról, hogy a jelölést elfogadja. Az igénylés alapján meghatalmazottja
- április 19-én 15 ajánlóívet vett fel, amelyeket
- április 24-én visszaadott, a Jelölt azon írásbeli nyilatkozatának benyújtása mellett, hogy ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni. [2] Ezt követően a Jelölt a
- április 23-án kelt formanyomtatvány benyújtásával a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd – a Zöldek Pártja és a Magyar Liberális Párt – Liberálisok jelölő szervezetek közös jelöltjeként indulni szándékozó választópolgárként újból ajánlóíveket igényelt, és megbízottja
- április 24-én 15 ajánlóívet vett fel a választási irodától. [3] A Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd – a Zöldek Pártja és a Magyar Liberális Párt - Liberálisok jelölő szervezet az ajánlóívek leadásával kezdeményezte a Jelölt nyilvántartásba vételét. A Helyi Választási Bizottság elsőfokú határozata Kúria V.Kvk.39.059/2024/4 3 [4] Budapest XIV. kerület Helyi Választási Bizottsága az ajánlóívek ellenőrzését követően a Jelöltet a
- május
- napján meghozott 97/
- (V.06.) számú határozatával Budapest XIV. kerület
- egyéni választókerületében a helyi önkormányzati képviselőválasztására nyilvántartásba vette, mert megállapítása szerint a Jelölt a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, rendelkezik a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással. A fellebbezés [5] A kérelmező a Helyi Választási Bizottság határozatával szemben
- május 7-én előterjesztett fellebbezésében a határozat megváltoztatását és a Jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítását kérte. [6] Álláspontja szerint a Jelölt nyilvántartásba vétele sérti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló
- évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.)
- §
(1)bekezdésében és a választási eljárásról szóló
- évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdésben foglalt kettős jelölés tilalmát. [7] A Jelölt első alkalommal a Momentum Mozgalom és a Demokratikus Koalíció jelölését fogadta el, az ajánlóíveket felvette, majd
- április 24-én a jelölő szervezetek képviselője a jelölést visszavonta, a korábbi ajánlóíveit visszaadta, és ezzel egyidőben a Jelölt ismét elfogadta a jelölést, felvették az újabb ajánlóíveket. A Jelölt viszont a Ve.
- §
(1)bekezdésében foglalt módon nem mondott le az első jelölő szervezetek általi jelöltségről, ezáltal a jelölti nyilvántartásba vételéről szóló határozat sérti a kettős jelölés tilalmát, mely szerint egy választás során a jelölt főszabály szerint csak egy jelölést fogadhat el. Az Fővárosi Választási Bizottság másodfokú határozata [8] A Fővárosi Választási Bizottság a 109/2024. (V.10.) számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [9] Indokolása szerint a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 223. §
(3)bekezdésének és a Ve. 224. §
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően a fellebbezés alapját, azaz a megsértett jogszabályhelyet, ezért 231. §
(1)bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye. [10] Kifejtette ugyanakkor, hogy „(…) ha a kettős jelölés tilalmát valóban megsértette a jelölt, a jogsértést nem a helyi választási bizottságnak a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozata valósította meg, hanem a helyi választási iroda azon tevekénysége, amellyel a jelölt számára kiadta a második jelöléséhez szükséges ajánlóíveket anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a jelölt korábbi jelöléséről a Ve.-nek megfelelően mondott-e le és az új jelölés elfogadásáról úgy nyilatkozott-e, hogy a korábbi jelölése még nem szűnt meg. A lemondás és az új jelölés elfogadása jelen ügyben 2024. április 26-án történt, Kúria V.Kvk.39.059/2024/4 4 ugyanezen a napon adta ki a helyi választási iroda a jelöltnek az új ajánlóíveket. Ezekkel a cselekményekkel szemben a Ve. 208. §-a alapján jogszabálysértés vélelme esetén kifogásnak lett volna helye az erre nyitva álló, a Ve. 209. §
(1)bekezdésben rögzített határidőben, azaz
- április 29-ig.” [11] Rögzítette továbbá, hogy az ajánlások érvényességével, valamint a jelölő szervezet által adott meghatalmazással kapcsolatos aggályok kapcsán a fellebbező jogszabálysértésre való hivatkozást, érdemi bizonyítékot, tehát a fellebbezés alapját nem adta elő. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, észrevételek [12] A kérelmező – jogi képviselője útján – törvényes határidőben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a Ve.
- §
(5)bekezdés b) pontja alapján az első- és másodfokú választási határozat megváltoztatását, a Jelölt egyéni választókerületi jelöltként való nyilvántartásba vétele iránti kérelem visszautasítását kérte. [13] Álláspontja szerint a másodfokú választási határozat a fellebbezése érdemi elbírálásának mellőzése miatt sérti a Ve. 120. §
(2),
(3)és
(4)bekezdéseit, 121/A. §-át, 132. §át, 133. §
(2)bekezdését, az elsőfokú választási határozat pedig a kettős jelölés tilalma folytán az Övjt. 8. §
(1)bekezdését, a Ve. 137. §
(1)bekezdését. [14] Előadta, hogy a másodfokú határozat jogszabálysértő és ellentmondásos is, mert a fellebbezésében a Ve. 223. §
(1)bekezdésének és 224. §
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően megjelölte azokat a jogszabályokat, amelyekbe az elsőfokú választási határozat ütközik [Övjt. 8. §
(1)bekezdés, Ve. 137. §
(1)bekezdés], ezt maga a Fővárosi Választási Bizottság is rögzítette. Emellett azonban a határozat tartalmazza azt is, hogy a Fővárosi Választási Bizottság a fellebbezést érdemben nem bírálja el, de ténylegesen ennek ellenkezőjét tette, mert azáltal, hogy kifejtette, hogy a kettős jelölés tilalmának megsértése miatt kifogásnak lett volna helye, a fellebbezését érdemben bírálta el. [15] Érvelése szerint súlyosan jogszabálysértő a másodfokú határozatban szereplő álláspont, hogy a kettős jelölés megsértése miatt nem a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozat ellen előterjeszthető fellebbezésnek, hanem az ajánlóívek választási iroda általi átadásával kapcsolatos kifogásnak lett volna helye. A választási iroda ugyanis az ajánlóívek kiadásakor csak azt ellenőrizheti, hogy - amennyiben a jelölt nem független - a jelölő szervezet jogerős nyilvántartásba vétele megtörtént-e [Ve. 120. §
(2)bekezdés], a jelöltté válás alaki feltételei (a jelölést elfogadta-e, van-e a képviselői megbízatással összeférhetetlen tisztsége, vállalja-e, hogy az összeférhetetlen tisztséget megszünteti a megválasztása esetén) fennállnak-e [Ve. 120. §
(3)bekezdés], valamint, hogy a jelölt választójoggal rendelkezik-e [Ve. 120. §
(4)bekezdés]. Amennyiben e feltételek fennállnak, a választási iroda nem hoz határozatot, hanem az ajánlóíveket kiadja, míg, ha a törvényi feltételek nem teljesülnek, úgy a Ve. 121/A. §-a alapján határozatban dönt az ajánlóívek átadásának megtagadásáról. A jelen esetben az ajánlóívek első és második alkalommal történő kiadása sem volt jogszabálysértő, a választási irodának a kettős jelölés vizsgálatára nem volt hatásköre, ezért kifogással nem lehetett volna eredményesen támadni az ajánlóívek kiadását. Kúria V.Kvk.39.059/2024/4 5 [16] A kettős jelölés vizsgálatára a helyi választási bizottság lett volna köteles a Ve. 132. §-a és 133. §
(2)bekezdése alapján ex officio a jelölt nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban. A Fővárosi Választási Bizottság döntésével kiüresedne a választási bizottságoknak a jelölt nyilvántartásba vételéről való döntésre vonatkozó hatásköre, ha azok csak az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét, meglétét és elégséges számát vizsgálhatnák. A Ve. 133. §
(2)bekezdése valamennyi, a jelöltté válással kapcsolatos törvényi feltétel teljesülésének a vizsgálatát a választási bizottság hatáskörébe utalja. Általánosságban is kijelenthető, hogy a választási iroda a választás lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív tevékenységet lát el, míg a választási bizottság, mint választópolgárokból álló választott testület, a választással kapcsolatos érdemi kérdéseket dönti el. Ezen okból a magyar választási rendszer alapkérdését, mechanizmusát kérdőjelezi meg a másodfokú határozat, ugyanis a Ve. 120. §
(2)-
(4)bekezdésével, 121/A. §-ával,
- §-ával és
- §
(2)bekezdésével ellentétes módon a jelöltté válásról szóló érdemi döntésre vonatkozó hatáskörét elvonja a helyi választási bizottságtól, és azt a választási iroda „hatáskörébe utalja”. Erre tekintettel a Fővárosi Választási Bizottság a fellebbezése érdemi elbírálását jogszabálysértően tagadta meg. [17] Felülvizsgálati kérelmében is kifejtette és fenntartotta a fellebbezésben előadott álláspontját, mely szerint a Helyi Választási Bizottság a kettős jelölés tilalma [Övjt. 8. §
(1)bekezdés, Ve. 137. §
(1)bekezdés] megsértésével vette nyilvántartásba a Jelöltet, a jelölést a Ve. 133.§
(2)bekezdése alapján vissza kellett volna utasítania, ugyanis a Jelölt az ajánlóívek második alkalommal történő felvételekor és azt követően sem mondott le a Ve. 137. §
(1)bekezdésének megfelelően, sem más formában az első jelöltségéről. [18] Előadta továbbá, hogy a Magyar Liberális Párt - Liberálisok által Horváth Zsoltnak adott meghatalmazása nem tekinthető érvényesnek, mivel a felek annak nem minden lapját írták alá [19] A Kúria a Jelöltet és a jelölő szervezeteket nyilatkozattételre hívta fel, azonban a megadott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [21] A kérelmező, mint az adott választókerületben nyilvántartásba vett jelölő szervezet érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. §
(1)bekezdésében, 224. §
(2)bekezdésében,
(3)bekezdés a) pontjában, 224. §
(5)bekezdésében foglalt követelményeknek, elbírálásának formai akadálya nem volt. Kúria V.Kvk.39.059/2024/4 6 [22] Ellentmondásos az FVB határozatának [7] és [9] bekezdése a tekintetben, hogy a kérelmet nem tartotta elbírálhatónak, ennek ellenére megállapította a jogsértés megjelölésének tényét. [23] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező elsőfokú határozat ellen, határidőben, jogi képviselő útján előterjesztett fellebbezése – a Fővárosi Választási Bizottság határozatában foglaltakkal szemben - tartalmazza a megsértett jogszabályhelyeket is, így az megfelelt a Ve. 223. §
(3)bekezdés a) pontjában foglaltaknak, ezért a Fővárosi Választási Bizottság fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozatát a Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltak megsértésével hozta meg. [24] Mivel a Kúria a Ve. 231. §
(5)bekezdése értelmében választási ügyekben a jogszabálysértő döntést hozó választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, a megállapított jogszabálysértést a bírósági jogorvoslat keretében kell orvosolnia. Ennek folytán a Fővárosi Választási Bizottság határozatát megváltoztatva érdemben vizsgálta, hogy a fellebbezésben előadott jogszabálysértés megvalósult-e. [25] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy a kérelmező megalapozottan hivatkozott arra, hogy téves a Fővárosi Választási Bizottság álláspontja, mely szerint a kettős jelölés miatt nem fellebbezésnek, hanem kifogás előterjesztésének lett volna helye. Az egyéni választókerületi jelöltséget vállaló választópolgárnak ugyan az ajánlóívek igénylésekor nyilatkoznia kell arról, hogy a jelöltséget elfogadja [Ve. 102. §
(3)bekezdés a) pont], a jelölés elfogadása ennyiben a választási iroda által bonyolított ajánlóív-igényléshez és kiadáshoz is kapcsolódik. Az ajánlóívek kiadására vonatkozó törvényi követelmények között [Ve.
- §] azonban a kettős jelölésre vonatkozó rendelkezés nem szerepel, a választási iroda így azt nem vizsgálhatja, illetve emiatt az ívek kiadását jogszerűen nem tagadhatja meg [Ve. 121/A. §]. A Ve.
- §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére vagy jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, hasonlóan a fellebbezéshez A kifogás és a fellebbezés között alapvető különbség, hogy míg a kifogás egy eljárást megindító beadvány, a fellebbezés egy meghozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslat [Kvk.V.39.048/2024/6.]. A jelen esetben a Helyi Választási Bizottság határozatot hozott a jelölt nyilvántartásba vételéről, amely ellen a fellebbezés az igénybe vehető jogorvoslati forma. Mindezek alapján az Fővárosi Választási Bizottság téves jogértelmezéssel állapította meg, hogy a kérelmezőnek az általa állított jogsértés miatt fellebbezés helyett kifogást kellett volna előterjesztenie. [26] A Kúria az ügy érdemét illetően rögzíti, hogy egy választópolgár a választáson jelöltté a választási szerv jelölti nyilvántartásba vételével válik. A választási eljárási szabályok szerint ezt megelőzi a jelöltállítás folyamata: jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet, az ajánlóív igénylésekor a jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja [Ve.
- §
(3)bekezdés a) pont]. A jelöltet az aláírt ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál, amely a szükséges számú ajánlóív benyújtása, illetve ellenőrzése után dönt a választópolgár jelöltként történő nyilvántartásba vételéről, aki ezzel válik a választási eljárásban jelöltté [Ve. 124. §
(1)bekezdés,
- §,
- §]. Kúria V.Kvk.39.059/2024/4 7 [27] A fellebbezésben és a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Övjt.
- §
(1)bekezdése szerint a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak (…) egy fővárosi kerületben fogadhat el jelölést. [28] Jelen ügyben a Jelölt egyéni választókerületi jelöltségét fogadta el az ajánlóívek igénylésekor, elsőként kettő, majd az ajánlóívek visszaadása mellett 4 jelölő szervezet jelöltjeként. Az első elfogadó nyilatkozata azonban az ajánlóívek visszaszolgáltatása miatt, továbbá a kifejezett írásbeli nyilatkozata folytán érvényét vesztette, és az újabb ajánlóívigényléskor újabb nyilatkozatot tett az új jelöltségének elfogadásáról. Az újabb ajánlóívek kiadására tehát úgy került sor, hogy az előző, a Jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó korábbi igénylőlap alapján kiadott ajánlóívek visszaszolgáltatásra kerültek a választási iroda részére. Az elsőként felvett ajánlóívek maradéktalan visszaadásával a Jelölt azon nyilatkozata, hogy a jelölést elfogadja, érvényét vesztette, mert az ajánlóívek felhasználatlanul történő visszaszolgáltatása miatt nem állhatott elő olyan helyzet, hogy a Jelölt ezen nyilatkozata által nyilvántartásba vett jelöltté válhasson. Emellett a Jelölt kifejezett, írásbeli nyilatkozatot is tett a választási iroda előtt arról, hogy az elsőként igényelt ajánlóívekkel nem kíván aláírásokat gyűjteni. [29] Az első ajánlóív-igénylésben tett elfogadó nyilatkozatát tehát a Jelölt a választási iroda előtt írásban visszavonta, az ajánlóívek visszaadásra kerültek, így nem állapítható meg az Övjt. 8. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértése, mert a választópolgár a választási iroda előtt egy időben kizárólag egy budapesti kerületben és kizárólag egy jelöltség elfogadásáról nyilatkozott, és párhuzamosan nem volt több hatályos elfogadó nyilatkozta. [30] A felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályhelyként felhívott Ve. 137. §
(1)bekezdése szerint a (már nyilvántartásba vett) jelölt kiesik, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. Figyelemmel arra, hogy a Helyi Választási Bizottság fellebbezéssel támadott határozata előtt a választópolgár nem minősül jelöltnek, alaptalanul kifogásolta a kérelmező fellebbezésében és felülvizsgálati kérelmében, hogy az ajánlóívek második igénylését megelőzően a Jelölt nem mondott le a Ve. 137. §
(1)bekezdésének megfelelő formában a jelöltségéről. [31] Végül rögzíti a Kúria, hogy a kérelmező a Magyar Liberális Párt – Liberálisok által adott meghatalmazással kapcsolatban jogszabálysértést nem jelölt meg, így felülvizsgálati kérelme ezen hivatkozásának érdemi elbírálását – mivel az nem felel meg a Ve. 224. §
(3)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Ve. 223. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti tartalmi követelménynek – a Kúria mellőzte. [32] A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy Helyi Választási Bizottság Jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozata nem sérti a kettős jelöltállítás tilalmát, a kérelmező fellebbezése alaptalan volt, ezért a Fővárosi Választási Bizottság határozatát a Ve. 231. §
(5)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva a Helyi Választási Bizottság határozatát helybenhagyta. Kúria V.Kvk.39.059/2024/4 8 Záró rész [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött. [34] A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. §
(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §
(1)bekezdése és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §
(5)bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles. [35] Az eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú, „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. §
(4)bekezdése rendelkezik. [36] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- május
- dr. Darák Péter s.k. Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Stefancsik Márta előadó bíró s.k. dr. Márton bíró