A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. Amennyiben a jogerős ítélet tartalmazza a bizonyítékok megjelölését és azok értékelését, a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályok meg nem tar-tása miatt nem állapítható meg a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: Kfv.IV.37.271/2025/
- Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró felperes (cím1) Dr. Halmos András ügyvéd (cím2 Heves Vármegyei Kormányhivatal (cím3.) Dr. Demeter András kamarai jogtanácsos örökségvédelmi A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Miskolci Törvényszék 101.K.701.335/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás ügy Kúria IV.Kfv.37.271/2025/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tulajdonában álló, Település1 helyrajzi szám1-ú, természetben az cím1 alatti lakóház egyéb1 műemléki jelentőségű területén (törzsszám: 8702, azonosító: 5457), a egyéb2 műemléki környezetében, a egyéb3 ex-lege műemléki környezetében található. [2] Az alperes
- december
- napján kelt HE/EOFE/1430-5/
- számú határozatával kötelezte a felperest, hogy a perbeli ingatlan tetején lévő, engedély nélkül létesített napelemeket szerelje le, szüntesse meg. Határozatát a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/
- (IV.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
- §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés
- c)pont
- cb)alpontjára, 80. §
(1)-
(5)bekezdéseire alapította. Határozatban arra hivatkozott, hogy az épület tetősíkjaira épített napelemek közterületről, valamint Település1 városának ún. magas, vagy kilátó pontjairól is jól láthatóan kerültek elhelyezésre, melyek befolyásolják a műemléki jelentőségű terület történeti összképét, feltárulását, karakterét. [3] A felperes keresete alapján eljárt bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a látványt egészében kell vizsgálni, a műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet megjelenését összességében kell értékelni annak megítélése során, hogy megállapítható-e a megvalósult beavatkozással műemléki jelentőségű területen a védettséget megalapozó értéket veszélyeztető és sértő állapot, valamint a műemlék zavartalan érvényesülését gátló állapot létrejötte. [4] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [5] A Kúria a 2024. november 26. napján kelt Kfv.IV.37.643/2024/5. számú végzésében a Miskolci Törvényszék 101.K.700.004/2024/15. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [6] A Kúria határozatában kiemelte, hogy a perbeli esetben az alperes eljárásának vizsgálati szempontjait a Kr. 68. §
(3)bekezdés a) pontja és a Kr. 81. §
(3)bekezdés c) pontja jelölte ki, melyek nem taxatíve sorolják fel az örökségvédelmi eljárás során értékelendő szempontokat, hanem egyfajta célt fogalmaznak meg: a műemléki jelentőségű terület összképének, látványának fenntartását, illetve a védettséget megalapozó érték zavartalan érvényesülésének biztosítását. Ezen két jogszabályi rendelkezés kizárólag az adott eljárás tárgyát képező napelem örökségvédelmi szempontú vizsgálatát írja elő, egyik rendelkezés sem rendeli vizsgálni a teljes városképet, látványt. Az alkalmazandó jogszabályok alapján a jelen eljárásban nem a napelemek hatékonyságát kellett összevetni az örökségvédelmi szempontokkal, hanem azt kellett vizsgálnia, hogy a napelemek elhelyezkedése, kialakítása milyen módon érinti Település1 egyéb5ának, mint műemléki jelentőségű területnek az összképét és a egyéb2 és a egyéb5 műemléki környezetét. A Kúria emellett arra is rámutatott, hogy az eljárt bíróság jogerős ítéletében nem vizsgálta azokat a szempontokat, amelyeket a felperes a keresetében kifogásolt. [7] A Kúria iránymutatása szerint a megismételt eljárásban az eljárt bíróságnak az alperes határozatának jogszerűségéről a felperes keresetében foglaltak alapján a Kr. 68. §
(3)bekezdés a) pontja és a Kr. 81. §
(3)bekezdés c) pontjában rögzített vizsgálati szempontok értékelésével kellett döntenie. Kúria IV.Kfv.37.271/2025/2 3 Az elsőfokú ítélet [8] A Miskolci Törvényszék a megismételt eljárásában
- március
- napján kelt
- K. 701.335/2024/
- számú ítéletében az alperes HE/EOFE/1430-5/
- iktatószámú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [9] A bíróság az ismételten áttekintett fényképfelvételek és rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy Település1 egyéb5 összképének, feltárulásának műemléki szempontból történő előnytelen megváltozása nem következett be a perbeli napelemek elhelyezésével, továbbá a egyéb2 és a egyéb5, történeti régészeti lelőhely, valamint az egyéb4 és környezete vonatkozásában veszélyeztető, sértő, annak zavartalan érvényesülését gátló állapot nem jött létre. Megállapította, hogy a napelemek az utcából feltekintve csak egészen kis mértékben, közvetlenül az épület mellett elhaladva pedig egyáltalán nem láthatóak. [10] Hangsúlyozta ismételten a bíróság, hogy a műemléki értéket valamilyen formában érintő, illetőleg a műemléki jelentőségű területen elhelyezkedő nem műemlék épületeken napelem létesítését kifejezetten tiltó jogszabályi rendelkezés a jelenlegi jogszabályi környezetben nincs, így valamennyi hasonló tényállású ügyben egyedi vizsgálatot kell és lehet elvégezni a műemléki értéket, műemléki jelentőségű területet valamilyen szempontból érintő napelemlétesítés során annak megállapítására, hogy zavaró, gátló hatás megvalósul(t)e. A bíróság rámutatott ugyanakkor, hogy alperes, mint örökségvédelmi hatóság nincs elzárva attól, hogy a jogalkotó felé jelzéssel éljen, amennyiben a műemléki jelentőségű területen elhelyezkedő nem műemlék épületeken napelemek létesítését kifejezetten tiltó jogszabályi rendelkezés megalkotását tartja szükségesnek a napelemek létesítésének elkerülése, megelőzése érdekében. [11] Mindezek alapján a bíróság – hivatkozással a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdésében foglaltakra is – azt állapította meg, hogy alperes mérlegelése okszerűtlen volt, jogsértően állapította meg azt, hogy a perbeli napelemek elhelyezésével a műemléki jelentőségű terület összképének, feltárulásának műemléki szempontból történő előnytelen megváltozása bekövetkezett, és a védettséget megalapozó értéket veszélyeztető, sértő, annak zavartalan érvényesülését gátló állapot jött létre. [12] Figyelemmel arra, hogy a Kúria döntésében a bíróság ítéletének a megismételt eljárásra vonatkozó utasítása tekintetében jogsértést nem állapított meg, így a bíróság ismételten azt írta elő alperes számára, hogy az új eljárás során a tudomásulvétel során már csak azt kell vizsgálnia, hogy szükség van-e kötelezés, előírás, esetleg szankció alkalmazására a felperesi ingatlan vonatkozásában. [13] A bíróság az alperes által hivatkozott, a Kúria Kfv.IV.37.759/2020/5. számú döntésében írtak kapcsán rámutatott, hogy jelen ügyben az eltérő, egyedi tényállás alapján az volt megállapítható, hogy a napelemek létesítésével a műemléki jelentőségű területen a védettséget megalapozó értéket veszélyeztető és sértő, valamint az érték, műemléki környezetben a műemlék zavartalan érvényesülését gátló állapot nem jött létre. A felülvizsgálati kérelem Kúria IV.Kfv.37.271/2025/2 4 [14] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria a jogerős elsőfokú ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján helyezze hatályon kívül, és utasítsa az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. [15] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú ítélet az ügy érdemére kihatóan sérti a Kp. 85. §
(5)bekezdését, 86. §
(4)bekezdését, illetve a Kr. 64. §
(1)és
(2)bekezdés
- c)pont
- cb)alpontjába, 80. §
(1)–
(5)bekezdéseibe, a 2/
- (XI. 23.) KMK véleménybe, valamint a kulturális örökség védelméről szóló
- évi LXIV. törvény
- §
(1)bekezdésébe ütközik. [16] A befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdésének
- a)pontjának
- ad)alpontját jelölte meg. Kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet felülvizsgálata az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegések miatt indokolt. Álláspontja szerint a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetén a bizonyítás lefolytatása fogalmilag kizárt, ezért a bíróság jogellenesen folytatott le bizonyítási eljárást, ezzel ténylegesen elvonta a közigazgatási szerv hatáskörét. Továbbá arra hivatkozott, hogy a bíróság tudomásulvételi eljárásra vonatkozó iránymutatása azért is végrehajthatatlan, a felperes mulasztása miatt nem indult bejelentésre örökségvédelmi eljárás, holott bejelentést tudomásul venni csak ebben az eljárásban engedi a Kr. 70. §
(1)bekezdése, valamint a Kp. 86. §
(4)bekezdés alapján az irányadó jogszabályoknak megfelelő örökségvédelmi szempontokat sem tudna mérlegelni. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [18] A felülvizsgálati bíróság a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria IV.Kfv.37.271/2025/2 5 [20] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdésének
- a)pontjának
- ad)alpontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. [21] A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes HE/EOFE/1430-5/
- iktatószámú döntése mérlegelési jogkörben meghozott közigazgatási határozatnak minősül, melynek vonatkozásában – amennyiben a hatóság a Kp. szabályával ellentétesen jár el – a döntést meg kell semmisíteni és új eljárást kell elrendelni, de anélkül, hogy a bíróság bizonyítási eljárást folytatna le. Mindebből következik, hogy a bíróság a Kp.
- §
(5)bekezdésében foglaltak megsértése mellett jogellenesen folytatott le bizonyítási eljárást is. [22] Sérelmezte továbbá, hogy az ítélet indokolásának [55] pontja szerint az alperes jogsértően állapította meg, hogy a perbeli napelemek elhelyezésével a műemléki jelentőségű terület összképének, feltárulásának műemléki szempontból történő előnytelen megváltozása következett be. [23] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. (Kfv.IV.37.643/2023/2.) [24] Az alperes felülvizsgálati érvelése valójában a bizonyítékok ismételt egybevetésére, értékelésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a kúriai jogértelmezés kiforrott. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria elsősorban – elvi jellegű jogkérdéseket illetően – joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. (Kfv.III.37.028/2022/2.) [25] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság - a vonatkozó iránymutatásnak eleget téve - a megismételt eljárásban elvégezte a tárgyi ügyben az alperesi határozat Kr. 68. §
(3)bekezdés a) pontja és a Kr. 81. §
(3)bekezdés c) pontjában rögzítettek szerinti örökségvédelmi szempontú vizsgálatát, ítéletében részletesen megindokolta, hogy a keresetben előadottakat miért találta megalapozottnak. [26] Megállapítható továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában bemutatta miért határozott az alperesi határozat megsemmisítéséről és az új eljárás elrendeléséről. A bizonyításra és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályok megtartásának ennél részletesebb értékelése a Kúria által, már a felülvizsgálati eljárás érdemére tartozó kérdés, vizsgálatának a felülvizsgálati eljárás jelen szakaszában nincs helye. [27] A Kúria rámutat arra, hogy a bizonyítási eljárás jogsértő mivoltára, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére vonatkozóan megjelölt eljárási szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag abban az esetben teszi lehetővé, ha a rendelkezésre álló iratok alapján az a következtetés vonható le, hogy az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok értékelésére kirívóan okszerűtlenül került sor. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs törvényes lehetőség (Kfv.II.37.760/2022/2., Kfv.III.37.028/2022/2., Kfv.VII.37.037/2022/2., Kfv.II.37.220/2022/2., Kfv.II.37.710/2023/2.) [28] Amennyiben a jogerős ítélet tartalmazza a bizonyítékok megjelölését és azok értékelését, a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályok meg nem tartása miatt a befogadhatóságról való döntés keretei között nem állapítható meg a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. (Kfv.I.35.080/2023/3.) Kúria IV.Kfv.37.271/2025/2 6 [29] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltétele a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján nem áll fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [30] A felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. Amennyiben a jogerős ítélet tartalmazza a bizonyítékok megjelölését és azok értékelését, a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályok meg nem tartása miatt nem állapítható meg a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. Záró rész [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [32] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel a felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [33] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. május 20. Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Kalas Tibor sk. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró A kiadmány hiteléül: