A határozat elvi tartalma: A sajtó-helyreigazítási iránti perben a bíróság az érvényesített jog tartalmi körén belül jogosult meghatározni a helyreigazító közlemény szövegét. A valóság feltüntetése csak annyiban és akkor indokolt, ha az a közlés valótlan tartalmának megértéséhez, értelmezéséhez szükséges. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.252/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Dzsula Marianna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: ... Az alperes: ... Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kúria IV.Pfv.20.252/2021/4 2 Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.666/2020/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 31.P.21.702/2020/7/II. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (huszonötezernégyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak - külön felhívásra - megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes által működtetett ... internetes portálon
- május 15-én „Az árulás bére: havi félmilliót fizet ... ellenzéki polgármestere az áruló ex-....” című cikk (a továbbiakban: cikk) jelent meg, amely többek között tartalmazta, hogy „A szerződést közérdekű adatigénylés során kutatta ki ..., aki korábban az ex-... önkormányzati képviselő, ügyvéd ... barátja volt, de amióta összekaptak, most épp a baloldali városvezetőket üti (első közlés) ….Hogy ki az a ..., az is megér pár gondolatot. A férfi, aki most éppen igazságosztó, néphangja színben szerepel, korábban ... jóbarátja volt. Olyannyira, hogy még futóversenyt is rendezett “Szabadítsuk ki ...!” mottóval” (második közlés). [2] A felperes
- május 28-án kért helyreigazítási kérelmére az alperes - a cikk végén- a felperes kérésének megfelelően tette közzé a helyreigazítást a második sérelmezett közlés tárgyában. Az első közléshez kapcsolódóan a helyreigazítás szerint valótlanul állította, hogy „a felperes azt követően kezdte kritizálni a szombathelyi baloldali városvezetést, hogy viszonya ... megromlott”. Kúria IV.Pfv.20.252/2021/4 3 A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes pontosított keresetében az alperest a főoldalán kérte a helyreigazító közlemény közzétételére kötelezni oly módon, hogy arra kattintva tegye elérhetővé az eredeti cikket is és a helyreigazító tartalmat a cikk címe alatt, a lead felett, helyezze el, azzal a kiegészítéssel, hogy már a ... való kapcsolata megromlása előtt is bírálta a szombathelyi városvezetés tevékenységét blogposztokban és facebook bejegyzésekben. [4] Álláspontja szerint az alperes által közölt helyreigazítás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az olvasók a cikk végén elhelyezett helyreigazítás tartalmáról azért nem szerezhettek tudomást, mert az alperes a főoldalon nem utalt a helyreigazítás tényére, a cikk végén elhelyezett helyreigazítás nem megfelelő. Sérelmezte a helyreigazító közleményből annak mellőzését, hogy a felperes már a ... való viszonya megromlása előtt bírálta a ... városvezetés tevékenységét blogposztokban és Facebook bejegyzésekben. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes előzetes helyreigazítási kérelmének megfelelően tett eleget annak a cikk végén való közlésével, mivel az nem a főoldalon jelent meg. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest a... internetes portál főoldalán a felperes által kért módon a helyreigazító közlemény legalább 5 napon át való közzétételére. [7] A peres felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az első közlés miatt elegendő volt annak közzététele, hogy a sérelmezett állítás valótlan, szükségtelen annak előadása, hogy a felperes milyen internetes, illetve közösségi médiafelületen jelentette meg a város vezetésével kapcsolatos korábbi bírálatait. Az alperes előzetes helyreigazító közleményéből pontosan kitűnik, hogy a cikk mely tényállításai, mennyiben valótlanok, a felperes által ezen kívül megjelentetni kért részletek lényegtelenek. Az előzetes helyreigazítás megfelelően tájékoztatta az olvasókat arról, hogy valótlan a cikknek az az állítása, hogy a felperes „azt követően kezdte kritizálni a szombathelyi baloldali városvezetést, hogy viszonya ... megromlott”. Annak további közlése, hogy a felperes és ... „viszonya” korábban milyen volt és mikor romlott meg, túlmutat az első közlés tartalmán, nem tartozik a per tárgyának szempontjából az olvasók tájékoztatásához. [8] A másodfokú bíróság megítélése szerint az előzetes helyreigazítás módja megfelelt a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §
(2)bekezdésében meghatározott „hasonló módon” történő közzétételnek, amely technológia-semlegesen, az azonos módon történő közzététel helyett a hasonló módot írja elő. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis a cikk nem az alperes internetes oldalának a főoldalán jelent meg, azon csak az olvasók érdeklődésének felkeltését szolgáló cím volt feltüntetve, a cikk szövege link útján volt elérhető. A cikk főoldalon Kúria IV.Pfv.20.252/2021/4 4 elhelyezett címe „Az árulás bére: havi félmilliót fizet ... ellenzéki polgármestere az áruló ex...” nem tartalmazta a helyreigazítani kért közléseket. [9] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a helyreigazítás módja (a cikk alatt közli a sajtószerv a helyreigazító közleményt) megfelelt a jogszabályoknak, figyelemmel arra is, hogy a felperes a pert megelőző kérelmében még nem a főoldalon kérte a helyreigazítási közlemény közzétételét és azt sem igényelte, hogy a kezdőlapon megjelenő figyelemfelhívás szövegéből közvetlenül egy kattintással elérhető módon jelenjen meg. A sajtó-helyreigazítási előzetes eljárásban [Pp. 495. §
(1)bekezdés] döntő jelentősége van a helyreigazítás iránti kérelem tartalmának, a sajtó ugyanis csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítására köteles, illetve kötelezhető, amelyeket a jogosult a hozzá eljuttatott nyilatkozatában megjelölt. A nagyobb olvasottságú, rendszeresen szerkesztett internetes sajtótermékek, mint az alperes sajtóterméke, gyakran változtatja a tartalmát. Ezért a helyreigazításra utaló közlés kezdőoldalon 24 órán át tartó megjelentetése akkor is megfelel az Smtv. 12. §
(2)bekezdése szerinti „hasonló módnak”, amennyiben ezt az érintett személy kifejezetten igényli, a felperesnek azonban nem volt ilyen tartalmú előzetes kérelme. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való teljes helyt adást kérte. Megsértett jogszabályként az Smtv.
- §-át, és a Pp.
- (l) bekezdését jelölte meg. [11] Álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozatlanul jutott arra a megállapításra, hogy az előzetes helyreigazítás megfelelő volt, arról ugyanis az olvasók ilyen formában nem értesültek és a cikk valótlan állításáról sem kaptak tájékoztatást. Arra hivatkozott, hogy a hírportálok tartalma folyamatosan frissül, az emberek gyakran csak a cikkek címét olvassák el, ezért valószínűtlen, hogy bárki rákattintana arra a cikkre, amit korábban olvasott. A cikk végén közölt sajtó-helyreigazítás nem tölti be a funkcióját, arról az olvasók nem értesülnek. Vitatta a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy az előzetes kérelmében nem a keresete szerinti módon kérte a helyreigazítást. Az előzetes eljárásban a jogszabálynak megfelelő közlemény közzétételét kérte, abban az Smtv.
- §
(1)és
(2)bekezdését szó szerint idézte. Hangsúlyozta, nem az ő feladata annak részletes leírása, hogy hol és hogyan kéri a helyreigazítást. [12] Hivatkozott arra is, hogy az előzetes helyreigazítás nem megfelelő módon való közzétételét az is igazolja, hogy az alperes nem tudta pontosan megjelölni, a cikk hány napig volt a címoldalon, és arra sem tudott választ adni, hogy a felperes május 28-i helyreigazítási kérelme után mikor került a cikk szövegébe a helyreigazítás. Hivatkozott elsőfokú ítéletekre, amelyekben a bíróságok a főoldalon, az eredeti cikkel azonos helyen és módon rendelték el a helyreigazítást. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte annak helyes indokaira tekintettel. Kúria IV.Pfv.20.252/2021/4 5 A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [15] A Kúriának a felperes felülvizsgálati kérelme alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszabályt sértve állapította-e meg a másodfokú bíróság, hogy az előzetes eljárásban közzétett helyreigazító közlemény megfelel az Smtv. 12. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. [16] Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A 12. §
(2)bekezdése alapján pedig a helyreigazító közleményt internetes sajtótermék esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. [17] A Pp. 499. §
(1)alapján, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest - a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett - a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. [18] A Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet az Smtv. 12. §
(1)–
(2)bekezdése és a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/
- Polgári jogegységi határozata szerint a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintett, a helyreigazító közlemény tartalmának megállapításáról szóló PK
- számú állásfoglalásban foglaltakra is - helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy az alperes előzetes eljárásban közzétett helyreigazító közleményének a tartalma és módja megfelelő. [19] A PK
- számú állásfoglalás I. pontja értelmében, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában - a kérelem és az ellenkérelem korlátai között - belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét, és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi. A „széleskörű” mérlegelésnek az az indoka, hogy a szubjektív jogvédelem célja akkor tud érvényesülni, ha lehetőség van az eset összes körülményeinek mérlegelésére. Ezt szolgálja a Pp.
- §
(1)bekezdése, amely a keresetnek helyt adó ítélet esetén is annyit ír elő, hogy a bíróságnak kell meghatároznia a közzététel módját és határidejét, valamint a helyreigazító közlemény szövegét, ugyanakkor annak részleteit - a bírói gyakorlathoz igazodóan - a bíróság mérlegelésére bízza. A Kúria irányadónak tekinti ebben a körben a bíróságokat megillető mérlegelés körében kifejtett álláspontját, nem kíván attól eltérni, hogy a bíróság az érvényesített jog tartalmi körén belül határozza meg a helyreigazító közlemény szövegét. A valóság feltüntetése csak akkor és annyiban indokolt, amennyiben az a valótlanság megértéséhez, értelmezéséhez szükséges (Pfv.IV.22.128/2012/3.). [20] A Kúria megítélése szerint az eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes által valóságként közölni kért tények szükségtelenek a Kúria IV.Pfv.20.252/2021/4 6 sérelmezett tényállítások helyreigazításához. Azok ugyanis nem kapcsolódnak közvetlenül az első közléshez. A sajtó-helyreigazítási per kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a felperes milyen internetes, illetve közösségi média felületen jelentette meg a város vezetésével kapcsolatos korábbi bírálatait. A peres eljárást megelőzően közzétett helyreigazító közlemény pontosan tartalmazza, hogy az első közlés mely tényállításai mennyiben valótlanok, a felperes által valóságként megjelentetni kért részletek ehhez kapcsolódóan már szükségtelenek. A bíróság által meghatározott helyreigazító közlemény is akkor alkalmas a sajtó-helyreigazítással elérni kívánt cél elérésére, ha a szükséges terjedelemben tartalmazza a valóságot sértő és a valós tényeket; ezt meghaladóan sem tartalmában, sem terjedelmében nem lépheti túl a való tény kifejezésre juttatása körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket. [21] A Kúria megállapítása szerint alaptalanul sérelmezte a felperes a jogerős ítéletnek a helyreigazítás módja körében kifejtett indokait. Az Smtv. 12. §
(2)bekezdése a sajtóhelyreigazító közlemények körében az „azonos” mód helyett a „hasonló módon” történő közzétételt írja elő. Azt, hogy a hasonló módnak milyen helyreigazítás felel meg, mindig a konkrét ügyben feltárt tények, körülmények alapján kell megállapítani és mérlegelni. A bíróság a helyreigazításra kötelezést a Pp. 499. §
(1)bekezdésén belül, illetve alapvetően az előzetes eljárásban előterjesztett kérelem alapján határozza meg (Kúria Pfv. IV. 21.823/2017/4.). A felperes által sérelmezett közlés nem a főoldalon jelent meg, ott csupán a cikk címe szerepelt, amely nem említette név szerint az „ex-...”-t. A felperes sem állította, hogy a sérelmezett közlés vezércikk volt, ezért nem volt annak jelentősége, hogy az alperes jogi képviselője nem tudta pontosan megjelölni a helyreigazítást melyek napszakban tették közzé. A felperes az előzetes kérelmében nem kérte, hogy a helyreigazító közlemény a főoldalon jelenjen meg, ezért a perben az előzetes eljárásban érvényesített igényhez képest többlet igény nem érvényesíthető. A felperes felülvizsgálati kérelmében felhívott elsőfokú határozatok azon túlmenően, hogy a Kúriát nem kötik, azért sem vehetők figyelembe, mert a bíróságoknak mindig az egyedi ügyekben kell mérlegelniük, hogy milyen módon közzétett helyreigazító közlemény alkalmas az Smtv. 12. §
(2)bekezdésében meghatározott cél megvalósítására. [22] Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabályokat, ezért azt a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat 2010. évi CIV. törvény 12. §
(1)–
(2)bekezdés
- évi CXXX. törvény
- §
(1)bekezdés PK
- Záró rész Kúria IV.Pfv.20.252/2021/4 7 [23] A Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest az alperes által felszámított, a jogi képviseletével felmerült, ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [24] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, és a felülvizsgálati ügyérték alapján megállapított felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján köteles az állami adó- és vámhatóság felhívására megfizetni. [25] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző