← Magyarország

Bfv.86/2026/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. Az alapügyben nyomozást teljesítő, vádat emelő, illetve vádat képviselő ügyész a perújítási eljárásból a Be.
  2. §

(3)bekezdése alapján kizárt, így a perújítási eljárásban a kizárt ügyész jelenlétével megtartott bírósági tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt a bíróság olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező lett volna.
  1. A perújítás eredményeként a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezésére és más rendelkezései hatályban tartására ugyanazon terhelt tekintetében nincs törvényes lehetőség. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.86/2026/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. április
  4. Az ügy tárgya: zsarolás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény Terhelt: … Elsőfok: Kaposvári Járásbíróság, 9.Fk.133/2025/8., ítélet, tárgyalás
  5. szeptember
  6. (jogerő napja:
  7. szeptember 9.) Az indítvány előterjesztője: a Somogy Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a zsarolás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Somogy Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 9.Fk.133/2025/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Kaposvári Járásbíróság perújítás elrendelését követő megismételt eljárásban a
  9. szeptember 9-én megtartott tárgyaláson meghozott 9.Fk.133/2025/
  10. számú ítéletében „a Kaposvári Járásbíróság 11.Fk.329/2024/
  11. szám alatti ítéletének a Nagyatádi Járásbíróság 30.Bpk.88/2023/
  12. számú végzésének próbára bocsátást kimondó rendelkezésére vonatkozó részét” hatályon kívül helyezte, a terhelttel szemben elrendelt két év javítóintézeti nevelést zsarolás bűntettének kísérlete [Btk.
  13. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt tekintette kiszabottnak, továbbá Kúria 2.Bfv.86/2026/15-I 2 úgy rendelkezett, hogy „az [11.Fk.329/2024/
  1. számú] ítélet további rendelkezéseit hatályában fenntartja”. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában –
  2. szeptember 9-én jogerőre emelkedett. [3] II.
  3. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a Somogy Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  4. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okból, a Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. f)pontja alapján, és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [4] Indokolása szerint a perújítási eljárás során eljárt, valamint a perújítással érintett alapügyben az előkészítő ülésen vádat képviselő ügyész személyi azonossága folytán, ügyész 1 a perújítási eljárásban kizárt volt. A kizárt ügyész részvételére figyelemmel úgy kell tekinteni, hogy a 2025. szeptember 9-én megtartott tárgyaláson ügyész – a kötelező jelenlét ellenére – nem volt jelen, ez pedig a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. [5] Utalt arra is, hogy mindezek mellett a járásbíróság a perújítás eredményeként meghozott ítéletében az alapügyben hozott ítéletének csak a Nagyatádi Járásbíróság 30.Bpk.88/2023/
  1. számú végzésének próbára bocsátást kimondó rendelkezésére vonatkozó részét helyezte hatályon kívül, az ítélet további rendelkezéseit hatályában fenntartotta, mellyel a Be.
  2. §
(1)bekezdés f) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést is elkövetette. [6]
  1. A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.57/2026/
  2. számú átiratában a főügyészség felülvizsgálati indítványát módosított tartalommal alaposnak tartotta. [7] A pertörténeti adatok pontos rögzítése mellett kifejtette, hogy ügyész 1 az alapügyben vádat képviselő ügyészként a perújítási eljárásban a Be.
  3. §
(3)bekezdése alapján kizárt volt, a kizárt ügyész részvételére tekintettel pedig úgy kell tekinteni, hogy a perújítási eljárásban a járásbíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg (és hozott egyúttal jogerős ítéletet), akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező lett volna. Ebből következően – a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértés okán – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [8] Mindemellett a járásbíróság terhére a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalával összefüggésben a felülvizsgálati indítvány szerinti, a Be. 608. §
(1)bekezdés f) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem látta felróhatónak. [9] Indokolása szerint a jelen ügyben a perújítási ok kizárólag azon alapult, hogy a fiatalkorú terhelttel szemben ugyanazon bűncselekmény miatt több jogerős határozatot hoztak, miután a korábbi próbára bocsátását a Nagyatádi Járásbíróság és – a jelen ügyben érintett – Kaposvári Járásbíróság is megszüntette. [10] A bíróság a perújítási eljárásban ezt olyan módon orvosolta, hogy az alapeljárásban meghozott, a Nagyatádi Járásbíróság 30.Bpk.88/2023/
  1. számú határozatával megállapított próbára bocsátás hatályon kívül helyezésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, ugyanakkor a Kaposvári Járásbíróság 11.Fk.329/2024/
  2. számú jogerős ítéletének további rendelkezéseit hatályában fenntartotta, ekként a Kaposvári Járásbíróság 11.Fk.329/2024/
  3. számú jogerős ítéletében a fiatalkorú terhelt terhére megállapított újabb bűncselekmények tényállása és minősítése a perújítási eljárásban eljáró bíróság számára irányadó maradt. [11] Mindezek alapján indítványozta a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. [12] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. Kúria 2.Bfv.86/2026/15-I 3 [13]
  4. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek a Be.
  5. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és csak a Be.
  6. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [14] A felülvizsgálati indítvány a felülvizsgálat törvényi okaként eljárási hibákat sérelmezett, jogszabályi hivatkozásként a Be.
  7. §
(2)bekezdés d) pontját hívta fel, valamint az ügydöntő határozat eljárásjogi alapú törvénysértésére tekintettel a Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. f)pontját jelölte meg, melyet a Legfőbb Ügyészség kizárólag a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontját érintően tartott alaposnak. [15] A Be. 649. §
(2)bekezdése a felülvizsgálatra okot adó abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértések taxációja. A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető ok az eljárás olyan súlyos hibája, amely rendkívüli jogorvoslati eljárásban is a jogerős ítélet mérlegelés nélküli megsemmisítésére vezet. [16] Az 1/2021. Büntető jogegységi határozat 1. pontja értelmében az eljárási szabálysértés [Be. 649. §
(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. Az abszolút eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálat neutrális (semleges) jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére. A feltétlen hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást eredményező döntés esetében közömbös, hogy a kezdeményezés a terhelt terhére vagy javára szól-e. Ez esetben ugyanis az történt, hogy az eljárt bíróság nem folytatta le az eljárást és azt pótolnia kell. [17] 2. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [18] 2.1. A Be. 646. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a Be. 435. §
(1)bekezdése szerint a perújítás elrendelése esetén megtartott tárgyaláson az ügyész jelenléte kötelező. [19] Ugyanakkor az objektív, pártatlan ügyintézés követelményének érvénysülését a Be. – bíróságot, ügyészséget és nyomozó hatóságot érintően egyaránt – a kizárás intézményének szabályozásával biztosítja. [20] A Be. 27. §
(3)bekezdése szerint a perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat képviselte. [21] Mindezek alapján, ha a perújítás elrendelését követő tárgyaláson olyan ügyész van jelen, aki az eljárásban nem vehet részt, úgy azt annak kell tekinteni, mintha a perújítási tárgyalást ügyész jelenléte nélkül tartották volna meg, amely felülvizsgálatot is megalapozó, ún. abszolút eljárási szabálysértés. [22] A Be. 27. §
(1)bekezdés a)-c) pontjában és a Be. 27. §
(3)bekezdésében írt kizárási okok objektívek, fennállásuk esetén a bíróság állapítja meg, hogy a tárgyaláson kizárt ügyész volt jelen, és emiatt feltétlen eljárási szabálysértés történt. [23] 2.
  1. A rendelkezésre álló ügyiratok alapján megállapítható, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ügydöntő határozat meghozatalát megelőző alapeljárásban a terhelttel szemben a Kaposvári Járási Ügyészség Fk.3635/2023/
  2. számú vádiratával zsarolás bűntettének kísérlete [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vádja alapján indult büntetőeljárás a Kaposvári Járásbíróságon Fk.329/
  1. számon. Kúria 2.Bfv.86/2026/15-I 4 [24] A Kaposvári Járásbíróság által
  2. január 30-án megtartott előkészítő ülésen a járási ügyészség részéről ügyész 1 volt jelen és képviselte a vádat; ebben a körben ismertette a Kaposvári Járási Ügyészség Fk.3635/2023/
  3. számú vádiratában vád tárgyává tett cselekményeket alátámasztó bizonyítékokat, mértékes büntetéskiszabási indítványt tett, valamint bizonyítási indítványokat terjesztett elő (11.Fk.329/2024/
  4. számú jegyzőkönyv). [25] A Kaposvári Törvényszék 2.Bpi.196/2025/
  5. számú végzésével elrendelt perújítási eljárásban a Kaposvári Járásbíróság megismételt eljárásában
  6. szeptember 9-én tartott tárgyaláson szintén ügyész 1 vett részt és tett jogorvoslati nyilatkozatot a 9.Fk.133/2025/
  7. számú ítélet kihirdetését követően. [26] Az alapügyben vádat emelő, illetve vádképviseleti feladatokat ellátó ügyész és a perújítási eljárásban közreműködő ügyész személyét illető azonosságra figyelemmel kétségkívül az állapítható meg, hogy a perújítási eljárásban megtartott bírósági tárgyaláson a Be.
  8. §
(3)bekezdése szerinti kizárt ügyész volt jelen. Mindezt egyúttal úgy is kell tekinteni, hogy a perújítási eljárásban megtartott tárgyalás ügyész jelenléte nélkül folyt, a perújítási eljárásban a járásbíróság a tárgyalást olyan személy – az ügyész – távollétében tartotta meg (és hozott egyúttal jogerős ítéletet), akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező lett volna. [Kúria Bfv.II.679/2023/13. (BH2024.105.)]. Ebből következően a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezési okra vezető abszolút eljárási szabálysértés, és egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [27]
  1. Jelen ügyben azonban e felülvizsgálati ok nem csak az ügyész jelenlétével összefüggő eljárási szabálysértésben merült ki. A felülvizsgálati eljárásban a Be.
  2. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, mely kötött szabály alól a hivatalból vizsgálandó feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető okok kivételek. A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető ok ugyanis az eljárás olyan súlyos hibája, amely rendkívüli jogorvoslati eljárásban is a jogerős ítélet mérlegelés nélküli megsemmisítésére vezet, taxációját a Be. 649. §
(2)bekezdése tartalmazza. [28] 3.1. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjára figyelemmel feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés az is, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [29] E felülvizsgálati ok kapcsán a Kúria – korábban közzétett határozataiban – már rámutatott, hogy felülvizsgálati eljárásban ezen abszolút eljárási szabálysértés körében nyer értékelést, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis a rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik [Kúria Bfv.III.777/2020/
  1. (BH 2021.193.), Bfv.II.1726/2016/
  2. (BH 2017.324.)], és megfordítva; a határozat rendelkező része és indokolása egymással teljes mértékben ellentétes abban az esetben is, ha a bíróság bűnösséget megállapító és felmentő rendelkezést sem hozott, ugyanakkor a bűncselekmény megállapítására alkalmas történeti tényállás rögzítése, és minősítésének az indokolásban való megállapítása mellett a végzés rendelkező részében a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása és az elkövetett cselekményének minősítése nélkül szabott ki büntetést {Bfv.II.125/2020/
  3. [17]}. A jelen ügyben mindez – ahogyan arra a főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány is hivatkozott – a következőképpen érthető tetten. [30] 3.
  4. A rendelkezésre álló ügyiratok alapján a Nagyatádi Járásbíróság a
  5. június 1jén meghozott és
  6. július 27-én jogerőre emelkedett 30.Bpk.88/2023/
  7. számú büntetővégzésében a terheltet lopás vétsége [Btk.
  8. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont] miatt egy évre próbára bocsátotta és megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Kúria 2.Bfv.86/2026/15-I 5 [31] A Nagyatádi Járásbíróság a 2025. január 17-én meghozott és a fiatalkorú terhelt tekintetében 2025. április 7-én jogerőre emelkedett 30.Bpk.248/2024/10. számú büntetővégzésében a 30.Bpk.88/2023/5. számú büntetővégzés próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette [Btk. 66. §
(1)bekezdés b) pont]. A terheltet társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bf)alpontok], valamint a próbára bocsátás megszüntetésével érintett lopás vétsége miatt is – halmazati büntetésül – százhúsz óra közérdekű munkára ítélte. [32] A fiatalkorúval szemben – ezzel párhuzamosan – a Kaposvári Járásbíróságon 11.Fk.329/2024. számon folyamatban lévő ügyben a bíróság a 2025. március 25-én tartott tárgyaláson meghozott és elsőfokon 2025. április 14-én jogerőre emelkedett 11.Fk.329/2024/18. számú ítéletével a Nagyatádi Járásbíróság 30.Bpk.88/2023/5. számú büntetővégzés próbára bocsátó rendelkezését ugyancsak hatályon kívül helyezte, a próbára bocsátást megszüntette [Btk. 66. §
(1)bekezdés b) pont], és a terheltet zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 367. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], továbbá a próbára bocsátás megszüntetésével érintett lopás vétsége miatt is két év javítóintézeti nevelést alkalmazott azzal, hogy a terhelt a javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható az intézetből, ha legalább egy évet eltöltött az intézetben és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető, továbbá 20.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [33] A Somogy Vármegyei Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Kaposvári Járásbíróság 11.Fk.329/2024/18. számú jogerős ítélete ellen a Be. 637. §
(1)bekezdés b) pontjában írt okból a fiatalkorú terhelt javára, mivel a Nagyatádi Járásbíróság 30.Bpk.88/2023/
  1. számú büntetővégzésének próbára bocsátást kimondó rendelkezését mind a Nagyatádi Járásbíróság, mind a Kaposvári Járásbíróság az előtte folyamatban volt ügyben hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. Ezért a terhelttel szemben mind a két esetben a próbára bocsátással elbírált bűncselekmény miatt is szabtak ki büntetést, illetve alkalmaztak intézkedést. [34] A Kaposvári Törvényszék a
  2. július 10-én meghozott 2.Bpi.196/2025/
  3. számú végzésével a perújítást elrendelte és az ügyiratokat a megismételt eljárás lefolytatására az alapügyben eljárt Kaposvári Járásbíróságnak megküldte. [35] A Kaposvári Járásbíróság a perújítási eljárásban
  4. szeptember 9-én tartott tárgyaláson meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett – a jelen felülvizsgálati eljárásban támadott – 9.Fk.133/2025/
  5. számú ítéletében úgy rendelkezett, hogy „a Kaposvári Járásbíróság 11.Fk.329/2024/
  6. szám alatti ítéletének a Nagyatádi Járásbíróság 30.Bpk.88/2023/
  7. számú végzésének próbára bocsátást kimondó rendelkezésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezi és” a terhelttel szemben „elrendelt 2 (kettő) év javítóintézeti nevelést 1 rb. zsarolás bűntettének kísérlete [Btk.
  8. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és
  1. rb. lopás vétsége [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt tekinti kiszabottnak.” Ítélete további rendelkezése pedig úgy szól, mely szerint „A bíróság az ítélet további rendelkezéseit hatályában fenntartja”. [36] 3.
  1. A perújítás rendkívüli jogorvoslat, elrendelése esetén a perújítási eljárás lefolytatására a Be. a Tizenegyedik, Tizenharmadik és Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a perújítás jellegéből folyó eltérésekkel rendeli alkalmazni [Be.
  2. §
(1)bekezdés]. [37] Ebben a körben kifejezetten a perújítást érintő szabályként a törvény előírja, mely szerint a perújítás lefolytatása során a bizonyítás terjedelmét − a jelen ügyben közömbös kivétellel − kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a perújítást elrendelték [Be. 646. §
(6)bekezdés a) pont]. Másrészt a perújítás eredményeként meghozható határozatok körét is pontosan meghatározza, miután úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Kúria 2.Bfv.86/2026/15-I 6 bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott ítéletet vagy eljárást megszüntető végzést, illetve annak a perújítással megtámadott részét hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz [Be. 647. §
(1)bekezdés]. [38] A szóban forgó rendelkezéseket érintően a Kúria a Bfv.II.679/2023/
  1. (BH2024.105.) számú közzétett döntésében már rámutatott, hogy a perújításban a bizonyítás terjedelmére vonatkozó – a Be.
  2. §
(6)bekezdés a) pontban írt – szabály azt jelenti, hogy a perújítási eljárásban a bizonyítás terjedelme a perújítási okhoz kötődik, bizonyítás csak a perújítási indítvánnyal érintett vagy igazolni szándékolt tény igazolására vehető fel. A perújításban meghozható határozatok körét illetően pedig azt rögzítette, hogy a perújítás alapossága esetén a bíróság ítéletében az alapügyben hozott ügydöntő határozat perújítással érintett terhelt tekintetében történő hatályon kívül helyezéséről, nem pedig csupán valamely rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről rendelkezhet. Ellenkező esetben a terhelt ellen emelt vádról a perújítási eljárást követően két, különböző ténybeli alapon nyugvó, de azonosan jogerőhatással védett ítélet rendelkezne. A Be. 4. §
(3)bekezdése értelmében azonban a terhelt egyazon cselekményéről nem rendelkezhet több, egyidejűleg jogerős ítélet. Ez pedig a perújítás alaposságának megállapítását követően kizárólag az alapügyben hozott jogerős ügydöntő határozat – a perújítással érintett terhelt tekintetében való – egészében történő hatályon kívül helyezésével biztosított. [39] A Kaposvári Járásbíróság perbeli megoldása a Be. 4. §
(3)bekezdését feltétlenül sérti, miután ugyanazon terheltet – részben ugyanazon magatartását – érintően két ítélet áll rendelkezésre; az egyikben (alapügyben) a bűnösnek kimondására, a bűnfelelősség körével érintett bűncselekmények minősítésére, a szankció és egyéb jogkövetkezmény meghatározására vonatkozó ítéleti rendelkezésekkel, indokolásában az elbírált cselekmények történeti tényeivel, melyek azonban túlnyomórészt azonosak a másik (a perújítás eredményeként meghozott) határozat indokolásában is rögzített történeti tényekkel. [40] Ugyanakkor a Kaposvári Járásbíróság a jelen felülvizsgálattal támadott 9.Fk.133/2025/
  1. számú ítélete rendelkező részében sem a terheltet bűnösnek kimondó, sem az őt az ellene emelt vád alól felmentő rendelkezést nem hozott, rendelkezése csupán deklaratív arról, mely szerint a perújítással támadott ítéletében „elrendelt” intézkedést az eredeti vád alapján indult bűncselekmények miatt, de a próbára bocsátás megszüntetésével érintett bűncselekmény kivételével tekinti – helyesen – alkalmazottnak, mindemellett a jogerős ügydöntő határozat indokolásában a terhelt bűncselekmény megállapítására alkalmas magatartásának leírása mellett a büntetés kiszabását kívánó magatartás büntetőjogi minősítésére sem tért ki. Ennek következményeként a jogerős ügydöntő határozat indokolásában foglalt történeti tényállás rögzíti azokat a tényeket, amelyek elkerülhetetlenül igénylik a bűnösség megállapításának és – azzal összefüggésben – a cselekmény minősítésének a rendelkező részben való megjelenítését, melyre azonban a támadott ítéletben már nem került sor; ez pedig a jogerős ügydöntő határozat indokolásának és rendelkező részének fentiek szerinti teljes ellentétét eredményezte. [41] A Be.
  2. §
(1)bekezdésében a perújítás alapossága esetén az alapügyben hozott ügydöntő határozat perújítással megtámadott részének hatályon kívül helyezését biztosító törvényi rendelkezés – a Kaposvári Járásbíróság értelmezésétől eltérően, helyesen – a több terhelt büntetőjogi felelősségéről rendelkező ügydöntő határozatok esetében értelmezhető, és a támadott ügydöntő határozatnak a perújítással érintett terhelt tekintetében történő hatályon kívül helyezését írja elő (Kúria Bfv.II.679/2023/13.). [42] A felülvizsgálat tárgyát képező esetben azonban az alapügyben meghozott ítélet maga is eleve egyetlen – a perújítással érintett – terheltre vonatkozik, következésképpen a perújítási eljárásban az alapügyben hozott határozat részbeni hatályon kívül helyezése fogalmilag kizárt. Mindemellett a perújítási eljárásban önmagában a normaszöveg sem ad felhatalmazást Kúria 2.Bfv.86/2026/15-I 7 olyan rendelkezőrészi rendelkezés meghozatalára, amely valamely korábbi bírósági döntés fenntartását a „hatályban tartás” fordulat alkalmazásával biztosítaná. A törvény az ilyen helyezeteket maga határozza meg, melyek az igazolás [Be. 141. §
(2)bekezdés], az eljárás megszüntetése [Be. 569. §
(2)bekezdés] a részleges hatályon kívül helyezés [Be. 607. §
(2)bekezdés], a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslata [Be. 662. §
(1)bekezdés, 719. §
(6)bekezdés, 721/A. §
(8)bekezdés] körébe tartoznak. [43] 4.
  1. Ekként a Kaposvári Járásbíróság eljárásában – a Be.
  2. §
(3)bekezdésében írt szabályra tekintettel kizárt ügyész tárgyaláson való részvétele folytán – a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt, valamint az ítélet indokolásának a rendelkező résszel teljes mértékű ellentétében álló, a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető, egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján felülvizsgálati okot is képező eljárási szabálysértés valósult meg. [44] A kifejtettek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítélet meghozatalához vezető eljárásban megvalósult abszolút eljárási szabálysértésekre tekintettel – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdésében írt összetétel alapján – a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéletet a Be. 663. §
(2)bekezdés második fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [45] 4.2. A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a Kaposvári Járásbíróság a megismételt eljárást a kötelező jelenlét szabályainak érvényesülésére ügyelve folytassa le, e körben kiemelt figyelmet tanúsítva, hogy a kitűzendő tárgyaláson ne vegyen részt a Be. 27. §
(3)bekezdése szerinti kizárási okkal érintett ügyész. [46] Amennyiben a megismételt eljárás eredményeként a bíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a perújítás alapos, a Be. 647. §
(1)bekezdése a törvénynek megfelelő értelmezés mellett kizárólag a perújítással támadott, alapügyben meghozott ítélet (egészében való, nem csupán a megváltoztatást igénylő rendelkezésének) hatályon kívül helyezését teszi lehetővé. [47] Ilyen esetben, alaposnak bizonyult perújítás nyomán a megismételt eljárásban hozott ítélet rendelkező részének és indokolásának összhangja egyedül abban az esetben biztosított, ha az indokolás valamennyi ítéleti rendelkezésre kiterjed, és e rendelkezésekkel egy irányba mutató, egyidejűleg az indokolásban megállapított tények okán a bíróság által elkerülhetetlenül meghozandó ítéleti rendelkezéseket a rendelkező rész hiánytalanul rögzíti. [48] A döntés elvi tartalma 1. Az alapügyben nyomozást teljesítő, vádat emelő, illetve vádat képviselő ügyész a perújítási eljárásból a Be. 27. §
(3)bekezdése alapján kizárt, így a perújítási eljárásban a kizárt ügyész jelenlétével megtartott bírósági tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt a bíróság olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező lett volna.
  1. A perújítás eredményeként a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezésére és más rendelkezései hatályban tartására ugyanazon terhelt tekintetében nincs törvényes lehetőség. [49] IV. A Kúria végzése ellen a Be.
  2. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Kúria 2.Bfv.86/2026/15-I 8 Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.86/2026/
  3. számú végzése
  4. április 30-án véglegessé vált. Budapest,
  5. április
  6. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.