A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha annak törvényi feltételei nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.142/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Bak Tibor ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal alperes címe Az alperes képviselője: dr. Kálmán Viktor kamarai jogtanácsos alperesi képviselő címe Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt neve alperesi érdekelt címe A per tárgya: munkavédelmi határozat elleni közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Szegedi Törvényszék 101.K.700.997/2023/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperessel fafeldolgozó gépkezelő munkakörben munkaviszonyban álló alperesi érdekelt súlyos csonkolásos munkabalesetet szenvedett el, miközben egy munkagépen furnérkötegek méretre darabolását végezte. Kúria III.Kfv.45.142/2023/3 2 [2] Az alperes a
- június 2-án kelt határozatával munkavédelmi hiányosságokat állapított meg a felperesnél, ezért előírta számára, hogy a munkaeszköz ismételt használatát megelőzően gondoskodjon a munkagép előírásoknak megfelelő, biztonságos – kétkezes indítással történő – működéséről, ezen felül a munkagép veszélyes terét védő háromsoros infrasugaras érzékelő munkavédelmi szabályoknak való megfelelőségéről. Felhívta továbbá a felperest, hogy
- június 30-ig kockázatértékelésben mérje fel munkakörönként a munkavállalókat érő kockázatokat, valamint a fenti időpontig gondoskodjon a kezelési utasítás és a fafeldolgozási technológiai utasítás összehangolásáról. Az alperes az első két kötelezettségszegés miatt a munkavédelemről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
- §
(1)bekezdése alapján munkavédelmi bírság kiszabásáról is rendelkezett. Az Mvt. 2. §
(2)bekezdéséből kiindulva megállapította, hogy a balesetet az okozta, hogy sem az elsődleges, sem a másodlagos biztonsági berendezések nem működtek megfelelően. A felperes megsértette a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 3. §-át, 9. §
(3)bekezdés a)-f) pontjait, továbbá az Mvt. 54. §
(7)bekezdésének b), c),
- g)és
- h)pontjait, és kimerítette az Mvt. 82. §
(2)bekezdés e) pontjában foglaltakat. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az alperes nem tárta fel kellőképp a tényállást. Indítványozta igazságügyi szakértő kirendelését, továbbá a közigazgatási eljárásban már meghallgatott tanúk ismételt meghallgatását. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. A bíróság döntése [5] A bíróság a keresetet elutasította. Kiemelte, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §
(1)és
(4)bekezdése szerint a tényállás tisztázása a konkrét ügy jogilag releváns, a döntés szempontjából jelentős tényeinek, körülményeinek pontos feltárását jelenti. A felperes a peres eljárás során nem vitatta, miszerint a baleset napján végzett üzemi próba során a munkagép bal oldali nyomógombja beragadt, továbbá azt sem, hogy a második védelmi funkcióként üzemelő három infravörös fényérzékelő közül a felső kettő nem működött. A Kúria Kfv.X.37.550/2019/5. számú ítéletére is utalással megállapította, hogy az Mvt. 2. §
(2)bekezdése, valamint az NGM rendelet 3. §-a és 9. §
(3)bekezdés a)-f) pontjai értelmében a munkavédelmi szabályok megszegéséért a felelősség a felperest terheli. Az alperes a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §
(2)bekezdésének megfelelően értékelte a munkavállalói közrehatást, és azt 5%-os bírság csökkentő tényezőként vette figyelembe. Kúria III.Kfv.45.142/2023/3 3 [6] A bíróság a felperes indítványa ellenére nem függesztette fel a közigazgatási eljárást a ...... Rendőrkapitányság előtt folyamatban lévő büntetőügy jogerős befejezéséig, mert a munkáltatót az Mvt. 2. §
(2)bekezdése alapján objektív felelősség terheli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósulásáért, és a büntetőügyben nincs olyan előkérdés, amelytől jelen per elbírálása függene. A tényállás tisztázása érdekében igazságügyi szakértő kirendelését sem látta szükségesnek, tekintettel arra, hogy az eljárás iratanyagához csatolásra került a büntetőügyben eljárt Varga István munkavédelmi szakértő szakvéleménye, és rendelkezésre álltak az alperesi ellenőrzés során készített videófelvételek és jegyzőkönyvek is, amelyek alapján a tényállás tisztázható volt. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését; másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadása iránti kérelmét egyrészről a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára alapította. Elvi jelentőségű jogkérdésként azt jelölte meg, hogy megállapíthatóe a munkáltató felelőssége a baleset bekövetkezéséért, ha a tényállás szerint a balesetben a perben érdekeltként részt vevő munkavállaló közrehatott, de a közrehatás módja nincs tisztázva. Álláspontja szerint a Kúria Kfv.X.37.550/2019/5. számú ítélete jelen ügyben nem lehet irányadó, mivel az tényállási elemeiben különbözik, az Mvt. 2. §
(2)bekezdésével összefüggésben fellelhető további kúriai határozatok pedig olyan ügyekben születtek, amelyeknek tárgya vagy a munkavállaló és a munkáltató között a munkabalesettel kapcsolatban felmerült kártérítési igény, vagy a munkáltatót a munkabalesettel összefüggésben felmerült ellátás költségeinek megfizetésére kötelező egészségbiztosítási pénztár által hozott közigazgatási határozat volt. A jelen ügy tárgya azonban az Mvt. szerinti munkáltatói felelősség fennállásának vizsgálata a tényszerűen megállapított munkavállalói felelősség mellett. Amennyiben az alperesi hatóság a munkabaleset-kivizsgálási kötelezettségének nem tesz eleget, a munkabaleset bekövetkezésének mikéntje feltáratlan marad, és a későbbiekben a megtérítési igény, valamint az esetleges munkavállalói kártérítési igény is egy teljeskörűen ki nem vizsgált, és a munkavállalói közrehatás mértékének, módjának megállapítását nem tisztázó közigazgatási határozaton alapulhat. A munkavállalói közrehatásnak kiemelt jelentősége van, azt nem lehet csupán bírságcsökkentő tényezőként figyelembe venni. [9] A felperes érvelése szerint a baleset nem következett volna be, amennyiben az alperesi érdekelt betartja a munkavédelmi szabályokat. Annak a megállapítása, hogy bekövetkezhetett-e a baleset az alperesi érdekelt nyilatkozata és az alperesi közigazgatási hatóság által megállapított tényállás szerint, igazságügyi szakértő kompetenciájába tartozó kérdés. Nem fogadható el az az értelmezés, hogy az Mvt. 2. §
(2)bekezdésében megfogalmazott objektív munkáltatói felelősség egységes értelmezése esetén a munkáltató akkor sem mentesülhet a felelősség alól, amikor a baleset bekövetkezése kizárólag a sérült munkavállaló hibájából történt, de a munkáltató mulasztása például csak a kockázatértékelési szabályzat hiányosságaiban érhető tetten. Egységes joggyakorlat e körben nem alakult ki. Kúria III.Kfv.45.142/2023/3 4 [10] Az ügy érdemére kiható eljárási szabályokat is sért a jogerős ítélet, mivel figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a munkavállaló közrehatott a baleset bekövetkeztében. A bíróság az igazságügyi szakértőt a felperes indítványa ellenére nem rendelte ki, ezáltal sérült a Kp. 78. §
(2)bekezdése, 71. §
(2)bekezdésének b) pontja, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése, 346. §
(5)bekezdése és 300. §
(1)bekezdése, továbbá a Kp. 2. §
(2)bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelménye is. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását másodlagosan a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pont „aa)” pontjára hivatkozással azért kérte, mert az alperes a tényállást nem tárta fel, a bíróság pedig nem folytatott le megfelelő bizonyítási eljárást. Az Mvt. 80. §
(4)bekezdés c) pontja kifejezetten az alperesi hatóság feladatai között sorolja fel a munkabaleset kivizsgálásának kötelezettséget, ami nem merülhet ki a munkáltatói felelősség megállapításához szükséges tények tisztázásában, annak része a munkavállalói közrehatás módjának és mértékének tisztázása is. Az Ákr. 62. §
(4)bekezdése szerinti szabad mérlegelés nem történhet a felperes hátrányára. A bíróság ítélete a tényállás tisztázása körében az egységes gyakorlattal ellentétes. E körben a Kp.
- §-hoz, és
- §-hoz fűzött kommentárokat idézte. [12] A befogadás körében a felperes jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a jogerős ítélet átvételét követően a nyomozóhatóság nyilatkoztatta a korábban a büntetőeljárásban kirendelt szakértőt azzal összefüggésben, hogy szakértői véleményét az alperesi közigazgatási határozat ismeretében is fenntartaná-e. Ebből – a felperes szerint – alappal lehet következtetni arra, hogy a perben szakértő kirendelésének lett volna helye, a bíróság csupán szemrevételezés alapján nem foglalhatott volna állást a nyomógomb porállóságát érintő szakkérdésben sem. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [14] A Kp.
- §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria III.Kfv.45.142/2023/3 5 [16] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára hivatkozással, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében kérte. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [19] A felperes a befogadás okát abban jelölte meg, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása végett a Kúria iránymutatása szükséges abban a kérdésben, hogy megállapítható-e a munkáltató felelőssége a baleset bekövetkezéséért, ha a balesetben a perben érdekeltként részt vevő munkavállaló közrehatott, de a közrehatás módja nincs tisztázva. A bíróság által hivatkozott Kfv.X.37.550/2019/5. számú ítéletet annak eltérő tényállása miatt nem találta alkalmazhatónak, az Mvt. 2. §
(2)bekezdésével összefüggésben pedig nem talált a jelen perrel azonos jogkérdést taglaló kúriai határozatot. A joggyakorlat egysége felbomlásának veszélyét látta abban, hogy az Ákr. 62. §
(1)bekezdése és az Mvt. 80. §
(4)bekezdés c) pontja ellenére az alperes nem tárta fel a tényállást, és nem tisztázta az alperesi érdekelt közrehatását a baleset bekövetkeztében. [20] Az Mvt. 2. §
(2)bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. [21] A Kúria kiemeli, hogy a munkavégzés során bekövetkezett balesetek miatt fennálló munkáltatói felelősség büntetőjogi, munkajogi, egészségbiztosítási, és munkavédelmi szempontból is vizsgálható, ezért a felperes helytállóan különítette el azokat a kúriai határozatokat, amelyek nem a munkáltató munkavédelmi felelősségére irányuló perekben születtek. Azt azonban tévesen állította, hogy az Mvt. 2. §
(2)bekezdését érintően ne lenne olyan, a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdéssel azonos tárgyú kúriai döntés, amely iránymutató lenne. A Kúria a Kfv.VII.45.046/2023/6. számú ítéletében már kimondta, hogy az Mvt. 2. §
(2)bekezdés második mondata értelmében a munkáltató felelősségét a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei (a közrehatás, a közrehatás mértéke) nem érintik. E döntésében a Kúria egyértelműen állást foglalt abban, hogy az alperesnek a munkavédelmi ellenőrzés során a felperes munkavédelmi tárgyú felelősségének fennállása tekintetében kizárólag a munkáltató munkavédelmi kötelezettségeit, illetve azok elmulasztását kell vizsgálnia, a törvényi rendelkezés értelmében a munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei, illetve azok elmulasztása a munkavédelmi vizsgálatnak nem tárgya. Erre figyelemmel a bíróságnak sem arról kellett döntenie, hogy a bekövetkezett balesetért a munkáltatót, illetve a munkavállalót Kúria III.Kfv.45.142/2023/3 6 milyen mértékben terheli felelősség. A munkavédelmi szabályszegések elbírálásával összefüggésben a munkavállaló közrehatása, így annak mértéke sem vizsgálható. [22] A Kúria a fenti döntésével – az Mvt. 2. §
(2)bekezdésében foglaltakkal egyezően – megerősítette a jogszabály szövegéből is következő azon alapelvet, hogy a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét, amelytől a felülvizsgálattal érintett jogerős döntés sem tért el. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek, téves jogértelmezésen alapulónak tartja. A felperes nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, mint ahogyan azt sem, hogy a joggyakorlat egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Nem tárt fel olyan kúriai iránymutatást igénylő problémát sem, amelyben még ne lenne közzétett kúriai döntés. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [23] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében a tényállás hiányos megállapítását és az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységét kifogásolta, amely tartalmában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okhoz kapcsolódó érvelés lehet, amikor az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata amiatt indokolt, hogy a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt. [24] A Kúria ezzel összefüggésben mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §
(1)bekezdés, 120. §
(5)bekezdés]. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. [25] A Kúria a befogadhatóság körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási okok fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján történő befogadásához. [26] Mindezek alapján a Kúria – a befogadásra vonatkozó törvényes lehetőség hiányában – a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Záró rész Kúria III.Kfv.45.142/2023/3 7 [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [29] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő