Kfv.35281/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés a) pontja alapján a felperes a számla után adólevonási jogát nem gyakorolhatja. [4] A határozat indokolása szerint a felperesnek tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszásban vett részt. Az indokolás, annak 5.; 13-14.;24.oldala, részletesen ismertette, hogy melyek azok az objektív tények, amely alapján szerint a felperesnek tudnia kellett arról, hogy adókijátszásban közreműködik, és melyek azok az ésszerűen elvárható intézkedések, amelyeket elmulasztott. Ezek, többek között, hogy nem győződött meg a számlakibocsátó ügyvezetőjének személyéről, teljesítőképességéről, a cég tárgyi, személyi feltételeiről, az árukészlet meglétéről. A határozat indokolása ismertette, hogy a számlakibocsátónál és annak számlakibocsátóinál jogkövetési vizsgálat lefolytatására került sor, amelynek során feltárták, hogy a számlakibocsátás időpontjában bár 39 különböző szakértelmet igénylő tevékenységet jelentett be a számlakibocsátó cég, a bejegyzett tevékenységi körében éppen a számlán szereplő értékesítéshez kapcsolódó építőanyag kereskedelem nem szerepelt, melyet a felperesnek észlelnie kellett volna. A számlakibocsátó építőanyagok raktározására nem rendelkezett alkalmas telephellyel és székhellyel sem. Az indokolás szerint sem a felperes, sem a számlakibocsátó nem bocsátott a vizsgálat során az adóhatóság rendelkezésére olyan dokumentumot, nem közölt olyan információt, amely az árut átvevő személyeket, a járművet vagy a fuvarozó céget azonosíthatta volna. [5] Az alperes határozata indokolása szerint a Kúria Áfa.tv. 120.§ a.) pontja értelmezéséről szóló 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény (továbbiakban: KMK vélemény) 2. pontjában foglalt minősítésnek feleltethető meg a vizsgált számla szerinti jogügylet, ugyanis a gazdasági esemény megtörtént, azonban nem a számlán szereplő felek között. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] A felperes kereseti kérelmére eljárt Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a Kúria I.Kfv.35.281/2024/2 4 továbbiakban: Kp.) 88. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával 104.K.704.028/2023/

1. sorszámú ítéletével elutasította. [7] Az ítélet indokolása szerint valamennyi körülmény, bizonyíték értékelése eredményeként az alperes helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes adólevonási jogának alapját képező számlakibocsátó részéről kibocsátott számlán szerepelő gazdasági esemény nem a számlán feltüntetett felek között valósult meg, ezért azokra jogszerűen adólevonási jog nem alapítható. [8] Az ítélet indokolása ismertette az adólevonási jog tárgyi és alaki feltételeit, az Áfa tv.
2. §

(1)bekezdése,

1. § a) pontja,
2. §

(1)bekezdés a) pontja, a számviteli törvény 165. §

(2)bekezdése, 166. §

(2)bekezdése rendelkezéseit. [9] Az indokolás szerint az alperes az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 99. §

(1)bekezdése szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett, a tényállás megállapítása szempontjából releváns valamennyi tényt, körülményt feltárta, a bizonyítékokat a határozatban értékelte, és megállapította, hogy az alperes döntése megfelelt a Kúria és az EUB által az adólevonási jog gyakorolhatóságával kapcsolatban kialakult joggyakorlatnak is. [10] Utalt a számlabefogadó részéről ésszerűen elvárható intézkedéseket értékelő kúriai határozatokra. (Kfv.I.35.318/2018/8., Kfv.I.35.664/2019/11., Kfv.I.35.024/2020/7., Kfv.I.35.035/2021/7.) Hangsúlyozta, hogy a Kúria következetes gyakorlata szerint az adólevonási jog gyakorlásához, az ésszerűen elvárható intézkedések értékelése során olyan mélységű vizsgálat követelhető meg a számlakibocsátó felé az adózótól, amely igazolhatja, hogy ténylegesen a számlakibocsátó végezte a számlában feltüntetett tevékenységet. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy az alperes helyesen tulajdonított kiemelt jelentőséget annak, hogy a számlakibocsátó tevékenységei között a cégnyilvántartás adatai szerint nem szerepelt az építőanyag kereskedelem. Utalt arra, hogy az Elektronikus Beszámoló Portálon a gazdasági társaságok korábbi üzleti éveinek hiteles adatai elérhetőek, azaz a felperesi jogelőd ennek használatával észlelhette volna, hogy a számlakibocsátó készleteinek értéke

1. óta folyamatosan 0 volt. Kiemelte a számlakibocsátó ügyvezetőjével való személyes kapcsolattartás hiányát is, s ezzel összefüggésben alaptalannak találta a
2. júniusában kibocsátott számla vonatkozásában a Covid19-járványra történő hivatkozást. Az indokolás szerint az ésszerűen elvárható intézkedések elmulasztását jelentette a teljesítés megtörténtéről való meggyőződés hiánya is. [11] Az ítélet szerint a felperes tévesen hivatkozott az adóelőny hiányára is, ugyanis a számlakibocsátó nem tett eleget az adólevonási joghoz kapcsolódó számlával összefüggésben áfa-fizetési kötelezettségének. Kúria I.Kfv.35.281/2024/2 5 [12] Az indokolás részletesen kitért arra, hogy a felperes bizonyítási indítványa az ügyvezető és tanúk meghallgatása teljesítése miért volt indokolatlan. A felülvizsgálati kérelem [13] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását kérte az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú megsemmisítésével és az eljárt közigazgatási hatóság új eljárás lefolytatására kötelezésével, másodlagosan a Fővárosi Törvényszék határozata hatályon kívül helyezését kérte, a Törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása mellett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján kérte, hangsúlyozva mindkét befogadási ok esetén, hogy a jogalkotó ezen pontokra alapított befogadási kérelemre indokolási kötelezettséget nem kíván meg. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjához kapcsolódó befogadási ok esetében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében túlzottan támaszkodott az alperesi határozatban, illetve a védiratban foglaltakra, így téves és jogsértő következtetésre jutott, nem a súlyuknak megfelelően mérlegelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Állította, hogy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok hiányos, kirívóan okszerűtlen értékelésével hozta meg jogsértő döntését. Álláspontja szerint a felperes bizonyítékait figyelmen kívül hagyó alperesi döntést fogadta el irányadónak, egyes bizonyítékokat iratellenes módon nem vett figyelembe, másokat pedig figyelembe vett, a feltárt konstrukciót nem egészében vizsgálta, hanem egyes részelemeket emelt ki. [16] Hangsúlyozta, hogy az ítélet teljességével szembeni követelmény feltételezi, hogy a bíróságnak számba kell vennie minden bizonyítékot, amely az általa felülvizsgált közigazgatási határozatban szereplő döntés alapján képezi. [17] A felülvizsgálati kérelem utalt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §, és 346. §

(4)-

(5)bekezdése megsértésére, állította, hogy az elsőfokú bíróság döntése súlyosan megsértette indokolási kötelezettségét, mert a döntés nem is tartalmaz jogi indokolást, illetve az indokolás az általánosság szintjén maradt. A felperes szerint a bíróság indokolásából nem derül ki, hogy mely jogszabályra alapította döntését, és nem adta magyarázatát annak, hogy milyen bizonyítékra alapítja azt az álláspontját, hogy a gazdasági események a felek között nem történtek meg, a gazdasági eseményeket nem a számlakibocsátó teljesítette. Kúria I.Kfv.35.281/2024/2 6 [18] A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet önmagában alkalmatlan az érdem felülvizsgálatra, hiszen mindösszesen 5 bekezdésben rögzíti a történeti tényállást, 5 bekezdésben ismerteti a felek álláspontját, s bár a jogi indokolás 22 bekezdésből áll, ebből azonban 11 bekezdés pusztán jogszabályi ismertetés és 6 mindössze az indokolás. [19] Hangsúlyozta, hogy a bíróság nem értékelte az áru meglétére tett tanúvallomásokat, nem értékelte, hogy a felperesi jogelőd cégnyilvántartásba bejegyzett, működő és adóalanyisággal rendelkező cégtől szerzett be árut, s nem értékelte a felperes részéről az ellenőrzési időszakra vonatkozóan adóhatóság részére csatolt bizonyítékokat. [20] A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróság tévesen állította, hogy az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, e körben utalt arra, hogy a felperes több alkalommal hívta fel az elsőfokú bíróság figyelmét arra, hogy az alapeljárásban a felperes jogelődje írásban tett nyilatkozata, és a számlakibocsátó ügyvezetőjének a nyilatkozata több tekintetben ellentmondásos volt, mely ellentmondást nem oldottak fel. [21] A felülvizsgálati kérelem szerint a megelőző eljárásban az elsőfokú adóhatóság nem tett eleget az első határozatát másodfokú adóshatóság részéről hatályon kívül helyező és új eljárásra kötelező határozatban rögzített előírásnak, mely szerint további bizonyítékok beszerzése szükséges. A felülvizsgálati kérelem szerint ugyanis az elsőfokú adóhatóság megelégedett azzal, hogy a megismételt új eljárásban csupán a felperes törvényes képviselőit nyilatkoztatta, a fennálló nyilvánvaló ellentmondásokat azonban nem tisztázta. [22] A felülvizsgálati kérelem szerint sem az adóhatóság, sem a bíróság nem tárta fel azon objektív tényeket és körülményeket, amely a kívülálló számára is ellenőrizhető módon alátámasztaná, hogy a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között valósult meg, ezzel az Európai Unió Bírósága gyakorlatát sem követte. [23] A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróság indokolatlanul értékelte a felperes hátrányára, hogy a vizsgált időszakban és korábban sem rendelkezett a számlakibocsátó készlettel. Ugyancsak tévesen értékelte a felperes hátrányára, hogy nem győződött meg arról, hogy a számlakibocsátó tevékenységi körei között nem szerepelt építőanyag kereskedelem, ugyanis egyrészt a felperes ügyvezetői néhai édesapjuk által kialakított gazdasági kapcsolatot folytatták a számlakibocsátóval, másrészt a felperes partnerállománya meghaladja az ezres nagyságrendet. Ugyancsak súlytalannak kellett volna tekinteni a személyes kapcsolattartás hiányára történő hivatkozást, ugyanis a kapcsolatot a felek telekommunikációs eszközökön is tarthatták. Kúria I.Kfv.35.281/2024/2 7 [24] Felülvizsgálati kérelmében szó szerint idézte név2, a felperes törvényes képviselője 2024. szeptember 11. napján kelt írásbeli nyilatkozatában foglaltakat az áru leszállításának ellenőrzéséhez kapcsolódóan. [25] A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet és az alperes döntése is tévesen értékelte a felperes terhére azt a körülményt, hogy a számlakibocsátó nem tett eleget áfa-fizetési kötelezettségének, ugyanis nem tartalmazza az indokolás, hogy mely jogszabályi előírás mentén kellett volna tudomással bírnia a felperesnek minderről. [26] Összességében a felülvizsgálati kérelem kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok hiányos, kirívóan okszerűtlen értékelésével jogsértő döntést hozott. A felperes bizonyítékait figyelmen kívül hagyta, a hiányos feltárt tényállást nem egészében vizsgálta, egyes részelemeket – alperes határozatában és védiratában foglaltakkal egyezően – emelt ki, így megállapításai tévesek, határozata pedig jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn az alábbiak miatt. [28] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria I.Kfv.35.281/2024/2 8 [29] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, és azt – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a bíróság nincs kötve. [30] A felülvizsgálati kérelemben a felperes két befogadási okot jelölt meg, a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjait. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja által szabályozott befogadási ok, a joggyakorlat egységének biztosítása, és a joggyakorlat továbbfejlesztése befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült vagy sérülhet. Akkor kerülhet sor e befogadási okra tekintettel a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának második fordulata alapján, a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából akkor van helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes ugyan, de annak követése a körülmények változása folytán nem támogatható. (Kfv.I.35.542/2021/2; Kfv.VII.37.025/2021/2) [31] A Kúria a jelen jogvitában vizsgálat tárgyát képező, a felperes adólevonási joga gyakorolhatóságával összefüggésben született alperesi határozat és az ennek jogszerűségét vizsgáló bírósági ítélet kapcsán nem észlelt olyan körülményt, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolttá tenné. A Kúria ugyanis széles és egységes joggyakorlattal rendelkezik az adólevonási jog tartalmi és alaki feltételei értékeléséről, és a Kúria gyakorlatában az is hangsúlyos, hogy az adólevonási jogot mindig az ügy egyedi körülményei alapján kell megítélni. (Kfv.I.35.032/2021/8., Kfv.V.35.275/2023/3.) A Kúria 5/2016. (IX. 26.) KMK véleménye – ahogy arra több kúriai határozat is hivatkozott – az EUB ítéletei alapján kialakult elméleti alapvetések rendszerezése. (Kfv.I.35.007/2021/5., Kfv.I.35.009/2021/5.) A KMK vélemény 2. pontja szerinti esetkörrel összefüggésben is számos kúriai döntés született, és a Kúria az adólevonási jogot gyakorló adózótól, jelesül a felperestől ésszerűen elvárható intézkedések körében is kialakította gyakorlatát (Kfv.I.35.318/2018/8., Kfv.V.35.651/2018/6., Kfv.I.35.122/2020/7., stb.). Hangsúlyos továbbá, hogy a kúriai gyakorlat szerint az ésszerűen elvárható intézkedések köre mindig az adott ügy körülményeitől függ, melyek elbírálása az eljáró bíróság feladata. (Kfv.I.35.128/2018/4. indokolás [28] pont). [32] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír, s a Kúria iránymutatása szükséges, vagy társadalmi jelentősége folytán a jogalanyok széles körét érinti. Ezen befogadási ok fennállásának megállapítása tehát igényli, Kúria I.Kfv.35.281/2024/2 9 hogy a konkrét, egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. A Kúria azonban ezen befogadási ok esetében is kimondta, hogy a felülvizsgálat befogadásának akkor van helye ezen pont alapján is, ha a Kúria az adott jogkérdésben még nem foglalt állást. (Kfv.III.37.596/2023/2., Kfv.VII.45.059/2023/2.) [33] Bár a felperes arra helyesen hivatkozott felülvizsgálati kérelmében, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaihoz kapcsolódóan – a Kp. 117. §

(4)bekezdésében írt rendelkezésre is figyelemmel – a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felet nem terheli indokolási kötelezettség, ugyanakkor a Kúria rámutat, hogy a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadási okot indokolva, az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelésével összefüggő tevékenységét állította joggyakorlat egysége, illetve annak továbbfejlesztése szempontjából vizsgálandó kérdésnek. [34] A Kúria egységes gyakorlattal rendelkezik a bizonyítás értékelésével kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek befogadására vonatkozóan is. A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárás során az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, a bizonyítás felülmérlegelésére – iratellenesség és kirívóan okszerűtlen mérlegelés hiányában – nincs lehetőség. (Kúria Kfv.V.37.680/2023/3., Kfv.II.37.760/2022/2.) A Kúria a megelőző eljárás és a közigazgatási per iratai vizsgálata után megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme iratellenességre és kirívó okszerűtlen bizonyíték értékelésre alaptalanul hivatkozott. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes nem ért egyet a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok elsőfokú bíróság vagy az adóhatóság általi értékelésével, nem teremti meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. (Kfv.V.37.605/2023/2., Kfv.V.37.625/2023/5.) [35] A Kúria a Kp. 117. §

(4)bekezdéséből következően megvizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja szerinti befogadási okot is, és megállapította, hogy nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának a szükségessége. [36] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja és Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felülvizsgálati kérelem nem hivatkozott, ezeket a Kúriának a Kp. 117. §

(4)bekezdésére figyelemmel vizsgálnia sem kellett. [37] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a rendelkező rész szerint határozott. A döntés elvi tartalma Kúria I.Kfv.35.281/2024/2 10 [38] Nincs helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának, ha a közigazgatási jogvitában vitává tett jogkérdésben a Kúria korábban már állást foglalt, és a jogerős ítélet a joggyakorlatnak megfelel. Záró rész [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. [40] Az eljárási illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján az eljárás illetékmentes volt. [41] A Kúria határozatával szemben a további felülvizsgálati lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. december 12. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Dr. Tóth Kincső s.k. bíró