Kfv.45149/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa)-
2. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.149/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Oláh Balázs Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: Dr. Oláh Balázs ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Nagy Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: öregségi nyugdíj ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 101.K.702.138/2024/15. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.149/2024/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes kérelemre indult eljárásban a 2023. február 28-án meghozott 1123824/2022/008. határozatával a felperes öregségi nyugdíját ismételten megállapította 2022. június 1. napjától 279.375 forint összegben. Az alperes hivatalból észlelte, hogy az ismételt nyugdíjmegállapítás során jogszabálysértést követett el, tévesen a 2016. október 22-én hatályos jogszabályok helyett a 2022. június 1-jén hatályos jogszabályok szerint járt el, ezért a 2024. február 26. napján kelt 11-23824/2022/009. határozatával az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 120. §

(1)bekezdése alapján visszavonta a 11-23824/2022/

1. számú határozatát és az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása iránti kérelem tárgyában külön határozattal döntött, amelyben a kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy az ismételt nyugdíjmegállapításnak csak akkor van helye, ha annak eredményeképpen magasabb lenne a nyugdíj összege, mint a korábbi nyugdíj, ez a feltétel azonban a felperesnél nem teljesült. [2] A felperes keresetében kérte a határozatok megsemmisítését – egyebek mellett – arra hivatkozva, hogy az alperes megsértette az egy ízben történő felülvizsgálat lehetőségét [Ákr.
2. §

(1)bekezdés], amikor az ismételt nyugdíjmegállapítás iránti kérelem elbírálása tárgyában hozott határozatát visszavonta és külön rendelkezett a kérelem érdemi elbírálásáról. [3] Az elsőfokú bíróság 101.K.702.138/2024/

1. számú végzésével elrendelte a határozatokra vonatkozóan a kereset elkülönített tárgyalását. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesnek a visszavonást tartalmazó határozatra vonatkozó keresetét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
2. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.)
3. §

(2)bekezdése, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §

(3)bekezdése és az Ákr. 120. §

(1)bekezdése alapján elutasította. A határozat indokolásában foglaltak szerint az Ákr. a hatóság részére egyaránt biztosítja a határozat visszavonásának és a módosításának lehetőségét, a hatóság az eset összes körülményeinek vizsgálata és a jogsértés jellege alapján dönt arról, hogy a jogsérelmet visszavonással vagy módosítással orvosolja. Kérelemre indult eljárásban a hatóság a döntés visszavonása esetén köteles egy másik döntést hozni. A perbeli esetben egy olyan „módosító határozat” született volna, amely a kérelemnek eredetileg helyt adó helyett egy kérelmet elutasító döntést eredményez. Ez olyan módosítás lett volna, amelyet, figyelemmel arra, hogy az alperesnek a nyugdíj újraszámítását is el kellett végeznie és csak az alapján tudta meghozni az új érdemi döntést nem volt célszerű meghozni. A felperes téves jogértelmezés alapján jutott arra a következtetésre, hogy az Ákr. 120. §

(1)bekezdése nem teszi lehetővé, hogy a hatóság a visszavonás esetén új határozatot hozzon, ha a korábbi jogszabálysértő volt. Kúria VII.Kfv.45.149/2024/2 3 A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását az Ákr. 1. §, 2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont, 6. §

(1)bekezdés,

1. §, a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(4)bekezdés, 85. §

(2)bekezdés megsértésére hivatkozva. [6] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontja
2. aa)és
3. ab)alpontjai megjelölése (idézése útján) kérte. Álláspontja szerint „az ügy érdemére kiható, felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét” az adja, hogy az Ákr. 120. §-a a perbeli esetben az öregségi nyugdíj megállapításával, mint szerzett joggal áll összefüggésben, ezért a határozatot nem lehet visszavonni vagy módosítani, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Az Ákr. 120. §-a a visszavonást és a módosítást vagylagos relációban szabályozza, ezért szükséges a két jogintézmény helyes értelmének és korlátjának, illetve külön-külön egyenkénti vagy együttes alkalmazási körének meghatározása. Az ezzel kapcsolatos vitás kérdések kúriai vizsgálata és értelmezése a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének alapjául is szolgál. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által Kúria VII.Kfv.45.149/2024/2 4 felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [13] A perbeli esetben a felperes a befogadás okát formálisan, a Kp. 118. §

(1)bekezdés a) pont alpontja idézésével megjelölte ugyan, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért, milyen jogkérdés megválaszolása érdekében látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat az ügyben releváns valamely jogkérdésben széttartó lenne, annak egysége a támadott jogerős ítélet folytán – a bírósági jogértelmezés téves volta, vagy hiányossága miatt – sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem vetett fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet (Kfv.IV.37.053/2024/2., Kfv.I.35.082/2024/2., Kfv.VII.45.067/2024/2., stb.) [14] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében formálisan megjelölte ugyan a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontját, de nem adott elő semmilyen konkrétumot, ami az egyedi ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét valószínűsítené. A vitás jogkérdés nem nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a közigazgatási eljárásban az ügyintézés természetes velejárója, hogy előfordulhat a határozatok visszavonása, módosítása. A felperes különleges súlyú, társadalmi jelentőségű jogkérdést nem jelölt meg, ilyet a Kúria sem tárt fel, mert az ügy a jogalanyok széles körét sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással, továbbá nem Kúria VII.Kfv.45.149/2024/2 5 észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdések – tömeges számban történő előfordulását sem. [17] A felperes a befogadhatóság körében az
3. ab)alpont tekintetében sem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, az irányadó jogszabályoknak az ügyre vonatkozó alkalmazását, a levont következtetéseket jogszabálysértőnek tartja. [18] A fentieken túl a Kúria hangsúlyozza, hogy amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy a felvetett jogkérdés elbírálásával kapcsolatos jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon eljáró bíróság(
4. ok)kialakított(
5. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.137/2023/2.). [19] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [20] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa)-
2. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [22] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. december
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró