Kfv.37076/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.076/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Morvay Szilárd egyéni ügyvéd cím2 Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Kopcsa Mónika kormánytisztviselő A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott 571515/7/2022. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Debreceni Törvényszék 101.K.700.162/2023/17. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (19. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.37.076/2024/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló név1 (a továbbiakban eladó) és név2 (a továbbiakban: vevő) 2022. február 2. napján adásvételi szerződést kötöttek az eladó kizárólagos tulajdonában álló, a felperes holtig tartó haszonélvezeti jogával és bejegyezett földhasználati jogával érintett város1 helyrajzi szám1 és helyrajzi szám2 számú ingatlanokra (a továbbiakban: perbeli ingatlanok) vonatkozóan. A kifüggesztés időtartama alatt a perben nem álló név3 terjesztett elő elfogadó jognyilatkozatot, melyben az elővásárlási jogosultságát arra alapította, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 18. §

(1)bekezdésének d) pontja, valamint a 18. §

(4)bekezdésének a) pontja alapán olyan helyben lakó földművesnek minősül, aki családi mezőgazdasági társaság tagja. [2] Az alperes a

1. június
2. napján kelt 571515/7/
3. számú határozatával az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá, aki a szerződés szerinti vevő helyébe lépett. [3] Az ingatlanügyi hatóság a 356651/4/2022.06.
4. számú határozatával név3 tulajdonjogát a perbeli ingatlanokra adásvétel jogcímén bejegyezte. A tulajdonjog bejegyzéséről rendelkező határozattal szemben a felperes keresettel élt, mely keresetet a Debreceni Törvényszék a 18.K.702.239/2022/
5. számú ítéletével elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] A felperes az alperes adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában hozott határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
6. december 7-én kelt, felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] A Kúria Kf.III.37.350/2020/
7. számú határozatában, valamint a 2/
8. KJE határozatban foglaltakra hivatkozással kifejtette, hogy önmagában a perindítási jog nem eredményezi egyben a kereset érdemi elbírálásához való jogot, ahhoz szükséges a kereshetőségi jog fennállása is. A kereshetőségi jog közvetlen érintettséget, meghatározott érdekeltségi kapcsolatot feltételez, melynek megállapítása előfeltétele annak, hogy a bíróság ne bármilyen, hanem csak olyan kérelem alapján járjon el, amelyet az arra jogosult, azaz a közvetlenül érintett terjeszt elő. [6] A felperes arra hivatkozott, hogy a perbeli ingatlanok tulajdonjogi helyzete az adásvétel időpontjában és jelenleg is vitatott, mert ajándék visszakövetelése jogcímen polgári pert indított az eladóval szemben, amely per jelenleg is folyamatban van. Ezzel ugyanakkor a jogerős ítéletben foglaltak szerint a felperes a keresetben megfogalmazott igény érvényesítéséhez fűződő közvetlen jogi érintettségét nem igazolta. A felperes nem volt részese a hatósági jóváhagyással érintett jogügyletnek, elfogadó jognyilatkozatot a kifüggesztés alatt nem tett. Az alperes határozata az eladóra, valamint az elővásárlásra jogosultra vonatkozóan tartalmaz közvetlen rendelkezést. [7] Mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a felperes nem igazolt olyan körülményt, mely azt támasztaná alá, hogy jogát vagy jogos érdekét a perben vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül sérti. Hangsúlyozta, hogy a perbeli ingatlanokat érintő tulajdonosváltozás nem befolyásolta a felperesnek az ingatlanok vonatkozásában fennálló Kúria VII.Kfv.37.076/2024/2 3 holtig tartó haszonélvezeti jogosultságát, ahogyan azt a szerződéses felek kifejezésre is juttatták az adásvételi szerződés
9. pontjában. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
11. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozott. Előadta, hogy a kereset érdemi elbírálásának hiánya az alapvető eljárási jogát sértette, az alperes határozata számára közvetlen érdeksérelmet okozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a támadott határozat közvetlenül a jogos érdekét nem érinti, ezért az ítélet sérti a Kp. 17. §
3. a)pontját. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [10] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság okának fennállását a kérelmében előadott jogszabálysértéssel összefüggésben Kúria VII.Kfv.37.076/2024/2 4 – törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta, csupán arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint alapvető eljárási joga sérült a kereshetőségi joga hiányára vonatkozó elsőfokú bírósági megállapítás folytán. Indokolás hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján nem volt mód. Megjegyzi a Kúria, hogy a kereshetőségi jog anyagi jogi kérdés (a közigazgatási határozaton alapuló közvetlen, anyagi jogi érdekeltséget feltételez), az eljárási jogok ettől független, vagy esetlegesen éppen ezzel összefüggő sérelmére viszont a felperes a befogadás iránti kérelmében nem hivatkozott. Önmagában az, hogy a felperes a keresetének a kereshetőségi joga hiányára alapozott elutasítását sérelmesnek tartja, az elsőfokú bíróság jogértelmezésével nem ért egyet, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem indokolja. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Záró rész [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [17] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. január
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró