← Magyarország

Kfv.37813/2024/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.813/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Nagy Judit egyéni ügyvéd Cím4 Az alperes: Oktatási Hivatal Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Hajdu József kamarai jogtanácsos Cím5 Kúria IV.Kfv.37.813/2024/6-I 2 A per tárgya: oktatási ügyben hozott FFF/149-22327/
  2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelem benyújtó fél: alperes (
  3. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Pécsi Törvényszék 2.K.700.829/2024/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria – a Pécsi Törvényszék 2.K.700.829/2024/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja; – a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 150.000 (százötvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperesnél benyújtott felsőoktatási felvételi kérelméhez csatolta a bizonyítványát, amely azt is igazolta, hogy megszerezte az Azonosító1 azonosító számú kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítést. [2] Az alperes FFF/149-22327/
  6. számú határozatával a felperest az általa megjelölt jelentkezési helyek egyikére sem sorolta be és rögzítette, hogy nem jogosult egyetlen általa megjelölt felsőoktatási intézménnyel sem hallgatói jogviszonyt létesíteni a 2024/
  7. tanév I. (őszi) félévében. [3] Az indokolás szerint a felperes első helyen jelentkezett az Név1 csecsemő- és kisgyereknevelő szakára, az alperes 0 tanulmányi pontot állapított meg. A felperes által elért Kúria IV.Kfv.37.813/2024/6-I 3 felvételi összpontszámot

(220)az érettségi pont kétszeresével számította ki, amely nem érte el a felvételi ponthatárt
(252). A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a kérelmének megfelelő besorolást kérte. Sérelmezte, hogy az alperes nem vette figyelembe a bizonyítványát, amely számítási hibát eredményezett, ami miatt az alperes az elutasító határozatát meghozta. [5] Az alperes a perben nem álló Név1
  1. augusztus 23-i küldött e-mailjében tájékoztatást kért a felperes kérelmével kapcsolatban. A Főiskola a
  2. szeptember
  3. napján kelt e-mailben közölte, hogy a felperesnek a motivációs beszélgetésre az intézményi 100 pontból 98 pontot adott, ezért legfeljebb további két pontot tud még adni neki. [6] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Védirata a Főiskola válaszán kívül azt is tartalmazta, hogy – amint azt a Felsőoktatási felvételi tájékoztató
  4. szeptemberben induló képzések c. kiadványban is szerepel – OKJszakképesítés szakmai vizsgájából csak akkor számítható érettségi pont, ha azt a 2012 utáni rendszerű OKJ alapján tették le. A felülvizsgálni kért jogerős határozat [7] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a közlésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [8] A jogerős ítélet szerint az alperes határozata felülbírálatra alkalmatlan, indifferens, az ügy szempontjából lényegtelen megállapításokat tartalmaz, azonban a bizonyítvánnyal kapcsolatban semmit nem rögzít. A határozatból nem derül ki az elutasítás indoka, ezért a felperes nem volt abban a helyzetben, hogy keresetében érdemben reagáljon a kérelme elutasítását megalapozó körülményre. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  5. évi CL törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  6. §
(1), illetve a 81. §
(1)bekezdését. A jogerős ítélet iránymutatása szerint az alperesnek a megismételt eljárásban kellően meg kell indokolnia az elutasító tartalmú határozatot, a felperes ekkor lesz abban a helyzetben, hogy kifejthesse az indokait a keresetlevélben. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem Kúria IV.Kfv.37.813/2024/6-I 4 [9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és „szükség szerint” az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [10] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/A. §
(1)bekezdését, valamint 41/D. §
(2)bekezdését. [11] Kifejtette, hogy több közigazgatási bíróság, valamint a Kúria a jogerős ítélettől eltérő határozatokat hozott abban a jogkérdésben, hogy az Nftv. 41/D. §
(1)-
(2)bekezdései szerinti besorolási döntés megfelelő indokolást tartalmaz-e, továbbá, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. mely rendelkezéseit kell alkalmazni. Hivatkozása szerint a besorolási döntés nem az Ákr. szerinti közigazgatási határozat, hanem az Nftv. szerinti allokációs döntés, továbbá a központi felsőoktatási felvételi eljárás nem az Ákr. szerinti közigazgatási hatósági eljárás, hanem az Nftv. és a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/
  1. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) által szabályozott adat- és dokumentumfeldolgozási, pontszámítási és ponthatármegállapítási eljárás. Kifejtette, hogy a besorolási döntés ellen azért van helye közigazgatási pernek, mert annak lehetőségét az Nftv. 41/H. §-a biztosítja. [12] Vitatta a jogerős ítélet Ákr.
  2. §-ával és
  3. §
(1)bekezdésének megsértésével kapcsolatos megállapításait és arra hivatkozott, hogy „több elsőfokú bírósági ítélet mellett a Kúria is határozatában deklarálta, miszerint az Ákr. elsődlegesen nem alkalmazható a központi felsőoktatási felvételi eljárásban. E körben felívta a Kúria Kfv.II.37.497/2019/
  1. sz. végzés [15] bekezdését, amely szerint az „Nftv. 41/A. §-a értelmében ugyanis a felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. elsődlegesen nem alkalmazandó”, továbbá a Kfv.III.37.336/2021/
  2. – Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzé nem tett – végzés [20] bekezdését, amely szerint az „Ákr. alkalmazásának csak akkor van helye, ha azt az Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja”. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Kúria Kfv.37.062/2021/
  3. határozatának [23]-[25] pontjai szerint az „Ákr. csak abban az esetben alkalmazandó, ha az Nftv. kifejezetten akként rendelkezik”, továbbá a besorolási döntés tartalmára az Ákr.
  4. §
(1)bekezdése nem irányadó, mivel azt az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdése határozza meg. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helyes következtetésre jutott, a döntését megalapozó anyagi- és eljárásjogi jogszabályokat helyesen alkalmazta, ezért a jogerős ítélet érdemben helyes. [14] Kifejtette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 424. §-ában foglaltak a közigazgatási eljárásban nem álltak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelmet megalapozatlannak tartotta. Hivatkozott arra, hogy az Nftv. 42/D. §
(2)bekezdése rögzíti, hogy az alperes határozatának indokolást kell tartalmaznia, az indokolás kidolgozása pedig a tényállás tisztázása nélkül nem valósítható meg, függetlenül attól, hogy az alperes döntésére az Ákr. vagy az Nftv. az irányadó. Álláspontja szerint, ha az alperesnek nem kellene a döntését indokolnia, nem kerülne abba a helyzetbe, hogy jogorvoslathoz való jogával élni tudjon, mert nem tudná visszaellenőrizni, hogy megalapozott döntést hoztak-e a kérelméről, amely a határozatból sem derül ki. Azt is kifejtette, hogy az Kúria IV.Kfv.37.813/2024/6-I 5 Nftv. 42/D. §
(2)bekezdésében a „számított pontszám” fordulat nem csak a pontszám rögzítését, hanem a levezetését is magában hordozza, és a határozatból ki kellett volna derülnie annak is, hogy az OKJ bizonyítványát miért nem vette figyelembe az alperes. Rámutatott, hogy megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyekre az alperes csak a védiratban hivatkozott, így OKJ bizonyítványa megfelel a Miniszteri Közlemény szerint megkívánt kódszámnak. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [16] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. [17] A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [18] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az Nftv. 41/A. § és 41/D. §
(2)bekezdés megsértését állította, és ennek alátámasztására hívta fel a Kúria Kfv.II.37.497/2019/5., Kfv.37.062/2021/5, valamint Kfv.III.37.336/2021/
  1. számú határozatait, amelyektől a jogerős ítélet eltért. (Kúria megjegyzi, hogy az alperes tévesen állította, hogy a Kfv.III.37.336/2021/
  2. számú határozat nincs a BHGY-ban közzétéve, mert az ott a K-KJ-2021-1280 egyedi azonosító számon megtalálható.) [19] Az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdése szerint a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más jogszabálynak az ügyintézés módjára vonatkozó rendelkezése alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvhasználat tekintetében az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az
(1a)bekezdés pedig előírja, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. E rendelkezésekből kitűnik, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárás nem hatósági eljárás, az Nftv. csak „kölcsönveszi” az Ákr. alkalmazni rendelt nyelvhasználati szabályait és alapelveit. Az Ákr. más rendelkezéseinek alkalmazását az Nftv. azonban nem rendeli el. [20] Megalapozottan hivatkozott az alperes arra, hogy a töretlen kúriai gyakorlat szerint a központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. (Kfv.III.37.336/2021/
  1. indokolás [20], Kfv.III.37.298/2021/
  2. indokolás [26]) A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabályi rendelkezéseket a tisztességes hatósági eljárás és a rendeltetésszerű jogalkalmazás alapelvi követelmények szem előtt tartásával kell értelmezni. Kúria IV.Kfv.37.813/2024/6-I 6 (Kfv.III.37.298/2021/5.) Továbbá, hogy az Nftv-nek nincs olyan rendelkezése, amely az Ákr.nek a határozathozatal módjára, vagy a határozat tartalmára vonatkozó előírás alkalmazását tenné kötelezővé a felvételi eljárás kapcsán. (Kfv. II. 37.062/2021/
  3. indokolás [24]) Az Nftv. nem rendelkezik az Ákr.
  4. §
(1)és
(2)bekezdéseinek alkalmazásáról, ezért az Ákr. döntés tartalmára vonatkozó szabályai az alperesen nem kérhető számon, és tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy az alperesnek az Ákr. szabályainak megfelelő, részletesen indokolt, mindenki számára érthető határozatot kellett volna hoznia. (Kfv.III.37.336/2021/5. indokolás [23]) [21] A besorolási határozat jogszerűségi vizsgálatát az elsőfokú bíróságnak az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésében foglaltakhoz viszonyítva kellett volna elvégeznie. Ez nem szól arról, hogy az alperesnek részletes indokolást kellene adnia, esetleg bizonyítási eljárást kellene lefolytatnia. Az alperes indokolási kötelezettsége a besorolási döntés sajátosságaihoz igazodik. (Kfv.III.37.336/2021/
  1. indokolás [24]) A Kfv.II.37.062/2021/
  2. számú határozatában a Kúria rámutatott arra, hogy jogszabály által formalizált döntés esetén a védiratban további jogszabályok és érvek megjelölése elfogadható. (Kfv.II.37.062/2021/
  3. indokolás [33]) [22] A Kúria nem lát okot arra, hogy a fenti – és egyúttal az abban felhívott bármely –, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  4. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  5. §-a alapján a BHGY-ben közzétett határozatától jogkérdésben eltérjen, azokat továbbra is irányadónak tartja. Az eltérésre egyébként csak a jelen eljárás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése útján kezdeményezett jogegységi eljárás eredményeként nyílna lehetőség [Bszi.
  6. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése], a Kúria azonban az eljárás felfüggesztését és az ilyen indítvány előterjesztését arra tekintettel nem látta indokoltnak, hogy a hivatkozott döntésbe foglalt jogértelmezéssel egyetért. Így az Nftv. alapján a felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. döntés tartalmára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a besorolási döntés formalizált tartalmát az Nftv. 41/D. §a állapítja meg. [23] Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati bíróság megalapozottnak találta az alperes felülvizsgálati kérelmének azon hivatkozását , hogy a jogerős ítélet olyan jogszabályhely megsértésén alapul, amely a perbeli eljárásban nem alkalmazható. [24] A felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltak vonatkozásában a Kúria mindenek előtt rögzíti, hogy a Kp.
  1. §-a értelmében a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a Kp.-t kell alkalmazni. A Kp.
  2. §-a pedig kimondja, hogy a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a Pp. szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt a Kp. kifejezetten előírja. A Pp. szabályait pedig a Kp.-vel összhangban kell alkalmazni. A közigazgatási per szabályrendszere tehát – még ha a Kp. a Pp. számos rendelkezését alkalmazni rendeli is – autonóm, a polgári per szabályaitól független eljárási rezsim. Ebből az is következik, hogy a Pp. nem általánosan alkalmazandó háttérjogszabály, hanem a Kp. választja ki, hogy mely szabályokat tartja alkalmazhatónak a saját rendszerében. Az önállóság biztosítéka az is, hogy az alkalmazandó polgári perjogi szabályokat a Kp. alapelveivel is összhangban kell értelmezni. A Kp. a felülvizsgálati eljárás szabályai keretében nem rendeli alkalmazni a Pp.-t, így a felperes alaptalanul hivatkozott a Pp.
  3. §-ra. Kúria IV.Kfv.37.813/2024/6-I 7 [25] A Kúria a fentiekben kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kp.
  4. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a kereset elbírálása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alkalmazásának csak akkor van helye, ha azt a Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja. Az alperesnek a besorolási döntést az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésének megfelelően kell megindokolnia. [26] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak azt is szem előtt kell tartania, hogy a Kp. 88. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem járó eljárási szabályszegés esetén a kereset elutasításának van helye. A döntés elvi tartalma [27] A központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. Záró rész [28] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában, és mivel tárgyalás tartását maga sem tartotta szükségesnek, tárgyaláson kívül járt el. [29] A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdésére figyelemmel a felszámítottal azonos összegben állapította meg. A felülvizsgálati eljárási költség viselése, illetve megfizetése kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban perköltséget nem igényelt. [30] A Kúria határozatával szemben a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Kúria IV.Kfv.37.813/2024/6-I 8 Dr. Hajas Barnabás s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró bíró Dr. Dobó Viola s.k. Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.