A határozat elvi tartalma: A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. §
(4)bekezdése az engedélyes kijelölése tárgyában hozott határozat tekintetében a keresetlevél halasztó hatályának elrendelését kizárja. Az ideiglenes intézkedés alkalmazása nem lehet sem az érdemi döntés előrehozatalának, sem a halasztó hatály kizárására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megkerülésének az eszköze. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.41.207/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Kovács Péter András ügyvéd (cím2) Az I. rendű felperesi érdekelt: felperesi érdekelt1 (cím3) A II. rendű felperesi érdekelt: felperesi érdekelt2 (cím3) A III. rendű felperesi érdekelt: felperesi érdekelt3 (cím4) Az I., II. és III. rendű felperesi érdekelt képviselője: Dr. Kovács Péter András ügyvéd (cím2) Az alperes: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (cím5) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Andrea Tünde kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt1 (cím6) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Molnár István ügyvéd (cím7) A per tárgya: energetikai üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A fellebbezett határozat: Fővárosi Törvényszék 105.K.705.286/2021/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 105.K.705.286/2021/
- számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a H 2427/2021 számú, „kijelölés távhőtermelői tevékenység végzésére” tárgyú határozatával az alperesi érdekeltet jelölte ki
- szeptember
- reggel 6.00 órától a Kúria IV.Kpkf.41.207/2021/4-I 2 cím8 szám alatti távhőtermelő létesítményben történő távhőtermelő tevékenység végzésére, a kijelölt engedélyes távhőtermelői létesítményre vonatkozó kérelmére induló engedélyezési eljárásban kiadandó távhőtermelői működési engedély jogerőre emelkedéséig terjedő időszakra. A határozat a jogorvoslati tájékoztatásban – többek között – rögzíti azt, hogy az engedélyes kijelölése vagy engedélyének visszavonása tárgyában hozott határozat elleni közigazgatási perben a távhőszolgáltatásról szóló
- évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)
- §
(4)bekezdése szerint nincs helye a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének. [2] A felperes a határozat ellen keresettel élt, melyben azonnali jogvédelem keretében kérte egyrészt a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelését, másrészt ideiglenes intézkedés elrendelését. Állította, hogy a Tszt. 4. §
(4)bekezdése nem alkalmazandó, ugyanis a kijelölt társaság nem engedélyes, így a határozat nem minősül engedélyes kijelölésére vonatkozó döntésnek. Érvelése szerint az alperes a kijelölésre vonatkozó törvényi kereteket, illetve hatáskörét túllépve hozta meg a határozatát, amely döntés a magánérdek mellett sérti a Magyarországnak Ausztriával fennálló befektetési megállapodását, a Nemzetközi Energia Charta befektetésvédelmi rendelkezéseit, valamint az Alaptörvény V. és XIII. cikkeit is. A határozat végrehajtása közvetlen élet- és balesetveszéllyel, súlyos anyagi károk bekövetkezésével jár, figyelemmel arra is, hogy a kijelölt engedélyes szakértelemmel nem rendelkezik. Az ideiglenes intézkedés elrendelése körében azt kérte, hogy a törvényszék utasítsa az alperest a határozat saját hatáskörben való visszavonására, megváltoztatására, illetve a határozat végrehajtásának felfüggesztésére, figyelemmel arra, hogy az a távhőszolgáltatás ellehetetlenülésével, esetlegesen közveszély bekövetkezésével fenyeget. Utalt arra, hogy a határozat meghozatalának körülményeit illetően büntetőeljárás indult. [3] Az alperes az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzésével a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. [5] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 50. §
(1)-
(2),
(4)bekezdésére, 52. §
(1)bekezdésére, valamint a Tszt. 4. §
(4)bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása során nem értékelheti a közigazgatási cselekmény jogszerűsége tekintetében tett előadásokat, ugyanis e körülmények kizárólag az ítéletre tartozó kérdések. Annak megítélése ezért, hogy az alperes eljárása jogszerű volt-e, azaz az alperesi érdekelt kijelöléséről jogszerűen döntött-e, az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása körében vizsgálat tárgyát nem képezheti. Az alperes távhőtermelői tevékenység végzésére jelölte ki az alperesi érdekeltet, ezért a Tszt. 4. §
(4)bekezdésének egyértelmű rendelkezése alapján nincs helye a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének. [6] A Kp. 54. §
(1)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy ideiglenes intézkedésként konkrét cselekményre kötelezés – a közigazgatási határozat keretei között – akkor rendelhető el, ha a közigazgatási cselekmény elhalasztása nem nyújt megfelelő védelmet. Megállapította, hogy a felperes által kért, a támadott határozat visszavonására, illetve megváltoztatására vonatkozó döntés meghozatalára kötelezés tartalmilag a jogvita érdemében történő döntéshozatalt eredményezne, amelynek teljesítésére azonnali jogvédelem keretében, ideiglenes intézkedés elrendelésével nincs jogszabályi lehetőség. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalára kötelezés pedig a hatását tekintve megegyezne a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendeléséből eredő jogkövetkezménnyel, amelyet azonban a Tszt. 4. §
(4)bekezdése kizár. A fellebbezés Kúria IV.Kpkf.41.207/2021/4-I 3 [7] A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103. §
(1)bekezdésének a)-d) pontjaira figyelemmel a bizonyítékait nem volt szükségszerű megjelölni, mert a Kp. 50. §
(4)bekezdése alapján a kérelmet megalapozó tényeket csak valószínűsíteni kell. Álláspontja szerint az eset körülményeiből megállapítható, hogy a jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység, az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, az alperes azzal közvetlenül fenyegető helyzetet teremtett. Kifejtette, hogy a Tszt. 4. §
(4)bekezdésének alkalmazhatóságát nem formálisan, hanem a jogszabállyal elérni kívánt jogalkotói célok mentén kell értelmezni. A jogalkotó abból indult ki, hogy a perbeli határozatok jogosultjai és kötelezettjei engedélyesek, tehát egy előző eljárásban a törvényi feltételeknek való megfelelésüket igazolták, ezt jogerős közigazgatási döntések támasztják alá. Jelen esetben az a jogalkotó által elképzelhetetlen helyzet állt elő, hogy az alperes visszaélve formális jogaival nem az engedélyesek közül jelölte ki a szolgáltatót. E tény a vészhelyzet bekövetkezését nyilvánvalóvá teszi, mely ténynek az alperes tudatában volt, hiszen a jogsértő határozatát tudatosan, károkozó szándékkal hozta meg. Mindezek okán alaptalan az az elsőfokú bírósági álláspont, mely szerint az alperes jogsértő magatartásai csak a kereset érdemi eldöntése során nyerhetnek értékelést és elbírálást. Előadta, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg igazolta a nyomós magánérdekét és azt a közérdeket is, mely a kérelmében foglaltak teljesítése esetén nem szenved sérelmet. Az ideiglenes intézkedés a bíróságnak az a nem érdemi, azonnali jogvédelmet biztosító határozata, melynek a célja annak megakadályozása, hogy a jelenlegi helyzet megváltozása miatt a kérelmező helyzete jelentősen megnehezedjen, vagy jogainak gyakorlása meghiúsuljon, illetőleg az intézkedés által a kérelmezőt fenyegető kár legyen elhárítható. [8] Az alperes az észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés nem megalapozott. [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül. [11] Az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a megállapításra a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmének elbírálásakor, hogy a felperesnek a határozat jogszerűsége kérdésében felhozott érvei az ügy érdemére tartoznak, ezért azok az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásakor nem értékelhetők, arról a bíróság kizárólag az ügy érdemében meghozott határozatában foglalhat állást. Ekként a felperes álláspontjával ellentétben a Tszt. 4. §
(4)bekezdésének értelmezése és alkalmazása során az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta azon, az ügy érdemére tartozó érveket, hogy az alperesi érdekelt kijelölését más eljárásnak kellett-e megelőznie, a kijelölésre – beleértve a kijelölt személyére is – jogszerűen került-e sor. Az elsőfokú bíróságnak kizárólag a határozat tárgyát kellett vizsgálnia, amely kétséget kizáróan megfelel a Tszt. 4. §
(4)bekezdése szerinti kitételnek, mely szerint az alperes „engedélyes kijelölése” kérdésében döntött. A Tszt. kógens, mérlegelést nem tűrő rendelkezése értelmében pedig a halasztó hatály elrendelésének e határozatok tekintetében nincs helye. [12] A Kp. ideiglenes intézkedésre vonatkozó 54. §
(1)bekezdése abban az esetben teszi lehetővé a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között történő bármely intézkedés megtételét, ha a halasztó hatállyal kapcsolatos rendelkezés nem alkalmas az azonnali jogvédelem biztosítására. Azaz, ha a támadott közigazgatási cselekmény halasztó hatályának elrendelése nem nyújt megfelelő védelmet, akkor a bíróság egyéb, konkrét cselekmény megtételére kötelezheti a feleket. A perbeli esetben a felperes által kívánt joghatás elérésére a Kúria IV.Kpkf.41.207/2021/4-I 4 halasztó hatály alkalmas jogintézmény lenne, de az elrendelését, azaz e jogvédelem biztosítását a törvény kizárja. Ebből következően nem áll fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltétele (azaz a halasztó hatály elrendelésének jogvédelem biztosítására való alkalmatlansága). Megjegyzi a Kúria, hogy a perbeli esetben a felperes által kért ideiglenes intézkedés elrendelése (határozat visszavonása, megváltoztatása, végrehajtásának felfüggesztése) azon túl, hogy – az elsőfokú bíróság helyes okfejtése szerint – az ügy érdemében hozott döntés előrehozatalát eredményezné, ugyanazon joghatáshoz vezetne, mint a jogalkotó által kizárni rendelt halasztó hatály, azaz a Tszt. kógens rendelkezésének figyelmen kívül hagyásához. [13] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [14] A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. §
(4)bekezdése az engedélyes kijelölése tárgyában hozott határozat tekintetében a keresetlevél halasztó hatályának elrendelését kizárja. Az ideiglenes intézkedés alkalmazása nem lehet sem az érdemi döntés előrehozatalának, sem a halasztó hatály kizárására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megkerülésének az eszköze. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezés elbírálásáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [16] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 47. §
(1)bekezdése szerinti mértékű fellebbezési illeték megfizetésére a Pp. 102. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az eredménytelenül fellebbező felperest kötelezte. [17] Az alperes a költségeit sem külön költségjegyzéken, sem az észrevételében nem számította fel, az alperesi érdekelt pedig észrevételt nem terjesztett elő, ezért a másodfokú eljárásban felmerült költségeikről a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
- §-a alapján rendelkezni nem kellett. [18] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- január
- Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: tiszviselő